Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-25 / 107. szám

1991. június 25. I ( ÚJSÁG ) I Újabb menedzserképző tanfolyam A vállalkozóké a jövő Lovász Károly és Beke Sándor /melyről érkezett A vállalkozások korát él­jük. Könnyen, gyorsan csak­is a villámgyors probléma­­megoldás, a helyes döntés­­hozatal titkának, a hatékony irányítás fortélyainak elsajá­títása révén válhatunk sike­res vállalkozókká, elismert, jó menedzserekké. Mindezt persze, tanulni kell. Aki kés­lekedik, végérvényesen le­marad. Segít a Gazda A Gazda Magyar Mezőgazda­sági Lap- és Könyvkiadó Kft. leg­újabb továbbképző tanfolyamára Gyűgyön került sor. A „Hogyan lehetünk könnyen, gyorsan sike­res vállalkozók és jó menedzse­rek“ címen meghirdetett szűk egy hétig tartó szakelőadás-sorozatra ezúttal a Lévai, Nagykürtösi, vala­mint az Érsekújvári járásból je­lentkezhettek az érdeklődők. A mezőgazdasági dolgozók üdülőjében hazai és külföldi mi­nisztériumok, tudományos intéz­mények, egyetemek és tovább­képző intézetek neves szakembe­rei adták át ismereteiket, tapasz­talataikat a résztvevő vállalkozók­nak, gazdaságirányító szakembe­reknek. Meg szeretnénk ismertetni az érdeklődőket a jó vezetéshez szükséges nemzetközi és hazai Jozef Bánóé: ,,Sok újat tanultam a tanfolyamon“ tapasztalatokkal, a piacgazdálko­dásához és a privatizációhoz elen­gedhetetlen normákkal, az adózá­si rendszerrel, a földtulajdonjog­gal kapcsolatos kérdésekkel, a bel- és külkereskedemi partner­­keresés lehetőségeivel, az infor­mációszerzés és a vállalkozási érdekvédelem módozataival, ha­tározta meg Mihály Géza főszer­vező a rendezvény célját. A tanfolyam néhány résztvevő­jével hosszabban elbeszélgettem. A magyaroktól lehet tanulni! Kétyről például a földműves­szövetkezet elnöke érkezett a to­vábbképző tanfolyamra. Jozef Bá­nos javakorabeli férfi, szlovák nemzetiségű, de jól beszél ma­gyarul.- A meghívó tartalmas előadá­sokat ígért, jegyezte meg az egyik előadás szünetében -, s úgy gon­doltam, a szinte tálcán kínált lehe­tőséget nem szabad elszalaszta­­nom. Örülök, hogy eljöttem, s vén fejjel diákoskodom, de a közmon­dás azt tartja, hogy a jó pap is holtig tanul. Figyelmemet leginkább az áru­­forgalmazásról, az esetleges ha­tármenti árucsere legújabb for­máiról, a vállalkozásokat segítő hitelpolitika módjairól szóló gya­korlati szaktanácsok és konzul­tációk kötöttek le. Különösképpen hasznos új információkhoz, isme­retekhez juthattak velem együtt a hallgatók. Hazánkban még szinte gyer­mekcipőben jár a menedzserkép­zés. Magyarországi barátaink vi­szont jóval előttünk járnak ezen a téren. Az okosabbaktól tanulni pedig soha sem szégyen. Egy darabka Balkán!- Nálunk a politikusok, a válla­latvezetők és a gazdaságirányítók sem hajlandók beismerni, hogy déli szomszédaink bármiben is jobbak lehetnek nálunk. Én pedig azt mondom: amíg ilyen szűklátó­körűén gondolkodunk, ne csodál­kozzunk, ha a külföldi mamutvál­lalatok nem hajlandók tőkéjüket hazánban befektetni. Fel kellene ébrednünk végre. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, nem pihenhetünk (talán nem is létező) babérjainkon, a piaci lehe­tőségeket magunknak kell felku­tatnunk. Egyszóval: elébe kell menni az üzletnek. Gyümölcsöző üzleteket viszont csakis széles körű ismeretek birtokában köthe­tünk. Ma már nem is napra, ha­nem percre készen kell cseleked­nünk, különben az egyre erősödő konkurenciaharcban alul mara­dunk. S 'a sikertelen vezetőnek egykettőre útilaput kötnek a tal­pára. Vén kontinensünk nyugati felé­ben a szaktudás, a felkészültség az egyedüli mérce, s nem az a lé­nyeg, hogy ki milyen nyelven be­szél. Éppen ezért minden valami­revaló szakember több nyelvet is ismer. Mi viszont elzárkózunk a vi-Az egyik jeles magyarországi ven­dégelőadó Fekete Pál volt ♦ Vásárnézőben szomszédainkná| Június huszonhatodika és har­­mincadika között rendezik meg a dél-ausztriai Wieselburgban azt a hagyományos mezőgazdasági kiállítást, amely a maga nemében a legnagyobbak közé tartozik szomszédainknál. Több mint 500 kiállítót várnak, akik a mezőgaz­daság és az erdőgazdaság mel­lett másfajta - a lakáskultúrával, az építőiparral, a háztartás gépe­sítésével stb. kapcsolatos - ter­mékeiket is bemutatják. A kiállítás keretében kerül sor arra a szakmai bemutatóra, amelynek témája a szilázsolás és a nagy térfogatú körbálák készíté­sének technikája lesz. Az erre szolgáló legújabb mechanizmu­sokat közvetlenül a földeken, munka közben tekinthetik meg az érdeklődök; a bemutató 27-én, délelőtt fél tízkor kezdődik. Hasz­nosnak ígérkezik az a szeminá­rium is, amelyet az élenjáró auszt­riai szarvasmarha-tenyésztők szerveznek, ugyancsak a legpro­duktívabb fajták bemutatójával egybekötve. A kiállítás program­ján szerepel még a számítástech­nika felhasználása a mezőgazda­sági üzemekben, valamint kör­nyezetvédelmi kérdések is. A szervezők nem feledkeztek meg a hölgyekről sem és „Ve­lünk, nőkkel is számolhattok“ el­nevezésű rendezvényre invitálják a látogatókat. Ennek keretén belül a mostvierteli háziasszonyok el­mesélik, miként lettek vállalko­zókká. A vásár a szakmai bemutató­légtől, s észre sem vesszük, hogy az utolsó vonat is elrobog mellet­tünk. Közben meg azon meditá­lunk, hogy miért kerülnek el min­ket széles ívben a nyugati üzlet­emberek. „A Szovjetunióval örök időkre (szakítottunk?“) Kárpáti László, a magyarorszá­gi Agrártudományi Egyetem GEORGIKON Mezőgazdaságtu­dományi Kara Számítástechnikai Központjának vezetője A mened­zserképzés és a mezőgazdasági szaktanácsadás kapcsolata, vala­mint az információk kihasználásá­nak összefüggései Magyarorszá­gon és más országokban címmel tartott előadást. Ezen különöskép­pen sokat jegyzeteltem, és írás közben ötlött eszembe, hogy lám­­lám, milyen ostobák is vagyunk. „Elvi megfontolásokból“ felszá­moltuk a legtöbb szovjet piacot, a hatalmas ország a tengerentúl­ról, Amerikából és Kanadából vá­sárolt magának búzát, gabonát, mi a közvetlen szomszédjai pedig hoppon maradtunk. Nyelvtörvény fabrikálására pocsékoljuk az erőnket, miközben több ország gazdaságilag „lefölöz“ ben­nünket. A lekéri elnök és az üzemgazdász A lekéri gazdaságból Nagy Ár­pád, a mezőgazdasági szövetke­zet elnöke és Lenkey Erzsébet üzemgazdász vett részt a mened­zserképzésen.- Közös és saját érdek egy­aránt közrejátszott abban, hogy itt vagyok - mondta Lenkey Erzsé­bet. - Ismereteim bővítésével re­mélem jobban igazodni tudok majd a megváltozott piacgazda­sági feltételekhez. Az itt tanultakat remélem hamarosan a gyakorlat­ban is hasznosíthatom. Konkrét égető problémáinkra több megol­dást is hallottunk. Ezen túlme­nően a más országokból érkezett kollégákkal is tapasztalatokat cse­réltünk.- Nemes Ferencnek, a magyar­­országi Országos Vezetőképző Intézet főigazgatójának A struktu­rális változások hatása a vezetési követelményekben című magyar­­országi és nemzetközi tapaszta­latokra épített előadása - jegyez­te meg Nagy Árpád - számomra külön élményt jelentett. Meggyő­ződhettem arról, hogy helyes irányba indítottuk el a közös sze­kon kívül egész sor szórakoztató műsorral várja a Wieselburgba ér­kezőket. Egy másik hasonló rendez­vényre ugyanezekben a napok­ban kerül sor Hannoverben. Té­mája a baromfi- és sertéstenyész­tés, s a maga nemében a legna­gyobb kiállítások közé tartozik a világon; az idén például 21 or­szág 750 kiállítója vesz rajta részt. Az esetleges érdeklődök száma a könnyebb tájékozódás végett nagy vonalakban ismertetjükumit hol találnak: 19. sz. pavilon: takarmányok, állategészség-ügyi kellékek, a te­­nyészhelyiségek tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló esz­közök; kerét, de az új tapasztalatok fel­­használásával még jobb eredmé­nyeket érhetünk el. Az ímelyi kivételezettek Két ímelyi szakembert találtam a hallgatók között. Az előző, pathi tanfolyamon, egyéb elfoglaltsá­guk miatt nem lehettek jelen, tud­tam meg Lovász Károly elnöktől, ezért kérte, hogy Beke Sándor gazdasági igazgatóval Gyűgyön pótolhassa mulasztását. A piacon kizárólag annak van esélye - jelentette ki az elnök - aki jól tud gazdálkodni. Fekete Pál, az OVI tanszékvezetője sze­rint a megfelelő feladathoz megfe­lelő ember szükséges. Szavait jól 5 A résztvevők nagy érdeklődéssel hall­gatták az előadást az emlékezetembe véstem... A tanfolyamon új szemléletet ta­nultunk. A gazdálkodás során vi­lágosan látni kell a célt magunk előtt. Csakis akkor foghatunk hoz­zá egy bizonyos termék előállítá­sához, ha kiszámítottuk, mikép­pen tudjuk azt nyereséggel érté­kesíteni.- Minden talpalattnyi területün­ket, ingatlanainkat és ingó érté­keinket hasznosítani igyekszünk - mondta Beke Sándor -, munka­gépeinket például vállalkozóknak, közületeknek egyaránt készség­gel bérbe adjuk. Ezenkívül egyéb szolgáltatást is fölvállalunk. Az igények szerint akár fejszenyele­ket is készítünk... Annak különös­képpen örülök, hogy magyarul, anyanyelvűnkön hallottuk a tudni­valókat. A nyugati eredményeket magukba foglaló magyarországi tapasztalatokat átadhatjuk szlo­vák szaktársainknak is. Fontos­nak tartjuk, hogy tagságunk az anyanyelvén tehessen szert bizo­nyos fontos ismeretekre. Éppen ilyen megfontolásból a hazai ma­gyar parasztember sorsának fi­gyelését, mindennapjainak leírá­sát, szakismereteinek gyarapítá­sát is felvállaló Újságból is több mint 300 darabot fizettünk elő... ZOLCZER LÁSZLÓ 20. sz. pavilon: baromfiólak épületszerkezetei, baromfite­nyésztési technika, tojásfeldolgo­zó gépsorok; 21. sz. pavilon: sertésistállók épületkonstrukciói, számítógépes tájékoztató és tanácsadó szol­gálat, 22. sz. pavilon: sertéstenyész­tési technológiák általában, külö­nös tekintettel a malacnevelésre; 23. sz. pavilon: egyéb haszon- és díszállatok tenyésztése, általá­nos tanácsadói szolgálat; 24. sz. pavilon: a takarmányok előkészítésének, valamint az állati ürülék hasznosításának technoló­giái.

Next

/
Thumbnails
Contents