Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-25 / 107. szám

2 ÚJSÁG 1991. június 25. Szabad munkahelyek Érsekújvári járás Vállalat Beosztás Szabad hely Koltai MSZ villanyszerelő 1 Novostav kőműves 3 ács 1 Agrostav kőműves 5 építésvezető 2 Autóközl. v. autóbuszvezető 12 közgazdász 1 Víz- és csatom, m. takarítónő 1 Vendéglátóip. v. elárusítónő 6 szakács 2 kisegítő 5 takarítónő 1 pénztárosnő 2 SlovSkrob fűtő 1 Tesla részlegvezető 1 rendész 1 Slu2ba ip. szöv. rendész 5 Sonez portás 3 gazd. vezető 1 Nagysurányi Cukorgy. rendész 1 Gép- és traktorán. takarítónő 1 Román tv-adás — másfél millió dollárért Mégis van pénz? A román televízió magyar nyelvű műsoridejének csökkentését első­sorban „pénzeszközök hiányával” magyarázták. Ezért tűnt szinte hihe­tetlennek Lucian Cruceanunak 1991. március 31-i Los Angeles-i le­vele. (Ha ezt nem a Romania Libe­­rában olvassuk, „áprilisi tréfának” minősítjük.) Az írás részleteket kö­zöl Rázván Theodorescu úr és a New York-i televízió 25-ös csatorná­ja közötti megállapodásról. A Ro­man-Dacia tévétársaság nevében aláírt szerződés értelmében az ame­rikai televíziós társaság heti két alka­lommal 30-30 perces műsoridőben sugároz román nyelven „kormány­propaganda” tartalommal. Nem ke­vesebbről van szó, mint adásonként 15 000 USA-dollárról, tehát heti 30 000-ről! Ez évi viszonylatban több mint másfél millióval rövidíti meg az állami költségvetést. Hogy ezt a mai román televízió megenged­heti magának, alapvetően két hipo­tézis motiválhatja: ennyire irigylésre méltó gazdasági helyzetben van — mégsem lenne „pénzeszközök hí­ján”? —, vagy a mai vezetésnek ennyire fontos a propagandatevé­kenység... Itt van aztán a román szenátus alelnökének, Vasile Mois úrnak „minden lelkes románhoz” intézett felhívása is, amit (mi más?) a Roma­nia Mare 1991. április 19-i száma közöl. Adakozásra kér fel minden románt egy építendő ortodox kated­­rális költségeinek fedezésére, ame­lyet az „ősi román föld” — Nagyká­roly!!! — felszabadításáért elesett 37 román katona emlékének szentelné­nek. Mois úr szerint „Nagykárolynak rendelkeznie kell a nép szabad­ságának katedrálisával, időálló bizo­nyítékául annak, hogy az a nép az emberiség többi részével egy időben született kereszténynek”. Lehet, hogy V. Mois szenátor úr ennek a katedrálisnak a megépítésé­vel bűnbocsánatot remél a B. M. tisztjeként elkövetett bűneiért? (REFORM) Külföldre utazók figyelmébe Olvastuk Miről ír a CHOV-EXPRES A kéthetente megjelenő lap tizen­egyedik számában értékes informá­ciókat közöl a közelgő országos kis­állat-kiállítás előkészületeiről. A nyúltenyésztők a takarmányo­zással kapcsolatban, a galambte­nyésztők pedig kedvtelésük jövőjé­ről tájékozódhatnak. A vállalkozó szelleműeket bizonyára érdekli majd a japán fürjjel kapcsolatos írás. A Branko tájékoztatója örömöt jelent­het a nyúltenyésztőknek, mivel újabb felvásárlási ármódosításról számol be. Dusán Ochodnicky mér­nök biztató szavai bizonyára jól jön­nek majd a juhtenyésztőknek. Az utóbbi hónapok kilátástalan helyze­téből kiutat jelenthetnek azok az ar­ra vonatkozó ajánlatok, hogy bizo­nyos cégek vállalják a gyapjú feldol­gozását és a piackutatást. A kedvtelésből tartott állatok te­nyésztői is sok érdekeset fedezhet­nek fel a CHOV-EXPRES hasáb­jain az állatvédelmi törvényről, a ku­tyatartásról, az akvarisztikáról. 1992-ben * Uj kétszázkoronás A Csehszlovák Állami Bank szakértői bizottsága tegnap átte­kintette a csehszlovák bankje­gyek új sorozatának kibocsátá­sára benyújtott kébzoművészeti terveket. Az előterjesztett javas­latok közül hármat választott ki, mégpedig Jozef Bubákét, Ri­chard Brunét és Ivan Stmadét A kébzőművészeket felkérték, hogy szeptember 30-áig konkre­tizálják tervüket, s ismét ter­jesszék elő. Az állami bank az új bankjegyek leendő formáját még idén kiválassza, hogy a jövő év második felében megkezdődhes­sen a már új sorozatból való két­százkoronás bankjegy kibocsá-Mielőtt útnak indulnánk A csehszlovák külképviseleti hiva­talok — ha szükséges — pénzbeli támogatást nyújthatnak az ország azon állampolgárainak, akik külföl­dön tartózkodásuk során kény­szerhelyzetbe kerülnek, amelyből se­gítség nélkül nem tudnak kilábalni. Főleg megbetegedésről, balesetről, továbbá valutájuk vagy úti okmá­nyaik eltulajdonításáról lehet szó. Amint arról a Külügyminisztérium konzuláris főosztálya tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóirodát, a pénzse­gély az azonnali hazatérésre, nem pedig a külföldön tartózkodás idő­tartamának meghosszabbítására szolgál, mégpedig a szükséges pénz­eszköz kiutalásával. A külképviseleti hivatalok rend­szerint másodosztályú vonatjegy megvásárlását, esetleg üzemanyag beszerzését teszik így lehetővé. A ká­rosultat azután látják el a szükséges devizával, miután ellenértékét koro­nában átutalják a Külügyminisztéri­um számlájára. Ezzel összefüggés­ben a konzuláris főosztály felhívja a külföldre utazók figyelmét, hogy in­dulás előtt állapodjanak meg itthon maradó hozzátartozójukkal az eset-Gazdaság» körkép A jövő évben valószínűleg három privatizált részre bontják a lengyel állami biztosítót (PZU), amelynek jelenleg 400 fiókja van, 1500 dolgo­zót foglalkoztat és tavaly 100 millió biztosítási kötvényt bocsátott ki — jelentette be Krzysztof Jarmuszc­­zak, a PZU elnöke. Az új biztosítási szabályok alapján ugyanaz a vállalat nem köthet rövid távú és hosszú távú biztosítási ügyle­teket is (az előbbiek közé tartozik például a betörés és lopás elleni biz­tosítás, az utóbbiak közé pedig az életbiztosítás). A PZU-t ennek megfelelően va­­lószínőleg két egymással versengő, egy rövid távú ügyleteket kötő és egy hosszú távú ügyletekkel foglalkozó társaságra osztják föl. Jelenleg 20 új biztosítótársaság működik Lengyelországban, de e társaságok az ügyleteknek mind­össze 10 százalékát bonyolítják le. A PZU részesedése 60 százalékos, a fennmaradó rész pedig a Warta ne­vű másik állami vállalaté. Jövőre a privatizálás és a mono­póliumok felszámolásának megkez­dődésekor „stratégiai befektetőt” keresnek, aki tőkét és know-how-t hoz, de nem jut ellenőrzést jelentő részesedéshez — mondotta Jar­­muszczak, és emlékeztetett rá, hogy Lengyelországban és más posztkom­munista országokban a biztosítási rendszer nem kereskedelmi rend­szer volt, hanem az adórendszer ki­bővítése. leges segítségnyújtásról. így a kül­képviseleti hivatalokból telefonon vagy más módon kapcsolatba lép­hetnek velük. A koronában kifizetett ellenérték folyósítását igazoló pos­­taiutalvány-szelvényt faxon továbbít­hatják az illető külképviseleti hiva­talhoz. Pénzbeli segítséget csupán a rá­szoruló személyazonosságának iga­zolása nyomán nyújthatnak. Az uti­­okmány eltulajdonítása vagy elvesz­tése esetében a külképviseleti hiva­talnak Csehszlovákiában kell ellenő­riznie a segítséghez folyamodó ál­lampolgár személyi adatait. Mivel az útlevél elvesztése esetén újat állíta­nak ki, jó, ha a külföldre utazók két fényképet is csomagolnak poggyá­szukba. Az új utiokmány kiállításá­ért a külképviseleti hivatal 75 koro­nának megfelelő valutát számláz. Azoknak az állampolgároknak, akik szolgálati útra vagy szervezett turizmus keretében utaznak külföld­re, a külképviseleti hivatalok nem adnak pénzsegélyt, ha azt a kiküldő vállalat állandó képviselőjétől, illetve az utazási irodától beszerezhetik. Ha ez nem lehetséges, a hivatalnál vált­ható be deviza, de csak kivételes ese­tekben, például ha az illető vállalat garantálja az összeg megtérítését. A külügyi tárca konzuláris főosz­tálya a továbbiakban arra is felhívja a külföldre utazók figyelmét, hogy in­dulás előtt kössenek biztosítást, s így fedezhetik a megbetegedés vagy baleset nyomán előállt kiadásokat. Szélmalmok üdvözlete gyilkos játékát szemlélteti. A tenger Nehezen jellemezhető az IMAGO — századvég a holland művészetben című kiállítás, amely július 16-ig te­kinthető meg a pozsonyi Művészetek Házában. Sokan egyetlen szávai illet­ték —furcsa! Ezt minden bizonnyal nem azért mondták, mert nem tetszett. Volt alti játszadozásnak, más inkább új fonnák keresésének nevezte. A látogatókat rögön az előcsar­nokban egy tévéképernyőkből „össze­állított” szélmalom fogadja. Sokan próbáltak ennek a művészeti irány­zatnak nevet adni: technoart, videó­festészet, sőt, elhangzott olyan véle­mény is, hogy a képernyő művé­szetének születését kísérhetjük figye­lemmel Annyi biztos: nem csupán filmművészet, és a fotóművészeinél is több. Egy-egy mű előtt állva úgy érez­zük, hogy mi is részesei vagyunk az alkotásnak. A képek gyors váltakozá­sa, a zörejek és lágy melódiák ben­nünk forrnak össze szerves egésszé — válnak művészetté. Talán éppen a mesterséges zörejek művészetévé. A látogatók figyelmét különösen Lydia Schanden ,A szomorúság víru­sa” c. alkotása ragadta meg. Ebben a teremben a búcsúbeszédet mormoló paptól kezdve a sárgára festett arcú gyászolókig a szomorúság megnyilvá­nulásának megannyi furcsa formájá­val találkozhatunk. A legnagyobb ha­tást minden bizonnyal Köenig videó­filmje váltotta Id, amely a tűz és a víz V______________________ hullámaiból lángoló sörényű lovak bukkannak fel, és maga a tenger is égő sztyeppévé válik, mindez Berlioz zenéjének kíséretében. A második kompozíció a tenger birodalmát mu­tatja be. Ezt sejteti Poszeidon görög isten megjelenő képmása is. Néha úgy érezzük, tudományos ismeretter­jesztőfilmet nézünk, de a másik pilla­natban már megjelenik a mai művé­szetben oly gyakori misztikum, ame­lyet itt maga a természet testesíti meg. Ismét lovak ugranak elő az előbb nyu­godtan hullámzó óceánból, demon­strálva a víztömeg hatalmas erejéé Talán sokakban ellentmondáso­kat kelt a kiállítás, mert hogyan is lehet összepárosítani a magasfokú hang- és képtechnikát a misztikum­mal Egyszerűen — válaszpinák az alkotók —, azt mutatva, ami van. A századvég holland művészeti — Lydia Schanden, Peter Zeigl, Poos Thomas — tudják, hogy az emberek számára ma már nem is az a miszti­kus, hogy ilyen vagy olyan a világunk, hanem az, hogy egyáltalán van, léte­zik ez a világ. A tecluiika csak eszköz a művész számára. Hisz ha mikrosz­kóp alatt szemlélünk egy vírust, vagy ásványt, nem a mikroszkópot fogjuk csodálni, hanem azt, ami rajta ke­resztül a szemünk elé tárul BALOG BEÁTA ______________J A Szovjetunió szigeteket adott át Kínának Rendezés a Távol-Keleten A Szovjetunió az utóbbi napokban néhány határ menti szigetet adott át Kí­nának az Amur, Argun és Usszuri folyó­kon. A szigetek sorsa sokáig éles területi viták tárgya volt a két ország között. A szovjet engedmény azoknak a tár­gyalásoknak az eredménye, amelyeket a kínai pártfőtitkár idén májusban folyta­tott Moszkvában. A külügymniszterek akkor egyezményt is aláírtak a határvi­ták rendezéséről a Vlagyivosztoktól Mongóliáig terjedő határszakaszon. Hi­vatalosan az egyezmény szövegét még nem tették közzé. A rendezés keretében kínai fennha­tóság alá került most az a sziget is az Amuron, amely miatt 1969-ben véres konfliktus robbant ki a határon. Az összetűzések után mindkét fél nagyszá­mú haderőt vont össze a határon. A szovjet külügyminisztérium távol­keleti ügyekkel foglalkozó főosztálya közölte, hogy a most átadott szigetek la­katlanok és csak gazdasági célokra hasz­nálták ki őket. Ugyancsak közölték, hogy megkezdődnek a tárgyalások azok­ról a kínai követelményekről is, amelyek lakott területeket érintenek. A kínai­szovjet határvidék 30 ezer négyzetkilo­méteres területéről van szó. Az elnök (még mindig) optimista (Folytatás az 1. oldalról) vagyunk, még annak ellenére is, hogy néhány párt kétségbe vonta Kró­méig eredményeit.” A Németországból távozó szovjet egységek Csehszlovákián keresztül való átengedése kapcsán hangsú­lyozta: „Mindig azt mondtuk, hogy lehetséges az áthaladás, azonban csak pontosan kitűzött feltételek kö­zött, amelyek garantálják az ország biztonságát és integritását a tranzit idején. Úgy tűnik, hogy mindkét fél olyannyira előre haladt az ügyben, hogy ezeket a feltételeket biztosít­ják. Éantovsky a Jugoszláviában ki­alakult helyzetet nem kommentáta, csupán a következőket mondta Szlovénia kiválásáról: „Az ezzel a kérdéssel kapcsolatok álláspontunk a közép- és délkelet-európai stabili­táshoz fűződő érdeken, illetve a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapul. Ezen elv mellett az elnök úr több ízben síkraszállt.” A szóvivő szerint fontos, ha az új alkotmányokat a következő parla­menti választásokig elfogadják, s így azok már az új alkotmány és új vá­lasztási törvény, valamint a végleg „megrajzolt” államjogi keretek kö­zött folyhatnak le. Devizapiaci árfolyamok í Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 25-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,13 51,15 50,64 48,81 51,95 50,38 Ausztrál dollár 23,59 24,07 23,83 22,66 24,36 23,51 Belga frank (100) 83,00 84,68 83,84 80,76 86,04 83,40 Dán korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,18 7,32 7,25 6,96 7,44 7,20 Francia frank 5,03 5,13 5,08 4,89 5,21 5,05 Görög drachma (100) 15,62 15,94 15,78 14,57 16,11 15,34 Holland forint 15,18 15,48 15,33 14,77 15,73 15,25 ír font 45,74 46,66 46,20 44,04 47,40 45,72 Japán jen (100) 22,16 22,70 22,38 21,58 22,90 22,24 Kanadai dollár 27,04 27,58 27,31 26,36 27,92 27,14 Luxemburgi frank (100) 83,00 84,68 83,84 79,90 86,02 82,96 Német márka 17,09 17,43 17,26 16,80 17,72 17,26 Norvég korona 4,38 4,46 4,42 4,24 4,54 4,39 Olasz líra (1000) 23,00 23,46 23,23 22,39 23,83 23,11 Osztrák schilling 2,43 2,47 2,45 2,39 2,51 2,45 Portugál escudo (100) 19,61 20,01 19,81 18,69 20,31 19,50 Spanyol peseta (100) 27,33 27,89 27,61 26,56 28,26 27,41 Svájci frank 19,85 20,25 20,05 19,52 20,58 20,05 Svéd korona 4,72 4,82 4,77 4,58 4,90 4,74 USA-dollár 30,92 31,54 31,23 30,53 31,93 31,23 V ________________________J

Next

/
Thumbnails
Contents