Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-24 / 106. szám

4 ( Közgazdasági figyelő A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója A gazdasági és pénzügyi helyzet az első negyedévben A Szlovák Köztársaság gazdaságának eredményeire és ezek szociális vetületeire az óv első három hónapjában jelentős hatással voltak a keményebbé vált gazdasági feltételek. Tovább csökkent a termelés, főként a szerkezeti kiegyensúlyozatlanság, a KGST-piac összeomlása miatti értékesítési nehézségek, a világpiaci fizetési feltételekre való áttérés és a fejlett gazdaságú országokban bekövetkezett recesszió miatt. Az alapvető fontosságú iparágakban 12,8 milliárd korona értékkel (11,7 százalékkal) csökkent az árutermelés: ezzel együtt járt az árukíná­lat csökkenése, s az értékesítés volumenének visszaesése 15,6 miliárd koronával múlta felül a termelését. 1990 első három hónapjában az áruértékesítés volumene összességében 28,4 milliárd koronával maradt el a tavalyitól (ebből a piaci alapokra 3 milliárd, az exportra 1,3 milliárd, a termelófogyasztásra 16,2 milliárd esik). Az építőipar teljesítménye egyharmadával csökkent. A mezőgazda­ságban visszaesett az állattenyésztés, és kisebb lett az állatok jövedel­mezősége. Ennek oka a fogyasztói keresletnek az árliberalizálás követ­keztében való csökkenése. A belföldi fogyasztói piacon történt kereslet­­csökkenést a száz dolgozónál többet foglalkoztató kereskedelmi vállala­tok forgalmának 35 százalékos csökkenése is tükrözi. A külkereskedelem eredményei szintén kedvezőtlenül alakultak. A mérleg 4,1 milliárd korona passzívumot mutatott frankóárban számítva. Ezt a kivitel dinamikájának jelentős visszaesése és a - főleg a nem piacgazdaságú országokból történő - behozatal növekedése okozta. A fogyasztóiár-index növekedésével mért infláció a negyedév végén elérte a 44,9 százalékot. Az élelmiszerek és egyéb termékek kiemelt csoportjaiban az árindexek jelentős differenciálódást mutatnak. Az élel­miszerárak emelkedése fokozatosan lelassult, az iparcikkeké viszont folytatódott, s az utóbbi esetben a múlt év decemberéhez viszonyított árszintnövekedés márciusban 60 és 250 százalék között mozgott. Az ipari termékek árszintje a gazdasági felhasználás szerinti csoporto­sításban a múlt év első negyedével összehasonlítva a következőképpen alakult - piaci alapok: 38 százalék, beruházások: 20,7 százalék, kivitel: 67 százalék, termelőfogyasztás 88,2 százalék, termelésen kívüli felhasz­nálás: 50,3 százalék. Tovább nőttek a raktárkészletek, s az iparban és az építőiparban folytatódott a munkatermelékenység és a bérnövekedés közti viszony kedvezőtlen alakulása. A munkanélküliek száma 1991. április 10-én 107 ezer volt, s arányuk a munkaképes lakosság 4,2 százalékát tette ki. Szlovákia egyes járásaiban a munkanélküliség a 8 százalékot is eléri. A vázolt gazdasági tendenciák a pénzügy területén is tükröződnek. Csak néhány jellemző adatot említek meg: 1991. március 31 -éig az SZK gazdaságán belül a hitelállomány az év elejéhez képest 16 milliárd koronával, vagyis 9,6 százalékkal növekedett. Ez nagyjából meg is felel a várakozásnak. A legnagyobb növekedés a kereskedelemben, az idegenforgalom területén, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a fűtőanyag- és energiaiparban, valamint a kohá­szatban tapasztalható. A magánszektor 1,6 milliárd korona hitelben részesült. A szlovákiai pénzintézetek betétállománya az év első negyedében 7,3 milliárd koronával csökkent. Betétállomány-csökkenés minden fontos reszortban tapasztalható. Pénzügyi téren a legnagyobb gondot a fizetésképtelenség okozza, melynek értéke március végére szlovákiai viszonylatban elérte a 22,3 milliárd koronát, ma pedig a 30 milliárdot is meghaladja. Ennek nagyré­sze a gép- és elektronikai iparra esik. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumon belül az egyelőre behajthatatlan tartozások összege már túl van a 30 milliárd koronán. Ennek több mint egyharmada a mezőgaz­dasági termelővállalatok és a feldolgozóüzemek közti tartozás. A lakosság igénybe nem vett vásárlóereje szintén erős csökkenést mutat. A lakossági takarékbetétek 2,6 milliárd koronát kitevő csökkenése a megélhetési költségek növekedésével függ össze. A csehszlovák koronában levő takarékbetétek összegének csökkenését részben a devi­zában való takarékoskodás irányába történt elmozdulás okozta. Megnőtt a kölcsönök dinamikája is. A múlt év hasonló időszakával összehason­lítva a kölcsönök összege 1,5 miliárd koronával emelkedik. Ez megköze­lítőleg 39 százalékot tesz ki. A legdinamikusabb növekedés továbbra is a szociális célú, alacsony kamatú kölcsönök esetében tapasztalható. Az általános gazdasági és pénzügyi tendenciák áprilisban és május­ban sem mutattak lényegesebb változásokat. Kezd aggasztóvá válni a fizetésképtelenség növekvő aránya. A kormány bizottságot hozott létre a kérdés tanulmányozására. Feladata olyan javaslatok és szabályozó­­rendszer kidolgozása, amelyek enyhítenének a helyzeten. Ezekről elfo­gadásuk után idejében tájékoztatjuk olvasóinkat. Szerkeszti: Pavel VaSek __________ j I ( ÚJSÁG )________________ Újabb kereskedelmi társulás vidéken 1991. június 24. Önmérséklet és spanyolviasz A Szlovák Mezőgazdasági Bank, néhány mezőgazdasági üzem és élelmiszer-ipari vállalat által létrehozott Agrotrade rész­vénytársaság a közelmúltban Szlovákiában Kassa után, Rozs­nyón is megnyitotta fióküzemét. Tevékenységük célpontjában a kereskedelem áll. A külfölddel folytatott árucserekereskedelem lebonyolítása eddig csak a Koo­­spol és az Intercoop monopóliuma volt. Az Agrotrade ezt a kiváltsá­gos helyzetet törte meg, ami két­ségkívül előnyt jelent a regionális gazdasági élet újraszerveződé­­sében. Elsődleges tevékenységük kö­zé az üzletkötés tartozik, vagyis a mezőgazdasági üzemek és ma­gánvállalkozók által előállított ter­mékek külföldi értékesítése. Ugyanakkor a helyi gazdálkodás, illetve termelés fellendítésében is szeretnének a rászorulók segítsé­gére lenni. Termelő-feldolgozó gépsorok és munkaeszközök be­hozatalát is vállalják. Megfelelő (minőségi) árukínálat esetén még valutára sincs szükség a magas színvonalú technológia beszerzé­séhez. Kereskedelmi hálózatuk Ma­gyarországon és Lengyelorszá­gon kívül Nyugat-Európa orszá­gaira is kiterjed. Legújabban pe­dig a szovjet piacon „puhato­lóznak“. Bernát István, az Agrotrade rozsnyói kirendeltségének veze­tője szerint a mezőgazdasági üzemek még eléggé bizalmatla­nok a számukra újszerű kereske­delmi társulásokkal szemben. Bi­zalmatlanságuk hátterét a külföldi piacról alkotott téves elképzelések képezik. MindenKi saját maga szeretné lebonyolítani az üzletkö­tést, de a megfelelő eszközök és információk hiányában eleve si­kertelenségre vannak ítélve. Ha pedig mégis rászánják magukat arra, hogy hivatásos üzletkötőhöz forduljanak, a termékeikért kért óriási alapárak eleve lehetetlenné teszik az amúgy sem legjobb mi­nőségű áru értékesítését. Volt például olyan „ügyfél“ is, aki a ki­­vénhedt bárárfyok kilóját 45 koro­náért vesztegette, ami magasabb a jelenlegi világpiaci árnál. A rozs­nyói Agrozet által gyártott kistrak­­torokért is olyan aránytalanul ma­gas összeget kértek, amit senki sem hajlandó megfizetni. Míg a belföldi piacon 79 ezerét kínál­ják (rossz minősége miatt kevés eredménnyel) megvételre, addig a külföldi vevőtől szemrebbenés nélkül elkérnének 120 ezer koro­nát is. S mit tesz a Nagy Vevő? Vásárol inkább egy ennél sokkal jobb minőségű és sokkal olcsóbb kínai kistraktort... Köztudott, hogy „Gömöror­­szágnak“ ebben a fertályában ke­vés a jó minőségű termőföld, és a gazdálkodási feltételek is eny­hén szólva mostohák. Ám van egy, mindmáig feltáratlan és ki­használatlan „kincsesbányája“: a gyönyörű természet. Barlangok *és műemlékek so­kasága, vadrezervátumok, sípá­lyák, erdei ligetek és sétányok, turistaházak tucatjai állnak ki­használatlanul. Csupán a mező­­gazdasági üzemek vezetőségén és az önkormányzatokon múlik, hogy mindezt „termőre“ fordít­sák, hogy éljenek a csodás lehe­tőséggel. Készítsenek színes prospektusokat és azokat bo­­csátsák a menedzserek rendel­kezésére! Fedezzék már fel végre itt is a spanyolviaszt! A külföldi üzletfelek, üzletkötők ezekre minden bizonnyal felfigyel­nek majd, és a gazdasági keres­kedelmen kívül s emellett a pénzt csörgedeztetö falusi turizmus is szép csendben beindulhatna. Ha... (korcsmáros) Csallóközi vendéglátás Kevesen tudják: Dunaszerdahely egész évben fürdőváros • Előnyös ajánlatok - nyugdíjasoknak • Disznótor, borkóstoló, magyaros ételek Nem jó idők járnak manapság az utazási irodákra. A nehéz gazdasági helyzetben az embereknek legkisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy társasutazásra, nyaralásra költsenek. Ez a véleménye Juhos Máriának, a Slovakoturist dunaszerdahelyi uta­zási irodája vezetőjének is. • Milyen volt, az utóbbi időben az iroda forgalma?- Kétségtelen, hogy visszaesett, ami elsősorban a valutaeladásból ere­dő haszon csökkenésének tulajdonít­ható. Igaz, a valutaváltás csökkenése is az idegenforgalom visszaesését tükrözi. Egyre többen mondják le a ko­rábban előjegyzett társasutazásokat is. Az embereknek más gondjuk is van, mint utazgatni. • Dunaszerdahelyen és Nagyme­­gyeren egész évben termálfürdő üze­mel. Meglehetősen attraktiv dolog té­len, hóban, fagyban úszkálni a me­dencében. Hogyan használja ki ezt a lehetőséget az utazási iroda?- Mi is megéreztük az ebben rejlő lehetőséget, de sajnos, Dunaszerda­hely és Nagymegyer egyelőre úgy élnek a köztudatban, mint nyári fürdő­helyek. Sok mindennel próbálkoztunk, színes prospektusokat küldöztünk szét az egész országba, sót külföldre is, de eddig valahogy nem sikerült elhitetni az ügyfelekkel, hogy télen olcsóbban „nyaralhatnak“. Egy-, két­vagy háromnapos hétvégi tartózko­dást kínáltunk az üzemeknek elfogad­ható áron, nyugdíjasoknak kedvezmé­nyesen. Napi 50-65 koronáért bizto­síthatunk szállást, sót, a közeli po­­zsonyeperjesi pionírtáborban turista­­szálló kategóriában csak 40 koronába kerül egy éjszaka, szervezett csopor­toknak pedig még ettől is olcsóbb. Ennek ellenére télen így sem akar beindulni a fürdóturizmus, lehet, hogy jobb propaganda és reklám kellene... Edzőtáborokat is szervezhetnénk sportolóknak. Két sportcsarnok is ren­delkezésünkre áll, a szokottnál jóval nagyobb játéktérrel, nem beszélve ar­ról, hogy Csallóköz éghajlati viszonyai között sokszor még télen is lehet a szabadban edzeni. Ezenkívül szau­nával, erösitötermekkel, teljes rehabi­litációval is szolgálhatunk. Megpróbáltunk a termálfürdő szomszédságában lévő Agrostav székházában fogyókúra tanfolyamot is szervezni. Az első osztályú szállodai ellátáson kívül szauna, vízsugár masszázs, játéktermek állnak az ér­deklődök rendelkezésére, de vala­hogy ezzel sem értünk el nagy sikert. Ezenkívül egynapos kirándulásokat is szervezünk Bécsbe, Magyarországra, Pozsonyba. Városunk fekvése nagyon előnyös, ezt is jobban ki kellene hasz­nálni. • A Csallóköznek is vannak csodá­latos tájai, érdekességei a messziről jött idegen számára...- Mi is gondoltunk mar arra, hogy kirándulásokat, sétakocsikázást szer­vezünk a Kis-Duna vagy az öreg Duna még mindig vadregényes tájaira, eset­leg hajókirándulásokat Európa máso­dik legnagyobb folyamán. Az ekecsi mezőgazdasági szövetkezet felaján­lotta hogy szívesen rendezne disznó­toros vacsorákat, borkóstolót stílusos pincében, pikniket magyaros ételek­kel, konyhakülönlegességekkel. • A hazai lehetőségek után be­széljünk talán arról, mennyit utazik a csallóközi ember külföldre, és egyál­talán mit kínálnak neki?- Mindenképpen kevesebbet uta­zik, mint régen. Talán csak a törökor­szági, isztambuli utazásoknak van most nagy ázsiójuk. A további kínálat­ból a tíznapos spanyolországi társas­­utazást emelném ki Santa Susanába, amely mindössze 40 kilométerre fek­szik Barcelonától. Az út csupán hét­ezer koronába kerül. Ez a kapcsolat nagyon fontos, nekünk, mert ha sike­rül jól betöltenünk a felkínált helyeket, és a spanyol partner elégedett lesz velünk, akkor jövőre is meghosszab­bítja a szerződést. Ez számunkra nagy lehetőséget jelentene, hiszen jö­vőre Barcelonában rendezik meg az olimpiát, s hétezer koronáért eljutni az olimpiai játékok színhelyére, nem kis dolog. Előnyös nyaralást kínálunk még a jugoszláv tengerparton, az Iszt­riái félszigeten és a Makarszka Rivié­rán mindössze ötezer koronáért, vala­mint a görög tengerparton különböző árfekvésben. PALÁGYI LAJOS Turistatájékoztató ? „Alhavasi“, „hóaljai“ és egyebek A színes borítólapon belül 12 rendkívül szép felvétel díszíti a 20 oldalas kiadvány lapjait. Közülük csak kettő készült a múzeumban, a többi szemet gyönyörködtető, szívet örvendeztető tájkép és életkép. Remekelt a Kelet-szlová­kiai Nyomdaipari Vállalat, a kivite­lezés elismerést érdemel. Sajnos, ez korántsem állítható a tartalomról, mert a szöveg ma­gyar szavakból szerkesztett ugyan, de magyarul alig érthető. Mindjárt az első három mondata után rádöbbenünk erre a sajnála­tos tényre, hiszen képtelenségnek tűnik „az ideiglenes helyiség“, vagy hogy 1969-ben lett volna „a Tátrai Nemzeti Park keletkezésé­nek 20. évfordulója", miként az is, hogy „a múzeum feltárta a gyűj­teményeit.“ Csak hazai - szlovák és ma­gyar nyelvet egyaránt ismerő - ol­vasó sejtheti, hogy a szöveg ti­zenkettedik mondatában szereplő „alhavasi“ szót havasaljiként, a „hóaljai“ szót hóhatár alatti kife­jezésként kell érteni. Ám ha sze­me elé kerül a következő mondat: „A fluvioglaciális kúpok enyhe lej­tői vannak túlerőben a végjégkő­­torlaszok alatt“ - hát csak nézi­­nézi, de aligha érti, hogy mit akar­nak ezzel mondani. Igaz ugyan, hogy a kiadványt a szerző, a fordító, a lektor nevé­nek feltüntetése nélkül még a gyengéd forradalom előtti hó­napban, 1989. októberében jelen­tették meg, de napjainkban is áru­sítják. Kiadásakor nem ismerték el az itt élő magyarság nemzetek közötti összekötő, híd-szerepét, nem tartották tehát fontosnak, hogy a fordító, a lektor anyanyelvi szinten értse és beszélje azt a nyelvet, amelyen a múzeum tájékoztatni kívánja látogatóit... Ha piacgazdasági tényezőként fejleszteni kívánjuk az idegenfor­galmat, a Tátrai Nemzeti Park Múzeumában is csak kifogástalan kivitelezésű tájékoztatót adhatnak a látogatók kezébe. (hajdú)

Next

/
Thumbnails
Contents