Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-22 / 105. szám
I ( ÚJSÁG )1 1991. június 22. Egy hirdetés nyomában Mit kínál az EUROFARM? Kamocai Karín Gondolatok gazdálkodásunk jövőjéről Nincs még agrárprogramunk Az újsághirdetések rehdszeres vagy akár alkalmi olvasói is több ízben előkelő helyen találkozhattak a lapokban az EUROFARM cég hirdetésével. Kaviárcsigák tenyésztésében való együttműködést kínál mindazok számára, akiknek „van napi egy óra szabadidejük és egy szabad helyiségük“. A hirdetésben garantált feltételek még a reklámok szokásos megszépítő voltát leszámítva is igen előnyösnek tűnnek: tenyészanyag, takarmány, speciális kalitkák beszerzése, tanácsadói szolgálat, a tenyészállomány díjtalan egészségügyi felügyelete s nem utolsósorban magas felvásárlási árak. Elmentünk tehát a jelzett címre - Komárom, Bozena Némcová utca 17 -, hogy többet is megtudjunk erről az érdekesnek tűnő vállalkozásról. Mindenekelőtt - s ez talán nem is meglepetés - az derült ki, hogy magánvállalkozásról van szó. Keres Győző komáromi lakos indította el, szerződést kötve csigatenyósztéssel és felvásárlással foglalkozó külföldi cégekkel. Ottjártunkkor őt ügyei éppen másfelé szólították, így a cég egyik alkalmazottja, Kamocai Karín mérnök szolgált részletesebb tájékoztatással. Minthogy rendes fogadónapon mentünk, tulajdonképpen nem is igen volt egyéb dolgunk, mint meghallgatni a klienseknek adott felvilágosítást és szakmai magyarázatot:- A kaviárcsiga mesterségesen kitenyésztett csigafajta. Latin neve Helix Aspersa; jellemzői az intenzívebb szaporodás, a gyorsabb növekedés és a nagyobb tojáshozam. Húsa emellett jobb ízű a többi fajtáénál, tojásait pedig- az összes fajtáé közül egyedül- kaviárként fogyasztják. E tulajdonságai miatt igen keresett árucikknek számít a külföldi piacokon. Tenyésztésének feltételei közepesen igényesnek nevezhetők: speciális kalitkákra van szükség- K. Karin a falon függő, különleges formájú műanyag edényekre mutat amelyekben biztosítani kell a levegő 80-100 százalékos relatív páratartalmát. Az alsó határra a nappali, a felsőt megközelítő értékre pedig az éjszakai fázisban van szükség. Ez a rendszeres szabályozás a legkönynyebben 30—40 C-fokos víz naponkénti permetezésével érhető el, de ismétlem, csakis a kalitkákban; a helyiség páratartalma normális lehet. Ami a levegő hőmérsékletét illeti, 20 és 27 C-fok közötti érték szükséges. Mivel a csiga úgynevezett „éjszakai élőlény“, fontos, hogy a tenyészhelyiség legfeljebb napi 9 és fél óráig legyen megvilágítva; a nap hátralevő részében teljes sötétség szükséges. A gondozás ezenkívül kétnaponkénti etetésből és a kalitkák hetente egyszeri kitisztításából áll; tojásrakás idején azonban a külön e célra szolgáló tálkában naponta ki kell szedni a „termést“, az aljazatul szolgáló földdel vagy homokkal együtt. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a tojásokat legalább fél centiméter vastag földréteg borítsa. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a csiga ún. „nyári álmot“ alszik, amelynek kezdete egyedenként eltérő; ezért jó, ha rendelkezésünkre áll még egy helyiség, ahol e kb. kéthónapos vegetációs passzivitás időszakába lépett példányok nyugalomban lehetnek. A mérnöknó természetesen ennél jóval részletesebben is beszélt a csigatenyésztés technológiájáról, de ezt nem célunk tovább aprózni. Ehelyett - miközben a jelenlevő ügyfelek az előadást kiegészítő videofilmét nézték - inkább a szerződéskötés feltételeiről, illetve a várható anyagi haszonról szerettünk volna hallani valamit:- Az első megrendeléskor szerződést kötünk ügyfeleinkkel, amely meghatározatlan időre szól, tehát gyakorlatilag mindaddig, amíg foglalkoznak a tenyésztéssel. Ez alatt az idő alatt biztosítjuk a takarmányt, a kalitkákat, az ingyenes állatorvosi és tanácsadói szolgálatot, valamint a felvásárlást. Az említett alap-megrendelés mennyisége minimálisan 100 darab csiga; ennek ára a tenyészkalitkákkal, a keltetőedényekkel, a tojásrakó tálakkal, a tenyésztési technológia leírásával valamint 10 kilogramm takarmánnyal együtt 15 700 korona. Viszont ha valaki pl. 200 darabbal akar kezdeni, jelentős árkedvezményben részesül: a fentebb említett kellékekkel együtt -ennek a mennyiségnek az ára 23 ezer 700 korona. A tanácsadói és az állatorvosi szolgálat, mint említettem, ingyenes, a felvásárlás szintén a cég költségeire történik. Ami a jövedelmezőséget illeti, induljunk ki 100 egyedből. Húsra történő tenyésztés esetén 20 százalékos elhullást számítva - ez a száz egyed 11-15 hónap alatt mintegy 51 kilogramm tiszta húst produkál, amelynek felvásárlási ára kilónként 400 korona. Ha viszont a tenyésztő a tojások „termelésére“ rendezkedik be, további 6-8 hónapra van szüksége. Ez két biológiai ciklust jelent, amelynek során kb. 25 kg kaviártojás nyerhető. E különleges csemege pedig hatezer koronát ér kilónként. Kamocai Karin elmondta még, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a vállalkozás iránt. Kassától Karlovy Varyig terjed a klientúrájuk, s hetente - pontosabban a három fogadónapon: kedden, csütörtökön és szombaton - átlag 150-200-an keresik fel őket. Az EUROFARM tehát úgy tűnik,, „beindult“; s hogy valóban előnyös üzlet-e a tenyésztők számára a vele kötött szerződés, arról egyedül a tenyésztők nyilatkozhatnak majd. Persze, addig még néhány csigabiológia-ciklust kitevő időt várni kell. (Fazekas Árpád, a Pelsőci Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke nyilatkozik „földtörvényügyben“.) Nagyon vártuk, nágyon akartuk - van hát földtörvényünk, de még mindig nincs agrárprogramunk! Földtörvény agrárprogram nélkül pedig olyan, mint egy meseszép autó üzemanyag nélkül. Sok, szép lehetőséget rejt magában, csak - egyelőre - nem lehet kipróbálni, nem lehet vele úgy istenigazából előbbre jutni. Hatására - a hajdani földtulajdonosokban és a majdani kisgazdajelöltekben - még mindig nem indult meg a várt pezsgés, jottányit sem engedett bénító szorításából a cselekvésgátló bizonytalanság érzése. Örülhetnénk a földtörvénynek, de mindennapi munkánk gyümölcsének értékesítését bojkottálja a gazdaságpolitika. Saját levünkben fortgyogunk. Hogyan lóduljon előbbre a teremtő gondolat, s mitől kapjon lángra a „parasztság“ körében a lelkesedés és a vállalkozó szellem, ha kezdeményezéseik sorra kudarcba fulladnak?!... Szárnyszegetten még a nyitott kalitkából sem lehet (szabadon) kirepülni. Előjelekről, várható hatásokról persze már most is beszámolhatunk. A szövetkezetek ipari tevékenységében és a mezőgazdasági alaptevékenységben is számolni kell a hagyományos munkaszervezet fennmaradásával. Ennek az az oka, hogy a szövetkezet tagságának igen jelentős része semmilyen formában nem tud vagy nem akar vállalkozni. Ők a szövetkezetét épp olyan munkahelynek tekintik, mintha bárhol másutt lennének munkaviszonyben a vállalkozóvá válás feltételei vagy legalábbis egy részük esetében a vállalkozóvá vállás feltételei is hiányoznak. Természetesen lehetséges, hogy a vállalkozók alkalmazottaivá válnak, de ez az A bútor nem egyszerűen lakberendezési tárgy, nem lelketlen fadarab vagy műanyaglapok öszszessége, nem is ormótlan plüsstömeg. A bútor mindennapi életünk része, használati cikk és dísztárgy is legyen. Nem elég, ha szép, kényelmesnek és ízlésesnek is kell lennie. Olyannak, ami bennünket szolgál, és ami egyedivé varázsolja otthonunkat. Csaknem minden képes folyóiratunkban olvashatunk hasonló tanácsokat. Sokszor fényképeket is mellékelnek, hogy íme, így néz ki egy ízlésesen berendezett lakás. S milyen nagy a meglepetésünk, amikor a boltokban se híre, se hamva hasonló bútordaraboknak. így hát nem marad más hátra, mint berendezni lakásunkat azzal, ami éppen kapható, és irigykedve lapozgatni a külföldi katalógusokat. Irigykedéssel vegyes csodálattal szemlélhetik a Szlovák Nemzeti Galéria látogatói is az ott kiállított bútorremekeket. A katalán lakberendezés címet viselő vándorkiáleddiginél kiszolgáltatottabb helyzetet jelentene. Sokan azért nem szorgalmazták és szorgalmazzák még ma sem a földek visszaadását, mert úgy vélik: a nagyüzemi földek megbontásával lehetetlenné válna a szövetkezetek tervszerű munkája. A földek reprivatizációja következtében a lakosság megfelelő élelmiszer-ellátása is veszélybe kerülhet. A földek viszszaadása, illetve visszaigénylése sok embert közvetlenül is érint majd. Egyik oldalról a jelenlegi szövetkezeti dolgozókat, a másik oldalról pedig a régi tulajdonosokat és leszármazottaikat. Azt persze elég nehéz pontosan megállapítani, hogy ez a két csoport mennyiben fedi egymást, illetve mennyiben válik szét. Végső soron a tulajdonviszonyok módosítása egyben a szövetkező mozgalom halálát is jelentheti. Abban viszont már sokkal többen bizonyosak, hogy a szövetkezetek alkalmazottainak bizonyos része munka nélkül marad. Persze, a szövetkezet gazdasági társasággá vagy szolgáltató egységgé is átalakulhat. Ez gyakorlatilag a részvénytársasági formát jelentheti, ami egyben a szövetkezeti forma teljes feladásával is jár. Ám a részvények birtoklása gyakorlatilag nem, garantálna semmiféle foglalkoztatást. Megszűnik tehát mindenfajta védettség, amit a mai vagy a jövőbeni szövetkezet jelenthet tagjai számára. Megszűnnek a szövetkezetek által felvállalt szociális és az adott település számára is fontos juttatások. Hosszabb távon pedig azzal is számolhatnak, hogy a részvényeket eladják, és így a tulajdon egyre inkább kicsúszik a tagság kezéből. Ezek persze egyelőre „csak“ megérzések, aggodalmaskodó gondolatok. Pillanatnyilag azonban ez a helyzet, s a mai állásponttól nagyban függ a jövőnk is. Lejegyezte: Korcsmáros László lítás június 5-től július 5-ig tekinthető meg Pozsonyban. A spanyol nemzeti kultúrára építő bútoripar csodái ámulatba ejtik a nézelődőket. Piros és fekete színek, merész vonalak, egyszerűség és kényelem - ezek a bútorok fő jellemzői. Azt hiszem, sokan akadtak, akik szívesen hazavitték volna a hatszögletű íróasztalt, a hátgerinc ívéhez igazodó székeket, a füstüveg asztalkákat vagy a liliomkehelyre emlékeztető állólámpát. Hogy a pirosbársony félkarfájú mintegy másfél méter magas álomfotelről ne is beszéljek. Pedig ezek a bútorok is mind műanyagból készültek, csak éppen a fantáziájukat nem féltek szabadjára engedni a tervezők. Abban biztos vagyok, hogyha a spanyol ember látogatóba megy, a szomszéd ebédlőjében nem köszönnek rá vissza saját bútorai. Nekik ugyanis van miből választani. Mi, sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt. Vrabec Mária Katalán lakberendezés Egyszerűség és kényelem Új haszonállat... ? (A szerző felvételei) VASS GYULA
