Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-22 / 105. szám

I ( ÚJSÁG )1 1991. június 22. Egy hirdetés nyomában Mit kínál az EUROFARM? Kamocai Karín Gondolatok gazdálkodásunk jövőjéről Nincs még agrárprogramunk Az újsághirdetések rehdszeres vagy akár alkalmi olvasói is több ízben előkelő helyen találkozhat­tak a lapokban az EUROFARM cég hirdetésével. Kaviárcsigák te­nyésztésében való együttműkö­dést kínál mindazok számára, akiknek „van napi egy óra szabadidejük és egy szabad he­lyiségük“. A hirdetésben garantált feltételek még a reklámok szoká­sos megszépítő voltát leszámítva is igen előnyösnek tűnnek: tenyészanyag, takarmány, spe­ciális kalitkák beszerzése, tanács­adói szolgálat, a tenyészállo­­mány díjtalan egészségügyi felü­gyelete s nem utolsósorban ma­gas felvásárlási árak. Elmentünk tehát a jelzett címre - Komárom, Bozena Némcová utca 17 -, hogy többet is megtudjunk erről az ér­dekesnek tűnő vállalkozásról. Mindenekelőtt - s ez talán nem is meglepetés - az derült ki, hogy magánvállalkozásról van szó. Ke­res Győző komáromi lakos indítot­ta el, szerződést kötve csigate­­nyósztéssel és felvásárlással fog­lalkozó külföldi cégekkel. Ottjár­­tunkkor őt ügyei éppen másfelé szólították, így a cég egyik alkal­mazottja, Kamocai Karín mérnök szolgált részletesebb tájékozta­tással. Minthogy rendes fogadó­napon mentünk, tulajdonképpen nem is igen volt egyéb dolgunk, mint meghallgatni a klienseknek adott felvilágosítást és szakmai magyarázatot:- A kaviárcsiga mesterségesen kitenyésztett csigafajta. Latin ne­ve Helix Aspersa; jellemzői az intenzívebb szaporodás, a gyor­sabb növekedés és a nagyobb tojáshozam. Húsa emellett jobb ízű a többi fajtáénál, tojásait pedig- az összes fajtáé közül egyedül- kaviárként fogyasztják. E tulaj­donságai miatt igen keresett áru­cikknek számít a külföldi pia­cokon. Tenyésztésének feltételei köze­pesen igényesnek nevezhetők: speciális kalitkákra van szükség- K. Karin a falon függő, különle­ges formájú műanyag edényekre mutat amelyekben biztosítani kell a levegő 80-100 százalékos relatív páratartalmát. Az alsó ha­tárra a nappali, a felsőt megköze­lítő értékre pedig az éjszakai fá­zisban van szükség. Ez a rend­szeres szabályozás a legköny­­nyebben 30—40 C-fokos víz na­ponkénti permetezésével érhető el, de ismétlem, csakis a kalitkák­ban; a helyiség páratartalma nor­mális lehet. Ami a levegő hőmér­sékletét illeti, 20 és 27 C-fok kö­zötti érték szükséges. Mivel a csi­ga úgynevezett „éjszakai élő­lény“, fontos, hogy a tenyészhe­­lyiség legfeljebb napi 9 és fél óráig legyen megvilágítva; a nap hátra­levő részében teljes sötétség szükséges. A gondozás ezenkívül kétna­­ponkénti etetésből és a kalitkák hetente egyszeri kitisztításából áll; tojásrakás idején azonban a külön e célra szolgáló tálkában naponta ki kell szedni a „ter­mést“, az aljazatul szolgáló föld­del vagy homokkal együtt. Ilyen­kor ügyelni kell arra, hogy a tojá­sokat legalább fél centiméter vas­tag földréteg borítsa. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a csiga ún. „nyári álmot“ alszik, amely­nek kezdete egyedenként eltérő; ezért jó, ha rendelkezésünkre áll még egy helyiség, ahol e kb. kéthó­napos vegetációs passzivitás idő­szakába lépett példányok nyuga­lomban lehetnek. A mérnöknó természetesen en­nél jóval részletesebben is beszélt a csigatenyésztés technológiájá­ról, de ezt nem célunk tovább aprózni. Ehelyett - miközben a je­lenlevő ügyfelek az előadást ki­egészítő videofilmét nézték - in­kább a szerződéskötés feltételei­ről, illetve a várható anyagi ha­szonról szerettünk volna hallani valamit:- Az első megrendeléskor szer­ződést kötünk ügyfeleinkkel, amely meghatározatlan időre szól, tehát gyakorlatilag mindad­dig, amíg foglalkoznak a tenyész­téssel. Ez alatt az idő alatt bizto­sítjuk a takarmányt, a kalitkákat, az ingyenes állatorvosi és tanács­adói szolgálatot, valamint a felvá­sárlást. Az említett alap-megren­delés mennyisége minimálisan 100 darab csiga; ennek ára a te­­nyészkalitkákkal, a keltetőedé­nyekkel, a tojásrakó tálakkal, a te­nyésztési technológia leírásával valamint 10 kilogramm takar­mánnyal együtt 15 700 korona. Viszont ha valaki pl. 200 darabbal akar kezdeni, jelentős árkedvez­ményben részesül: a fentebb em­lített kellékekkel együtt -ennek a mennyiségnek az ára 23 ezer 700 korona. A tanácsadói és az állatorvosi szolgálat, mint említet­tem, ingyenes, a felvásárlás szin­tén a cég költségeire történik. Ami a jövedelmezőséget illeti, induljunk ki 100 egyedből. Húsra történő tenyésztés esetén 20 szá­zalékos elhullást számítva - ez a száz egyed 11-15 hónap alatt mintegy 51 kilogramm tiszta húst produkál, amelynek felvásárlási ára kilónként 400 korona. Ha vi­szont a tenyésztő a tojások „ter­melésére“ rendezkedik be, továb­bi 6-8 hónapra van szüksége. Ez két biológiai ciklust jelent, amelynek során kb. 25 kg kaviár­tojás nyerhető. E különleges cse­mege pedig hatezer koronát ér kilónként. Kamocai Karin elmondta még, hogy rendkívül nagy az érdeklő­dés a vállalkozás iránt. Kassától Karlovy Varyig terjed a klientúrá­juk, s hetente - pontosabban a három fogadónapon: kedden, csütörtökön és szombaton - átlag 150-200-an keresik fel őket. Az EUROFARM tehát úgy tűnik,, „beindult“; s hogy valóban elő­nyös üzlet-e a tenyésztők számá­ra a vele kötött szerződés, arról egyedül a tenyésztők nyilatkoz­hatnak majd. Persze, addig még néhány csigabiológia-ciklust kite­vő időt várni kell. (Fazekas Árpád, a Pelsőci Mezőgazdasági Szövetkezet el­nöke nyilatkozik „földtörvény­ügyben“.) Nagyon vártuk, nágyon akar­tuk - van hát földtörvényünk, de még mindig nincs agrárprogra­munk! Földtörvény agrárprogram nélkül pedig olyan, mint egy me­seszép autó üzemanyag nélkül. Sok, szép lehetőséget rejt magá­ban, csak - egyelőre - nem lehet kipróbálni, nem lehet vele úgy istenigazából előbbre jutni. Hatá­sára - a hajdani földtulajdonosok­ban és a majdani kisgazdajelöl­tekben - még mindig nem indult meg a várt pezsgés, jottányit sem engedett bénító szorításából a cselekvésgátló bizonytalanság érzése. Örülhetnénk a földtörvénynek, de mindennapi munkánk gyümöl­csének értékesítését bojkottálja a gazdaságpolitika. Saját levünk­­ben fortgyogunk. Hogyan lóduljon előbbre a teremtő gondolat, s mi­től kapjon lángra a „parasztság“ körében a lelkesedés és a vállal­kozó szellem, ha kezdeményezé­seik sorra kudarcba fulladnak?!... Szárnyszegetten még a nyitott kalitkából sem lehet (szabadon) kirepülni. Előjelekről, várható hatásokról persze már most is beszámolha­tunk. A szövetkezetek ipari tevé­kenységében és a mezőgazdasá­gi alaptevékenységben is számol­ni kell a hagyományos munka­­szervezet fennmaradásával. En­nek az az oka, hogy a szövetkezet tagságának igen jelentős része semmilyen formában nem tud vagy nem akar vállalkozni. Ők a szövetkezetét épp olyan munka­helynek tekintik, mintha bárhol másutt lennének munkaviszony­ben a vállalkozóvá válás feltételei vagy legalábbis egy részük eseté­ben a vállalkozóvá vállás feltételei is hiányoznak. Természetesen le­hetséges, hogy a vállalkozók al­­kalmazottaivá válnak, de ez az A bútor nem egyszerűen lakbe­rendezési tárgy, nem lelketlen fa­darab vagy műanyaglapok ösz­­szessége, nem is ormótlan plüss­­tömeg. A bútor mindennapi éle­tünk része, használati cikk és dísztárgy is legyen. Nem elég, ha szép, kényelmesnek és ízléses­nek is kell lennie. Olyannak, ami bennünket szolgál, és ami egyedi­vé varázsolja otthonunkat. Csaknem minden képes folyó­iratunkban olvashatunk hasonló tanácsokat. Sokszor fényképeket is mellékelnek, hogy íme, így néz ki egy ízlésesen berendezett la­kás. S milyen nagy a meglepeté­sünk, amikor a boltokban se híre, se hamva hasonló bútordarabok­nak. így hát nem marad más hát­ra, mint berendezni lakásunkat azzal, ami éppen kapható, és irigykedve lapozgatni a külföldi katalógusokat. Irigykedéssel vegyes csodálat­tal szemlélhetik a Szlovák Nemzeti Galéria látogatói is az ott kiállított bútorremekeket. A katalán lakbe­rendezés címet viselő vándorkiál­eddiginél kiszolgáltatottabb hely­zetet jelentene. Sokan azért nem szorgalmaz­ták és szorgalmazzák még ma sem a földek visszaadását, mert úgy vélik: a nagyüzemi földek megbontásával lehetetlenné vál­na a szövetkezetek tervszerű munkája. A földek reprivatizációja következtében a lakosság megfe­lelő élelmiszer-ellátása is ve­szélybe kerülhet. A földek visz­­szaadása, illetve visszaigénylése sok embert közvetlenül is érint majd. Egyik oldalról a jelenlegi szövetkezeti dolgozókat, a másik oldalról pedig a régi tulajdonoso­kat és leszármazottaikat. Azt per­sze elég nehéz pontosan megál­lapítani, hogy ez a két csoport mennyiben fedi egymást, illetve mennyiben válik szét. Végső soron a tulajdonviszo­nyok módosítása egyben a szö­vetkező mozgalom halálát is je­lentheti. Abban viszont már sokkal többen bizonyosak, hogy a szö­vetkezetek alkalmazottainak bizo­nyos része munka nélkül marad. Persze, a szövetkezet gazdasági társasággá vagy szolgáltató egységgé is átalakulhat. Ez gya­korlatilag a részvénytársasági for­mát jelentheti, ami egyben a szö­vetkezeti forma teljes feladásával is jár. Ám a részvények birtoklása gyakorlatilag nem, garantálna semmiféle foglalkoztatást. Meg­szűnik tehát mindenfajta védett­ség, amit a mai vagy a jövőbeni szövetkezet jelenthet tagjai szá­mára. Megszűnnek a szövetkeze­tek által felvállalt szociális és az adott település számára is fontos juttatások. Hosszabb távon pedig azzal is számolhatnak, hogy a részvényeket eladják, és így a tulajdon egyre inkább kicsúszik a tagság kezéből. Ezek persze egyelőre „csak“ megérzések, aggodalmaskodó gondolatok. Pillanatnyilag azon­ban ez a helyzet, s a mai állás­ponttól nagyban függ a jövőnk is. Lejegyezte: Korcsmáros László lítás június 5-től július 5-ig tekint­hető meg Pozsonyban. A spanyol nemzeti kultúrára építő bútoripar csodái ámulatba ejtik a nézelődőket. Piros és feke­te színek, merész vonalak, egy­szerűség és kényelem - ezek a bútorok fő jellemzői. Azt hiszem, sokan akadtak, akik szívesen ha­zavitték volna a hatszögletű íróasztalt, a hátgerinc ívéhez iga­zodó székeket, a füstüveg asztal­kákat vagy a liliomkehelyre emlé­keztető állólámpát. Hogy a piros­bársony félkarfájú mintegy másfél méter magas álomfotelről ne is beszéljek. Pedig ezek a bútorok is mind műanyagból készültek, csak ép­pen a fantáziájukat nem féltek szabadjára engedni a tervezők. Abban biztos vagyok, hogyha a spanyol ember látogatóba megy, a szomszéd ebédlőjében nem köszönnek rá vissza saját bútorai. Nekik ugyanis van miből választani. Mi, sajnos, nem mond­hatjuk el ugyanezt. Vrabec Mária Katalán lakberendezés Egyszerűség és kényelem Új haszonállat... ? (A szerző felvételei) VASS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents