Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-20 / 103. szám

2- - , =7) li= ÚJSÁG 11 1991. június 20. Az MKDM Elnökségének ( Apropó ) és képviselői klubjának állásfoglalása a készülő alkotmányokról A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Elnöksége és a képvise­lők testületé 1991. májusában fog­lalt állást első alkalommal az alkot­mányok ügyében. Állásfoglalásunk egyik lényeges pontja volt egy ke­­rekasztal-beszélgetés kezdeménye­zése — elsősorban a másik két ki­sebbségi politikai mozgalommal —, amely az alkotmányokkal kapcsola­tos fő kérdéseket lett volna hivatott tisztázni. A leghatározottabb véle­ményünk ugyanis, hogy az alkotmá­nyok problémaköre olyan nagy hor­derejű kérdés, amelyben mozgal­mainknak maximálisan együtt kell működniük. Szerettük volna, és a jövőben is szeretnénk elkerülni, hogy ezt a témát bárki is pártcsatá­rozások kiprovokálására, exhibici­onizmusra vagy akár a választási előkampány céljaira használja fel. Ezért a kerekasztal megvalósulása előtt nem hoztuk nyilvánosságra véleményünket Tekintettel azonban arra, hogy úgy az FMK, mint az Együttélés, a közelmúltban publikálta a téma­körrel kapcsolatos állásfoglalását, úgy véljük, ilyen helyzetben a mi választóinknak, tagjainknak, de egész kisebbségi mikrotársadal­­munknak is joga van megismerni véleményünket. Ilyen meggondolá­soktól indíttatva hozzuk nyilvános­ságra állásfogalásunkat (Mivel ismeretes az ország és a két tagköztársaság alkotmánytervezete, állásfoglalásunk ezen dokumentu­mokhoz igazodva, a konkrét kérdés­körökhöz véleményt alkotva készült. Hangsúlyozzuk, hogy itt az ún. opti­mális megoldási javaslatainkat fog­laljuk össze, a politikai helyzet esetle­ges nagyarányú módosulásával a mi javaslataink is változhatnak) * I. Általános alapelvek Mozgalmunk az életképes föderáció rögzítését javasolja az alkotmányokban. Az illetékességeket a célszerűség, és nem presztízsokok szempontjából java­soljuk megosztani. A kisebbségi jogkö­röket szövetségi szinten javasoljuk ke­zelni, csakúgy, mint az általános polgári szabadságjogokat; esetleges megsérté­sük esetén a szövetségi alkotmánybíró­ság legyen illetékes. Ugyanakkor üdvöz­lendőnek tartanánk a szövetségi alkot­mányban rögzített kisebbségi jogok megismétlését a Szlovák Köztársaság al­kotmányában is (ún. teljes alkotmány). Az államjogi szerződés valamely for­mája csak úgy fogadható el számunkra, ha nem veszélyezteti az államjogi konti­nuitását és ha a résztvevő jogi szubjektu­mok állampolgárainak akaratát rögzíti; ezenkívül tartalmazhatja az állam beren­dezkedésének legfőbb alapelveit. A tel­jes államjogi felépítést a szövetségi al­kotmányban kell rögzíteni, amelyet a Szövetségi Gyűlés fogadna el. Az alkotmány filozófiája szempontjá­ból egyértelműen az állampolgári meg­közelítést tartjuk optimálisnak. A kol­lektíva — esetünkben a nemzet — szem­pontjából való megközelítés számunkra csak akkor elfogadható, ha ugyanott, ugyanolyan jogi szinten deklarálják a ki­sebbséggel kapcsolatos jogi megoldáso­kat is. Amennyiben az alkotmányok tar­talmaznák az államszövetségből való ki­lépés lehetőségét is, ezt két részben kell hogy tegyék: a döntés pontos meghatá­rozásával, majd az utána következő pro­­cedurális lépések pontos leírásával öt éves időtartamra, hogy biztosítva legyen a társadalom jogi, gazdasági stb. konti­nuitása. Az alkotmányokban a nyitott társa­dalom elvét tartjuk alapvetően deklará­­landónak, az egyenrangú állampolgárok szabad társadalma szellemének rögzíté­sét. A kisebbségi proglémakör perspek­tivikus megoldása érdekében szakem­berekből álló bizottság felállítását java­soljuk. Támogatjuk a hatalmi ágak teljes szétválasztását, a teljeskörű jogállam ki­építését. A szövetségi állam területi el­ven való felépítését üdvözöljük. Az al­kotmányban csupán a gazdasági alapel­vek (a tulajdonjog garanciája, a tulaj­donformák egyenlősége, szabad piac­­gazdaság stb.) rögzítését javasoljuk, a részletesebb gazdaságszervezési elvek rögzítése a kormánypolitika feladata. Az erős parlament hívei vagyunk, amely ha­tékonyan tudja ellenőrizni a végrehajtó hatalmat. II. Pozitív ajánlások — a szövetségi állam és a tagállamok jogi egységének fenntartása; — a jogilag tiszta megfogalmazások alkalmazása; — az alkotmányok kölcsönös kompa­tibilitása, továbbá nemzetközi joghoz való illeszkedésük; — a kollektív jogok szabad gyakorlá­sa (lásd még: IV. pont és társulási tör­vény); — minden állampolgár köteles lehe­tőségei, adottságai és saját szabad vá­lasztása alapján olyan tevékenységet ki­fejteni és olyan funkciót elvállalni, amely hozzájárul a társadalom szellemi és anyagi fejlődéséhez; — az állam támogatja a kultúra, a tudomány és a kutatás fejlődését, védi a területén élő kisebbségek identitását, elismeri az egyes régiók szabad szervez­kedési jogát, támogatja az egyes vidékek jellegének megőrzését; — az állam garantálja a vallásszabad­ságot, az egyes felekezetek szabad mű­ködését, az állampolgárok ezirányú igé­nyeinek teljes kielégítését az olyan kul­tuszok kivételével, amelyek az erkölcsöt vagy a törvényeket sértik. III. Negatív megkötések Mozgalmunk meghatározott egy mi­nimális határt, amelynek megsértése esetén az alkotmányok képviselőink szá­mára elfogadhatatlanná válnak. Ezek: — a kizárólagos nemzetállam dekla­rálása; — a kisebbségek kizárása az államal­kotó szubjektumok közül; — az államnyelv definiálatlan beve­zetése; — az állam jogi kontinuitásának megszakadása, nem alkotmányos mód­szerek esetleges alkalmazása; — az első- és másodrangú állampol­gárok bármilyen formában való megkü­lönböztetése; — egyéb diszkriminatív elemek be­építése az alkotmányokba. IV. A tételes kisebbségi jogok tárgyköre Eme témakör tárgyalásánál tudomá­sul kell vennünk, hogy az alkotmány, mint az állam alaptörvénye, a kisebbsé­gi jogok részletes szabályázására jelle­génél fogva nem alkalmas. Ezért az al­kotmányba a kisebbségijog-kezelés alapköveit kell beépíteni, a részletes szabályozás az alkotmányhoz kapcsoló­dó, alkotmánytörvény erejű, átfogó ki­sebbségi törvény hatáskörébe tartozik. Ennek kidolgozása véleményünk sze­rint egy széleskörű kisebbségi kerék­asztal feladata lenne, amely munkában a politikai mozgalmakon kívül részt kellene vállalniuk a kisebbségi társada­lmi, kulturális és egyéb szervezeteknek is. Ezt a feladatkört két részre kellene osztani: 1. a kisebbségi mikrotársada­­lom optimális modelljének kidolgozá­sa; 2. e modell jogi rögzítése a kisebb­ségi törvény formájában. AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS KONKRÉT JAVASLATAINK: ... cikkely: 1/ Minden állampolgárnak joga szabadon megválta­nia nemzetiségét. Az elnemzetietlenítés bármely formá­ja tilos. 2/ Akármilyen nemzethez, nemzeti vagy egyéb ki­sebbséghez való tartozás senkinek nem lehet sem el­őnyére, sem hátrányára. ... cikkely: 1/ Mindazon állampolgároknak, akik a nemzeti, etni­kai vagy egyéb kisebbséghez tartoznak, az állam az egyenjogúság elve alapján garantálja a minden téren va­ló fejlődést, főképp a) jogot egyénileg és a kisebbség többi tagjaival fej­leszteni saját kultúrájukat; b) saját sajtóra való jogot, információk terjesztésére és befogadására anyanyelvűnkön; c) jogot kisebbségi szervezetekben való csoportosu­lásra; d) az anyanyelven való művelődés jogát a bölcsődétől az egyetemig, főiskoláig és iskolarendszerünk autonóm igazgatásának jogát; e) nyelvünk szabad használatának jogát a hivatalos ügyintézés során; f) az anyanyelv szabad használatának jogát a magán­életen kívül a társadalmi, egyházi és a közéletben; g) a kisebbségi ügyek intézésében való részvétel jogát; h) korlátlan kapcsolat jogát más államokban élő, azo­nos nyelvű és kultúrájú polgárokkal; i) specifikus parlamenti képviselet jogát (ombuds­man); j) az államigazgatásban való arányos részvétel jogát; k) állami támogatás és ajándékok elfogadásának jo­gát önálló kulturális intézményeik fenntartása érdeké­ben; l) az önigazgatáshoz való jogot; m) nemzetközi, nem állami szintű szerződések meg­kötésének jogát, amelyek tiszteletben tartják az egyes területi egységek kulturális és történelmi együvé tarto­zását, függetlenül az államhatároktól; n) szervezetek létrehozatalának jogát, amelyek nem­csak konzultatív, hanem döntési hatáskörökkel is fel vannak ruházva a kisebbségi ügyeket érintő kérdések megoldásához és a régiók önigazgatásának kérdéseiben; o) jogukat kereszt- és vezetéknevük anyanyelven tör­ténő anyakönyvezésére és szabad használatára; p) a törvények és egyéb közjogi előírások anyanyelven való nyilvánosságra hozatalának jogát; r) a helység- és földrajzi nevek saját nyelvükön való szabad használatát. 2/ Az 1/ bekezdésben felsorolt jogok forrása a törté­nelmi, kulturális és erkölcsi értékek iránti kölcsönös tisz­telet, a kölcsönös tolerancia és a mássághoz való jog tisztelete. Az állam ezzel kinyilvánítja, hogy elismeri a kisebbségek kultúrájának értékeit és specifikus helyze­tüket. A kisebbségeket a demokratikus jogállam politi­kai, gazdasági, társadalmi és kulturális pluralizmusa te­vékeny részeseinek tekinti. Elismeri, hogy kultúrájuk különleges védelmre méltó. 3/ A részleteket egy átfogó kisebbségi alkotmánytör­vény fogja szabályozni. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy nyilatkozatunk elvi hozzáállá­sunkat tükrözi. Amennyiben a jelen választási időszakban nem sikerül terveinket maradéktalanul megvalósítanunk a nyitott kér­dések képviseletét a következő választási időszakban is (elvállaljuk. A szabadkai 7 NAP ez évi 17. száma a 17.oldalon R. A. Türelem című írását közli. Ebben Klára Novotná, a Szlovák Köztársaság külkapcsolaiai ügyében illetékes minisztériumának munkatársa fejti ki véleményét a szlovákiai magyarság helyzeté­ről Hasznosnak tekintjük, hogy a szlovákiai magyar olvasó is képet alkosson magá­nak arról, hogy az ő adójából (is) fizetett vezetők milyen nézeteket vallanak Hogyan képviselik Szlovákia állampolgárait kiilßldön. Novotná asszony a bevezetőben elmondja, hogy bár ő szlovák, magyarul is beszél, mivel Érsekújvár környékén nőtt föl Mint írja, „a szlovákiai magyarság a politikai életben egy éles, perlekedő vonalat képvisel”. Az európai normák számonkérése a szlovák politikus szerint éles perleke­dés. Strassboiugban vajon miként vélekednének Klára Novotná eszmefuttatásáról? A magyarok — folytatja — „a parlamentben 16 százalékkal vannak jelen. Mi, szlovákok ezt nem vesszük tőlük zokon. (Ez tán valamilyen elismerést megkövetelő gesztus?) Azt viszont már igen, hogy nem akarnak velünk szlovákul beszélni. Lehet, hogy ez a probléma csekélységnek tűnik De ha a mindennapi életben, mondjuk az üzletben, azt mondja valaki, hogy márpedig ő sohasem fog megtanulni szlovákul, mert nincs rá szüksége, akkor az kényes szituációhoz vezethet. Lehet, hogy egy megfiatározott szinten nincs rá szüksége, de példáid a szlovák egyetemen azzal is bizonyíthatna, hogy a kollégákkal, barátokkal szlovákid is eltársalog. ” Nos, azon kívül, hogy a demokráciában mindenkinek szíve joga, hogy eldöntse, buta marad-e és teszem azt csak „egyszer” akar ember lenni, nem találkoztam még egyetemistával, aki ne tudna szlovákul, mert nem lenne sokáig egyetemista. De mástól sem hallottam sosem, hogy ne akart volna szlovákul tudni A szülők egy része épp azért Íratja szlovák iskolába csemetéjét, mert így óhajtja biztosítani karrierjét. A nyilatkozat két utolsó mondata is önmagáért beszél „Magától értetődő, hogy vannak alapvető különbségek e két nép között. A magyar büszke arra, hogy ő magyar. Mellette a szlovák csak mosolyog hogy ő szlovák...”Hát igen, ezt szoktuk látni a tévében a pozsonyi tüntetések alkalmával is. Nem hiszem, hogy bármely népről lehetne sommás és egyben igazságos jellemzést adni. De annyit bizonyára, mind a szlovákok, mind a magyarok emberek Az már más kérdés, hogy egyesek nem tudnak erről és emiatt nem úgy viselkednek, ahogy ezt emberi méltóságuk megkívánná. A 7 NAP ugyanazon oldalán egy másik cikk is megjelent. Legszívesebben annak a címét tettem volna a Türelem címszó helyébe:, Józan ész, merre csavarogsz? BALASSA ZOLTÁN Technika Háza „Praktikus” kiállítás Pozsonyban a Technika Házában rendkívül érdekes, mondhatni „praktikus” kiállítást tekinthetett meg a hozzáértő (vagy kíváncsi) nagyközönség. A Gép- és Szerszámkereskedelmi Vállalat mintegy 300 csehszlovák vállalat képviseletében a maga nemében egyedül­álló kiállítást rendezett szerszámokból, fa- és fémmegmunkáló eszközökből, háztartási kellékekből. A harmincéves hagyományokra visszatekintő cég mostanáig csak a nagykereskedők, illetve az állami nagyvállalatok körében lehetett is­mert. Az árusítással egybekötött ki­állítás remélhetőleg az új vállalatok, magán- és kiskereskedők, valamint a kedvtelésből barkácsolók körében is jó bemutatkozásnak számított. Az érdeklődők nemcsak megtekinthet­ték, de ki is próbálhatták a villamos kézifúrókat, gyalukat, fűrészeket, de még a beton- és fémfúrókat is. Leg­nagyobb sikere a prágai Narex, a vsetíni Zbrojovka, a Dubnicai Ne­hézgépipari Művek, és a Honka ma­gánvállalat gyártmányainak volt. Nagy tetszést arattak a svájci és a kínai gyártók, valamint a teplicei So­mét digitális mérőműszerei is. A kiállítás ugyan tegnap bezárta kapuit, a bemutatott tárgyakat azonban az elkövetkező hetekben Csehszlovákia több városában is megtekinthetik az érdeklődők. (sláviková) Hegemónia helyett egyenjogúság (Folytatás az 1. oldalról) Dienstbier csehszlovák külügyminiszter is, aki javasolta, hogy az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint az Európa Tanács, az Európai Gazdasági Tanács, az Európai Közösség, a NATO és a Nyugat-Európai Unió tanácskozásaik napirendjére vegyék fel az EBEÉ kapcsolatainak kérdését azokkal az országokkal, amelyek nem tagjai a helsinki folyamatnak. Dienstbier rámutatott az újszerű kétoldalú szerződések jelentőségére a kelet-euró­pai és a többi tagország között. Úgy vélte, hogy a helsinki folyamat Közép- és Kelet-Európa országaiban az átalakulási folymatok ' politikai katalizátorává válhat, és elősegítheti az egyesítést az egész földrészen. Európa csak akkor lesz teljes biztonságban, ha minden állam között olyan kapcsolatok jönnek létre, mint amilyenek ma pl. Németország és Franciaország, vagy Norvégia és Svédország között vannak — mondotta Dienstbier. A berlini értekezleten részt vett Lit­vánia, Lettország és Észtország küldött­sége is, amelyek külpolitikai ambícióit megbénítja Moszkvával folytatott meg­oldatlan vitájuk. így az értekezleten mint a skandináv államok vendégei vet­tek részt. Az észt képviselő szerint a há­rom balti ország képviselői elégedetle­nek voltak a velük való bánásmóddal. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 20-án Deviza-(Pénz-)nem Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közt árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,87 50,87 50,37 48,54 51,68 50,11 Ausztrál dollár 23,59 24,07 23,83 22,66 24,36 23,51 Belga frank (100) 83,08 84,76 83,92 80,84 86,12 83,48 Dán korona 4,44 2,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,21 7,35 7,28 6,99 7,47 7,23 Francia frank 5,03 5,13 5,08 4,89 5,21 5,05 Görög drachma (100) 15,67 15,99 15,83 14,62 16,16 15,39 Holland forint 15,18 15.48 15,33 14,77 15,73 15,25 ír font 45,71 46,63 48,17 44,01 47,37 45,69 Japán jen (100) 21,00 22,44 22,22 21,42 22,74 22,08 Kanadai dollár 27,07 27,61 27,34 26,39 27,95 27,17 Luxemburgi frank (100) 83,08 84,76 83,92 79,98 86,10 83,04 Német márka 17,09 17,43 17,26 16,80 17,72 17,26 Norvég korona 4,37 4,45 4,41 4,23 4,53 4,38 Olasz líra (1000) 22,97 23,43 23,20 22,36 23,80 23,08 Osztrák schilling 2,4} 2,47 2,45 2,39 2,51 2,45 Portugál escudo (100) 19,42 19,82 19,62 18,50 20,12 19,31 Spanyol peseta (100) 27,18 27,72 27,45 26,40 28,10 27,25 Svájci frank 19,87 20,27 20,07 19,54 20,60 20,07 Svéd korona 4,73 4,83 4,78 4,59 4,91 4,75 USA-dollár 30,94 31,56 31,25 30,55 31,95 31,25

Next

/
Thumbnails
Contents