Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-20 / 103. szám
2- - , =7) li= ÚJSÁG 11 1991. június 20. Az MKDM Elnökségének ( Apropó ) és képviselői klubjának állásfoglalása a készülő alkotmányokról A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Elnöksége és a képviselők testületé 1991. májusában foglalt állást első alkalommal az alkotmányok ügyében. Állásfoglalásunk egyik lényeges pontja volt egy kerekasztal-beszélgetés kezdeményezése — elsősorban a másik két kisebbségi politikai mozgalommal —, amely az alkotmányokkal kapcsolatos fő kérdéseket lett volna hivatott tisztázni. A leghatározottabb véleményünk ugyanis, hogy az alkotmányok problémaköre olyan nagy horderejű kérdés, amelyben mozgalmainknak maximálisan együtt kell működniük. Szerettük volna, és a jövőben is szeretnénk elkerülni, hogy ezt a témát bárki is pártcsatározások kiprovokálására, exhibicionizmusra vagy akár a választási előkampány céljaira használja fel. Ezért a kerekasztal megvalósulása előtt nem hoztuk nyilvánosságra véleményünket Tekintettel azonban arra, hogy úgy az FMK, mint az Együttélés, a közelmúltban publikálta a témakörrel kapcsolatos állásfoglalását, úgy véljük, ilyen helyzetben a mi választóinknak, tagjainknak, de egész kisebbségi mikrotársadalmunknak is joga van megismerni véleményünket. Ilyen meggondolásoktól indíttatva hozzuk nyilvánosságra állásfogalásunkat (Mivel ismeretes az ország és a két tagköztársaság alkotmánytervezete, állásfoglalásunk ezen dokumentumokhoz igazodva, a konkrét kérdéskörökhöz véleményt alkotva készült. Hangsúlyozzuk, hogy itt az ún. optimális megoldási javaslatainkat foglaljuk össze, a politikai helyzet esetleges nagyarányú módosulásával a mi javaslataink is változhatnak) * I. Általános alapelvek Mozgalmunk az életképes föderáció rögzítését javasolja az alkotmányokban. Az illetékességeket a célszerűség, és nem presztízsokok szempontjából javasoljuk megosztani. A kisebbségi jogköröket szövetségi szinten javasoljuk kezelni, csakúgy, mint az általános polgári szabadságjogokat; esetleges megsértésük esetén a szövetségi alkotmánybíróság legyen illetékes. Ugyanakkor üdvözlendőnek tartanánk a szövetségi alkotmányban rögzített kisebbségi jogok megismétlését a Szlovák Köztársaság alkotmányában is (ún. teljes alkotmány). Az államjogi szerződés valamely formája csak úgy fogadható el számunkra, ha nem veszélyezteti az államjogi kontinuitását és ha a résztvevő jogi szubjektumok állampolgárainak akaratát rögzíti; ezenkívül tartalmazhatja az állam berendezkedésének legfőbb alapelveit. A teljes államjogi felépítést a szövetségi alkotmányban kell rögzíteni, amelyet a Szövetségi Gyűlés fogadna el. Az alkotmány filozófiája szempontjából egyértelműen az állampolgári megközelítést tartjuk optimálisnak. A kollektíva — esetünkben a nemzet — szempontjából való megközelítés számunkra csak akkor elfogadható, ha ugyanott, ugyanolyan jogi szinten deklarálják a kisebbséggel kapcsolatos jogi megoldásokat is. Amennyiben az alkotmányok tartalmaznák az államszövetségből való kilépés lehetőségét is, ezt két részben kell hogy tegyék: a döntés pontos meghatározásával, majd az utána következő procedurális lépések pontos leírásával öt éves időtartamra, hogy biztosítva legyen a társadalom jogi, gazdasági stb. kontinuitása. Az alkotmányokban a nyitott társadalom elvét tartjuk alapvetően deklarálandónak, az egyenrangú állampolgárok szabad társadalma szellemének rögzítését. A kisebbségi proglémakör perspektivikus megoldása érdekében szakemberekből álló bizottság felállítását javasoljuk. Támogatjuk a hatalmi ágak teljes szétválasztását, a teljeskörű jogállam kiépítését. A szövetségi állam területi elven való felépítését üdvözöljük. Az alkotmányban csupán a gazdasági alapelvek (a tulajdonjog garanciája, a tulajdonformák egyenlősége, szabad piacgazdaság stb.) rögzítését javasoljuk, a részletesebb gazdaságszervezési elvek rögzítése a kormánypolitika feladata. Az erős parlament hívei vagyunk, amely hatékonyan tudja ellenőrizni a végrehajtó hatalmat. II. Pozitív ajánlások — a szövetségi állam és a tagállamok jogi egységének fenntartása; — a jogilag tiszta megfogalmazások alkalmazása; — az alkotmányok kölcsönös kompatibilitása, továbbá nemzetközi joghoz való illeszkedésük; — a kollektív jogok szabad gyakorlása (lásd még: IV. pont és társulási törvény); — minden állampolgár köteles lehetőségei, adottságai és saját szabad választása alapján olyan tevékenységet kifejteni és olyan funkciót elvállalni, amely hozzájárul a társadalom szellemi és anyagi fejlődéséhez; — az állam támogatja a kultúra, a tudomány és a kutatás fejlődését, védi a területén élő kisebbségek identitását, elismeri az egyes régiók szabad szervezkedési jogát, támogatja az egyes vidékek jellegének megőrzését; — az állam garantálja a vallásszabadságot, az egyes felekezetek szabad működését, az állampolgárok ezirányú igényeinek teljes kielégítését az olyan kultuszok kivételével, amelyek az erkölcsöt vagy a törvényeket sértik. III. Negatív megkötések Mozgalmunk meghatározott egy minimális határt, amelynek megsértése esetén az alkotmányok képviselőink számára elfogadhatatlanná válnak. Ezek: — a kizárólagos nemzetállam deklarálása; — a kisebbségek kizárása az államalkotó szubjektumok közül; — az államnyelv definiálatlan bevezetése; — az állam jogi kontinuitásának megszakadása, nem alkotmányos módszerek esetleges alkalmazása; — az első- és másodrangú állampolgárok bármilyen formában való megkülönböztetése; — egyéb diszkriminatív elemek beépítése az alkotmányokba. IV. A tételes kisebbségi jogok tárgyköre Eme témakör tárgyalásánál tudomásul kell vennünk, hogy az alkotmány, mint az állam alaptörvénye, a kisebbségi jogok részletes szabályázására jellegénél fogva nem alkalmas. Ezért az alkotmányba a kisebbségijog-kezelés alapköveit kell beépíteni, a részletes szabályozás az alkotmányhoz kapcsolódó, alkotmánytörvény erejű, átfogó kisebbségi törvény hatáskörébe tartozik. Ennek kidolgozása véleményünk szerint egy széleskörű kisebbségi kerékasztal feladata lenne, amely munkában a politikai mozgalmakon kívül részt kellene vállalniuk a kisebbségi társadalmi, kulturális és egyéb szervezeteknek is. Ezt a feladatkört két részre kellene osztani: 1. a kisebbségi mikrotársadalom optimális modelljének kidolgozása; 2. e modell jogi rögzítése a kisebbségi törvény formájában. AZ ALKOTMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS KONKRÉT JAVASLATAINK: ... cikkely: 1/ Minden állampolgárnak joga szabadon megváltania nemzetiségét. Az elnemzetietlenítés bármely formája tilos. 2/ Akármilyen nemzethez, nemzeti vagy egyéb kisebbséghez való tartozás senkinek nem lehet sem előnyére, sem hátrányára. ... cikkely: 1/ Mindazon állampolgároknak, akik a nemzeti, etnikai vagy egyéb kisebbséghez tartoznak, az állam az egyenjogúság elve alapján garantálja a minden téren való fejlődést, főképp a) jogot egyénileg és a kisebbség többi tagjaival fejleszteni saját kultúrájukat; b) saját sajtóra való jogot, információk terjesztésére és befogadására anyanyelvűnkön; c) jogot kisebbségi szervezetekben való csoportosulásra; d) az anyanyelven való művelődés jogát a bölcsődétől az egyetemig, főiskoláig és iskolarendszerünk autonóm igazgatásának jogát; e) nyelvünk szabad használatának jogát a hivatalos ügyintézés során; f) az anyanyelv szabad használatának jogát a magánéleten kívül a társadalmi, egyházi és a közéletben; g) a kisebbségi ügyek intézésében való részvétel jogát; h) korlátlan kapcsolat jogát más államokban élő, azonos nyelvű és kultúrájú polgárokkal; i) specifikus parlamenti képviselet jogát (ombudsman); j) az államigazgatásban való arányos részvétel jogát; k) állami támogatás és ajándékok elfogadásának jogát önálló kulturális intézményeik fenntartása érdekében; l) az önigazgatáshoz való jogot; m) nemzetközi, nem állami szintű szerződések megkötésének jogát, amelyek tiszteletben tartják az egyes területi egységek kulturális és történelmi együvé tartozását, függetlenül az államhatároktól; n) szervezetek létrehozatalának jogát, amelyek nemcsak konzultatív, hanem döntési hatáskörökkel is fel vannak ruházva a kisebbségi ügyeket érintő kérdések megoldásához és a régiók önigazgatásának kérdéseiben; o) jogukat kereszt- és vezetéknevük anyanyelven történő anyakönyvezésére és szabad használatára; p) a törvények és egyéb közjogi előírások anyanyelven való nyilvánosságra hozatalának jogát; r) a helység- és földrajzi nevek saját nyelvükön való szabad használatát. 2/ Az 1/ bekezdésben felsorolt jogok forrása a történelmi, kulturális és erkölcsi értékek iránti kölcsönös tisztelet, a kölcsönös tolerancia és a mássághoz való jog tisztelete. Az állam ezzel kinyilvánítja, hogy elismeri a kisebbségek kultúrájának értékeit és specifikus helyzetüket. A kisebbségeket a demokratikus jogállam politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális pluralizmusa tevékeny részeseinek tekinti. Elismeri, hogy kultúrájuk különleges védelmre méltó. 3/ A részleteket egy átfogó kisebbségi alkotmánytörvény fogja szabályozni. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy nyilatkozatunk elvi hozzáállásunkat tükrözi. Amennyiben a jelen választási időszakban nem sikerül terveinket maradéktalanul megvalósítanunk a nyitott kérdések képviseletét a következő választási időszakban is (elvállaljuk. A szabadkai 7 NAP ez évi 17. száma a 17.oldalon R. A. Türelem című írását közli. Ebben Klára Novotná, a Szlovák Köztársaság külkapcsolaiai ügyében illetékes minisztériumának munkatársa fejti ki véleményét a szlovákiai magyarság helyzetéről Hasznosnak tekintjük, hogy a szlovákiai magyar olvasó is képet alkosson magának arról, hogy az ő adójából (is) fizetett vezetők milyen nézeteket vallanak Hogyan képviselik Szlovákia állampolgárait kiilßldön. Novotná asszony a bevezetőben elmondja, hogy bár ő szlovák, magyarul is beszél, mivel Érsekújvár környékén nőtt föl Mint írja, „a szlovákiai magyarság a politikai életben egy éles, perlekedő vonalat képvisel”. Az európai normák számonkérése a szlovák politikus szerint éles perlekedés. Strassboiugban vajon miként vélekednének Klára Novotná eszmefuttatásáról? A magyarok — folytatja — „a parlamentben 16 százalékkal vannak jelen. Mi, szlovákok ezt nem vesszük tőlük zokon. (Ez tán valamilyen elismerést megkövetelő gesztus?) Azt viszont már igen, hogy nem akarnak velünk szlovákul beszélni. Lehet, hogy ez a probléma csekélységnek tűnik De ha a mindennapi életben, mondjuk az üzletben, azt mondja valaki, hogy márpedig ő sohasem fog megtanulni szlovákul, mert nincs rá szüksége, akkor az kényes szituációhoz vezethet. Lehet, hogy egy megfiatározott szinten nincs rá szüksége, de példáid a szlovák egyetemen azzal is bizonyíthatna, hogy a kollégákkal, barátokkal szlovákid is eltársalog. ” Nos, azon kívül, hogy a demokráciában mindenkinek szíve joga, hogy eldöntse, buta marad-e és teszem azt csak „egyszer” akar ember lenni, nem találkoztam még egyetemistával, aki ne tudna szlovákul, mert nem lenne sokáig egyetemista. De mástól sem hallottam sosem, hogy ne akart volna szlovákul tudni A szülők egy része épp azért Íratja szlovák iskolába csemetéjét, mert így óhajtja biztosítani karrierjét. A nyilatkozat két utolsó mondata is önmagáért beszél „Magától értetődő, hogy vannak alapvető különbségek e két nép között. A magyar büszke arra, hogy ő magyar. Mellette a szlovák csak mosolyog hogy ő szlovák...”Hát igen, ezt szoktuk látni a tévében a pozsonyi tüntetések alkalmával is. Nem hiszem, hogy bármely népről lehetne sommás és egyben igazságos jellemzést adni. De annyit bizonyára, mind a szlovákok, mind a magyarok emberek Az már más kérdés, hogy egyesek nem tudnak erről és emiatt nem úgy viselkednek, ahogy ezt emberi méltóságuk megkívánná. A 7 NAP ugyanazon oldalán egy másik cikk is megjelent. Legszívesebben annak a címét tettem volna a Türelem címszó helyébe:, Józan ész, merre csavarogsz? BALASSA ZOLTÁN Technika Háza „Praktikus” kiállítás Pozsonyban a Technika Házában rendkívül érdekes, mondhatni „praktikus” kiállítást tekinthetett meg a hozzáértő (vagy kíváncsi) nagyközönség. A Gép- és Szerszámkereskedelmi Vállalat mintegy 300 csehszlovák vállalat képviseletében a maga nemében egyedülálló kiállítást rendezett szerszámokból, fa- és fémmegmunkáló eszközökből, háztartási kellékekből. A harmincéves hagyományokra visszatekintő cég mostanáig csak a nagykereskedők, illetve az állami nagyvállalatok körében lehetett ismert. Az árusítással egybekötött kiállítás remélhetőleg az új vállalatok, magán- és kiskereskedők, valamint a kedvtelésből barkácsolók körében is jó bemutatkozásnak számított. Az érdeklődők nemcsak megtekinthették, de ki is próbálhatták a villamos kézifúrókat, gyalukat, fűrészeket, de még a beton- és fémfúrókat is. Legnagyobb sikere a prágai Narex, a vsetíni Zbrojovka, a Dubnicai Nehézgépipari Művek, és a Honka magánvállalat gyártmányainak volt. Nagy tetszést arattak a svájci és a kínai gyártók, valamint a teplicei Somét digitális mérőműszerei is. A kiállítás ugyan tegnap bezárta kapuit, a bemutatott tárgyakat azonban az elkövetkező hetekben Csehszlovákia több városában is megtekinthetik az érdeklődők. (sláviková) Hegemónia helyett egyenjogúság (Folytatás az 1. oldalról) Dienstbier csehszlovák külügyminiszter is, aki javasolta, hogy az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint az Európa Tanács, az Európai Gazdasági Tanács, az Európai Közösség, a NATO és a Nyugat-Európai Unió tanácskozásaik napirendjére vegyék fel az EBEÉ kapcsolatainak kérdését azokkal az országokkal, amelyek nem tagjai a helsinki folyamatnak. Dienstbier rámutatott az újszerű kétoldalú szerződések jelentőségére a kelet-európai és a többi tagország között. Úgy vélte, hogy a helsinki folyamat Közép- és Kelet-Európa országaiban az átalakulási folymatok ' politikai katalizátorává válhat, és elősegítheti az egyesítést az egész földrészen. Európa csak akkor lesz teljes biztonságban, ha minden állam között olyan kapcsolatok jönnek létre, mint amilyenek ma pl. Németország és Franciaország, vagy Norvégia és Svédország között vannak — mondotta Dienstbier. A berlini értekezleten részt vett Litvánia, Lettország és Észtország küldöttsége is, amelyek külpolitikai ambícióit megbénítja Moszkvával folytatott megoldatlan vitájuk. így az értekezleten mint a skandináv államok vendégei vettek részt. Az észt képviselő szerint a három balti ország képviselői elégedetlenek voltak a velük való bánásmóddal. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 20-án Deviza-(Pénz-)nem Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közt árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,87 50,87 50,37 48,54 51,68 50,11 Ausztrál dollár 23,59 24,07 23,83 22,66 24,36 23,51 Belga frank (100) 83,08 84,76 83,92 80,84 86,12 83,48 Dán korona 4,44 2,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,21 7,35 7,28 6,99 7,47 7,23 Francia frank 5,03 5,13 5,08 4,89 5,21 5,05 Görög drachma (100) 15,67 15,99 15,83 14,62 16,16 15,39 Holland forint 15,18 15.48 15,33 14,77 15,73 15,25 ír font 45,71 46,63 48,17 44,01 47,37 45,69 Japán jen (100) 21,00 22,44 22,22 21,42 22,74 22,08 Kanadai dollár 27,07 27,61 27,34 26,39 27,95 27,17 Luxemburgi frank (100) 83,08 84,76 83,92 79,98 86,10 83,04 Német márka 17,09 17,43 17,26 16,80 17,72 17,26 Norvég korona 4,37 4,45 4,41 4,23 4,53 4,38 Olasz líra (1000) 22,97 23,43 23,20 22,36 23,80 23,08 Osztrák schilling 2,4} 2,47 2,45 2,39 2,51 2,45 Portugál escudo (100) 19,42 19,82 19,62 18,50 20,12 19,31 Spanyol peseta (100) 27,18 27,72 27,45 26,40 28,10 27,25 Svájci frank 19,87 20,27 20,07 19,54 20,60 20,07 Svéd korona 4,73 4,83 4,78 4,59 4,91 4,75 USA-dollár 30,94 31,56 31,25 30,55 31,95 31,25
