Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-19 / 102. szám
c Az állatorvos tanácsai Az állatok parazitózisai és a védekezés lehetőségei A gazdasági és egészségügyi problémák egyik fő oka a paraziták okozta kártétel. Kellő figyelem híján nemcsak az állatok egészségi állapota, hanem azok jövedelmezősége, produktumaik minősége is romlik. A legismertebb parazitózisok közt szereplő kokcidiózist ezúttal mellőzzük, mivel lapunk hasábjain már részletesen tárgyaltuk. Rovatunkban a háztáji állattartás gyakorlatában leggyakrabban előforduló parazitózisokat ismertetjük, és az ellenük való védekezés, illetve megelőzés lehetőségeiről szándékozunk bővebben tárgyalni - a teljesség igénye nélkül. A tavaszi és a nyári időszakban kedvező feltételek mellett a paraziták jól szaporodnak, és megfelelő gazdaállat esetében gyorsan terjednek. A legeltetés, mint a leggazdaságosabb takarmányozás is okozhat komoly egészségügyi nehézségeket, ha nem megfelelő helyen történik. A májmétely kór (Fesciolózis) Az állatok belső parazitái nagy vonalakban tüdő-, máj- és bélférgekre oszthatók. » A májban, az epevezetékben és az epehólyagban leggyakoribb élősködő a májmétely (Fasciola hepatica). A kifejlett egyedek - az állatok zsigereinek vizsgálatakor - szabad szemmel is láthatók, hosszuk eléri a 2-3 cm-t. Köztigazdája a törpe iszapcsiga (Galba truncatula), amely nedves, mocsaras réteken, tócsákban gyakori. Tavasszal a peterakást követően elpusztul. A májmétely iránt különösen a juh fogékony, de a gazdaállatok közt szerepel valamennyi kérődző. A mételypetékből az állandóan, esetleg az időszakosan vízzel borított területeken önállóan mozgó miracídiumok fejlődnek ki, amelyek az iszapcsiga szervezetében többszöri átalakulást követően szintén önálló mozgásra képes cerkáriává fejlődnek. A métely cerkária állapotában fűszálakon és egyéb zöld növények levelén, szárán kapaszkodik meg. Az időközben kiszáradó pocsolya, tócsa visszahúzódó vízfelületének helyén fejlődő növényekkel a legelés során jut a növényevő állatok szervezetébe. A métely kártevése elsősorban a fertőzést követő heveny időszakra, majd a későbbiekben kialakuló, az idősebb állatok esetében gyakoribb idült stádiumra osztható. A mételylárvák (cerkáriák), majd a belőlük fejlődő mételyek roncsolják a máj szövetét. Bevérzéseket, funkciózavarokat okoznak, elősegítik a fertőzési gócok kialakulását, a fiatal állatok esetében a heveny elváltozások akár azok elhullásának okát is képezhetik. A tünetek: fontos tényező a gazdasági állatok egészségi állapota a fertőződés pillanatában. A megfelelően fejlett állatok esetében megtörténhet, hogy a fertőzés tünetei rejtve maradnak, de a juhok esetében például akár heveny mérgezés tünetei is észlelhetők. Gyorsabbá válik a légzésük, a szemhéjuk és a hasaaljuk vizenyősen beszűrődhet, emésztési és vérképzési zavaraik vannak. Erős fertőzés esetén akár vérszegénység (anémia), hóemelkedés és májgyulladás is diagnosztizálható. A fiatal állatok elhullanak. Az idült fesciolózis több hónapos fertőződést követően az állatok lesoványodásával és az ál alatti részek és a hastájék tartós vizenyős beszúrödésével, idült hasmenéssel és gyakran ismétlődő felfúvódással jár. A májmételyen kívül ismeretes a lándzsásmétely (Dicrocoelium dendriticum), amelynek köztigazdái a különböző szárazföldi csigák és a szürke gyepihangya. E betegség tünetei viszont jóval enyhébbek. A mindkét métellyel való fertőződés egyidőben is előfordulhat. A megelőző intézkedéseket a legelők kijelölésekor kell kezdeni. A lehetőségek szerint kerüljük a köztigazdák „optimális“ biotópiáit (életterét), s közismert előfordulási helyét. Nélkülük ugyanis a mételyek fejlődése megszakad. Fontos a legelők időszakos kezelése, amikor hatékony csigairtást végzünk. Ez a kora tavaszi és az őszi időszakban történhet eredményesen. A csigaöló szereket körültekintéssel alkalmazzuk, mivel a természetben okozott kár nagyobb lehet, mint a várt haszon. A beteg állatokat az állatorvos utasítása szerint kezeljük, általában tömeges kezelésről lévén szó, ügyeljünk az adagolásra. Többszörösen érvényes szabály, hogy inkább ismételten számoljunk, mint egyszer is túladagoljuk a gyógyszert. A legismertebb hatásos szerek a Bilevon, a Helmisan, a Bromsalan, a Hetol, a Mebendazol és a Coryphamin. A baromfi lábrühössége A madarak külső parazitái közé soroljuk a lábrühösség okozóját, a Cnemidocoptes mutans atkát. A „megkímélt“, többéves tyúkok és kakasok riasztó látványt nyújtanak a baromfiudvarban a csüdjük és az ujjaik gyakran elváltozott, rücskös szarurétege miatt. A megtámadott egyedek sokszor mozgásukban gátoltak. . Az élősködő a csüd és a lábujjak szarurétegében és bőrében él, amelyeket tevékenységével roncsol. Az egészséges sima felület a beszáradó szérumos izzadmány révén rücskössé, göbössé, sokszor mészszerűen fehérré válik. A sebes réteg könnyen szennyeződik és másodlagosan fertőződik. Előrehaladott állapotában járászavarokat, sántaságot okozhat, esetleg a kakasokat gátolja az eredményes megtermékenyítésben. Az élősködő kivétel nélkül minden baromfifajta esetében előfordulhat. A hatékony kezeléshez a tyúkól fertőtlenítése is hozzátartozik. Más külső paraziták elleni kezeléskor is ajánlott a tartóeszközök és szálláshelyek takarítása. Hatásos a 20 százalékos oltott mész oldatának használata, amelybe 1 százalék arányban Fenoformot keverünk. Ezzel meszeljük ki a baromfi szálláshelyét. Az elváltozott végtagokat pedig néhány csepp Fenoformot tartalmazó étolajjal kezeljük. Jó hatású az Arpalit spray is, de a kezelést követően ugyancsak olajozzuk be az elváltozott csüdöt és a lábujjakat. így könnyebben eltávolíthatjuk a feleslegessé vált szaruréteget, ráadásul a mélyebb rétegekben élősködő atka „túlélő" egyedei levegő hiányában elpusztulnak. A kezelést többször meg kell ismételni. '7 /T Együttműködés a volt társszövetkezetekkel így is lehet! A sok siránkozó, gazdasági reformot szidó, elégedetlen hang között jó érzés olyan emberrel beszélgetni, aki tudja, mit akar, annál is inkább, ha az illető nem saját önző érdekeit helyezi előtérbe, hanem az egész szövetkezet jövőjét alapozza s építi. I ( ÚJSÁG )l__________________ Ilyen emberre találtam az Andódi Földműves-szövetkezet fiatal elnöke, Szabó Zoltán személyében, akit megkértem jellemezze a szövetkezet profilját.- A szövetkezet 1143 hektáron gazdálkodik, a terménystruktúra nagy hányadát a búza, árpa, kukorica, napraforgó és a takarmánynövények teszik ki. Ezt egészíti ki a 8 hektáros szőlőskert, a 15 ha dohány, a 10 ha fűszerpaprika. Üvegházaink nincsenek, csak a palántaneveléshez szükséges fóliasátrat hasznosítjuk a kiültetés után némi hajtatott paprikával. A dohány újdonság a szövetkezetben, hasznot remélünk belőle, mivel van egy modern dohányszárítónk. • Közben megtudtam azt is, hogy a szövetkezet január 1-ig a szímői és a kamocsai szövetkezettel együtt gazdálkodott, most, a szétválás után is jó az összhang annak ellenére, hogy a vagyonelosztás még nem rendeződött. ..- Állattenyésztésünk sertés- és marhaállományra épült, a marhaállományt igyekeztünk csökkenteni, mert a tejet csak veszteségesen vagy sehogy sem tudjuk eladni, viszont egy meghatározott jószágszám alá nem mehetünk a trágyatermelés miatt. Jelenleg a marhaállomány 450 darab, ebből 160 darab a tehén. A sertésállomány nagy, ötezer sertést befogadó hizlaldánk van, de ez a másik két szövetkezettel közös. • Elnök úr, milyen pozitívumokat, illetve negatívumokat lát a szövetkezet önállósulásában?- Azzal kezdem, hogy nem örültem neki, mivel a nagyobb gazdaságban nagyobb perspektívát láttam. Ennek ellenére nagyon pozitív tény az, hogy az emberek helyben dolgoznak, nem kell utazgatniuk, a munka irányítása, szervezése egyszerűbb, áttekinthetőbb, gyorsabban reagálhatnak a mindenkori helyzetre (időjárás, talajviszonyok). Hozzáállásuk megváltozott, mindenki igyekszik többet, jobbat nyújtani. A szétválás árnyoldala, hogy a múltban központosított szervezés folytán nincs gabonaszárítónk és -tisztítónk, tehát a gabonát vagy nagyon minimális víztartalommal kell betakarítani, ami az időjárástól függ, vagy az egész termést Szimön, illetve a központi gabonafelvásárlóban kell száríttatni. Raktár- és irodahelyiségeknek is híján vagyunk. A szétváláskor új beruházásként tehénistállót kellett építenünk. Nálunk van a hajdani közös sertéshizlalda, a sertések takarmányozását nekünk kell ellátnunk, tulajdonrészesedésünk 51 százalék, a többi a két volt társszövetkezeté. A húsfelvásárlás pang, van ugyan egy saját vágóhídunk, ami azonban nem felel meg a higiéniai előírásoknak, így nincs vágási engedélyünk. 0 Mik a közeli és távolabbi terveik?- Legközelebbi tervünk a gabonaraktár felépítése, melyhez az anyag már megvan, csak fel kell építeni. Gépparkunk egyelőre megfelel az igényeknek, nem tervezünk nagyobb beruházást. Manapság mindenki oszt-szoroz, számol, milyen terménystruktúra lenne a leggazdaságosabb. A mi dédelgetett álmunk az alternatív gazdálkodásra való átállás. Kis szövetkezet vagyunk, s az alternatív gazdálkodásból nyert „kevesebb“ többet jelenthet. Terveinkben szerepel egy pékség üzemeltetése, ahol az alternatív módon termelt gabonából készítenének jó minőségű, egészséges végterméket. • Az alternatív gazdálkodás kezdeti sikereinek záloga a jó talajállapot, a minimális szermaradvány. Milyenek a szövetkezet földjei?-Tekintettel arra, hogy a közös nagy szövetkezetben együttműködtünk a nádudvari KITE-vel, s az ő kukoricaprogramukban a hagyományoshoz képest elenyésző a felhasznált gyomirtó mennyisége, talajaink szermaradvány szempontjából kedvező állapotban vannak. Az elnök szerint a három szövetkezet viszonya a szétválás után sem romlott meg, nincsen kígyó-béka, egymásra mutogatás, kölcsönösen kisegítik egymást, ha a körülmények úgy kívánják. így is lehet! SZAMÁK ESZTER _______________1991. június 19. Jó hír vadászoknak: Olcsóbb lesz a Nimród! A Nimród vadászlap 111 éve jelenik meg Magyarországon. Kevés lap dicsekedhet hasonló tradícióval és múlttal. Egykori szerkesztőit, szerzőit hosszú lenne felsorolni, de Kittenberger Kálmán, Bársony István, Fekete István és Széchenyi Zsigmond neve akaratlanul is tollhegyre kívánkozik. Csergezán Pál és mások grafikái, rajzai gazdagabbá, színesebbé tették a lap tartalmát. Szólnunk kell arról is, hogy voltak évek, amikor a lap enyhén szólva ellaposodott, sok felesleges gazdasági, statisztikai cikket és tudományos, áltudományos írást közölt, amelyek elidegenítették olvasóit. Az 1991-es esztendőben a Nimród új köntösben, havonta egyszer 48 oldalon, jó minőségű papíron kerül az olvasókhoz. Első számait dr. Nagy Endre, dr. Szederjei Ákos, Kittenberger Kálmán, Fekete István, Schmidt Egon írásai és Csergezán Pál grafikái teszik érdekessé. Sok-sok honi, szlovákiai magyar vadász mégis kissé savanyú szájízzel gondol a Nimród vadászlapra, amelyet a múlt év végéig járatott, olvasott és saját lapjának tartott. Sajnos, a magyarországi lapok- és újságok árai a dollárelszámolás következtében olyannyira megemelkedtek, hogy nagyon meg kell gondolnunk, mit vehetünk, illetve rendelhetünk meg. A múlt évben havonta kétszer megjelenő Nimródért alig háromszáz koronát kellett előfizetni, idén pedig már 744 koronára ugrott az előfizetési ára, ami a mai anyagi, és nem szégyen bevallani, megélhetési gondok mellett Szlovákiában, bizony nem kis összeg. A Nimród árának emelkedése következtében nagyon sok előfizető lemondta a lapot, a prágai Magyar Kultúrán keresztül ma már csak tízen járatják. Nem kétséges, hogy más csatornákon (magán lapterjesztők, barátok útján stb.) is bejut az országba, de erről számszerű adataink nincsenek. Június elején ezekről a gondokról beszélgettünk dr. Zoltán Attilával, a Nimród vadászlap főszerkesztőjével, Fazekas Ferenc igazgatóval, valamint Homonnay Zsombor és Nagygyörgy Sándor szerkesztőkkel. A nyitrai kutyakiállításon találkoztunk, és négylábú barátaink szemlélgetése közben szó esett az áremelkedésről és a Nimród behozatala körüli gondokról is. Dr. Zoltán Attila főszerkesztő elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják a lap szlovákiai terjesztését is, mert szeretnék elérni, hogy a Nimród valamennyi magyar vadász, tehát a Magyarország határain kívül élő vadászok lapja is legyen. Szeptembertől indítanak egy állandó rovatot is, amely a szlovákiai magyar vadászok fóruma lesz. Ezért - mint azt, Homonnay Zsombor hozzátűzte - már most várják szlovákiai szerzők cikkeit, szlovákiai magyar írók írásait és elbeszéléseit, lehetőleg olyan témakörből, amelyek a magyarországi, de más országokban élő magyar vadászok számára is érdekesek. Nagygyörgy Sándor képszerkesztő pedig sok szép fotót, diát vár Szlovákia tájairól és gazdag állatvilágáról. Beszélgetésünk során felvetődött az a lehetőség is, hogy a majd hét és félszáz korona helyett, csupán a 900 forintnak megfelelő csehszlovák koronát kellene az előfizetőknek befizetniük. Reméljük, hogy ez az árcsökkentés újra „visszahódítja" a Nimród régi olvasóit, és hogy olvasótábora új tagokkal is gazdagszik majd. MOTESIKV ÁRPÁD GA TT-elemzés Csökken a marhahús ára és exportja Elfogadható, de folyamatosan csökkenő marhahúsárakat jelez az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT. A marhahústermelés minden bizonnyal tovább növekszik, az egy főre jutó fogyasztás viszont csökken. A világ marhahústermelésének 90 százalékát adó országokban 1990- ben 1 százalék - 31,4 millió tonna marhahús - volt a növekedés. A többlet elsősorban az EK-ból származott. A szárazság miatt valamelyest több állatot vágtak le Ausztráliában. A vizsgált országok összexportja csökkent. Az USA, Ausztrália £s Argentína növelni tudta kivitelét - az utóbbi például 25 százalékkal -, de ezt az árutömeget alaposan ellensúlyozta az EK exportjának visszaesése. Brazíliának 30 százalékkal csökkent a marhahúskivitele. A tavalyi marhahúsárak összességükben csökkentek, ám - a GATT vélekedése szerint - így is elfogadhatóak. Ez az irányzat előreláthatólag az idén is tart. Az EK-ból valószínűleg továbbra is növekvő mennyiségű marhahús kerül majd a piacokra. A német egyesülés következtében egyébként 5 millió szarvasmarhával növekedett az EK állománya. A Közös Piac marhahúskivitele akár egyharmad résszel is növekedhet. Ez minden korábbinál nagyobb, 1 millió tonnás exportot jelentene. Brazília jelentős exporttal jelentkezik, Argentína és Uruguay kivitele viszont csökken. Magyarország és Lengyelország kénytelen volt kisebb mennyiséggel beérni. E régió egészében véve több élő marhát szállított Nyugat-Európába, mint egy évvel korábban.
