Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-15 / 99. szám

Több vámőr — több határátkelőhely "\ Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_______________________) Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BARDOS GYULA és KÁDEK GABOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Mitterrand - Havel találkozó Prágában Európa jövőjéről Katonai tiszteletadással fogadta teg­nap Václav Havel a prágai vár udvarán Francois Mitterrand francia köztár­sasági elnököt. Az ünnepélyes fogadtatást követően az államfők közös ebéden vettek részt, amelyen jelen volt Roland Dumas fran­cia és Jirí Dienstbier csehszlovák kül­ügyminiszter is. A munkaebédet Micha­el Zanlovsky, a csehszlovák köztársasági elnök szóvivője régi jóbarátok találkozó­jának nevezte. Továbbá közölte a sajtó képviselőivel, hogy Havel és Mitterrand elsősorban az európai konföderációról szóló tanácskozástól tárgyalt. Mindket­ten hangsúlyozták a tanácskozás fontos­ságát, és szóltak az európai konföderá­ció gondolatának intézményesítéséről, melynek egyik központja Prágában len­ne, amely a jövőben további hasonló összejöveteleket rendezne. A francia el­nök megjegyezte, hogy az európai kon­föderáció gondolatával három napon keresztül éppen abban a városban fog­lalkoztak, amelyből öt évszázaddal eze­lőtt már kiindult egy hasonló kezdemé­nyezés. Értékelte a tanácskozás résztve­vőinek munkáját és megjegyezte, hogy az 1989-es forradalmi események nélkül erre a rendezvényre nem kerülhetett volna sor. „Ha optimisták akarunk lenni — kö­zölte a francia elnök — azt mondhatjuk, hogy körülbelül félúton tartunk”. Szavai szerint meg kell végre változtatni a má­sodik világháború után beállt európai helyzetet. „Megengedhetetlen, hogy a különválás eszméje győzzön a megértés logikája felett” — mondta továbbá Mit­terrand. Az európai konföderáció gon­dolatával kapcsolatban kifejtette, hogy az államoknak meg kell teremteni a biz­tonság és az egység feltételeit. Az új Eu­rópának egy olyan közösséget kell alkot­nia, amelyben minden állampolgár szá­mára, a nemzeti kisebbségek képviselőit is beleértve, biztosítani kell a szabad fej­lődés lehetőségét. A francia köztársasági elnök tegnap az esti órákban elutazott Csehszlovákiá­ból. Félmilliárd korona vámilleték A Vámigazgatóság rendelete ér­telmében rövid időn belül három­szorosára kell növelni a vámellenő­rök számát. Jelenleg 900 vámos tel­jesít szolgálatot Szlovákiában, az év végéig 3000-re nő a Vámigazgató­ság által foglalkoztatottak száma. Lesz a vámőröknek egy külön cso­portja, amelynek tagjai nem a hatá­rátkelőhelyeken teljesítenek szolgá­latot, hanem az úgynevezett zöld ha­társávban. Nekik az lesz a feladatuk, hogy feltartóztassák és vámilletékkel sújtsák azokat a „turistákat”, akik il­legálisan hagyják el az országot, vagy érkeznek Szlovákia területére. A „vámőrség” alakulatainál húsz és harmincöt év közötti fiatal­embereket alkalmaznak. A felvétel­nél több szempontot is figyelembe vesznek; nagyon fontos, hogy a je­lentkező kitűnő erőnlétben legyen, és az is egy feltétel, hogy tarta­lékosként nyilván legyen tartva a körzeti katonai parancsnokságon. s A határok „megerősítése” azért szükséges, mivel a szabad turistafor­galom beindulásával növekedett az illegális határátlépők, pontosabban a csempészek száma. Ebben az év­ben 59 millió korona értékű árut hoztak be az országba, illetve vittek ki a zöld határsávon keresztül. A ha­társértőket lefülelték. Az év első négy hónapjában a határátkelőhe­lyekről 600 millió korona vámilleték folyt be az igazgatóság kasszájába. A vámosok által kiadott rendelet a határátkelőhelyek számának növe­lését is előírja. Főleg a szlovák-oszt­rák és a szlovák-magyar határon épí­tenek átkelőket. Már tervben van az ipolyszalkai vámház építése és egy kelet-szlovákiai átkelő megnyitása Miglécnémeti körzetében. További határátkelőket nyitnak Pozsonynál az osztrák határon Horvátjárfalu mellett, illetve Ligetfalu és Köp­­csény között. (nő) Uj szlovák pénzügyminiszter Tegnap a Szlovák Nemzeti Ta­nácsban letette hivatali esküjét a Szlovák Köztársaság új pénzügy­­minisztere Jozef Danco. A tárca ve­zetésével a kormányelnök javaslatá­ra, mint a kormánykoalíció közös je­löltjét bízták meg. Jozef Danőo 1932. október 26-án született Korofovban, az akkori Kár­pátalján. A Pozsonyi Közgazdasági Főiskola elvégzése után az SZTA Közgazdasági Intézete Tervezőbi­zottságának tagjaként dolgozott. 1966 és 1970 között ENSZ-szakér­­tőként működött a Közép-Keleten. Visszatérte után a Pénzügyi és Hitel­rendszeri Kutatóintézetben, majd 1989-től a Területi Tervezési Kuta­tóintézetben dolgozott, az utóbbi­ban 1990-től mint az intézet igazga­tója. Jozef Danőo a makroökonómiai elmélet és az irányítás, valamint a pénzpolitika elismert szakembere. „Habár jelenleg nem tudom mek­kora összeg van Szlovákia állam­kasszájában —jegyezte meg a sajtó­nak adott nyilatkozatában — gondo­lom ott állandóan van és lesz is vala­mennyi pénz. Csak az a fontos, hogy ezeket a rendelkezésre álló eszközö­ket célszerűen és ésszerűen osszuk szét.” Ffancois Mitterrand és Václav Havel a díszszázad előtt (Fotó CTK) Nem emelik Irak kártérítési kötelezettségét Segély a menekülteknek A Biztonsági Tanács tagjainak több­sége elutasította azt az amerikai javasla­tot, hogy emeljék fel Irak kártérítési kö­telezettségét. A javaslat szerint Iraknak a kőolaj eladásából eredő bevételek 50 százalékát kellene kártérítésként kifizet­nie. A Biztonsági Tanács az ENSZ-főtit­­kár javaslatát tartotta elfogadhatónak, miszerint az olajbevételek 30 százaléka a kártérítések felső határa. Az Irak által okozott háborús károk az USA szerint meghaladják a 200 milliárd dollárt. A Biztonsági Tanács a kérdésről a jövő hé­ten még tárgyalni fog és az USA-nak le­hetősége van, hogy éljen vétójogával. Bush, az Egyesült Államok elnöke aláírta azt a törvényt, amely 555,5 millió dollárt biztosít a háború-sújtottá Irak­ban a menekültek megsegítésére. Az összeg nagyobb részét a kurd menekül­tek kapják, akik a háború után a török határvidéken kerestek menedéket. A kormánynyilatkozat szerint már bezár­ták az utolsó hegyi menekülttábort is, és most a kurdok hazatelepítését biztosí­tják. Az USA már előzőleg 240 millió dollárt utalt ki a kurdok megsegítégére. Az ENSZ szervei elutasították Irán­nak azt az állítását, hogy Szaddám Husszein nagyszabású offenzívát indí­tott a siíta menekültek ellen a dél-iraki mocsarak vidékén. Az ENSZ ezzel szemben nyugatalanságát fejezte ki az Irak északi részén elterülő kurd terüle­tek biztonsági helyzete miatt. Irán egyre azt ismétli, hogy már sok siíta menekül­tet öltek meg. Az ENSZ szakértői, akik a térséget meglátogatták, meggyőződtek róla, hogy ott csupán katonai gyakorla­tok folynak. Nyugtalan Dél-Libanon Izrael növelte katonai aktivitását Dél-Libanonban. Jeruzsálem! katonai források­ból ered a hír, hogy az izraeli hadstreg különleges járőrei megközelítették Dzsazzin városát, amely a határtól 30 kilométerre, a libanoni főváros, Bejrut felé vezető út felénél van. Jeruzsálem szerint a hadmozdulatokat a dél-libanoni hadsereg végzi, amelyet Izrael képezett ki északi határainak védelmére. A csapatmozdulatok már a hét elején észlelhetők voltak és akkor kezdődtek, mikor Izrael megvádolta Szíriát, hogy növeli befolyását Libanonban. Egyelőre nem lesz magyar egyetemünk Tegnapelőtt Prágában „A nemze­tek kultúrája és az együttélés Közép- Európában” címmel előadás- és megbeszéléssorozat indult, amelyen a szomszédos országok tudósai, mű­vészei és politikusai találkoznak majd rendszeresen, hogy együttesen oldják meg a közös Európában élés problémáit. Az előadás a „Naciona­lizmus és kultúra Közép-Európá­­ban” című szeminárium részét ké­pezte. Á találkozón részt vett Jacek Ba­­luch lengyel és Varga György ma­gyar nagykövet, Rudolf Chmel, Csehszlovákia magyarországi nagy­követe, valamint Sofia Szomolányio­­vá és Jifí Musil, élenjáró csehszlovák szociológus. A fő napirendi pont az volt, hogy a demokratikusan válasz­tott kormányok között, amelyekben sok egykori disszidens is ül, kezd el­tűnni a valamikori jó egyetértés. Szomolányiová asszony hangsúlyoz­ta, hogy a legtöbb neves külföldi po­litikus szerint Csehszlovákiának, Lengyelországnak és Magyarország­nak együtt kell belépnie a jövő Euró­pájába, mert másképp ez a lépés nem sikerül. Szó volt a magyar nyelvű egyete­mek létrehozásáról is Szlovákia te­rületén. Ezzel kapcsolatban Rudolf Chmel megjegyezte, hogy ilyen isko­la létrehozásához egyelőre sem anyagi, sem szellemi alapokkal nem rendelkezünk. Abban azonban meg­egyeztek a tárgyaló felek, hogy egy bizottságot kéne létrehozni olyan közös tankönyvek kidolgozására, amelyek elősegítenék nemzeteink jobb kölcsönös megismerését. Nacionalizmus és kultúra Közép-Európában (Munkatársunktól) — A nyár vége felé, augusztus kilencediké és tizennyol­­cadika között, ismét lesz Csák Máié egy­kori földesúr városában, Trencsén, a di­vat városa néven ruházati és közszük­ségleti termékek kiállítása. A 24. alkalommal megrendezendő bemutatón első ízben' külföldi cégek kí­nálatát is megszemlélhetjük, sőt — ha a pénztárcánk engedi —, a közszemlén felsőruházati cikkeket, lábbelit, különfé­le bőrdíszműárut és lakberendezési tár­gyakat meg is vásárolhatjuk. Az idei se­regszemle ugyanis már árumintavásár jelleget kap. — Szeretnénk elérni —jelentette ki a Pozsonyban megtartott sajtóértekezle­ten Ladislav Kopecky, a kiállítás igazga­tója —, hogy ezúttal kiállító és vásárló egyaránt megtalálja számítását, s az egyes termékek valóban eljussanak a ve­vőkhöz. A szomszédos Ausztriából, to­vábbá Németországból, de Ázsiából és a Benelux államokból is várunk cégeket. Néhány textilipari termékeket előál­lító nagyvállalat lemondta ugyan részvé­telét, ám ettől függetlenül legalább annyi belföldi kiállítóra számíthatunk, mint amennyi a legutóbbi seregszemlén volt. Egyesek csak árusítani fognak, má­sok viszont üzletkötésre is felhasználják a rendezvényt. Megszűnik a kiállítás vásári jellege. Más díjszabású belépővel tekinthetik meg az árumintavásárt a családok és a kereskedők, külön is lehet jegyet venni a gálaműsorra, s bérlet is váltható. Vonzó kísérőműsorokra is számíthatunk, és to­vább gyarapodik a szolgáltatások száma. Ezúttal már nem csupán állami vállala­tok és külföldi cégek, hanem hazai kisi­pari szövetkezetek és magánvállalkozók termékeivel is találkozhatnak. A legszebb, legjobb, legvonzóbb por­tékáért az Arany Fatima-díjat ítéli oda a A kiállításon több divatújdonságot is láthatunk szakmai zsűri. A nyitóünnepségen is­mert művészek is fellépnek, s lesz hazai divatbemutató is. Az autószalonban látható Mazda sze­mélygépkocsikat is megvásárolhatjuk. A belépők előreláthatólag 15 és 25 koro­nába kerülnek majd. Mint a szervezők elmondták, Európa mintegy 450 vállala­ta, cége számára küldtek meghívót, az örmény, lengyel és balkáni zugárusokat viszont kitiltják a vásár területéről. (Kép és szöveg: —zé-ell—) 1 * Kiállítás helyett árumintavásár Trencsén, a divat városa

Next

/
Thumbnails
Contents