Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-14 / 98. szám
1991. június 14. í( ÚJSÁG ~ f V > A csallóközi mezőgazdasági szakemberek szerint: Az adókkal van a legnagyobb baj S_____________________________________________________________________________________________________é Nem fejlődik a muskátli Balkonok, virágládák dísze- Nem nö, nem virágzik a muskátlim, mi lehet a baja? - ezt a kérdést sokan szegezték nekem az idén. Ha a muskátli minden egyéb igényét kielégítették, a válasz egyszerű - a rendkívül hűvös, barátságtalan tavaszi időjárás nem kedvezett a dísznövények többségének. De vegyük csak sorra, mire is van szüksége a futómuskátlinak? A növények igényeinek megállapításához általában a legjobb támpont eredetük, őshazájuk éghajlati és talajviszonyának ismerete. A muskátli őshazája Dél-Afrika, s bár az évszázados növénynemesítői munka sokat változtatott a növény küllemén, tulajdonságain, „alaptermészete" az eredeti maradt. A muskátli fényigényes növény, nem a nappalok hossza, hanem a fény intenzitása határozza meg, mennyit és mikor virágzik. Hőigénye is elég magas (18 °C felett fejlődik), de nem annyira, hogy a déli tájolású erkélyek felforrósodott rácsain, a júliusi kánikulában is jól érezze magát. Páraigénye közepes, a túl .párás környezetben - különösen nagy növénysürűség meJlett - gyorsan fellépnek a gombabetegségek A kifejezetten száraz, már említett júliusi „Szaharától" viszont szenved. Talajigényét legjobban a tőzeg és komposzt 1:1 arányú keveréke elégíti ki. A talaj kénhatása pH 6-6,5 értéknél a legmegfelelőbb. Tápanyagigénye magas, s ha az ültetéshez használt közeg köbmétere 3 kg komplex műtrágyát tartalmazott, ez a növények tápanyagigényét 3-4 hétre elégíti ki. A későbbiekben szükséges hetente-kéthetente tápoldatozni, 0,2-0,3 százalékos oldattal, melyben a fő tápelemek, a nitrogén, a foszfor és a kálium aránya 2:1:3. Tápoldatozáshoz ajánlható a kereskedelemben kapható Herbasyn 2, Vegaflor, Flórán és a Harmavit, ezenkívül az erjesztett, hígított tyúk- vagy galambtrágya (egy rész trágya két rész vízben két hétig erjesztve, majd vízzel 10-12-szeresére hígítva használható). A mélyhűtőből kivett, sózás nélkül felengedett húsból kifolyó levet ne öntsük a lefolyóba, a muskátli számára értékes tápanyagokat tartalmaz. A muskátli vízigénye egyenesen arányos a hömékséklettel és a> fejlődés intenzitásával. Melegebb időben gyakrabban, hűvösebb időben ritkábban öntözzünk. Lizint is pótol... Ma már nemcsak az iparilag fejlett országokban, hanem nálunk is értékes élelmiszer. Különlegessége - a szójakészítményeknek ugyancsak -, hogy körülbelül 40-50 százalék teljes értékű fehérjét, 12-20 százalék olajat és mintegy 20-30 százalék szénhidrátot tartalmaz, illetve tartalmaznak. Fehérjéje teljes értékű, ami azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza a nélkülözhetetlen aminosavakat. A vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a szójafehérje csökkenti a koleszterinszintet, tehát mérsékli a koleszterin szív- és érrendszeri elváltozásokat kiváltó hatását. Táplálkozás-élettani szempontból fontos jelentős lizintartalma, s így a búzafehérjék viszonylagos lizinhiányát pótolja. Hasonlóan kedvező hatása van a lecitinben gazdag szójaolajnak is. Figyelmet érdemel ásványianyagösszetétele. Kevés nátriumot tartalmaz, de az ugyancsak védóhatást kifejtő káliumban és magnéziumban összegezve az elmondottakat, a muskátlinak leginkább a keleti, illetve a nyugati tájolású erkély felel meg a legjobban. De mit tegyen az a muskátlikedvelö, aki déli fekvésű erkélyen kívül máshová nem helyezheti el kedvenc virágát? A balkon fémből készült részeit fesse fehérre, így azok kevésbé forrósodnak fel, kevésbé perzselik a rájuk hulló hajtásokat. A kritikus forró napokon tegyék a virágládát az erkély belső részébe Ha a virágláda nem mozgatható, árnyékolják vászonellenzóvel, lécárnyékolóval vagy napernyővel. A cserepek, virágládák, földjét takarják néhány marék fűvel a túlzott párolgás megakadályozására. Az öntözést legjobb reggel vagy este végezni, mert a tűző napon a levelidre kerülő vízcseppek nyomán „égési" sebeket szenved a növény, s a károsodott szövetet könnyen megtámadják a betegségei^. Ha valamelyik muskátlitövön csavarodó, fodrosodó, deformált leveleket látunk, vírusos levélfodrosodás támadta meg a növényt, azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg, mielőtt a többi növényre is átterjedne a betegség. A muskátlirozsda által megtámadott leveleket is távolítsuk el. Ha ez nem segít, engedélyezett gombaölőszerrel permetezzünk, mindenkor pontosan betartva az előírásokat. A baktériumos levél- és szárrothadás esetén a megtámadott növényeket mielőbb távolítsuk el és semmisítsük meg. Miután a növény minden igényét kielégítettük, joggal várhatnánk, hogy prospektusokban látható „csodát" produkáljon. Valóban szépen és gazdagon virágozhatnak növényeink, df a „csodához" még más js kell - plusz pár méter a tengerszint feletti magassághoz, és némileg párásabb levegő. Ez pontosan ugyanaz a tényező, amely nekünk az „angol pázsit“ eléréséhez hiányzik, na meg a háromszáz éves „taposás". SZAMÁK ESZTER gazdag. Mindebből adódik, hogy a rendszeresen szóját fogyasztó népeknél ritkábbak a koszorúér-megbetegedések. A vitaminok közül főleg az^ E-vitamint és a B-vitamincsoporthoz tartozókat tartalmazza. A szójakészítmények, a szójaliszt, a szójapehely, a szójagranulátum, a szójakocka előnye, hogy a különböző ételek elkészítéséhez számos formában felhasználhatók. A szójából készült saláták, illetve a vagdalthoz, töltött káposztához, töltött paprikához adott szójafélék az ételek biológiai és élvezeti értékét is fokozzák. A szójakészítményeket - nagy vízfelvevő képességük miatt - felhasználás előtt célszerű beáztatni, miáltal tömegük megnő. Ezzel függ össze laktató hatásuk is. A szójaliszt lisztekhez keverve a kenyér és a sütemények fehérjetartalmát jelentősen növeli, valamint a gabonafélék korábban már említett lizinhiányát is pótolja. DR. RIGÓ JÁNOS Az elmúlt napokban, hetekben a mezőgazdasági szakemberek körében a fő vitatéma a földtörvény és az általa teremtett helyzet volt, és gondolom, jó ideig marad is. Nem csoda hát, ha mi is e fontos kérdéssel kezdtük a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdászaival folytatott beszélgetésünket, amelyen Tánczos László mérnök, a Felsőpatonyi MSZ elnöke, Papp István mérnök, a Nyárasdi MSZ elnöke, valamint Varga Imre, a Dióspatonyi MSZ állattenyésztési részlegének vezetője vett részt. • Milyen visszhangot váltott ki a földtörvény a csallóközi földművesek körében? TÁNCZOS LÁSZLÓ: - Sajnos beigazolódott, amit már fél éve feltételeztünk, nem az általunk támogatott kormányjavaslatot foTánczos László gadták el. Hiszen ebben annyi a kibővítés, módosítás, hogy alig hasonlít az eredeti javaslathoz. Nem is tudom, miért nevezik földtörvénynek, ez tulajdonképpen kártalanítási törvény. Bennünket, csallóközi szövetkezeteket az sújt leginkább, hogy a törvény nem csökkenti az elvonások - földadó, bértömegadó, nyereségadó- nagyságát. Sőt! Eddig az itteni mezőgazdasági üzemek átlagosan 2300 korona földadót fizettek hektáronként. Ezentúl - a tulajdonos szövetkezeti tagokat kivéve- minqjpn tulajdonosnak hektáronként tdvábbi 1500 korona bérleti díjat fizetünk majd. PAPP ISTVÁN: - Mindez anynyit jelent, hogy a jövőben kétszeresen megadóztatnak bennünket, hiszen mostanáig az la bizonyos földadó magába foglalta» a használati díjat is. A kormány azonban csak 1993-tól hajlandó az adórendszer-módosítással foglalkozni. A megnövekedett terhek az eddig nyereséges szövetkezeteket is tönkreteszik, egyszerűen nem lesz miből fizetniük. Azt nem vitatja senki, hogy szükség van az átalakításra, de ilyen alapokon nem lehet gazdálkodni. A szövetkezetek működésének lehetetlenné tétele nem jelenthet megoldást. Az itteni emberek nemigen akarnak önállóan gazdálkodni, hiszen abból a két-három hektárból, amennyivel vidékünkön átla-i gosan egy-egy tulajdonos rendelkezik, nem lehet megélni. • Önök miben látják tehát a kiutat? Talán egy jobb dotációs politikában? TÁNCZOS LÁSZLÓ: - Nem a dotációk jelentik a megoldást. Sőt, nálunk egyáltalán nem lenne szükség állami támogatásra. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de egyszerű a magyarázat: a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei 1990-ben összesen 540 millió koronát fizettek az államnak adó formájában. Abban az évben a dotációk 240 millió koronát tettek ki. Az idén az adó összege szinte változatlan, ugyanakkor a támogatás nagysága 52 millió korona, tizede csupán az elvonásoknak. Ebből látni, hogy az adókkal van itt a legnagyobb baj. Ha azokat csökkentenék, dotációk nélkül is megélnénk. Ehhez társulnak még az értékesítési gondok, a piaci nehézségek. A belső piac védelmével sem törődik senki. PAPP ISTVÁN: - Ha közelebbről vizsgáljuk meg a dolgot, a dotáció körül is sok az ellentmondás, / Papp István a logikátlanság. Tudjuk, milyen gondok vannak a szarvasmarha értékesítése körül: egyes becslések szerint 40 százalékkal kellene csökkenteni a marhaállományt. Ugyanakkor az állam a magángazdálkodók esetében 50 százalékkal hozzájárul az állomány kialakításához. Véleményem szerint ezek a dolgok már nem gazdasági, hanem politikai meggondolásból erednek. • Apropó, szarvasmarha. Ez pillanatnyilag a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb pontja. Gondolom, a Dunaszerdahelyi járásban sem jobb a helyzet... VARGA IMRE: - Talán az is elég lenne, ha csupán annyit mondanék: egy liter gázolaj ára egy kilogram „élő tehén“ árával egyenlő. A kormány tetszetős kijelentéseket tesz: garantálja a szarvasmarha felvásárlási árát. Igen ám, de csak az első osztályú hízómarháét. A többit meg értékesítsük, ahogyan tudjuk. Június elsejétől pedig az említett állatcsoportra vonatkozó garantált ár is megszűnt. A mezőgazdaságban dolgozó emberek tűrőképessége is véges. Előttünk az aratás, és félő, hogy ugyanilyen problémáink lesznek a gabonafélék értékesítésével, majd sorban az összes terményével. PAPP ISTVÁN: - A szarvasmarha-tenyésztés vidékünkön egyértelműen ráfizetésessé vált. Átlagosan - minden kategóriát beleértve - 22-24 koronát kapunk az állatok kilójáért élősúlyban, ugyanakkor az előállítási költségek kilónként 30-31 koronára emelkedtek. És a felvásárlási ár csak tovább csökken, hiszen, mint kollégám is említette, május 31- ével megszűntek az első osztályú hízómarhára vonatkozó garantált árak. TÁNCZOS LÁSZLÓ: - Régen a parasztember számára az volt a legnagyobb szégyen, ha nem tudta eladni állatait, terményeit. Sajnos, nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan bennünket is ez a szégyen ér. • Sokszor elhangzott már különböző fórumokon, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak nincs igazi érdekképviseletük. Önök miben látják ennek az okát? TÁNCZOS LÁSZLÓ: - Részben azok a pártok és mozgalmak hibáztathatok, amelyekre a választások idején a vidéki emberek ' leadták szavazatukat. Erélyesebben kellett volna fellépniük a lakosság e rétegének érdekében, és jobban oda kellett volna figyelniük a mezőgazdaságban lévő problémákra. PAPP ISTVÁN: - Az is baj, hogy mindeddig nem tanultunk meg politizálni, de fokozatosan be kell látnunk, hogy még a mezőgazdaság sem lehet politikamentes. Igaz, alakulóban van a Mezőgazdasági Kamara, amely gazda- ' sági vonalon hivatott a mezőgazdaság érdekeit képviselni, de ha már működne is, késő lenne. Hiszen .számos olyan bennünket érintő döntés született már, amelyek meghozatalakor nem vették figyelembe a mezőgazdaságban dolgozók valós érdekeit. A másik dolog: nincs a kormánynak agrárpolitikája. Amíg nem lesz egy világos irányvonal, amíg nem születik határozat, törvény a belső piac védelméről, addig ne várjon senki csodákat a mezőgazdaságtól. V. KRASZNICA MELITTA (A szerző felvételei) Hódít a szója
