Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-02 / 62. szám
1991. május 2. Pozsonyeperjesen a jelszó: ÚJSÁG Amit lehet - önerőből A Kis-Duna két partján elterülő Pozsonyeperjesi Mezőgazdasági Szövetkezet Pozsonyeperjes és részben Dunatókés határát foglalja magába. Az 1300 hektáros szántóterületen mindeddig eredményesen gazdálkodtak. Ahhoz azonban, hogy továbbra is nyereségesek legyenek, bizonyos változásokra van szükség. Részben változtatni kell a termelés szerkezetén az állattenyésztés és a növénytermesztés terén egyaránt. A konkrét elképzelésekről a szövetkezet elnökével, Bakó Ferenc mérnökkel beszélgettem. • Elnök úr, először is arra kérem, röviden jellemezze szövetkezetüket.- Növénytermesztésünk szerkezete nemigen tér el a Csallóközben megszokottól. A kalászosokon kívül, kukoricát, napraforgót, cukorrépát és természetesen takarmánynövényeket termesztünk. A 116 hektáros gyümölcsösünkben őszibarack-, szilva-, és almafák találhatók; szólóültetvényünk nagysága mindössze 15 hektár. Kertészetünk káposzta-, karfiol-, paradicsom-, zeller- és burgonyatermesztéssel foglalkozik. Állattenyésztésünk szarvasmarha és sertéstenyésztésre szakosodott. Évente 16 vagon marhahúst és 65 vagon sertéshúst szállítunk a húsüzemeknek. • A tavalyihoz képest az idén változtattak ezen az összetételen?- Igen. Mindenekelőtt felére, 50 hektárra csökkentettük a cukorrépa vetésterületét. Vidékünk amúgy sem tartozik a legjobb répatermó körzetek közé. Ha a felvásárlás módja és körülményei változnának, valószínűleg visszaállítanánk az eredeti vetésterületet, hiszen a duplájára emelkedett felvásárlási ár mellett megérné cukorrépát termeszteni. Kukoricatermesztésünk mindeddig a BKR-re épült. Ez a rendszer azonban idén megszűnik hazánkban, és a helyére lépő ekecsi rendszerbe valószínűleg már nem kapcsolódunk be. Az ok nyilvánvaló. A különböző rendszerek előnye főleg az volt, hogy szinte csak azokon keresztül juthattunk hozzá jó minőségű vetőmaghoz, vegyszerekhez. Ezentúl viszont - ha lesz rá pénze - mindenki beszerezheti a szükséges komponenseket. Közvetítő szervekre tehát nem lesz szükség. • És mi a helyzet az állattenyésztés terén?- Ha egy mondattal szeretnék válaszolni, azt mondanám: csökkentjük a szarvasmarha- és növeljük a sertésállományt. De gondolom, ön az okokra is kíváncsi. Nos, ez ideig a mezőgazdasági üzemek nagy részében kettős hasznositású, tejhústípusú szarvasmarhákat tenyésztettek. Ez volt az előírt irányvonal, ezt tettük mi is. Most azonban szeretnénk áttérni a kimondottan tej-, illetve hústípusú állatok tenyésztésére. Az első esetben Holstein-frlz, a másodikban Limousine apákkal keresztezzük a Szlovák tarka anyákat. így 200 tehénnel is el tudjuk érni azt a tejmennyiséget, amit most 350-nel. Sajnos a jelenlegi marhahúsfelvásárlási gondok mellett az állatállomány leépítését nehéz megvalósítani, csak nehezen tudjuk értékesíteni a felesleget. A sertésállomány bővítésének is meg van az oka. Egyrészt nálunk mindig is nyereséges volt a sertéstartás, másrészt még az idén évi 35 vagon sertéshús feldolgozására alkalmas vágóhidat szeretnénk építeni. A fennmaradó részt továbbra is feldolgozatlanul értékesítenénk, de távlatilag a vágóhíd két műszakban történő üzemeltetése is elképzelhető. ■ A csökkentett szarvasmarhaállomány ellenére is biztosítani tudják a szükséges trágyamennyiséget?- Az istállótrágyával történő trágyázás fő célja a humuszpótlás, de azt más szerves trágyával, például zöldtrágyával is meg lehet oldani, helyesebben ki lehet egészíteni. Továbbá a növényi maradványok beszántásával is pótolható részben az istállótrágya. Másfelől, ha kisebb lesz a szarvasmarha-állomány, kevesebb takarmányra lesz szükség, nem kell feltétlenül másodveteményeket termeszteni. és ezáltal kímélhetjük a talajt. Esetleg a másodveteményeket zöldtrágyaként haszhosíthatjuk. • Sok mezőgazdasági üzemnek gondot okoz a jó minőségű takarmányok beszerzése. Jellemző ez az Önök szövetkezetére is?- A jövőben a takarmányokat saját erőből szeretnénk előállítani. Ennek érdekében bővítettük a takarmányfélék skáláját úgy, hogy a szénhidrát- és a fehérjetartalmú növények egyaránt megtalálhatók legyenek. Idén borsót és babot is vetünk majd, amelyeket - ha nem sikerül megfelelő áron értékesítenünk - felhasználjuk a takarmánykeverékek készítésére. A kisajtolt napraforgómagot szintén visszavásároljuk és hasznosítjuk. A takarmánykeverékeknek természetesen vannak olyan összetevői is, amelyeket nem tudunk előállítani, pl. a vitaminkészítmények, halliszt és egyebek. Ezeket meg kell venni, ugyanúgy a malacok számára szükséges ÖOS takarmányokat. De amit lehet, önerőből akarunk megtermelni és feldolgozni, hogy olcsóbb és legalább olyan jó minőségű keverékekhez jussunk, mintha vásárolnánk azokat. • Növénytermesztésük szerkezetét vizsgálva sok olyan növényt találunk, amely vízigényes. Az utóbbi években viszont egyre kevesebb a csapadék.-Csak öntözéssel tudjuk a növények vízigényét kielégíteni. Az 1300 hektár szántóból 900 ha öntözés alatt áll, ezt a területet a vegetációs időszakban 2,5-3-szor öntözzük, de az egyes növényeket, például a cukorrépát, akár ötször is. Az öntözővíz és az energia árának emelkedésével azonban nem tudom, kifizetődő lesz-e az öntözés. Lassan oda jutunk, hogy a termésnövekedés nem egyenlíti ki a néhányszorosára nőtt öntözési költségeket. A több százezer koronát érő öntözőberendezések meg kihasználatlanul állnak majd. • A szövetkezetekben az első negyedévben új alapszabályt kellett kidolgozni és elfogadni. Önöknél hogyan döntöttek a további gazdálkodást illetően?- Új alapszabályunk értelmében, amely a földtörvény ismerete nélkül nem tekinthető véglegesnek, tagjaink szövetkezeti részvényesekké váltak. A vagyonelosztás a földtulajdon és a ledolgozott évek alapján 20:80 arányban történt. A szövetkezeti vagyon 30 százaléka azonban oszthatatlan maradt. Ezentúl, ha valaki tagja szeretne lenni szövetkezetünknek - bár megjegyzem, új tagok felvételével egyelőre nem számolunk -10 ezer korona vagy egy hektárnyi föld beadása után válhat csak azzá. A földtulajdonosoknak, akár tagok, akár nem, a törvény értelmében bérleti díjat fizetünk. • A kétségtelenül nehezebb gazdasági körülmények között Önöknél is szükség volt létszámcsökkentésre?- Az év elejétől a nyugdíjas tagok nincsenek munkaviszonyban. Őket csak idényjelleggel - gyümölcsszüret, paradicsomszedés idején - alkalmazzuk. A többi dolgozónknak igyekszünk munkát találni. Új munkalehetőséget nyújt a vágóhíd építése és üzemeltetése. Amit lehet, szeretnénk önerőből megoldani, ezáltal foglalkoztatni tudjuk a tagokat is, és nem kell nagy összegeket fizetnünk a szolgáltatásokért. Sajnos, a bérreguláció megköti a kezünket, nem tudjuk úgy differenciálni a fizetéseket, ahogyan szeretnénk. Lehet, hogy kevesebb emberrel is el tudnánk végezni a munkát, de ha a többletet nem tudjuk megfizetni az ittmaradóknak, nincs értelme az elbocsátásnak. Ha már nem emelhetjük az abszolút béreket, másként segítjük tagjainkat. Boltot nyitottunk, ahol az alapvető élelmiszereket - kenyér, tej, tejtermékek, hús, húskészítmények, befőttek - olcsóbban vásárolhatják meg, mint a Jednota boltjaiban. Mi ugyanis mindössze 5 százalékos árrést szabtunk meg, míg az említett Jednotában, vagy más fogyasztási szövetkezetben akár 30 százalékos is lehet, (gy havonta párszáz koronát megspórolunk tagjainknak, akik ki is használják ezt a lehetőséget. KRASZNICA MELITTA Az Agrosalón kisgépkiállításon láttuk A sokhasznú Chameleon A holiői Movis üzem zöldtakarmányok betakarítására alkalmas univerzális géppel jelent meg Nyitrán, az idei, I. Agrosalón kiállításon. Első látásra olyan külföldi kis gabonakombájnhoz hasonlít, amilyet a fajtanemesítö állomásokon használnak. Tüzetesebb vizsgálódás után azonban kiderül, hogy ez a szerkezet más, mint látszatra hasonló tipustársai. A takarmánynövények betakarításán túl, különböző illesztőelemek és segédeszközök hozzákapcsolása révén a gép kiválóan alkalmas bizonyos zöldségfajták begyűjtésére, sót egyéb műveletek elvégzésére is. Ezért is kapta az önjáró szerkezet a környezetéhez alkalmazkodni tudó hüllőről a Chameleón fantázianevet. Egyetlen „hibája" az ára: a gyártók ugyanis megközelítőleg 200 ezer koronát kérnek darabjáért. Egy sok hektáron gazdálkodó farmernak, vállalkozónak viszont mindenképpen jó befektetés. (Kép és szöveg: zé-ell) 5 Haszonosítható minták Kevesebb energiával Ha a hosszú távon fenntartható fejlődést szeretnénk megvalósítani, még életünkben tegyünk ezért! Sok mindent meg kell tanulnunk ehhez, hiszen pazarló életmódunk rövidesen kimeríti természetes erőforrásainkat. Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk rossz szokásainkat levetkőzni, valakinek példát kell mutatni. Erre tesz kísérletet a Hollandiában alapított Kis Föld (Kleine Aarde) szervezet; a közel húsz éve működő gazdálkodó egység és kutatóbázis a mezőgazdaság ökológiai szellemű ösvényét taposta ki. Példájukon keresztül mi is szeretnénk olvasóinknak ötletet, gondolatokat nyújtani egy környezetbarátabb életmód kialakításához. Vegyes zöldségkultúra virágzik egy kéthektáros területen. Istállótrágyán kívül jelentős mennyiségű komposzttal növelik a talaj termékenységét. A komposzthalmok készítésére nemcsak hulladék szerves anyagokat használnak, hanem közetörieményekkel javítják az ásványianyag-tartalmat. A szerves anyag érlelési idejének csökkentésére különböző oltóanyagokat, preparátumokat használnak. A komposzt mezőgazdasági felhasználása azonban csak egyik útja a lehetséges hasznosításnak. A szerves anyagok hőtermelését - ami egészséges irányú folyamat esetén a 70 Celsiusfokot is eléri - csőrendszerrel vízmelegítésre is fel lehet használni. Nagyobb hatásfokkal hasznosul a napenergia. Három napkollektorral egy család teljes melegvízigénye biztosítható. A berendezés tervezésénél arra ügyeltek, hogy a kollektor szigetelése csökkentse a hóveszteséget. Olyan anyaggal vonták be, amely jól megköti a napfényt, de gyenge a hősugárzása. A széleneregia hasznosítása Hollandiában, a szélmalmok hazájában az egyik legígéretesebb kutatási terület. Óriási szélkerekek viszik át az energiát, s hasznosítják a legkülönbözőbb célokra. A szélkerék elektromos árammá alakítja az energiát, amelynek tárolása akkumulátorokban történik. Teljesítménye, ami 24 volt mellett 120 watt, képes egy házban öt égőt és egy rádiót működtetni. Nálunk ugyan nem számíthatunk a szélenergia hatékony alkalmazására, a házak tervezésénél mégis érdemes figyelembe venni néhány energiakimélö módszert. A dómnak nevezett lakóház már az összegyűjtött kísérleti eredmények felhasználásával épült. A kollektor a nap energiájával fűti a padló alá vezetett vizet. A ház kiképzése folytán összegyűlik az esővíz, ami a háztartásban felhasználható. Egy fejlettebb formát testesít meg a piramis házmodell, melyben a duplafalú üveg a lehető legjobb szigetelést nyújtja, az itt kialakítható melegházi növénytermesztéssel szintén energia takarítható meg. Mai építóanyaggyáraink ismeretében mindez illúziónak tűnhet, mégis érdemes elgondolkozni azon, hogy egy 80 000 korona értékű napkollektor felszerelésével egy ház fűtési költsége 40 százalékkal is csökkenthető. Hosszú távon tehát érdemes lehet az alternatív erőforrásokat minél inkább életünk részeivé tenni. (MG) Ahol a piacorientáltság elsődleges A dán szövetkezetekről A dán szövetkezetek egyetlen tevékenységre szerveződtek. A tejszövetkezetek és a vágóhídi szövetkezetek tagjai a teljes termelésüket kötelesek átadni, és a szövetkezet is köteles azt átvenni. A baromfi és a tojás esetében ezzel szemben nincs átvételi kötelezettség, a kapcsolat alapja az értékesítési szerződés. A többi termék esetében (szarvasmarhaértékesítés, termelőeszköz-vásárlás) nincsenek a tagoknak hasonló formális kötelezettségei, de lojalitásukra számítanak a szövetkezetek. A regionális szövetkezeti szövetségek nem hozhatnak a tagok számára kötelező érvényű döntéseket. A tagok szabadon határozhatják meg a szövetkezet céljait, tevékenységi körét, saját jogait és kötelezettségeit, az eredmény felosztásának módját. A legkülönfélébb szövetkezetek közös érdekképviseletét a 32 szövetkezeti társaságot (köztük 21 gazdaszövetkezetet) tömörítő Szövetkezeti Tanács látja el, így tárgyal a kormányzattal az adókról, törvényjavaslatokról. A tanács fontos érdekegyeztető funkciót is betölt, mert tagjai között egymással ellentétes csoportok is találhatók (például termelők és fogyasztók). Az agrárkérdésekben a szövetkezeti érdekeket a Szövetkezeti Tanács az 1919-ben alapított Mezőgazdasági Tanács keretei között képviseli a Farmer- és Kisgazdaszövetséggel, valamint az ágazati exporttanácsokkal (boardokkal) együtt. A Mezőgazdasági Tanács a Mezőgazdasági Minisztérium állandó tárgyalópartnere, ezért még szervezeti felépítésük is azonos. A dán szövetkezetek igen magas fokú piaci orientációja még a fejlett országokban is ritka. (MG)
