Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-13 / 70. szám
1991. május 13. I ( ÚJSÁG ) I Beszélgetés Batta István parlamenti képviselővel Az új földtörvényjavaslatról Batta István képviselő (A szerző felvétele) A parlament eredetileg márciusra tervezte a földtörvényjavaslat elfogadását. Alkotmányjogi bizottsága - az egyes bizottságok véleményezése alapján - a „Beterjesztők jelentésében" már kibővítve, újra fogalmazta a földtörvényjavaslatot, ennek kapcsán kértünk részletesebb elemzést Batta Istvántól, a Szövetségi Gyűlés képviselőjétől. • Képviselő úr, a legújabb földtörvényjavaslat alapján kik kaphatnák vissza eredeti tulajdonukat?- Földtörvényről beszélünk, de valójában ez a törvény a mezőgazdasági földterületeken kívül kiterjed az 1948. február 25-e után elkobzott ingatlanokra, erdőkre, de még a halastavakra is. A javaslat szerint elsősorban a volt tulajdonost illeti meg a vagyon. Ha már nem él, akkor az örökösét. Ha nincs jogutód, akkor jogosultsági sorrendben a következő személyek tarthatnak igényt a vagyonra: az eredeti tulajdonos házastársa, élő gyermeke, szülei, végül testvére. A tulajdonjogigénylés kizáró oka lehet, ha az igénylő nem cseh vagy szlovák állampolgár és a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaságban nincs állandó lakhelye. • Ha nincs kizáró ok, az eredeti tulajdonos vagy örököse mikor és hogyan kaphatja vissza volt tulajdonát?- A törvényjavaslat meghatározza a jogi személyt is, aki jelenleg birtokolja a vagyont. Itt elsősorban az államról van szó, mivel állami tulajdonnak számit a szövetkezeti tulajdon is. Amenynyiben a jogosult személy birtokjogának érvényesítése céljából a jogi személyhez fordul, az állam, - illetve a mezőgazdasági üzem - 60 napon belül köteles megkötni vele a szerződést. • Előfordulhat, hogy az eredeti parcellákat a földet jelenleg bérlő mezőgazdasági üzem nem tudja az eredeti helyén visszaadni. A törvényjavaslat szerint ebben az esetben hogyan kell eljárni?- Ebben az esetben az Állami Földalapnak kell intézni a telekrendezést. Az Állami Földalap (mint intézmény) köteles a község kataszteri határán belül az eredeti parcellához hasonló nagyságú és értékű földterületet kimérni. Az Állami Földalap addig gazdálkodik a földdel, amíg minden parcella vissza nem kerül jogos tulajdonosához. Ha nem talál tulajdonost vagy örököst, a földet privatizálja. A privatizáláskor elővételi jogot élveznek a község területén belül egyénileg gazdálkodók és azok a személyek, akik a területet jelenleg használják. Az új tulajdonos öt évig nem adhatja el a földet csak abban az esetben, ha az Állami Földalap nem tart rá igényt. Ez azt jelenti, hogy a földvisszavásárlás során az Állami Földalapnak van elővételi joga. • Illeti kártérítés az épületek és építmények eredeti tulajdonosait is?-Természetesen, ha ezek 1948. február 25-e után kerültek az állam tulajdonába. Az épületeknek azonban azóta legtöbb esetben vagy romlott, vagy javult az állapota. Az eredeti tulajdonos visszaveheti romos épületét is, abban az esetben a jelenlegi használójától kártérítést követelhet. A törvény megjelenésének időpontjában érvényes árak szerint felértékelődik az épület és az árkülönbséget a mezőgazdasági üzem fizeti. Abban az esetben, ha az épület jelenlegi értéke magasabb, mint az eredeti volt, az árkülönbözetet az igénylő fizeti. Térmészetesen csak abban az esetben, ha ilyen formában is igényt tart az épületre. A kárkövetelést 60 napon belül kell megtéríteni, éspedig legfeljebb 30 ezer korona készpénzben, a többit értékpapírban. Az értékpapírról közelebbi részletek még nem ismeretesek, egyelőre csak az biztos, hogy az nem lesz állami adósságlevél. • Mi a helyzet a lakóházak esetében?- A törvényjavaslat részletesen kitér a lakóházakra is. A tulajdonos visszakaphatja volt lakóházát, ha azt a törvény megjelenése után három éven belül visszaigényli. Előzőleg azonban felmondást kell adni az ott lakó személyeknek. • Hogyan szabályozza az ingóságok utáni kártérítést?- Az ingóságokat nem készpénzben, hanem mezőgazdasági szolgáltatásként kell megtéríteni, mondjuk felszántani a károsult földjét, betakarítani a termését stb. • Mi lesz a községi és egyházi vagyonnal?-A községi és egyházi vagyont külön törvény szabályozza majd. Amíg ez a törvény nem jelenik meg, addig az említett vagyont sem eladni (privatizálni), sem felosztani nem szabad. • A földtörvényjavaslat hogyan határozza meg az ún. konfiskált tulajdonokat, vagyis a magyarok és a németek földjét?- Ami a nem konfiskált vagyont illeti, a javaslat alapján maximum 150 hektár mezőgazdasági föld, ezen felül még további 10 hektár nem mezőgazdasági föld erdő, halastó, stb. adható vissza. A konfiskálás alá esett tulajdonok kiindulópontjául az SZNT egy régebbi határozata szolgál, amely szerint a visszaadható földterület legfelső határa 50 hektár. És mindenesetre bízom abban, hogy a parlamenti vita során érvényesülni fog a polgárjogi elv és a CSSZSZK minden állampolgára egyforma területet kaphat majd vissza. • On szerint mikor fogadják el a földtörvényt?- Mivel a parlamenti vitákban még várhatók módosító javaslatok, szerintem még május végéig eltarthat a vita, a földtörvény elfogadásáról. Köszönöm a beszélgetést. FARKAS OTTÓ ADunaszerdahelyi járás a Duna menti síkságon terül el, ezért területe felszínileg kevésbé tagolt, s mára csaknem teljesen erdótlenített. Kisebb összefüggő erdőterületek csak a Duna és a Kis-Duna árterületén maradtak fenn, de ezek nagysága is jelentősen csökkent a Bős-Nagymarosi vízműrendszer építése folytán. Környezetünk fokozatosan átalakul és romlik, ami nem elhanyagolható körülmény, hiszen közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol az emberre és a társadalomra is. A természeti tényezőknek - a levegőnek, a talajnak, a víznek, a növényzetnek, az állatvilágnak, valamint a tájnak - szoros egységet kell alkotniuk. A jelenlegi világméretű érdeklődés a környezet problémái iránt, szorosan összefügg annak fokozódó romlásával és a természeti erőforrások túlméretezett igénybevételével. Egyre nagyobb a levegő, a felszíni és a talajvizek szennyeződése. Komoly veszélyt jelent a környezetre a vegyi anyagok túlzott használata is, és égyre nagyobb problémát okoz az egészséges és jól termő, termőföld megőrzése. Környezetkárosító hatású a túlzott zaj is. Mindezek a megállapítások járásunkra fokozottan érvényesek. Ahhoz, hogy környezetünkben lényeges és a) Maguk is termelnek ugyan kis mennyiségű porszemet (virágport, hímport), leveleikkel viszont sokkal több port és hamut fognak fel, amit aztán az eső lemos a földre. b) Fékezik a légáramlást, s ezáltal meqkönnyitik a porszemek lerakódását. Számottevő a zöld növények zajszintcsökkentö hatása is. A zöld növényzet egyike azon kevés „eszközöknek“, amelyek a nyílt térségekben zajártalom elleni védekezésként felhasználhatók. A zajt főleg a fák alkotta zöld lombozat nyeli el a legjobban. ' Megállapítást nyert, hogy az autópályák melletti két-három fasor lombozata 12 decibellel is képes csökkenteni a hangerősséget. Erre a célra a vertikálisan tagolt sarjerdó a legalkalmasabb. Ügyeljünk arra, hogy ezekben a védőzárakban örökzöld fafélék is legyenek, a lombhullató fák közül különösen a juharfák, platánok, tölgyfák, hársfák és nyírfák alkalmasak erre a célra, mert a zajszintcsökkentésen kívül a levegőből kiszűrik a kipufogó gázokat anélkül, hogy maguk jelentősen károsodnának. A zöld növényzet baktériumölő hatása is jelentős. Ezzel a problémával csak az utóbbi 15-20 évben foglalkoznak a biológusok, és máris számottevő eredményekről számolhatnak A zöld növényzet hatása a környezetre Nemcsak szép, hanem hasznos is minőségi javulás álljon be, szükséges, hogy a zöldövezetet - ezen belül is a bokros és a fás területeket - növeljük, mert a Csallóközben meglehetősen kedvezőtlen a helyzet, hisz járásunk - a Galántai járással együtt- Szlovákia legkevesebb erdővel rendelkező területe. Vidékünkön nemcsak az erdőket irtották ki, hanem a magányos fák és bokrok is egyre gyakrabban estek áldozatul a szántóföldek „rekultivációjának“, a lélek nélküli, egyre magasabb hektárhozamokat hajszoló nagyüzemi mezőgazdaságnak. Az alábbiakban nagy körvonalakban szeretnék rámutatni, hogy miben is rejlik a zöldövezet kedvező hatása a környezetre. A zöld növényzetnek, különösen a fáknak és a cserjéknek jelentős hatásuk van a környező területek hőmérsékletére. A növények hűsítő tényezőként hatnak, a hőenergia egy részét lekötik, és felhasználják fiziológiai folyamataikhoz. Ebből az energiából nagyon sokat elnyelnek leveleiken keresztül, és beépítik saját rendszerükbe. A fák és bokrok árnyéka is nagyon kedvező hatást vált ki. A zöld növények közepén a nap teljes sugárzási értéke a nyílt térséghez képest négyötszörösére csökken. Egy 100 méter széles felületű lombozat 3,5 C-fokkal is csökkenti a hőmérsékletet, a nappali és az éjszakai hőmérsékletingadozást pedig 5-6 C-fokkal mérsékli. A zöld növényzetnek nagyon jó hatása van a levegő nedvességtartalmának egyensúlyozására is. A vízfelületen kívül a levegő páratartalmának forrásai az erdőségek. Ha 100 százaléknak vesszük a vízfelületről való elpárolgást, akkor az ugyanakkora növényzet nélküli talajról az elpárolgás 32 százalék, a fákkal benőtt területekről 87 százalék. Némely faféléknek- bükk, nyír, égerfa - nagyobb az elpárologtató hatásuk, míg a fenyőfáké - például az erdei fenyőé - kisebb. Felmérések igazolják, hogy egy vegetációs időszak alatt egy jól megtermett nyírfa 70 hektoliter, a bükkfa 90 hektoliter, míg az almafa akár 180 hektoliter nedvesség elpárologtatására is képes. Igen fontos a zöld növények levegő minőségét javító hatása. A fák és bokrok levegő páratartalmát csökkentő hatása rendkívül jelentős, mert levéllemezeik nagy mennyiségű port és egyéb szennyeződéseket képesek felfogni. Egy szabadban növő bükkfa leveleinek száma elérheti, sót meghaladhatja a 800 ezret, ami egy 15 méter átmérőjű korona esetén mintegy 1600 négyzetméter szűróképes felületet jelent. A fák kétféleképpen csökkentik a portartalmat: be. Kísérleteik bebizonyították, hogy némely fa- és fúfélék baktériumölő tulajdonsága nagyon jelentős. A fűzfák, a nyárfák, és főleg a tűlevelű fák a káros mikroorganizmusok számát lényegesen csökkentik, így a levegő az ilyen erdőségekben sokkal tisztább, mint másutt. A zöld növényzet másodlagos hatást gyakorol a levegőben levő kórokozók számának csökkentésére azáltal, hogy felfogja azokat a porszemeket, amelyekhez a mikróbák tapadnak, s így korlátozza azok légmozgás útján történő terjedését. Német és angol szakemberek megállapították, hogy a parkok és erdőségek levegője 80- szor kevesebb káros mikróbát tartalmaz, mint a nagyvárosi levegő. Ennek fő magyarázatát abban látják, hogy némely növény antibakteriális anyagokat, ún. fitoncidokat választ ki. A zöld növények radioaktivitást csökkentő hatása is jelentős. Amerikai tudósok egyértelműen kimutatták, hogy a sarjerdök bokrai és fái jelentős mértékben felfogják a radioaktív részecskéket. A csernobili katasztrófa után végzett mérések alapján a radioaktív részecskék koncentrációja az erdők fáinak szél felőli oldalán 30-szor nagyobb volt, mint a szélvédett oldalán. öt kilométerre az atomerőműtől az erdőben a fák alatt 12-szer kisebb volt a mért radioaktiv érték, mint a nyílt térségben. Hasonló tájékoztató jellegű méréseket hazánkban is végeztek, és megállapították, hogy a védelem szempontjából igazolást nyert a tölgy-, bükk- és a fenyőfák kedvező hatása. A zöld növények oxigént termelő funkciója mindenki számára ismert, úgyszintén vízgazdálkodási és talajvédelmi hatása. Nagyon jelentős és semmi mással nem pótolható a zöld növényzet tájképző funkciója. Mindnyájunkban pozitív esztétikai érzést vált ki a fák és a bokrok látványa, növekedése, a fák alakzatainak és a levelek színének és alakjának gazdagsága. A faültetvények, erdők szépsége rendkívül sokrétűen nyilvánul meg, és a látványt növelik az évszakok vagy éppen az éghajlat és annak változásai is. A zöld növényzetnek nagyon fontos még az egészségügyi és higiéniai hatása is. Funkcióit tulajdonképpen már az eddig is tárgyalt hatásainak köszönheti. Ismeretes, hogy az erdei levegő belélegzése jótékonyan hat a légzórendszerre, ezenkívül kedvező hatással vannak az erdők az idegrendszerre is. Az agykéregben felerősödnek a nyugtató folyamatok, jótékonyan befolyásolják a vegetativ idegrendszer reakcióit. Az erdőkben tett séták kedvezően hatnak a szívműködésre, a vérnyomásra és a vérkeringésre is. ZIRIG ÁRPÁD Nagy László felvétele
