Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-10 / 68. szám

1991. május 10. \C ÚJSÁG ) I Kisvállalkozás - a gazdaság átalakításának egyik formája Néhány időszerű gondolat a Vállalkozó-Olvasóhoz A kelet-közép-európai országok hi­vatalos állampolitikája nyugati szom­szédaink gazdaságát egy-két éve még igencsak gyanakodva és kétked­ve, irigységgel elegyes megvetéssel szemlélte. Már sokkal józanabbul né­zett és látott tényleges gazdasági prosperitásuk a nyolcvanas évek vé­gére - a laikus számára is - teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy a „keleti ré­gióban" évtizedeken át egész társa­dalmakra kiterjedő gazdasági-politikai délibábkergetés folyt. Ez nemcsak ál­talános bénulást, pangást okozott a társadalmak szervezetének vérke­ringésében, hanem a térség anyagi­erkölcsi visszafejlődéséhez és leépü­léséhez is vezetett. Négy évtizedes kényszerű „Csipkerózsika-álom" után - hála az alkotó gondolkodású „szófo­­gadatlan rebelliseknek“ és „türelmet­len“ kitartó reformereknek - mára be­köszöntött Kelet-Európa igazi ta­­vasza. A nyugati határainkon túlról nézve ma mi vagyunk a derék, minden együttérzést, sőt szánalmat megér­demlő „szegény rokonok“, akik anya­gi - lehetőleg „keményvalutás" - tá­mogatást kérn^ (hiszen nagyon-na­­gyon rászorulnak), és - nem egészen önzetlen indítékokból, néha talán em­beri önbecsülésünket, „termelőerői méltóságunkat“ némileg sértő feltéte­lekhez kötve - kapunk is biztató-ke­csegtető „rokoni“ vagy „baráti“ ígé­reteket, esetleg „az első lépésekhez“ tényleges dollár-, márkamilliókat, vagy egy-két milliárdot is. De vajon mihez vezetnek ezek az első lépések? Az országban létreho­zandó piacgazdasághoz vagy csak a mi kis holland, belga vagy amerikai mintájú családi farmunk kialakításá­hoz, üzleti vagy szolgáltató vállalkozá­sunk megindításához. Mindehhez azonban töke kell. A bank hitelt csak óriási kamatra ad. Probléma, gond akad tehát bőven. Azt azonban már megtanultuk, hogy egy új szemlélet, esetleg új világ csirája mindig az idejében és jól meg­fogalmazott kérdésekben rejlik Ma az egyik létkérdés, hogy vajon kapunk-e a gazdasági szerkezetváltáshoz kellő segítséget, támogatást és mikor, kitől? Addig is jut eszembe a közmondás: „Segíts magadon, Isten is megse­gít...“ Bízzunk benne, és lássunk munkához! Ne várakozzunk megalázó bizonytalanságunkban. Vállalkozzunk! A piacgazdaság bevezetésének egyik alapfeltétele a - már megindult - pri­vatizáció, az egyéni és társas vállalko­zások mind erőteljesebb térnyerése. A gazdasági szakemberek szinte egy­behangzóan vallják: az igazi társadal­mi prosperitás érdekében a reform­gondolkodásnak, a vállalkozási szem­léletnek általánossá kell válnia a gaz­daságban. Lehetővé kell tenni az új vállalkozási formák alkalmazását s azt, hogy a befektetett tőkével és a vállalt kockázattal arányos többletjö­vedelemhez jusson mindenki, aki va­lamilyen vállalkozásba kezd. Az új elveket szem előtt tartva a gazdasági élet mind jobban odafi­gyel a magántulajdon lehetséges sze­repére. Állam és egyén újra tanulja a magántulajdon megbecsülését, tisz­teletét, amely hamarosan az épülő gazdasági rend egyik szilárd alappillé­re lehet. Miért vállalkozom? Ha valakiben felmerül a vállalkozás gondolata, szinte nyomban megfogal­mazódik benne az a kérdés is: „Miért vállalkozom?“ Erre több válasz kínál­kozik: 1/ végre a magam ura akarok lenni, vagyis: szabadon, legjobb belá­tásom és tudásom szerint magam szeretnék dönteni a saját (és csalá­dom) jelenéről és jövőjéről, 2/ eddig nem foglalkozhattam azzal, amihez igazán tehetséget érzek, amihez a leginkább kedvem van - végre lehe­tőségem nyílik a szabad és teljesen ön­megvalósításra; 3/ van némi megta­karított pénzem (alaptőkém), megkoc­káztathatom, hogy kifizetődő vállalko­zással többet keressek, mint eddig szeretnék magasabb életszínvonalat biztosítani a magam és családom szá­mára, 4/ mind drágább az élet, érték­telenedik a pénz, a „holtan“ fekvő és fokozatosan inflálódó anyagi vagyo­­nom (tőkém) egy részének aktivizálá­sával - elébe megyek az inflációnak, 5/ átszervezés folytán elvesztettem az állásomat, mivel azonban szeretem a szakmámat (és értek hozzá), az átképzés pedig nem nekem való és „szegényes“ munkanélküli segélyre nem fanyalodom - vállalkozó le­szek ... A döntő elhatározásnak persze más indító okai is lehetnek. Az első teendők A vállalkozó legelőször azt dönti el, milyen területen kíván vállalkozni. Ahogy azt, az állampolgárok magán­vállalkozásáról szóló 1990/105. sz. törvény 6. §-ának 1 / bekezdése leszö­gezi, a vállalkozáshoz való jogosult­ság alapfeltétele a hivatalos nyilván­tartásba vétel (regisztráció), a leendő vállalkozó következő lépése, hogy be­nyújtsa ez irányú kérelmét az illetékes nyilvántartó hivatalhoz. Ez a szerv pedig az állandó lakhely szerinti járási önkormányzat (a nagyobb városokban az önkormányzati hivatal körzeti nyil­vántartó osztálya). A nyilvántartásba vétel feltételeit a tv. 7.§-a szabja meg. A 8. paragrafus felsorolja mindazokat a kellékeket, melyeket a nyilvántartás­ba vételi kérelemnek tartalmaznia kell. A nyilvántartó hivatalban a leendő vál­lalkozó megkapja a kitöltendő (kérel­mi) formanyomtatványt. A vállalkozói kérelemről hozott hatósági határozat tartalmáról a 9. paragrafus pontosan tájékoztatja az érdeklődőt. A vállalko­zói jogosítvány megszerzését követő kötelezettségeket a 10.§ rendelkezé­sei szabják meg. Azután a vállalkozó akár munkához is láthat. De azért fontos, hogy telje­sen tisztában legyen saját jogviszo­nyaival, lehetőségeivel (további jogai­val és kötelességeivel). Ezért nem árt, ha egy megbízható ügyvéddel is meg­beszéli a vállalkozásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, különösen, ha nagyobb vállalkozásról van szó. Számvetés (kalkuláció) Mielőtt a vállalkozó hozzálát vállal­kozói tevékenységéhez (vagy akár csupán egy-egy gazdasági vagy jogi ügylet lebonyolításához), az esetleges balsiker vagy bukás elkerülése végett célszerű - ha lehet, szakember bevo­násával - legalább hozzávetőleges számvetést készíteni. Újonnan létesí­tendő vállalkozás esetében az ún. ala­pítási számvetés előzetes képet ad a várható gazdasági eredményekről, és a befektetendő tőkeszükségletről. E számvetésnek tartalmaznia kell: a várható kiadásokat és bevételeket, a befektetési és a forgó (üzemi) va­gyont és mindezek fedezeti forrását. Tudnivaló, hogy a kiadásokba a jog­szabály szerint csak az ún. „külső költségek“ számítanak bele. A vállalkozás formái Amint az a vállalkozói tv. 1. §-ának 1/ bekezdésében áll, magánszemé­lyek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban egyéni vállalkozásba is kezdhetnek, de ha céljaik megvaló­sításához a társulást (á társas vállal­kozást) látják megfelelőbbnek, úgy gazdasági társaságok tagjaként vagy részeseiként is vállalkozhatnak. Hogy milyen gazdasági (üzleti) tár­saságok, társasági formák léteznek, a CSSZSZK-ban, arról az 1990. évi 103. törvényből (a módosított Gazda­sági Törvénykönyvből értesülhet az ér­deklődő. A gazdasági társaságok mű­ködését az említett tv. IV. A. és IV. B. része szabályozza a 106a - 106zc. §­­okban. A tv. a következő társasági formákat említi: közkereseti társaság (verejná obchodná spolocnost), korlá­tolt felelősségű társaság (spol. s ruce­­ním obmedzenym), betéti társaság (komanditná spol.) betéti részvénytár­saság (komanditná sppl. na akcie), csendestársaság (tichá spol.) és kon­zorcium. A tv. részletesen szabályozza a gazdasági társaságok alapításának, működésének és megszűnésének (felszámolásának) feltételeit, megálla­pítja egyebek között, hogy „ha a tv. megengedi, egyetlen tag is alapíthat gazdasági (üzleti) társaságot, mégpe­dig közjegyzöségi bejegyzés formájá­ban, (106. § 3/ bek.) mely helyettesíti az egyébként előirt társasági szerző­dést.“ A gazdasági „társaság mega­lapításához írásbeli szerződés meg­kötése szükséges, ezt valamennyi tagnak alá kell írnia“ (106b. §). Kölcsön és hitel A piacgazdasági (főként üzleti) élet története számos példával szolgál ah­hoz a megállapításhoz, hogy képzett, jó felkészültségű, leleményes (reális elképzelésekkel, ötletekkel bíró) em­ber saját töke nélkül vagy a saját szerény tőkéjének megtoldásával is eredményesen vállalkozhat, ha meg­fontoltan és kellő körültekintéssel teszi azt. A saját töke megtoldásának (bőví­tésének) forrása kisebb vállalkozás esetén, a kölcsön, nagyobb esetén pedig hitel. Ha a vállalkozónak vannak barátai és rokonai, akik megbíznak benne, talán szerencséje lesz, és 2-3 száza­lékos kamatra (vagy anélkül is) kap tőlük kölcsönt. Állami pénzintézettől persze kamatmentes kölcsönt vagy hitelt senki sem kérhet. Sajnos, a csehszlovák bankpolitika egyelőre nem túl vállalkozáspárti... A kamatlá­bak meglehetősen magasak. Egyelőre csak remélhető, hogy a kis- és közép­­vállalkozások alapításának segítésére az illetékes szervek létrehoznak vala­milyen kedvezményes hitelkonstrukci­ót. Állami kölcsönöket és hiteleket a Csehszlovák Hitelbank (Ceskoslo­­venská úverová banka) nyújt, kerületi és járási fiókjai révén is. A vállalkozó persze, ha kellően tá­jékozott, különböző hazai és külföldi társadalmi (vagy magán) alapítvá­nyoktól, alapoktól és mecénásoktól is kérhet és kaphat kölcsönt, és vissza nem térítendő anyagi támogatást. Vállalkozói „tízparancsolat“ Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a vállalkozás nemcsak lehetősé­get és (plusz) jogokat jelent, hanem kockázatot és felelősséget is. Bizo­nyos mértékig magában hordozza a szerencsejáték vagy a tőzsdei játék (spekuláció) elemeit is. Itt nincs állami dotáció, inkább elvonás van - adó(k) formájában. A szilárd gazdasági ala­pokon nyugvó vállalkozás tisztessé­ges nyeresége, haszna nincs ellentét­ben a - polgári Európára bizakodva tekintő - becsületes állampolgárhoz méltó tisztességes adózással, A kockázaton és a felelősségen kivül a vállalkozásnak bizonyos „já­tékszabályai" és elvei is vannak, ame­lyekhez a vállalkozói társadalomban igazodni szoktak. Ilyen megszívlelen­dő alapelvek: • Az új munkaviszony... új mun­kához való viszonyt (és szokáso­kat) igényel. • Csak az igazán vállalkozói szemléletű vállalkozás lehet ered­ményes. • Itt most már nem (bármikor módosítható) állami vállalati tervet kell teljesíteni - csak az hoz nyere­séget, amit a vállalkozó ténylege­sen megtermelt. • „Olyan területen nem vállalko­zom, ahol nem tudok (elfogadható áron) anyaghoz jutni.“ • A befolyt pénz ha áll, „megro­had“, csak a fiadzó korona nem „büdös“. • A jó vállalkozónak nem az aranyrúdjai, hanem munkájának ki­váló minősége szerez igazi hír­nevet. • A reklámra kiadott pénz - be­vétel. • „Sikerem titka az, ha látni tu­dok a másik ember szemével, ha felfogom és értem az ö szempontja­it is.“ • „Minden ember felettem áll, mert tanulni akarok tőle.“ • „Aki nem tud mosolyogni, ne nyisson üzletet.“ (Kínai köz­mondás). 11. parancsolat: Amit akartok, hogy veletek te­gyenek, ti is tegyétek velük! Jézus (Júdeábah, tanítványaihoz). Napjainkban, szerencsénkre, igazi történelmi reformidöket élünk. A kor­szellem sokban emlékeztet az A 848-at közvetlenül megelőző időkre. Ezért ne feledjük a magyar reformkor nagy gondolkodójának máig érvényes - kü­lönösképpen időszerű - szállóigévé lett mondását: „Hass, alkoss, gyara­­pits. s a Haza fényre derül!“ És pró­báljunk meg e szerény, de felemelő „jelszó" szellemében élni és munkál­kodni - az egyén és a közösség javára! B. Z. Az adagolás pontossága és a szó­rásegyenletesség javítása a környe­zetvédelem és a gazdaságosság szempontjából egyaránt fontos a nö­vényvédő szerek használata során. A dániai Danfoil cég által gyártott függesztett permetezőgép 850 liter űr­tartalmú tartállyal és 12-24 m munka­szélességű szórókerettei készül. A ventilátorral előállított légnyomás műanyag csőből gyártott szárba van szétvezetve. A permetlé a traktor telje­sítményleadó tengelyétől hajtott szi­vattyú segítségével gumicsövecské­ken továbbítódik a müanyagcsövön elhelyezett porlasztóegységekbe, ahol azután a 2. ábrán látható elv alapján a légáramlat a folyadékrészecskéket párává alakítja. A traktor vezetőfülkéjében lévő LH AGRO 1200-as fedélzeti számítógép a következő adatok mérésére, illetve jelzésére alkalmas: haladási sebes­ség (mágneses érzékelővel mérve), a pillanatnyilag egy hektárra adagolt mennyiség mérése, a vegyszerrel ke­zelt földterület nagysága. A permetező szórókeretót hidrauli­kus rendszer nyitja és zárja. Az ada­golt permetlémennyiség a vezetőfül­kéből szabályozható. A permetezőgép nagy előnye az alacsony vízfelhasz­nálás (mindössze 30-45 liter hektá­ronként), ami energiamegtakarítást eredményez. A tartály egyszeri feltöl­tésével 19-25 hektár terület nö­vényvédelme végezhető el, miközben Szeretem a kutyákat, mégsincs ku­tyám. Panellakásban lakom, s ilyen körülmények között kutyát tartani - a szomszédok véleményéről nem is beszélve - szerintem állatkínzás. Mégis sokan tartják: társnak, gyer­mekjátéknak. A legtöbb kutya mozgás­igényének kielégítése a kötelező reg­geli, esti „anyagcserére“ korlátozódik. Az eredmény: a nyilvános zöldfelüle­tek, parkok ahelyett, hogy üdén és tisztán a városlakók jobb közérzetét szolgálnák, nyilvános kutyavécékké degradálódnak. Sokan legyinthetnek erre, hogy ugyan már, hiszen csak trágyázzák a füvet. Erre kertészként Levegő A folyadék a porlasztóegysegben elhelyezett por­lasztólap közepénél kerül bevezetésre. A porlasz­tás a lap alsó élén megy végbe, ahol a légáramlat a folyadékrészecskéket „széttépi“, és párát képez némelyik vegyszerfajta esetében 30 százalékos megtakarítás is elérhető azáltal, hogy a permetlé tökéletesen porlasztódik, és így nő a hatásfoka. Dániában a szigorú környezetvédel­mi és egészségügyi előírások nem teszik lehetővé ún. tartalékpermete­zés végzését, csupán a feltétlenül szükséges vegyszeradag kijuttatását. A permetezőgéppel környezetkímé­lő növényvédelem végezhető, egyet­len hátránya, hogy nálunk még na­gyon kevés olyan vegyszer kapható, amely hígításához - egy hektárra tör­ténő permetlékészités során - elegen­dő 30 liter víz. LIPTÁK LAJOS csak kategorikus nemmel válaszolha­tok, mivel a kutyák anyagcseretermé­keikkel már sok növény pusztulását okozták, hogy a higiéniai szempontról ne is beszéljek. Itt jegyezném meg azt is, hogy a kerttulajdonosok nagyon is jól tudják, miért nem eresztik szaba­don a kutyát a kertben. Kuítúrnépnek tartjuk magunkat? Ha igen, kutyatulajdonosként ne szégyell­jünk a „kedvenc“ sétáltatásához kis lapátot és tasakot vinni magunkkal, ilyen módon „a kecske is jóllakhat, a káposzta is megmaradhat". Ugye, milyen egyszerű?! SZAMÁK ESZTER ICutyaélet? Úi gének a mezőgazdaságban Danfoil permetezőgép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents