Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-08 / 67. szám
1991. május 8. [ ( ÚJSÁG ) I 5 Sőregi „gyorsfénykép“ Mag Istvánt a közelmúltban választotta a Sőreg-Csomai Mezőgazdasági Szövetkezet tagsága a közös elnökévé. A tapasztalt közgazdász jól ismeri szűkebb pátriáját, tisztában volt a gazdaság helyzetével, mégis elvállalta az irányítását.- Elnök úr - kérdeztem tőle a minap - mi újság a közös háza táján?- Szeretném kihúzni a szekerüket a kátyúból - válaszolt némi töprengés után - egyelőre azonban nem tudom sikerül-e. A Söreget és a szomszédos Csorna községet egyesitő szövetkezet 1322 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik. Ebből 376 hektár a gyümölcsös. Ezekre a területekre több fajta borszőlőt, őszi meg téli almát, valamint őszibarackot ültettek.- A többi parcellán mi terem?- Szántóföldjeinken elsősorban gabonaféléket: búzát, árpát, rozsot és kukoricát termesztünk. Az idén a duplájára növeljük a magkukorica vetésterületét. Szövetkezetünknek évről évre komoly károkat okoznak az erdei vadak. Főleg a vaddisznók garázdálkodása jelentős. A szakemberek persze igyekeznek túljárni a vadállatok eszén.- Jómagam is vadászom - mondja Mag István - és ismerem is a legtöbb nálunk előforduló vad életmódját és szokásait. Tudom, hogy a disznók például elindulnak egy kukorica soron és a földből szépen kitúrják, „kicsemegézik“ az elvetett szemeket Ezért a leginkább veszélyeztetett táblákon szórt vetést alkalmazunk, s a magvakat tárcsával dolgozzuk a talajba... A mezőgazdasági szövetkezet bizonyos, állatállományok számára szükséges növényféleségek termesztéséhez egyelőre kénytelen ragaszkodni. A gazdaság tehenet nem tart, viszont 950 hizómarha áll istállóikban. Közülük több már tiónapokkal ezelőtt elérte a vágósúlyát, másfélszázat már régen értékesíthettek volna.- Etetni, gondozni kell őket - kesereg az elnök -, felélik a drága takarmányt, s egyetlen korona sincs belőlük. Mint említettem, tehenünk nincs, ezért a hízásra szánt állományt vásároljuk. Ha nem tudjuk eladni hízóinkat, képtelenek leszünk a helyükre a körforgást biztosító borjúkat venni. A közeljövőben ezért állományunk drasztikus csökkentésére, szarvasmarha-tenyészetünk átszervezésére kényszerülünk. Mindez persze, nem megy majd máról holnapra, hisz a közös hizóállatok tartására van berendezkedve. A változáshoz az istállókat is át kell alakítani. Igaz, már folynak is ilyen irányú munkálatok.- A juhállománnyal mi a helyzet?- Éveken át két nyájat tartottunk, a hústipusú és nagy gyapjúhozamú fajtákat részesítettük előnyben. A meredek domboldalakon, munkagépekkel megközelíthetetlen lejtőkön jól megéltek az állatok. Most viszont nincs keletje sem a bárányhúsnak, sem a gyapjúnak. Jó Baj akad bőven...- Mi tagadás - mondja az elnök- elég rosszul áll a szénánk ha egy nyájat tarthatunk. Ráadásul állományunk kiöregedett, fel kellene újítanunk.- A sertéstenyészet marad?- Jó hírű tenyészetünk nemesítőállomásként szerepel a nyilvántartásban. A tenyészkocák mellett kanokat is nevelünk. Törzsállományunkat 240 anyakoca és húsz kan alkotja. A továbbtenyésztésre legérdemesebb malacokat, mintegy 700 darabot évente, törzskönyvezzük a tenyészsúlyuk eléréséig neveljük, aztán pedig lehetőség szerint értékesítjük valamennyit. És itt az újabb bökkenő. Nincs keletje az állománynak. A szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak nem igen futja mostanában drága tenyészállomány vásárlására. Az állatok felét a közös, messze a valós értékükön alul, hízósertésként kénytelen értékesíteni. Mi tagadás, óriási luxus tenyészállományt vágóhídra küldeni. Azt hiszem, mindenképpen megérdemelné a gazdaság a legalább részleges megoldást adó állami támogatást. Tenyósztelepeink törzsállományának felszámolásával magunk alatt vágjuk a fát. A két falu határát egyesítő közösben senki sem kérte vissza földjeit. A nyugdíjasok az irányító testület határozata értelmében nem alkalmazhatók állandó munkára, ám a minden tagnak kijáró tiz ár földre ók is igényt tarthatnak.- A melléktermelés ma is jövedelmező?- Vasútépítő csoportunk sok millió korona hasznot hoz évente. Ipari vágányok és szárnyvasutak telepítésére szakosodott. Általános építőcsoportunkkal is elégedett vagyok. Ők hozták tető alá az 1320 tonna alma tárolására szolgáló hűtöházunkat is. A szövetkezet csakis állami támogatással lenne képes gyorsan átszervezni, átalakítani termelését. ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Európai mércével mérve, amely ismét kezd számítani tájainkon, Csehszlovákiában nagyon kevés a töke, és ami van, azt is jórészt kevéssé hatékonyan fektetik be és kezelik. Már elkezdődtek az - igen nagy - változások s tökeképzésben és -elhelyezésben, vállalatok keletkeznek majd és tűnnek el a porondról, válnak szét és fonódnak össze, új kereskedelmi kapcsolatok alakulnak ki, megélénkül a pénzpiac, kölcsönöket fognak nyújtani és törleszteni, beruházási és egyéb értékpapírokat adni-venni. A pénz és a tőke ilyen mozgásai nélkül nem következik be a kívánt gazdasági fordulat, és ezek a mozgások elképzelhetetlenek korszerű bankrendszer nélkül. Az eddig mondottakkal nagyjából mindenki egyetért, s intenzív fejlődést jósol és szeretne a bankrendszerben. Ugyanis a lakosság naponta igénybe fogja venni a pénzintézetek szolgáltatásait, és nagy szüksége is lesz rájuk. Azoknak, akik ma a bankok és takarékpénztárak munkájának lassúságát, a különféle zavarokat, a sorbanállást és a szolgáltatások alacsony színvonalát szidják, általában igazuk van. S bizonyára mindenki el tudja képzelni, mekkora változásokra lesz szükség a személyzet felkészítésében és a felszereltség tekintetében, hogy az európai színvonal közelébe kerüljünk. Azonban kevesen sejtik, hogy ebben a folyamatban nehézségek támadhatnak a bank céljára alkalmas épületekkel kapcsolatban, amelyek viszont a bankszolgáltatások kiterjesztésének alapfeltételeit jelentik. Ma 26 kereskedelmi bankot tartanak nyilván országunkban. Nagy részük terjeszkedni szeretne, ezenkívül hazai és külföldi érdeklődők várnak működési engedélyre. Ausztriában, amelynek feleannyi lakosa van, mint Csehszlovákiának, több mint 1200 A szennyvizek tisztításakor keletkező szennyvíziszap, valamint a húskombinátokban felhalmozódó bendő- és béltartalom, illetve egyéb hulladék környezetvédelmi és állategészségügyi gondok forrása. Elhelyezésük, ártalmatlanításuk elemi érdek. Ráadásul e hulladékok jelentős mennyiségű, a növények számára könnyen hozzáférhető tápelemet tartalmaznak, viszont közvetlen trágyázásra nem használhatók fel, mivel sok kórokozó, az emberre, az állatokra és a környezetre egyaránt veszélyes nehézfém is van bennük. Szerencsére a lebomlási folyamatok irányításával, szakszerű komposztálással elérhető, hogy a végtermékként jelentkező, érett komposztban betegséget kiváltó mikrobák ne, nehézfémek pedig csak a megengedett mennyiségben forduljanak elő. A szennyvíziszapot és a vágóhídi hulladékot általában külön-külön ártalmatlanítják és hasznosítják. Erre a világon sokféle eljárást dolgoztak ki. Részben ezért érdekes a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézetének módszere, melynek során a kétféle veszélyes hulladékot együtt dolgozzák fel, a környezetre ártalmatlan komposzttá érlelve a szennyvíziszapot és a vágóhídi hulladékokat. A megoldás azért is figyelmet érdemlő, mert a mezőgazdasági vállalatok által épített, üzemi vágóhidaknak valószínűleg szintén gondjaik lesznek a hulladékok feldolgozásával, s a módszerrel a szennyvíziszappal együtt a felhalmozódott bendő- és béltartalmat is könnyen és célszerűen bank található 14 ezer kirendeltséggel. A mi 26 bankunk 600 helyen fogad ügyfeleket. Már ebből az összevetésből is látható, miért érzik magukat bankszakembereink néha kényszerzubbonyban; főleg az olyan helyeken, ahol nagy a kereslet szolgáltatásaik iránt: Prágában, Pozsonyban és általában a nagyobb városokban. Az épületprobléma annál érthetetlenebb, mivel az igényelt objektumok közt egész sor olyan van, amely a második világháború előtt ilyen célra készült: vannak benne páncélszekrények és más, egyébként elég drága speciális berendezések. Ilyen épület az ország területén több mint 200 található. Mai használóik azonban, akik a nagy kollektivizálás idején ilyenolyan úton-módon jutottak hozzájuk, nem mutatnak hajlandóságot átengedésükre. S a helyi hivatalok sem nagyon támogatják a bankhálózat kiterjesztését. A városi hivatalok legfőbb dolga, hogy a választási programokhoz szükséges anyagi eszközöket előteremtsék. Tehát az adófizetőket támogatják, a különféle kereskedelmi, szolgáltatóipari és termelői vállalkozásokat. Ám arra is gondolniuk kellene, hogy a bankkal tőke áramlik be hozzájuk. Innen fogják kapni a vállalkozók, iparosok a hitelt, ide jönnek a számlákkal, megrendelésekkel, az átutalást, kifizetést elintézni, itt fognak az emberek öregségükre takarékoskodni, lakásra vagy egyéb vásárlásokra kölcsönt felvenni. Amikor a századfordulón építették a vasutat, egyes falvak megértették az idők szavát, mások bizalmatlanul nézték az építkezést. Ezért ma néhol egész közel van az állomás, más településeket meg elkerül a vasút. Száz óv múltán a városok és községek hasonló döntés előtt állnak. Ahol nem lehet banknak vagy takarékpénztárnak fiókintózete, ott legalább képviseletet kellene létesíteni. ártalmatlaníthatnák, hasznosíthatnák, A karcagi kutatóintézetben létesített modellkísérletek során először azt igyekeztek megállapítani, hogy milyen arányban célszerű komposztáláshoz keverni a szennyvíziszapot és a vágóhídi hulladékokat, illetve milyen adalékokra van szükség ahhoz, hogy elősegítsék a gyors és tökéletes komposztálódást. A kutatóknak sok gondot okozott a szennyvíziszapban lévő nehézfémek kérdése, ugyanis ezek a komposztálás során nem tűnnek el. Az alapanyagok pontos összetételének meghatározása után úgy kellett meghatározniuk a keverendő alapanyagok arányát, hogy a végtermék nehézfémtartalmát a megengedett szint alá szoríthassák. Mint az dr. Csontos Imrének és őr. Kapocsi Istvánnak, az intézet munkatársainak az Élet és Tudomány idei 10. számában közzétett írásából kitűnik, legcélszerűbbnek a 10 tonna búzaszalmából, 45 tonna (20-30 százalék víztartalmú) szennyvíziszapból, 55 tonna (15-30 százalék víztartalmú) béltartalomból és 5 tonna komposztálódást segítő, speciális adalékanyagból készült keverék bizonyult. Az alapanyagokat fóliával szigetelt területen rakták halomba, az érés ideje alatt kétszer megnedvesítették, s levegőztetés céljából átrakták. Hogy a komposzt érését segítő adalékanyag miből tevődik össze, azt a cikkben a szakemberek természetesen nem árulják el. Csupán annyit tudhatunk meg cikkükből, hogy a speciális érésserkentő 55 százaléka ás-Meg fogja érni, ha nemcsak a járások, városok és falvak, hanem a kormányok és parlamentek is odafigyelnek a dologra. A bankkapacitások tavaly mintegy nyolcadukkal nőttek; ezzel szemben az ügyfelek száma- a vállalatok szétválásával és a magánvállalkozók megszaporodásával- közel háromszorosára, a műveleteké pedig napi félmillióra emelkedett. Ebből is látható, milyen sürgősek a változások. A bankoknak új törvényre van szükségük, meg kell indulnia a váltóforgalomnak, új értékpapírokat kell kibocsátani és létrehozni az előszőr átmeneti jellegű, később valódi börzét. A bankoknak saját vagyonnal kell rendelkezniük. Nem köthetik őket központi bérezési előírások, mert a külföldi konkurensek könnyen elszippanthatják tőlük a kiemelkedő képességű alkalmazottakat. Nem fizethetnek rá különféle szociális kölcsönökre, amelyeket nevetséges kamatokkal adtak évekkel ezelőtt és fizetnek mindmáig egyesek. Az élénk pénzpiac s az egészséges bankrendszer képezi a gazdasági reform gerincét. Olyan szilárd pontok, amelyek körül megvalósítható az anynyira szükséges alapvető fordulat. Külföldi partnereink is tudják ezt, s pénzügyi, technikai és szakmai segítségnyújtásuk elsősorban ide irányul. Nem volna szabad, hogy támogatásuk hatékony felhasználását megakadályozza vagy fékezze a helyi hivatalok rövidlátása. Egyesek közülük kritizálják ugyan a pénzügyi szolgáltatások hiányosságait, és panaszkodnak a tőkehiány miatt, de semmit sem tesznek azért, hogy a banképületek mielőbb eredeti rendeltetésüknek megfelelően felhasználhatóak legyenek. Kiroslav Kerouá, a Csehszlovák Állami Bank elnökhelyettese ványi anyag, 45 százaléka pedig biológiailag aktív anyag (tenyésztett baktériumok). Ez megköti a kellemetlen szagú bomlástermékek nagy részét, a komposztálás szakaszában pedig megköti a nitrogénvegyületeket, kedvezően hat az érési folyamat hőmérsékletére, Így a kórokozók szaporítóképletei elpusztulnak, de a szerves anyagok nem bomlanak le túlzott mértékben. Végül is a kórokozók a baktériumok lebontási tevékenységének köszönhetően pusztulnak el. így a felhalmozott anyag - a szerves anyagokat lebontva - a kórokozók számára használhatatlan anyaggá alakul. A biológiai fertőtlenítés legnagyobb biztosítéka, hogy a prizmában az összerakást, illetve a két átforgatást követően, őszszesen mintegy tizenöt napon át 70 C- fok fölötti hőmérséklet uralkodik, s ilyen környezetben és ennyi idő alatt az előforduló kórokozók többsége menthetetlenül elpusztul. Sőt. A kísérleti eredmények tanúsága szerint, a magas hó már a 80 százalékban érett komposztban is megsemmisíti a féregpetéket. Ennek ellenére a szakemberek nem tanácsolják a komposztálás folyamatát megszakítani. A kész komposzt nehézfémtartalma a megengedettnél jóval kisebb, és a szántóföldi kísérletek eredménye szerint, az eredetileg veszélyes alapanyagokból készült komposzt a növények magvainak csírázását nem gátolja. Persze négy rész földhöz legfeljebb egy rész komposzt keverhető. (ká) Farkas Ottó illusztrációs felvétele Kié legyen 200 volt banképület? A bankkal jön a tőke Egy gonddal kevesebb Komposzt veszélyes hulladékból
