Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-02 / 62. szám
4 A Hungahib bemutatkozik Egy sikeres vállalat Hazánkban a mezőgazdasági termékek és berendezések piacán még mindig monopolhelyzet uralkodik. Nem alakultak még ki az egymással versengő vállalatok. Ezért nagy jelentőségű a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Hungahib Sertéshústermelési Rendszerének igyekezete: megkapaszkodni a csehszlovák piacon. A Hungahib tudja, hogy a sertéstartásban jelentős eredményeket értünk el, és minden igyekezetével azon van, hogy ezeket tovább javítsa. A sertéshústermelés minden területén készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. A Hungahib Sertéshústermelési Rendszer központja Budapesttől 27 km-re, Herceghalomban található, és a magyarországi sertéshústermelés mintegy egyötödét forgalmazza. Ez azt jelenti, hogy éves viszonylatban hozzávetőleg 200 nagyüzem és kistermelő partnerhálózatával átfogja 100 000 koca és csaknem 2 millió végtermék előállításának teljes feladatkörét: vagyis az alapfajták nemesítését, a tenyészsertések értékesítését, a takarmányozást, a tartástechnológiai berendezések forgalmazását, az állategészségügyi és szaporodásbiológiai gondozást, a sertéstartáshoz szükséges anyagok, eszközök értékesítését, ezenkívül ingyenes szaktanácsadást végez. A termelési rendszer alapvető feladata a céltudatos tenyésztői munka, a hibridbázis-tenyészetek és a jelentős genetikai értékeket képviselő tenyészállományok kialakítása. A fajtatiszta tenyésztés - az egyes vonalak kialakítása, fenntartása és javítása miatt - fegyelmezettebb munkát, nagyobb odafigyelést, általánosságban kedvezőbb telepi-üzemi adottságokat kíván, mint az árutermelő telep feladatainak ellátása. | ( ÚJSÁG ~"~)1 Ideális körülmények A Hungahib szolgáltatásokat a tartástechnológiai berendezések sokfélesége a genetikával és a takarmánnyal együtt teszi teljessé. Az energia és víztakarékos berendezések a technológiai előírások betartása esetén ideális sertésnevelési és hizlalási körülményeket biztosítanak. A technológiai berendezések alapeleme az univerzális műanyag padozatelem, melynek zárt és rácsos változata bármely igényt kielégít. A padozatelemek nagysága a technológiai berendezések fő méreteit is meghatározza. A fiaztató, a malacnevelő, a csoportos hízó- és kocarekesz alkatrészei az ún Lego elv alapján kerülnek beépítésre, és cserélhető. Az energiatakarékosságot szolgálja a malacbúvó láda is. A biológiai hő összegyűjtésével és egy 25 W-os égő segítségével ideális malacfészekhőmérséklet alakítható ki a fiaztató rekeszekben. A technológia igen fontos láncszeme az önetető család, mely különböző korcsoportú sertések igényeit elégíti ki. A rekeszekbe az állatok itatásához állítható víz hozamú szopókás önitatókat szerelnek be. A Hungahib komplett sertéstelepek és részegységeinek szállítását is vállalja külföldi partnerek részére is. A Hungahib hibridsertés a legnagyobb hibridpopulációval rendelkezik trópusi körülmények között. A Nigériában felépített sertéstelep ismertté vált Afrikában. A Hungahib 39-es hibriddel üzemelő telep eredményei megyegyeznek a magyarországi átlaggal. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság - ezen belül a Hungahib - több éves sikeres munkája elismeréseként megkapta a MÉM Nagydíját, 18 ízben volt kiváló vállalat és Párizsban elnyerte a Minőségi Nagydíjat. TAKÁCS IGNÁC Egy új kártevőről A legújabb hibrid A fajtatiszta tenyésztés és a tisztavérű fajták egymással való keresztezése, vagyis hibridizáció célja az additív génhatás és heterózishatás együttes kihasználása. Ezen szakmai alapokra építve tenyésztették ki és forgalmazzák 1990 második felétől a szuper hústermelő Hungahib-Turbo hibridkanokat, melyeknek kiváló genetikai értékű import tenyészállatok tulajdonságai és a magyarországi tenyésztői munka tapasztalatai ötvöződnek. A tenyésztői munka színvonalának folyamatos javításán kívül a Hungahib évek óta jelentős tenyészsertésimporttal járul hozzá a magyarországi génbázis felfrissítéséhez. Ezt jelzi, hogy az elmúlt öt évben mintegy 30 millió forintért vásároltak tenyészállatokat. Németországból, az USA-ból, Dániából, Belgiumból, Svédországból és Finnországból. A Hungahib hibridsertés anyai oldalát a magyar nagyfehér hússertés és a lapálysertés alkotja. Nemesítési módszerüket meghatározza, hogy a keresztezésükből származó F,-es szülő-kocaállomány esetében a szilárd testalkat és az ellenálló képesség megteremtése, a szaporaság, a malacnevelő képesség és a termelőképesség növelése a cél, figyelembe véve a növekedési esély, a takarmányértékesítés és a hústermelő képesség fokozását is. Az apai oldal alapját a hampshire sertés, valamint a belga lapály és pietrain sertésfajták képezik. A fő feladat azokat a tulajdonságokat javítani, melyeket az anyai oldalon kevésbé vettek figyelembe. A hampshire fajta gyors fejlődésével tűnik ki, s emellett igen jó a hústermelő képessége is. A pietrainnal keresztezve képezi több év óta a Hungahib 39-es hibridkanokat. Ez a hibrid Magyarországon évek óta a legjobb mind vágási, mind szaporasági mutatói alapján. A hibridsertések nemcsak a tesztállomásokon igazolták kiváló képességüket, hanem a kis- és nagyüzemekben is. A leggazdaságosabban a legtöbb jó minőségű húst a hibridkanok után kapjuk. Hungahib 39 - Hungahib 50 A Hungahib 50-es hibridkanok alapja a hampshire fajta a belga lapállyal keresztezve. A következő táblázatban bemutatjuk a két hibrid egyes mutatóit: Szaporasági és malacnevelési mutatók: Hungahib 39 Hungahib 50 0 fialási gyakoriság 2,2 2,2 ellés/év élve született malacok száma malacok átlagos egyedi születési 10-12 10-11 darab tömege 1,2 1,3 kg szoptatási idő választott malacok száma 28-30 28-30 nap az alomban 9,5-10 9,5 darab az alom tömege választáskor 66 65,5 kg átlagos fialási teljesítmény 5-7 5-7 Hízékonysági és takarmányértékesítési mutatók: átlagos napi súlygarapodás Hungahib 39 Hungahib 50 a hizlafas alatt átlagéletkor a hizhalás vé 670-690 690-710 g gén (100 kg) átlagos életnapi súlygyara186 183 nap podás az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált abrak a hizlal538 546 g dákban 3,25 3,20 kg A vágóértéket és a vágott áru minőségét kifejező mutatók: átlagos hátszalonna vastagHungahib 39 Hungahib 50 ság (100 kg esetén) 24 23 mm értékes húsrészek aránya 51-52 52-54 százalék hátsó sonkák tömege 20 21 kg PSE hús 3 százalék 3 százalék alatt alatt DFD hús 0,5 százalék 0,5 százalék alatt alatt A sertések szilárd szervezetűek, a stresszhatásokkal szembeni ellenálló képességük kiváló. A Hungahib a német Meyer takarmányozási céggel együttműködve alakította ki takarmányozási rendszerét. A premixeket, tápszereket, koncentrátumokat és kész tápokat a Herceghalomban lévő takarmánykeverő üzem gyártja. A béltartalomra és költségre számítógéppel optimalizált receptúrák korszerűsítése természetesen folyamatos, miként rendszeres a különböző takarmányok laboratóriumi ellenőrzése is. Hogyan támad a gabonamoly? Új kártevővel, a gabonamollyal (Cnephasia pumicana) ismerkedhettünk meg tavaly a gabonatáblákon (búza, árpa). A jelenlétére utaló legfeltűnőbb tünet a kalászok kifehéredése volt. Megállapítottuk, hogy a gabona szára néhány centiméterrel a kalász alatt a levéltokban át van rágva, és a kalászt a tokból könnyen ki lehet húzni. A szemle folyamán megtaláltuk a kártevő sárgásbarna hernyóját is. Annak ellenére, hogy nálunk a gabonamoly eddig nem tett nagyobb kárt, a külföldi szakirodalomból már ismertük. Főleg Nyugat-Európából jöttek figyelmeztető hírek, e kártevő terjedéséről. Több éve jelen lehetett már hazánkban is, csak eddig nem okozott jelentősebb károkat. A szakirodalom szerint a gabonán nemcsak a Cnephasia pumicana, hanem több más Cnephasia faj is előfordulhat. A lepkék külső jellemzői szerint azonban nagyon nehéz felismerni őket, azért csak ivarszerveik vizsgálatával különböztethetők meg. A gabonamoly fiatal hernyóként különféle lombleveles útmenti vagy erdőszéli fákon telel. Itt a hernyók nem táplálkoznak. A tavasz elején - általában március végétől - a fákról vékony fonalakon leereszkednek, és Gabonamoly hernyója által összesodort búzalevél a szél segítségével eljutnak a közeli gabonatáblákra. Ha ilyenkor nem fúj szél, a hernyók általában a gabonatáblák szélén maradnak, s inkább csak ott tesznek kárt. Ezért a vegyszeres védekezést is elegendő a táblák szélein, 50-100 méter szélességben elvégezni. Szeles időben persze a hernyók távolabbra is eljutnak, itt jobban szétszóródnak, és kevesebb kárt tesznek. Berágják magukat a levelek belsejébe, ahol szűk aknákat vájnak. Később az aknákat elhagyják, fonalat készítenek, melynek segítségével a leveleket csőszerűén összehúzzák és itt táplálkoznak. Később bemásznak a legfelső levéltokba, és a kalászokat rágcsálják. Rögtön, a kalászok megjelenését követően észlelhetjük is kártételüket. A hernyók a kikalászosodás után is levéltokban tartózkodnak, s ilyenkor rágják át a kalász szárát. A kifejlett hernyók - ismét fonalak segítségével - leereszkednek, és a növények alsó részén bebábozódnak. A lepkék általában aratás után repülnek ki a gabonatáblákhoz közeli lombos fákra, később párosodnak, majd a nőstények a fák kérgére rakják le petéiket, amelyekből ősszel kikelnek a hernyók. A gabonamolynak tehát évente csak egy nemzedéke fejlődik. A gabonamoly elleni vegyszeres védekezés technológiáját még nem fejlesztették ki. A tavalyi felmérések alapján azonban úgy tűnik, hogy már az aknázó vagy az aknákat elhagyó hernyói ellen harcolni kell, egyelőre csak olyan rovarölő szerekkel, amelyek használata a gabona más kártevői ellen is engedélyezett (pl. Metation E 50, Actellic 50 EC, Phosdrin 24 EC). A károsított búzakalász (A szerző felvételei) E kártevő megfigyelése és a permetezés szükségességének megállapítása a növényédelmi szolgálat szakembereinek feladata. A gabonatermelők főleg a Galántai, Komáromi, Dunaszerdahelyi és Érsekújvári járásokban figyeljék a szignalizációt, mert a gabonamoly éppen ezekben a járásokban okozott tavaly jelentősebb károkat. MATLÁK GYÖRGY 1991. május 2. Kommentár Eldöntetett... A közelmúltban - fontos hozzátenni, hogy még a kormányátalakítás élőt- végre egyértelműen állást foglal a bósi vízerőmű ügyében a Kereszténydemokrata Mozgalom. Pontosabban: kirukkolt állásfoglalásával a nyilvánosság elé, egy nagyszabású sajtóértekezlet keretében. Nekünk, újságíróknak, akik a rendezvényre igyekeztünk, és akik másfél év alatt meglehetősen elszoktunk már a hasonló akciók korábban nemegyszer fényes külsőségeitől, már az épület előtt parkoló fekete 613-asok látványától vegyes érzéseink támadtak. Ezek a2 érzések gyorsan beigazolódtak: a rossz emlékű fekete autók szelleme, lebegett az egész rendezvény felett, és az illusztris vendégek névsora, akik rajtuk érkeztek, sem hagyott egy pillanatnyi kétséget afelől, hogyan fog itt szólni a muzsika. A házigazda KDM képviselőin kívül a következők ültek az emelvényen: Oliver Miklas, a Hydroconsult igazgatója, Július Binder, ugyanezen vállalat főmérnöke, Dominik Kocinger, a bösi erőmű építésének szlovákiai és szövetségi kormánymegbízottja, valamint Augustin Jámbor szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszterhelyettes. Hogy mitől kellett elszoknunk másfél év alatt, azt gondolom, mindenki oldalakon keresztül tudná sorolni. Én az előbb egy apró példát említettem a szakmámból, de elő kell hozakodnom egy másikkal is, ugyanonnan: amióta ugyanis demokratikusnak, pluralistának stb. nevezett társadalomban végzem a munkámat, veszek részt különböző rendezvényeken, hallgatom és gyűjtöm a véleményeket a legkülönbözőbb dolgokról, ennyire egyszólamú kórust még nem volt alkalmam hallani. Nem volt ellenvélemény, nem voltak fenntartások vagy aggályok, a legkisebb mértékben sem; vagy ha igen, a szóvivők saját maguk hozták fel azokat, de kizárólag azért, hogy egypólusú, technokrata érvekkel, elvakult szakmai fölényességgel, sót cinizmussal nyomban le is söpörjék az asztalról. Az elnöki asztalnál elhangzott minden felszólalás, nyilatkozat, vélemény tartalmilag, de a legtöbbször verbális formában is csökönyös megszállottsággal ugyanabban a tömör, egyértelmű, semmilyen más alternatívát meg nem tűrő konklúzióba torkollott: befejezni, befejezni, befejezni. Az érvek sora, bárki szájából is hangzott el, mintha magnószalagról ismétlődött volna négyszer, ötször egymás után: Hajózhatóság. Árvízvédelem. Évi 2750 gigawattóra villamos energia. Duna-Rajna-Majna-csatorna. Államközi szerződés. Egyoldalú szerződésszegés. Politikai érdek. Magyarországról pénzelt ellenkampány. És a szalag indul ismét elölről. De tulajdonképpen nem is volt ezen mit csodálkozni. Ez a „csapat“ másként nem is játszhatott, s ha pusztán csak az elkötelezettségüket nézzük, azt még tisztelnünk is lehet. Mert ki védjen meg egy gyermeket, még ha az torzszülött is szegény, ha nem a tulajdon szülőanyja-szülőatyja? Márpedig a bösi vízerőmű szülőatyja- főtervezője - a pozsonyi Hydroconsult. Kocinger úrnak is azt kellett mondania, amit mondott, mint ahogyan egy védőnek is mindenképpen védence érdekében kell érvelnie. Egészen más azonban a helyzet, ha - a fenti példánál maradva - a szenátus elnöke is a vádlott mellé áll. Esetünkben konkrétan: ha a bösi vízlépcső befejezését emberileg teljesen érthető módon szorgalmazók olyan politikai erőt képviselő pártfogóra lelnek, mint amilyen Szlovákiában a Kereszténydemokrata Mozgalom. Márpedig ha ez így van - és efelöl most már aligha lehet bárkinek is kétsége -, akkor a dolog eldöntetett. Olyannyira, hogy még az objektivitás látszatára sem kell majd különösebben ügyelni. Nem lesz szükség szakbizottságok véleményére, vagy ha igen, hát csak a szcenéria érdekében: udvariasan meghallgatják, majd még udvariasabban elutasítják azokat. Ha Miklas és Binder úr már nem a saját szakmai berkeiben, hanem a KDM fórumán fejti ki a véleményét, akkor ez a vélemény immár döntésnek tekinthető. Az építkezést beruházó Hydrostav vezérigazgatójának, Ivan Carnogurskynak közvetlenül talán már bele sem kell szólnia. VASS GYULA
