Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-30 / 85. szám

o =====ri c IC ÚJSÁG Jl 1991. május 30. LAKITELEK ALAPÍTVÁNY Lezárult a magyar történelem tragikus korszaka, megbukott a több mint négy évtizedes kommunista diktatúra. 1990-ben véres események nélkül győzött a demokratikus for­radalom. Magyarország polgárai szabadon megválasztották a törvényhozó parlamentet, a helyi önkormányzatokat. Ez év nyarán az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyja az országot. A békés, de határozott rendszerváltás erős hatással volt a kelet-európai népekre, a kommunista rendszerek felszámolására, a demokratikus átalakulásra. A sorsfordító politikia rendszerváltás egyik indító eseménye 1987. szeptember 27-én Lakiteleken történt. A diktatórikus fenyegetettség állapotában ezen a napon 170 magyar demokrata tanácskozott az ország súlyos helyzetéről, s megalakították a Magyar Demokrata Fórumot. Ez a politikai harcot vállaló ellenzéki szervezet lett az egyik legerősebb szervezője a kommunista rendszert megsemmisítő pluralista törekvéseknek. Országos vitafórumokat, programkészítő tanácskozásokat rendezett, politikai demonstrációkat, tüntetéseket szervezett. Tagsága hónapról hónapra növe­kedett, több tízezres párttá szerveződött, s 1990. tavaszán megnyerte a szabad parlamenti választásokat. A keresz­ténydemokrata, nemzeti liberális eszméket valló, a népi­nemzeti értékeket őrző és tudatosító Magyar Demokrata Fórum ma a legerősebb kormányzó párt és mozgalom az országban. Magyarország a kommunista rendszertől súlyos terheket örökölt. Gazdasági válság, közel 22 milliárd államadósság, elavult intézményrendszer, a tömeges elszegényedés veszélyei nehezítik a kibontakozást, a nemzeti megújhodás programjának megvalósítását. A demokratikus átalakítás érdekében, a politikai kultúra fejlesztésének és a mozgalmi tevékenység bővítésének szándékával, a társadalom önszerveződési formáinak legszélesebb körű felhasználásával a Magyar Demokrata Fórum Lakiteleki Nyilatkozatának szellemében jött létre a Lakitelek Alapítvány, amely anyagi támogatással, szervező munkájával járul hozzá a jövőképében is megrendült Magyarország újjáépítéséhez. A Lakitelek Alapítvány szervez és támogat:- ipari, mezőgazdasági, művelődésügyi tervpályázatokat,- nyelvtanfolyamokat, külföldi tanulmányutakat, ösztöndíjakat,- a vállalkozói tevékenységet élénkítő szakmai tovább­képzéseket, menedzserképzőket, iskolai programokat,- az egyetemes magyar kultúra értékeit őrző és gyarapító művészeti tevékenységet, szellemi műhelyeket, csoportokat, egyesületeket, népfőiskolákat, klubokat, olvasóköröket,- a helyi önkormányzatok sportegyesületeit, környezetvédő programjait,- az iskolai testnevelést kiegészítő rendezvényeket,- a cserkészmozgalom törekvéseit,- helytörténeti-honismereti kutatómunkát, nyári táborokat,- könyvkiadói tevékenységet,- helyi újságokat, rádió- és televízióadást. A Lakitelek Alapítvány lehetőségeivel és eszközeivel- támogatja a kisebbségi sorban élők törekvéseit,- erősíti és szervezi az emigrációban élő'magyarok tapasz­talatainak átadását, működtetését,- elő kívánja segíteni Magyarország nemzetközi kap­csolatainak bővítését,- szolidaritást vállal a diktatórikus rendszerekben élő népekkel. A Lakitelek Alapítványhoz hazai és külföldi személyek, egyházak, intézmények, egyesületek, bankok is csatlakozhatnak. Az adományozott összeg az adóalapból levonható. Anyagi támogatás csekken vagy az alábbi címen pénzes­­utalványon befizethető: Postabank és Takarékpénztár Rt. 219-98-636 LAKITELEK ALAPÍTVÁNY: 021-06133 Levél, postacíme: LAKITELEK ALAPÍTVÁNY H-1399 Budapest, Pf. 701-380. Iroda: Budapest, Margitsziget, Hajós Alfréd sétány Telefon: 131-99-51 Az adományozót levélben értesítjük, s ha kéri, folyamatosan tájékoztatjuk a Lakitelek Alapítvány működéséről. Támogató segítségével az új Magyarországot erősíti. Budapest, 1991. február LEZSÁK SÁNDOR a Kuratórium elnöke (( Gazdasági körkép jj Hordónként 21 dollár? A Szovjetunió nettó olajimpor­tőrré válik 1996-ra, ha nem folytatja a piacgazdaságra való áttérést — je­lentette ki Jevgenyij Hartukov a Szingapúrban rendezett „Olaj és pénz” című konferencián. A világ energiahelyzetének elemzésével és előrejelzésével foglalkozó moszkvai kutatócsoport vezetője rámutatott arra, hogy ha Moszkva fokozatosan emelné a belföldi olajárat, s lehetővé tenné külföldi cégek számára, hogy korlátozott mértékben bekapcso­lódjanak az olaj kitermelésébe, ak­kor az ezredfordulón a Szovjetunió még mindig naponta több mint 2 millió hordó olajat tudna exportálni. A Szovjet olajkitermelés 1990- ben napi 11,5 millió barrel volt, eb­ből 8,5 millió barrelt belső fogyasz­tásra fordítottak, 3 millió barrelt pe­dig exportáltak. Hartukov a kitermelés növekedé­sének fő akadályát az ösztönzés hiá­nyában, valamint a munka- és élet­­körülmények rosszabodásában látja. A szakember szerint a megkezdett politikai és gazdasági reformok sike­re esetén a hatékonyság az egész szovjet népgazdaságban, így az ener­getikában is javulna. Ha viszont a reformfolyamat megtorpan, akkor az olajkitermelés napi 9 millió hor­dóra csökkenhet, miközben a belső (Folytatás az 1. oldalról) részesedése az Európai Közösség (EK) kereskedelméből néhány éven belül megduplázódik, sőt akár a 25 százalékot is elérheti — véli a tanul­mány. Ehhez az is kell, hogy a fejlett országok megnyissák piacaikat a kelet-európai termékek előtt — teszik hozzá az amerikai szakem­berek, Camdessus szavaival egybehangzóan. Ezzel szemben a fejlődő országok egyre nagyobb veszteségek elé néz­kereslet 11 millió hordóra emelked­het. Ha a reform felgyorsul, és a nyugati tőke beáramlik az olajipar­ba, akkor viszonylag gyorsan megáll­hat a csökkenés, sőt 2000-re a kiter­melés napi 12 millió hordónyira emelkedhet. Ugyanezen a konferencián a Kő­olaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) továbbra is barrelenként 21 dollárban határozta meg a mini­málisan elérendő árszintet. Az OPEC olajok átlagára jelenleg 18 dollár — mondta Subroto, a szerve­zet főtitkára —, reményét fejezte ki •azonban, hogy az árak a harmadik nagyedévben erősödni fognak, és még ha nem is érik el a 21 dolláros barrelenkénti árat, legalábbis meg­közelítik azt. Subroto az olajtermelés bővítésé­hez szükséges befektetések pénz­ügyi terheiből való részvállalásra szólította fel a legnagyobb fogyasztó országokat. Mint mondta, hozzáve­tőleg 120 milliárd dolláros beruhá­zásra van szükség az OPEC-orszá­­gokban 1995-ig a kapacitások bőví­tésére, illetve Kuvaitban és Irakban a megrongálódott berendezések helyreállítására. Az OPEC — Kuvait és Irak nél­kül —jelenleg napi 22-23 millió bar­rel olajat hoz a felszínre, bár a kapa­nek, főleg azért, mert számos ex­porttermékük közvetlen vetélytársra talál a kelet-európai termékekben. Emellett egészen bizonyosan csök­kenni fognak a fejlődőknek nyújtott hitelek is Kelet-Európa növekvő tő­keigénye miatt. Az intézet becslése szerint az el­következő öt évben évi 30-90 milli­árd dollár áramlik a kelet-európai országokba. Várható a hitelkamat­­lábak 1-3 százalékpontos emelkedé­se is. (VILÁGGAZDASÁG) citások folyamatos igénybevételével lehetséges lenne a napi 29 millió barreles kitermelés. A világ olajke­reslete ma napi 51,8 millió barrel, ez azonban a jóslatok szerint 1995-ben napi 54,83 millió barrelre, 2000-re pedig napi 57,67 millió barrelre fog emelkedni. Ezzel egyidőben az OPEC-en kívüli olajtermelők kíná­lata a mostani-napi 27,27 millió bar­relről előbb napi 27,07 millió barrel­re, majd 26,19 millió barrelre esik vissza. A szóban forgó konferencián Kuvait is képviseltette magát. A Ku­wait Petroleum Corp. kereskedelmi igazgatója, K. A. Harami elmondta, hogy országa várhatóan már június­ban napi 50 ezer barrel olaj termelé­sére lesz képes, továbbra is kérdéses azonban, hogy mikor kezdhet ismét exportálni. Kuvaitban remélik, hogy a napi 300 ezer barrel kapacitású Mina al-Ahmadi-i olajfinomító egy része szintén hamarosan üzembe állhat. A nagyobb károkat szenve­dett shuaibai és Mina Abdulla-i fi­nomítók helyreállítása legalább egy évet vesz igénybe. A kuvaiti olajkutak oltását végző amerikai vállalatokhoz 50 tagú iráni csoport csatlakozik — jelentette be Golamreza Agazadeh iráni olajmi­niszter. Kína az első Az Egyesült Államokat maga mö­gé utasítva Kína volt tavaly a világ legnagyobb hústermelője — közölte a China Daily angol nyelvű napilap. A kínai húsözön tavaly 28,57 millió tonnát tett ki (ennek kétharmada sertéshús), amíg az Egyesült Álla­mok termelése 28,32 millió tonna volt. Az egy főre jutó, hústermelésben azért még van mit javítania az ázsiai óriásnak: 25,2 kilós fejenkénti átlaga elmarad a 30 kilós világátlagtól. A hústermelő szektor teljesítmé­nyének növekedése az utóbbi 12 év­ben átlagosan 20 százalékos volt, s a tendencia nem tört meg az idei első negyedévben sem — teszi hozzá a napilap. KeletWpa az ázsiai Éíjriá nyomában ( cN Apropó Az érvényben lévő alkotmány és az emberjogi alkotmánylevél alapján szinte naponta elhangzik, hogy ebben az országban a törvény előtt mindenki egyenlő. S ehhez még az is hozzákerül: nemre, fajra, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül egyaránt... Az utóbbit egy kis kétkedéssel fogadtam mindig, mert — mint itteni kisebbsé­gi — tapasztalataim enyhén szólva nem mindig igazolták ezt a tézist. (Még nincs messze az az idő, amikor a törvényben is bennefoglaltatott kisebbségi jogok mellett való kiállásért rendőri megfigyelés, munkahelyi felfüggesztés és egyéb atrocitás járt...) Gondoltam: most a rendszerváltással minden diszkriminációnak vége; Jusz­­tícia előtt is — nemcsak de jure, hanem de facto is — egyenlőek lettünk. Ebből a balga hitemből a következő eset billentett ki. Végnapjainak évében a hírhedt kassai pártmaffia egy négyszobás, teraszos szövetkezeti lakást átjátszott a fő-fő kerületi pártvezér fiatal rokonának. Lakást jómagam is igényeltem, húsz évi lakásszövetkezeti tagsággal. Az illető hét éve volt a lakásszövetkezet tagja. Hogy visszafordíthatatlanná tegye a lakáskiutalást, feltörte és — biztos, ami biztos — önkényesen birtokába vette a „hodályt”. A törvényességben bízva jogorvoslást kértem a volt városi ügyésztől. A jog embere, a feudalisztikus párthierarchia instrukcióihoz igazodva, nem emelt óvást a mindenki számára nyilvánvaló törvénysértés ellen. Amikor a rendszerváltás után a városi ügyészség semmit sem tett a jogsértés orvoslása érdekében, a lakásszövetkezet munkatársa (az irántunk jóindulatot tanúsító szlovákok közül való) így kommentálta az egészet: — Hja, uram, Önnek Isten és ember előtt igaza van, de bizonyára nem gondolta komolyan, hogy az ügyészség alkalmazottai Önnek adnak igazat, ami­kor a nevében már a ritmikus törvény sem érvényesül (csak magyarázatként: a szlovák nyelvben ritkán követi egymást két hosszú magánhangzó, mint az én vezetéknevemben — ez a ritmikus törvény), mikor az ellenlábasának azon túl, hogy komoly protezsálói voltak, még „kalapos o” (ö) is van a nevében. Ugyanis a vezetékneve Hóra. S ez volt a döntő! Ehhez nehéz valamit hozzátenni. Talán annyit mégis! Milyen törvényesség az, amely az igazságot nyelvi hova­tartozás szerint ítéli meg...?! s MÁTÉ LÁSZLÓ Érsekújvár címere Nem gazda­sági, nem is me­zőgazdasági jel­legű információ, mégis szeretném megosztani az olva­dókkal befogadó váro­som — Érsekújvár — új címere fe­lett érzett örömömet. Hosszas szakmai eszmecsere eredményeként született a döntés a székváros elöljáróságának 1991. áp­rilis 5-i ülésén. Négy változatból az alábbi címert fogadták el nagy sza­vazattöbbséggel a város címereként. A címerpajzs korai gótikus stílu­sú, heraldikai és képzőművészeti szempontból egyaránt tiszta. A cí­merpajzson zöld mezőben a hajdani törökellenes erődítmény ezüst színű alaprajza látható. Közepéből hat su­gár indul ki, ezek a bástyák felé ve­zető utcákat jelzik. A sugarak közti térben hat katonai sátrat láthatunk. Miért szép? Mert nem erőltetett, nem túlcir­­kalmazott, s ami a legfontosabb: szervesen összefügg a várossal, an­nak történetével, SZAMÁK ESZTER ( Néhány árucikk fogyasztói ára a 21. héten ) Árucikk Mennyiség Kerületek SZK CSK BA NY K KE AT V AT Marhacomb kg 46,00 47,05 46,13 45,84 46,25 0,06 56,10 Sertéscomb kg 68,00 66,51 68,46 71,61 68,64 0,26 66,83 Sertéslapocka kg 51,00 50,44 50,86 50,89 50,80-4,04 50,46 Csirke kg 40,50 39,89 38,52 39,24 39,54-0,21 38,30 Virsli kg 49,33 47,25 53,92 50,99 50,37 0,46 — Pöstyéni sz. kg 70,33 67,17 69,97 70,64 69,53 0,25 — Tojás db 1,60 1,74 1,66 1,80 1,70-0,06 1,76 Zsíros tej db 6,20 6,28 6,26 6,20 6,23 0,00 6,11 Sunar Í500 gl db 24,00 24,77 25,22 26,93 25,23 0,45 28,37 Vaj kg 69,47 71,38 70,76 71,64 70,81 0,19 63,25 Eidam sajt kg 63,73 56,39 58,12 57,65 58,97 1,49 — Grízes liszt kg 6,40 6,35 6,38 6,38 6,38 0.00 6,35 Félgrízes liszt kg 6,50 6,50 6,50 6,49 6,50 0,00 6,48 Sima liszt kg 5,90 5,85 5,83 5,78 5,84 0,02 5,88 Kristálycukor kg 14,20 13,89 14,17 14,19 14,11-0,01 14,22 Kockacukor kg 19,20 19,92 23,71 22,38 21,30-0,55 — Kakaó (100 g) db 10,70 9,02 8,66 9,92 9,57 0,17 — Rizs kg 19,40 19,17 18,25 17,69 18,63-0,15 20,63 Ólai Í600 z) P1 24,67 23,45 24,19 24,15 24,11 0,69 25,08 Burgonya kg 4,70 6,02 6,09 5,12 5,48 0,01 5,91 BA = Pozsony, NY = Nyugat-Szlovákia, K = Közép-Szlovákia, KE = Kelet-Szlovákia, AT = átlagár, V = változás a 20. héthez képest százalékban Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. m^jus 30-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre,-koronában Angol font 51,60 52,64 52,12 50,29 53,43 51,86 Ausztrál dollár 22,57 23,03 22,80 21,63 23,33 22,48 Belga frank (100) 84,81 86,53 85,67 82,59 87,87 85,23 Dán korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4,72 4,57 Finn márka 7,32 7,46 7,39 7,10 7,58 7,34 Francia frank 5,14 5,24 5,19 5,00 5,32 5,16 Görög drachma (100) 15,93 16,25 16,09 14,88 16,42 15,65 Holland forint 15,49 15,81 15,65 15,09 16,05 15,57 ír font 46,68 47,62 47,15 44,99 48,35 46,67 Japán jen (100) 21,55 21,99 21,77 20,97 22,29 21,63 Kanadai dollár 25,83 26,35 26,09 25,14 26,70 25,92 Luxemburgi frank (100) 84,81 86,53 85,67 81,73 87,85 84,79 Német márka 17,45 17,81 17,63 17,17 18,09 17,63 Norvég korona 4,47 4,57 4,52 4,34 4,64 4,49 Olasz líra (1000) 23,46 23,94 23,70 22,86 24,30 23,58 Osztrák schilling 2,48 2,54 2,51 2,45 2,57 2,51 Portugál escudo (100) 20,01 20,41 20,21 19,09 20,71 19,90 Spanyol peseta (100) 28*19 28,75 28,47 27,42 29,12 28,27 Svájci frank 20,46 20,88 20,67 20,14 21,20 20,67 Svéd korona 4,87 4,97 4,92 4,73 5,05 4,89 USA-dollár 29,59 30,19 29,89 29,19 30,59 29,89 v________________________________________/

Next

/
Thumbnails
Contents