Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-28 / 83. szám

2 I ( ÚJSÁG )1 1991. május 28. Itt járt Franz Vranitzky a * BOHUNICE NÉGY EVE Marián Calfa szövetségi minisz­terelnök meghívására tegnap egyna­pos hivatalos látogatást tett Cseh­szlovákiában Franz Vranitzky oszt­rák kancellár. A vendég délelőtt Prágában tárgyalt, majd a kora esti órákban Pozsonyba érkezett. Közvetlenül Prágába való megér­kezése után Franz Vranitzky 40 per­ces megbeszélést folytatott a cseh­szlovák miniszterelnökkel. Ezt köve­(Folytatás az 1. oldalról) esőbb, leggazdaságosabb. Leg­alábbis ott, ahol ehhez a feltételek is adottak. Jövő szeptemberben, — az előze­tes terveknek megfelelően — meg­indulhat a forgalom, a szállítás az Európára kaput nyitó Rajna-Majna- Duna csatornarendszeren, s ezzel az eddiginél nagyobb kereskedelemre lehet számítani Európa északi és dé­li része között, miáltal a vízi szállítás fontos láncszemévé válhat a pozso­nyi teherkikötő is. A hollandiai kikötő munkáját összehangoló és irányító magáncé­tőén került sor a két ország küldött­ségének tárgyalásaira. Röviddel a tanácskozás előtt Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter inter­jút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársainak. Mint mondta, a tárgyalásokon természetesen az ál­landóan felszínre kerülő energia­­ipari együttműködési kérdésekről volt szó. Ami a bohunicei atomerő­művet illeti, a tárcavezető kiemelte, gek és üzemek vezetőségének mint­egy 30 tagú csoportja ezért utazott a minap Pozsonyba. — Szeretnénk tovább bővíteni az együttműködést szlovákiai kollégá­inkkal — magyarázta a sajtótájékoz­tatón Hány W. II. Welters úr, a rot­terdami kikötő tevékenységét koor­dináló tanács elnöke —, s ezen túl­menően kívánjuk kidolgozni ennek konkrét formáit is. Pozsonyban kon­ténerkikötőt szeretnénk építeni. Mindez, rövidebb és hosszabb távon egyaránt, új munkalehetőségeket is teremtene a város és a környező te­lepülések lakóinak. -lez­hogy a csehszlovák elképzelések sze­rint 1995-ig fog üzemelni. Prága most vizsgálja azt a januári osztrák javaslatot, hogy Bécs elektromos áramot szállítana. Azonban ez a terv bizonyos műszaki problémákba üt­közik, ugyanis villanyvezetékeket kellene építeni. A két ország közötti kapcsolatokról szólva Vladimír Dlo­uhy emlékeztetett arra, hogy Auszt­ria általános kedvezményeket nyúj­tott országunknak, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fo­kozatosan stabillá vállnak. „Most rajtunk múlik, milyen sikereket tu­dunk elérni az osztrák piacon. Ha­marosan Ausztria is az Európai Közösségek tagjává válik, s tekintet­tel arra, hogy folynak a Csehszlová­kia társulásával kapcsolatos tárgya­lások, az osztrák tapasztalatokat rendkívül fontosnak tekintjük” — mondotta Dlouhy. „Nem szeretném, ha tárgyalása­inkat atomtalálkozónak tartanák” — jelentette ki a csehszlovák és az osztrák küldöttség tanácskozásán Franz Vranitzky. Amint azt a talál­kozó után Martin Kopecky, a szö­vetségi kormány sajtótitkárának he­lyettese elmondta, Marián Őalfa utalt arra, hogy a nukleáris bizton­ság kérdéseit a Hexagonálé keretén belül kell megvitatni. Ezzel az állás­ponttal az osztrák vendég is egyetér­tett. A szóvivő helyettese a további­akban közölte, hogy a tanácskozás során a szövetségi miniszterelnök részletesen tájékoztatta a kancellárt a Bohunicei erőműben tervezett munkálatokról. 1993-ban átmeneti­leg leállítják az üzemelést, s ellenőr­zik az egész biztonsági rendszert. Csak ezután tesznek javaslatot a végső megoldásra, amely azonban nem befolyásolja azt a döntést, hogy az erőművet 1995-ben bezárják. Az együttműködés további terü­leteivel kapcsolatban a szövetségi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia üdvözölné, ha a né­met mintára csehszlovák-osztrák ál­lamközi szerződés is születne. A vendég négy órát töltött Po­zsonyban. A kétoldalú megbeszélé­sek után Ján Carnogursky minisz­terelnök társaságában sajtóértekez­letet tartott. Erről holnapi számunk­ban részletesen beszámolunk. Havel Dániában (Folytatás az 1. oldalról) latban. Jozef Chren szlovák kereske­delmi miniszter a fegyvergyárak új gyártási programjának talált teret. Lehetővé vált kazánok és égők gyár­tása a finn cellulózipar számára. Jan Vrba cseh ipari miniszter Norvégiá­ban, Svédországban és Finnország­ban arról tárgyalt, hogyan lehetne együttműködni tehergépkocsik gyártásában a Volvo céggel, a bar­naszén környezetvédő kihasználásá­ban az ABB céggel és a petrokémiai együttműködésről a finn Neste céggel. Q NYILATKOZAT^) Az MKDM Pozsony Városi Bi­zottsága ezúton adja tudtára min­denkinek, hogy továbbra is tagjának tekinti dr. SZŐCS FERENCET, a természettudományok doktorát, az MKDM alapító tagját, a szövetségi parlament képviselőjét. Nem ért egyet a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom IV. (ga­­lántai) közgyűlésének határozatával, amely jogtalanul zárja ki soraiból azért, mert nevezett a mozgalom ja­vát akarta és érdekeit szolgálta szó­beli és írásbeli bírálataival. Schniererné Wurster Ilona, Soltészné Fölös Vilma, az MKDM alapító tagjai és a pozsonyi városi bizottság vezetői Pozsony, 1991. május 27-én Marián Őalfa üdvözli az osztrák kancellárt Telefoto: CTK Leng a „stars and stripes” Pozsonyban (Folytatás az 1. oldalról) lönböző tanfolyamokat is szeret­nénk szervezni” — mondta az USA pozsonyi konzulja. Claiborne Pell szenátor, volt po­zsonyi főkonzul 41 év után ismét el­látogatott a szlovák fővárosba, hogy végigjárja azokat az irodákat, ame­lyekben mindössze egy hetet töltött munkatársaival. „Mégcsak hét napja voltunk hivatalban, amikor a kom­munisták átvették a hatalmat, min­ket pedig kiebrudaltak az országból. A konzulátus itteni munkatársai külföldre menekültek. Akiknek ez nem sikerült, azokat a lipótvári fegy­­házba zárták, kémkedés vádjával. A sofőrömet a kihallgatás során agyonverték” — így emlékezett vissza a 41 évvel ezelőtt történtekre Pell szenátor. Tizenegy óra 50 perckor az ame­rikai lobogó ismét felkerült az Egye­sült Államok pozsonyi konzulátusá­nak homlokzatára. (-ár) Újabb lehetőség Szlovákiának Szabad munkahelyek Nyitrai járás Vállalat Beosztás Szabad hely Telefon Koloni mezőgazd. váll. asztalos 1 417 302 TEKOS cipőfelsőrész-készítő 4 Verebélyi Tesla külker, vezető 1 832 201 gazd.vezető 2 Kistapolcsányi mez. cikk. forg. váll. részlegvezető 2 95193 Nyugat-szlov. Energ. V. villanyszerelő 3 224 00 Aranyosmaróti cipőgyár cipőfelsőrész-készítő 15 239 06 Útkarbantartó váll. munkás 6 412 750 Autójavító vállalat szakács-pincér 3 418 802 Abalehotai mezőgazd. szöv. jogász 1 924 66 Lesostav árkalkulátor 2 29231-2 kőműves 1 Bemolákovói Spojstav kőműves 1 946 311 ács 1 fűtő 1 bádogos 1 munkás 1 Stavomontáíe burkoló munkás 1 Kinek jó? (Folytatás az 1. oldalról) nának. Sok cikkely, paragrafus gya­korlati vonatkoztatása attól függ, hogy érvényesítésükre milyen végre­hajtási rendeleteket adnak ki az ille­tékes tárcák. Könözsi László, a muzslai szö­vetkezet növénytermesztési ágazat­­vezetője: — A transzformációs rész nélküli földtörvény nem kavarta fel az indu­latokat mezőgazdász körökben. Ez a földtörvény így csupán reprivatizá­ciós, kárpótlási törvény. Szerintem tartalmaznia kellett volna a szövet­kezeti vagyon transzformációjára vonatkozó javaslatot is, de érthető okok miatt ez nem került bele, mivel ha ez megtörténik, nem hagyták vol­na jóvá a földtörvényt. A legtöbb bí­rálat a szövetkezeti vagyon ideigle­nes zárolását kimondó fejezeteket éri, főleg azok részéről, akiknek a mostani, alapvetően szocialista jelle­gű tulajdonstruktúra kisebb változ­tatásokkal való megőrzése volt a cél­juk. Attól tartanak, hogy ez az első lépés a tagsági, tehát a tulajdonst­ruktúra alapvető átrendezése felé vezető úton. Ez teljesen jogos érzés, mert meg kellett találni azokat, akik gondos tualjdonosok lesznek. A mostani tagság, ahogy ezt eddig is bizonyította, erre teljes mértékben alkalmatlan volt. A pazarlás és a nemtörődömség mindenütt szem­beötlő. Mindezekkel együtt a föld­törvény számomra elfogadható. Nagy László, a csallóközaranyo­­si szövetkezet elnöke: — Az új földtörvény elfogadásá­tól, mi szövetkezeti tagok azt várjuk, hogy megnyugtató és igazságok mó­don rendezi mind a földtulajdono­sok, mind a többi szövetkezeti tag viszonyát a szövetkezeti vagyonhoz. Ez a most elfogadott törvény fele­más, amely — a kormány törvényja­vaslatából lényegesen csak a név maradt — egyrészt elfogadhatóan rendezi a kárpótlást, másrészt azon­ban a szövetkezeti vagyont alkotmá­nyellenes módon zárolja. Legtöbb kifogásunk a 30. paragrafus ellen van, amely lehetetlenné teszi a szö­vetkezeti vagyon nevesítését, a szö­vetkezetek átalakulását. Ez a tény a szövetkezeti tagok nagyfokú bizony­talanságát még növeli. Félő, hogy ilyen diszkriminatív feltételek mel­lett a szövetkezetek a fejlődés he­lyett, csupán a túlélésre rendezked­nek be, ami az egész mezőgazdaság, sőt népgazdaságunk kárára lesz% Kovács Barnabás, a Bátkai Álla­mi Gazdaság igazgatóhelyettese: — Örülök, hogy az új földtör­vényt hosszú viták után végre elfo­gadták, s hogy a törvény lehetőséget ad a földtulajdonviszonyok rendezé­sére. A tulajdonos most már maga döntheti el, hogy földjét hogyan sze­­’retné megművelni, illetve kinek, mi­lyen feltételek mellett adja bérbe. Ami 7700 hektárt művelő Bátkai Állami Gazdaságot illeti, a jövőben megalakuló részvénytársaság dönti majd el, hogy milyen konkrét felté­telekkel, vesszük bérbe a tulajdono­sok földjét. A földtulajdonjog visszaállítása azonban tulajdonosok számára kö­telességekkel is jár. A mi vidékün­kön a földviszony rendezése eléggé problematikus lesz. Mindazoknak, akik eddig nálunk visszaigényelték földjüket vagy a bérleti szerződés megkötése iránt érdeklődtek, elég sok utánjárásukba került a szüksé­ges okmányok beszerzése. Ezzel kapcsolatban nagyon helyes döntés­nek tartom, hogy ezentúl az okmá­nyok kiállításának, a parcellák azo­nosítása és visszaadásának költségeit a kérvényező helyett az állam fedezi. Eddig is volt földtörvény, csak saj­nos nem a valódi tulajdonosok érde­keit védte. Ezért egyesek bizonyos földterületeket gyakran jogtalanul használtak. Állami gazdaságunk ve­zetősége eddig is mindent megtett a földtulajdonviszony helyreállításá­ért. A továbbiakban is földtörvény teljes tiszteletben tartását szorgal­mazzuk. Devizapiaci árfolyamok í Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991. május 28 -án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,49 52,53 52,01 50,18 53,32 51,75 Ausztrál dollár 22,44 22,90 22,67 21,50 23,20 22,35 Belga frank (100) 84,76 86,48 85,62 82,54 87,82 85,18 Dán korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4,72 4,57 Finn márka 7,32 7,46 7,39 7,10 7,58 7,34 Francia frank 5,13 5,23 5,18 4,99 5,31 5,15 Görög drachma (100) 15,88 16,20 16,04 14,83 16,37 15,60 Holland forint 15,48 15,80 15,64 15,08 16,04 15,56 ír font 45,94 46,86 46,40 44,24 47,60 45,92 Japán jen (100) 21,43 21,87 21,65 20,85 22,17 21,51 Kanadai dollár 25,81 26,33 26,07 25,12 26,68 25,90 Luxemburgi frank (100) 84,76 86,48 85,62 81,68 87,80 84,74 Német márka 17,44 17,80 17,62 17,16 18,08 17,62 Norvég korona 4,47 4,57 4,52 4,34 4,64 4,49 Olasz líra (1000) 23,43 23,91 23,67 22,83 24,27 23,55 Osztrák schilling 2,47 2.53 2,50 2,44 2,56 2,50 Portugál escudo (100) 19,97 20,37 20,17 19,05 20,67 19,86 Spanyol peseta (100) 28,10 28,66 28,38 27,33 29,03 28,18 Svájci frank 20,47 20,89 20,68 20,15 21,21 20,68 Svéd korona 4,86 4,96 4,91 4,72 5,04 4,88 USA-dollár 29,63 30,23 29,93 29,23 30,63 29,93 V______________________________ J Óvatos bankok Bár a brit bankoknak komoly ki­hívással kell szembenézniük a re­cesszió miatt, az aggályok, amelyek szerint a kötelező fedezet nyagysága akadályozhatja a hitelnyújtást és hi­telkorlátozáshoz vezethet, megala­pozatlanok — írja a belföldi pénzin­tézetekre összpontosító jelen­tésében a brit jegybank. A tőkefedezet szintjét megszabó előírások nem ártottak a bankok hi­telnyújtási kapacitásának, hanem az óvatosság egészséges légkörét alakí­tották ki. Arra szorították a banká­rokat, hogy óvatosan, józanul mér­jék föl üzleti tevékenységüket. A tő­kefedezet szintjének tartása kivált­képp fontos a gyors expanziót köve­tő hitelvisszafogás korszakában, amikor bizonytalanokká válnak a ki­látások — szögezi le a jegybank. A brit bankok kritikus évet vé­szeltek át. A kisebb profitok nyo­mán visszafogták a hitelnyújtást, vi­szont a nemzetközi szinteket fölé­nyesen meghaladó tőkefedezeti ará­nyokkal zárták az évet. Az 1988-as bázeli egyezmény alapján saját tőke­aktívához viszonyított arányának 8 százalékosnak kell lennie, s a vezető brit bankoknál 9,2 százalékos volt ez az arány 1990-ben —emlékeztet a jegybank, és kifejti, hogy a szint csökkentése nem erősítené a ban­kok pozícióját, inkább ellenkezőleg: azzal a kockázattal járna, hogy meg­rendül a bankokba vetett bizalom. A tavalyi évre jellemző józan han­gulat azt eredményezte, hogy na­gyobb hangsúlyt kaptak a bankok és a megbízható pénzforrások szerzé­sére törekvő, jelentős ügyfelek kö­zötti kapcsolatok — emeli ki a bank.

Next

/
Thumbnails
Contents