Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-16 / 73. szám
Munkanélküliségi helyzetkép januártól áprilisig I ( ÚJSÁG )1 DS GA KN LV NR NZ LC RS VK MI RV TV SZK Munkakeresők száma: — összesen 2645 3371 1719 3515 6906 3102 3014 4220 1523 4000 2656 3700 130687 — nők 1452 1453 630 1094 3261 1140 1223 2287 654 1226 1191 1573 55800 — egészségi fogyatékosak 136 136 93 104 185 139 105 161 54 94 74 85 4906 — romák 608 574 275 358 462 243 1257 2435 366 1315 1671 1331 24876 — munkások 1557 2478 1091 1609 3839 1391 2105 2455 973 2362 2197 2444 70613 — végzősek 255 151 178 120 535 285 223 322 135 182 167 245 9763 Kiutalt munkanélkülisegély 2025 1991 1475 1579 3822 1362 2607 2516 . 946 2752 1787 1921 77417 Kifizetett segélyek összege (1000 koronában) 7497 5722 6389 5489 9308 5400 5687 13991 3671 11826 7139 7974 277437 Szabad munkahelyek száma: — összesen 76 98 132 11 81 50 261 192 52 161 57 59 6128 — nőknek — egészségi 32 32 22 7 35 6 34 86 1 74 22 19 1684 fogyatékosoknak 14 0 0 4 0 0 0 2 0 0 0 1 61 — munkásoknak 28 88 93 11 72 45 240 64 52 152 48 37 4955 Munkanélküliségi index: — összesen 5.63 5.69 3.06 3.94 6.93 3.75 5.97 8.32 6.08 6.97 6.14 6.39 4.56 — nők 7.33 5.46 292 3.91 6.98 3.53 5.45 10.83 6.45 5.01 6.26 6.89 4.49 — romák 23.10 10.26 18.65 9.27 15.48 5.95 21.68 21.06 20.66 23.52 22.13 15.04 16.57 DS = Dunaszerdahely, GA = Galánta, KN = Komárom, LV = Léva, NR = Nyitra, NZ = Érsekújvár, LC = Losonc, RS = Rimaszombat, VK = Nagykürtös, MI = Nagymihály, RV = Rozsnyó, TV = Tőketerebes ÓHAJUNK: A szövetkezetek és a magángazdálkodók szimbiózisa (Folytatás az 1. oldlalról) • Többen úgy vélekednek, hogy a gazdasági változások a szövetkezetek ellen irányulnak, s céljuk ezek szétbomlasztása. — Ez többnyire a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a véleménye, akik ezidáig hozzá voltak szokva ahhoz, hogy a problémákat mindig megoldotta helyettük valaki. Ma tudatosítaniuk kell, hogy nem számíthatnak csupán támogatásra, hanem szervezői és irányítói munkájukkal olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek lehetővé teszik a gazdaságok fennmaradását, mégpedig a gazdaságos termelési módszerek bevezetése és az emberek lehető leghatékonyabb foglalkoztatása révén. De ha történetesen a szövetkezet vagy az állami gazdaság széthullására is sor kerülne, a privatizálási folyamat legjobb, legkevésbé fájdalmas megoldására kell törekedniük. • Gyakori vita tárgyát képezi, ki kerüljön előnybe — a nagytermelő vagy a magángazdálkodó? — Abból az alapelvből indultunk ki, hogy mindazok, akik most kezdenek, vállalkozásba fognak, törvényszerűen nagyobb segítségre szorulnak. Ezért a magángazdálkodóknak anyagi támogatást nyújtunk gépek, berendezések és egyéb eszközök beszerzésére. Ugyanakkor olyan jogszabályok létrehozatalát is szorgalmazzuk, amelyek arra ösztönöznék a mezőgazdasági üzemeket, hogy — főleg a kezdeti időszakban — mindennemű segítséget megadjanak azoknak, akik magángazdálkodásra vállalkoznak. • A közvélemény azzal vádolja ma a mezőgazdaságot, hogy drágán termel, s emiatt magasak az élelmiszerárak? — A magas termelési költségeket ném lehet csakis a mezőgazdasági üzemek rovására írni. Az alapvető okokat elsősorban a termelőeszközök magas áraiban és a drága beruházásokban kell keresni. A másik oldalon a kereskedelem és a feldolgozóipar is nagymértékben hozzájárul az árak emelkedéséhez. Hiszen ha nem forgalmazná az árut számottevő rabatt-tal, akkor a fogyasztó lényegesen olcsóbban vásárolhatna. • Ön a miniszteri széket a mezőgazdaság helyzetének szempontjából nem a legkedvezőbb időszakban foglalta eL A számtalan probléma közül melyiknek a megoldását taraja a legfontosabbnak? — Elsőrendű, legsürgősebb feladatomnak tartom a hús- és a tejtöbblettermelésből eredő súlyos problémák megoldását, amelyek végső soron az élelmiszeripar fizetésképtelenségét eredményezik. Ez az ágazat létkérdését jelentheti. Ezért ezt a kérdést közös összefogással feltétlenül meg kell oldanunk még az év végéig. • Miniszter úr, a mezőgazdaság szerkezeti változásának szemszögéből Ön hogyan látja a mezőgazdaság jövőjének alakulását? — A jövőt illetően tisztán kell látnunk, milyen módon fejleszthetünk ki egy prosperáló mezőgazdaságot. Ezért külön körzetenként meg kell találnunk a termelés legelőnyösebb formáit. A hegyvidéki körzetekben feltehetően a magángazdálkodásra alapozott termelési forma a legideálisabb. A síkvidéki körzetekben viszont a nagyobb, két-három ezer hektáros szövetkezeti gazdaságokat tartanám célszerűnek. Természetesen valamennyi tulajdonjogi formával számolunk, s azokat egyenrangúnak tartjuk. Az lenne a legkedvezőbb, ha sikerülne elérnünk a vagyonrészesedési formán alapuló szövetkezetek és a magángazdálkodók közötti szimbiózist. • Köszönöm a beszélgetést. KLAMARCSIK MÁRIA Fotó: MARIÁN KARDOS Egy kínai Moszkvában Újjáéledő (C Mrkép <> j Az IMF előrejelzése A világgazdaság összeszedi magát GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 1990 1991 1992 Ipari országok 2,5 1,3 2,8 Kanada 0,9-1,1 3,6 Egyesült Államok 1,0 0,2 2,7 Japán 5,6 3,6 3,9 Franciaország 2,8 2,1 2,7 Nyugat-Németország 4,5 2,8 1,9 Olaszország 1,9 1,7 2,5 Nagy-Britannia 0,6-2,1 1,9 Egyéb ipari országok 2,3 1,5 2,4 Fejlődő országok 0,6 0,8 3,4 RÉGIÓK SZERINT Afrika 1,9 2,0 4,8 Ázsia 5,3 5,0 5,2 Európa-2,9-3,5-1,7 Közel-Kelet-1,5-3,3 8,5 A FOGYASZTÓI ÁRAK EMELKEDÉSE Ipari országok 4,9 4,8 3,9 Kanada 4,8 5,6 3,2 Egyesült Államok 5,3 4,9 4,0 Japán 3,1 4,0 3,2 Franciaország 3,4 3,2 2,8 Nyugat-Németország 2,7 3,5 3,2 Olaszország 6,5 6,2 5,6 Nagy-Britannia 9,5 6,0 3,9 Egyéb ipari országok 6,2 5,7 5,0 Fejlődő országok 117,7 40,9 18,0 RÉGIÓK SZERINT Afrika 15,6 21,9 9,9 Ázsia 7,9 9,1 9,2 Európa 166,4 60,8 22,8 Közel-Kelet 13,3 13,7 13,9 kapcsolatok Csiang Cö-min, Kína Kommunista Pártjának főtitkára tegnap Moszkvába érkezett. Ez az első hi-, vatalos látogatás, amelyet kínai pártfőtitkár 1957 óta tesz Moszkvában. A látogatástól azt várják, hogy megkötik a két ország közti határok problémáját megoldó . A 7500 kilométernyi határt érintő tárgyalásokon kívül megvitatják a kölcsönös kapcsolatokat, ezen belül a katonai együttműködés kérdéseit is. A látogatásnak főleg szimbolikus jelentősége van és azt tanúsítja, hogy mindkét fél ésszerű alapokon akarja felújítani a kölcsönösen előnyös együttműködést. 1991. május 16. Néhány árucikk fogyasztói ára a 19. héten Árucikk Mennyi. BA Kerületek NY K KE AT SZK V Marhacomb kg 43,33 46,40 45,75 45,76 45,31-0,76 Sertéscomb kg 68,00 66,43 67,39 71,60 68,36-0,16 Sertéslapocka kg 51,00 50,59 50,91 50,82 50,83-0,02 Csirke kg 41,00 39,68 38,58 39,44 39,68 0,12 Virsli kg 48,00 48,18 52,36 51,06 49,90 0,48 Pöstyényi szál. kg 69,67 66,90 69,71 70,44 69,18-0,% Tojás db 1,73 1,75 1,73 1,79 1,75-0,03 Zsíros tej 1 6,27 6,32 6,24 6,24 6,27 0,03 Sunar (500 g) db 24,00 25,41 25,52 26,77 25,43-0,29 Vaj kg 73,60 71,31 70,53 71,71 71,79 2,50 Eidam sajt kg 55,11 57,43 56,16 56,78 56,37 0,32 Grízes liszt kg 6,47 6,35 6,38 6,40 6,40 0,02 Félgrízes üszt kg 6,53 6,50 6,49 6,49 6,50 0,02 Kristálycukor kg 14,40 13,89 14,21 14,21 14,18 0,01 Kockacukor kg 19,50 19,94 24,13 23,49 21,76-0,16 Kakaó (100 g) db 9,20 9,21 8,62 9,66 9,17-0,09 Rizs kg 20,07 19,20 17,93 16,89 18,53 0,47 Olaj (600 g) P' 21,63 23,13 23,53 22,97 22,82 0,64 Burgonya kg 5,80 5,80 5,77 5,13 5,62 0,17 BA = Pozsony, NY = Nyugat-Szlovákia, K = Közép-Szlovákia, KE = Kelet-Szlovákia, AT = átlagár, V = változás a múlt héthez képest százalékban r V Hol? Mi? Mennyiért? y Termék Komárom Rimaszombat Galánta igió zeller 11.-6._ 7.fokhagyma 60.-45.vöröshagyma 6.-10.-7,50 10,50 karalábé 8.-5.-6.sárgarépa 8,50 8.-7,50 8.petrezselyem 8,50 10.-8,50 13.pasztinák 8,50-8,50 9.póré 10.-8.-10.burgonya 6,80 (D) 5,60 6,40 (P) 5.-4,50 (P) alma 14,50-16.-10.Primőrök karalábé 2.-3.-2._ saláta 2,20 2,80 2,10 3.salátauborka 20.-22.-15.-20.zöldhagyma 3,20 3,50 1,80 2,50 kel 5,20 6.-3,80 _ paprika 45._ paradicsom 45.-50.-4L-49.retek 2,20 3.-1,90 3.újburgonya-14._ új fokhagyma-15.Déligyümölcs citrom 18.-16.-18.narancs 25.-26.-25.-24.banán 28.-29.-27.-27.^kiwi-4,50-Változó gazdaságunk tükre (Folytatás az 1. oldalról) szólni. Egy mindenesetre bizonyos: üveg, kerámia, lábbeli, porcelán, bútor, kötöttholmi, bőr- és ipari áru, élelmiszeripari termék, épületanyag, lakástextil, no és természetesen műszaki áru: azaz, elektrotechnika egyaránt látható és kapható lesz a nagyközönség és az üzletemberek számára egyaránt. A vásár naponta reggel kilenc órától este hatig tart nyitva. Az egész napra szóló belépőjegy ára 20 korona, a bérlet kereken száz koronába kerül, a diákoknak, a gyermekeknek és a délután érkezőknek azonban csak 10 koronát kell fizetniük. A hazai kiállítók 100 koronáért vehetnek bérbe egy négyzetméter területet, a külföldiektől egy négyzetméterért 37 svájci frankot kérnek a rendezők. A SPONZO *91 kísérőakción — a belépőjegy szelvényével — a látogatók többek között Favorit személyautót is nyerhetnek. c Devizapiaci árfolyamok-lcz-D Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. mtgus I6-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,60 52,64 52,12 50,29 53,43 51,86 Ausztrál dollár 23,11 23,57 23,34 22,17 23,87 23,02 Belga frank (100) 84,88 86,60 85,74 82,66 87,94 85,30 Dán korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4,72 4,57 Finn márka 7,42 7,56 7,49 7,20 7,68 7,44 Francia frank 5,15 5,25 5,20 5,01 5,33 5,17 Görög drachma (100) 15,90 16,22 16,06 14,85 16,39 15,62 Holland forint 15,48 15,80 15,64 15,08 16,04 15,56 fr font 46,68 47,62 47,15 44,99 48,35 . 46,67 Japán jen (100) 21,44 21,88 21,66 20,86 22,18 21,52 Kanadai dollár 25,67 26,19 25,93 24,98 26,54 25,76 Luxemburgi frank (100) 84,88 86,60 85,74 81,80 87,92 84,86 Német márka 17,45 17,81 17,63 17,17 18,09 17,63 Norvég korona 4,48 4,58 4,53 4,35 4,65 4,50 Olasz líra (1000) 23,46 23,94 23,70 22,86 24,30 23,58 Osztrák schilling 2,48 2,54 2,51 2,45 2,57 2,51 Portugál escudo (100) 19,97 20,37 20,17 19,05 20,67 19,86 Spanyol peseta (100) 28,16 28,72 28,44 27,39 29,09 28,24 Svájci frank 20,68 21,10 20,89 20,36 21,42 20,89 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 29,53 30,13 29,83 29,13 30,53 29,83 v________________________________________________________________y
