Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-15 / 48. szám
4 ( Közgazdasági figyelő A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója A csehszlovák bankrendszer jelene A bankmonopol szétzúzása, a központi állami bank és egy sorúj kereskedelmi bank megalakulása az első kezdeti lépések voltak a változások folyamatának, amin az egész csehszlovák bankrendszernek keresztül kell mennie. 1990-től Csehszlovákiában is ún. kétszintű bankrendszer van. A jegybank szerepét a Csehszlovák Állami Bank tölti be. Felelős a korona vásárlóerejének megtartásáért, a pénzforgalom, a belföldi fizetések és elszámolások, a devizapolitika irányításáért. A kereskedelmi bankok száma állandóan növekszik. Jelenleg Csehszlovákiában huszonnégy kereskedelmi bank és pénzintézet működik, ebből hét Szlovákiában: Általános Hitelbank, a Csehszlovák Kereskedelmi Bank kirendeltsége, a Beruházási Bank kirendeltsége, Szlovák Állami Biztosító, Szlovák Tatrabank, Tatrabank Rt., Szlovák Mezőgazdasági Bank Rt. Olyan helyzetben, amikor a központi bank restriktiv pénzpolitikát folytat, és fékezi a pénz bekerülését a gazdaságba, a kereskedelmi bankok egyik legfontosabb feladata a hitelek megfelelő kihelyezése. A kereskedelmi bankoknak a „reményteljes“ vállalatok és vállalkozók minden progresszív elképzelését támogatniuk kellene. Segíteniük kellene a hatékony termelés fejlesztésében, viszont a távlat nélküli vállalatoktól könyörtelenül meg kell tagadniuk a hiteleket. Nézzük, milyen is a helyzet ezen a téren. A rosszul gazdálkodó vállalatok állandóan ostromolják a bankokat, hogy mentsék meg őket hitelekkel, anélkül, hogy keresnék pénzügyi helyzetük javításának lehetőségeit. A vállalatok gátlástalanul folytatják a beruházásokat és a vásárlásokat, még mindig hatalmasak a készletek, sok a befejezetlen beruházás. Az ilyen vállalatok valószínűleg csődbe jutnak, mert a bankok nem fognak rajtuk segíteni. » A Csehszlovák Állami Bank a viszonylag magas diszkontláb* segítségével (a pénz megdrágításával) kényszeríti a kereskedelmi bankokat, hogy a kamatlábak emelésével kellő nyomást gyakoroljanak a vállalatok álmosító gazdaságpolitikájára. A kereskedelmi bankoknak a konkurencia szorítása miatt olyan tevékenységekbe kell belevágniuk, amelyeket eddig nem végeztek, például újra bevezetésre kerülnek a váltók. A bankoknak ezentúl sokkal jobban kell majd törődniük ügyfeleikkel, differenciált kamatpolitikát kell folytatniuk az ügyfél piaci helyzetének függvényében. A közeljövőben számolni kell az értékpapírok teljes skálájának térnyerésével, beleértve az állami, helyi és alkalmazotti kötvényeket stb. Rövid időn belül létrejön a tőkepiac, ami a csehszlovák tőzsde megalakulásának előfeltétele. A Csehszlovák Állami Bank addig ideiglenes másodlagos tőkepiacot akar teremteni, ami azt jelenti, hogy aukciókon lehetne az értékpapírokkal kereskedni. A bankrendszer fontos részét képezi majd a felügyelet, amelynek célja a bankok kockázatának csökkentése, és ezáltal a pénzpiac megszilárdítása. A bankrendszer fejlődését befolyásolni fogják a privatizációs folyamatok. Lehetővé válik - hazai és külföldi tőke részvételével — újabb kereskedelmi bankok alapítása, néhány már létező bankot részvénytársasággá lehet átalakítani, hogy egyelőre elégtelen saját erőforrásait fel tudja tölteni. A bankok igyekezni fognak aktív politikát folytatni, hogy elnyerjék a legszélesebb rétegek bizalmát: úgy akarják a kamatpolitikát irányítani, hogy az embereknek érdekük legyen takarékoskodni. Hasonlóképpen a külföldi beruházók bizalmát is élvezni szeretnék, hiszen éppen ők azok, akik a bankrendszeren keresztül jelentősen meggyorsíthatják gazdaságunk jelenlegi nehézségeinek leküzdését. * A diszkontláb az a kamatláb, amelyért a központi bank (Csehszlovák Állami Bank) a kereskedelmi bankoknak hitelt nyújt. Magassága befolyásolja a kereskedelmi bankok hitelpolitikáját: emelése megdrágítja a pénzt, így korlátozza a hitel iránti keresletet, meggyorsítja a hitelek visszafizetését. A diszkontláb csökkentése ellentétesen hat. Jelenleg a diszkontláb 10 százaik- PAVEL VAŐEK V____________________________________________________________________4 Szójagondok Gondokkal küzd a szója nemzetközi piaca. A hagyományos vásárló országokban a gazdasági recesszió következtében világszerte csökken a kereslet. Másik részről, a dél-amerikai szójatermelésnek a következő év tavaszán és nyarán várható csökkenés miatt, a kínálat visszaesése is fenyeget, ami viszont az árak emelkedéséhez vezethet, véli az American Soybean Association (ASA). Ez hatással lehet a feldolgozóiparra is. (Handelsblatt) 150 növényvédő szert kivonnak a forgalomból Hollandiában igen nagy hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre. A táptalajos és tápoldatos termesztési módot alkalmazó kertészeknek három éven belül szennyvízülepítő és -tisztító beruházást kell megvalósítaniuk. Idén és jövőre összesen 150 növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és csak egy engedélyt adtak ki (bár az agrokémiai gyárak harmincat kísérleteztek ki). A szántóföldeken felhasználható istállótrágya mennyiségére felső (!) határt állapítottak meg, bár a holland mezőgazdaság az igen nagy állatsűrüség miatt jelentős trágyatöbblettel rendelkezik. „Tulipánország,, céltudatosan készül az 1992. utáni egyesült európai kereskedelemre. A Közös Piac országainak ma még eltérő szermaradvány-előírásai közül mindig a legszigorúbb mércét veszi alapul a holland szabvány. (Mg) I ( ÚJSÁG "Hl 1991. április 15. A dohányról bővebben JT Palántanevelés A dohányt hazájában sem vetik szabadföldbe. A dohánypalántákat melegágyakban vagy fóliasátrakban neveljük, és 50-55 napos korban ültetjük ki. Ilyen módon kisebb területen hatékonyabban védekezhetünk a gyomnövények, kártevők és kórokozók fellépése ellen. A melegágyhoz friss istállótrágyát használunk. Legjobb a ló- és szarvasmarhatrágya 1:1 vagy 1:2 arányú keveréke, amely biztosítja a melegágyban a szükséges meleget, és hogy ez hosszabb ideig kitartson. Az istállótrágyát jól letapossuk. 70-80 cm-es rétegmagassághoz 1 mz-re 400-500 kg istállótrágyával számolunk. T alajfertőtlen ítés A jól megtaposott trágyarétegre ráhelyezzük a keretet, és ebbe 10 cm-es rétegben beleszórjuk a humuszban gazdag termőtalajt. Ez lehet házi készítésű komposzt, megfelelően humifikált lombföld (erdei talaj), gyepszintföld, pillangós területek felső 10 cm-es rétege vagy ezek keveréke. Erre 5 cmes rétegben rászórjuk a magházföldet, a magas humusztartalmú, jól beérett, átrostált és fertőtlenített komposztot. A fertőtlenítést vagy vegyszerrel, vagy forró gőzzel ősszel végezzük. A komposzt fertőtlenítése csak akkor hatásos, ha előtte apró lyukú rostán átrostáljuk. A leghatásosabb a 90-100 C-os gőzzel való fertőtlenítés. Vasedényben végezzük, amelyen lyukacsos csövet vezetünk keresztül, és így juttatjuk az edénybe a gőzt. A fertőtlenítést minimálisan 45 percig végezzük. A vegyszeres talajfertőtlenítéshez a következő vegyszereket használjuk: Nematin: - 0,6 litert 20 liter vízben jól elkeverünk, 1 m3 komposztra elegendő. Formalin: - 1,25 litert 30-50 I vízben jól elkeverünk - 1 m3 komposztra elegendő. A Nematint és a Formaiint csak száraz komposztra alkalmazzuk. A levegő hőmérséklete legalább 5 C legyen, de a legmegfelelőbb a 15-20 C- os hőmérséklet. A fertőtlenítést úgy végezzük, hogy a komposztot 25 cmes rétegben elterítjük, utána leöntözzük. így a komposzttömeg magassága eléri az 1 m-t, majd PVC-fóliával letakarjuk, és hagyjuk pihenni. Használhatunk ezenkívül talajfertőtlenítő vegyszert is, 1 m3 komposztra 200 grammot. Nedves komposzttal jól elkeverjük, és PVC-fóliával letakarjuk. Ha a komposzt hőmérséklete 10"C, akkor csak 4 hét múlva, de ha 20°C-on felüli, akkor már 2 hét múlva használhatjuk. A komposztot kitakarás után jól megkeverjük, hogy a vegyszerek elpárolgását meggyorsítsuk. Perlites kezelés és gyomirtás A palántaágy talajának tápanyagszintje akkor tekinthető megfelelőnek, ha 100 g talajban N:20, P205:50-80, K2O:200-300 mg hatóanyag található. A palántanevelő közeg fizikai tulajdonsága - a talaj szerkezete - közömbös kémhatású perlittel javítható. A perlites közegben a gyökérképződéshez kedvezőbbek a feltételek, és a dúsabb gyökérzetű, erőteljesebb palántáknak jobb az eredési aránya. A perlites kezelés akkor hatásos, ha nemcsak a magházföldet, hanem a palántanevelő közeg felső 8-10 cmes rétegét is keverjük 25 térfogatszázalék arányban nedvesített perlittel. Hasonlóan készítjük el a pajántanevelő közeget és a magházat a fóliasátorban is. Természetesen a fóliasátorban nem használunk istállótrágyát vagy esetleg csak vékony rétegben. Itt a palántanevelő talajréteg alá száraz szalmát használunk, de ez nem feltétlenül szükséges. A gyomirtáshoz Devrinol 50 W vagy ENIDE 50 W gyomirtó szereket használunk. A már előkészített magágyra vetés előtt 100 m2 területre, 20-30 g Devrinol 50 W és 100-150 g Enide W 300-500 I vízben feloldott vegyszert öntözünk ki (3-51/1 m2), de ezt a mennyiséget kétszeri öntözéssel juttatjuk a talajra, hogy egyenletesebben tudjuk elosztani. Az első öntözés után megvárjuk, hogy a talaj megszikkadjon, és akkor 3-5 cm mélységig gereblyével fellazítjuk. Utána kiadagoljuk a második részt is. Ezt a munkát akkor végezzük, ha a talaj hőmérséklete 20 C körül mozog, mert alacsonyabb hőmérsékleten csökken a vegyszer hatása. Ha a felhasznált komposzt nem volt megfelelőén fertőtlenítve, ajánlatos még az elkészített magágyra vetés előtt Topsin M vagy Fundazol 50 WP 0,1 százalékos oldatot egyenletesen kiöntözni. Az adag: 6 liter 1 m2 területre. Hogy a csíranövények el ne pusztuljanak Ha a melegágytalaj hőmérséklete eléri a 20 C-ot, elkezdhetjük a vetést. 1 m2-re 0,3-0,5 g vetőmaggal számolunk. A vetőmagot száraz finom homokkal és fahamuval keverjük, mert így a vetés egyenletesebb lesz. Vethetünk öntözőkupával, amelyben a vetőmagot vízzel keverjük, és a szórófejen keresztül elvetjük. Vetés után a magágyat fertőtlenített magházfölddel kell felülszórni mintegy 0,5 cm vastagságban, és tapogatással a talajrészecskéket a magvakhoz kell tömöríteni. A bevetett területet a talaj nedvességi állapotától függően kell öntözni, hogy a felső réteg ne száradjon ki, mert különben a csíranövények elpusztulnak. A melegágy vagy fóliasátor hőmérsékletét a lehetőségekhez mérten úgy szabályozzuk, hogy a dohány igényét minél jobban kielégítse. A dohánymag csírázási optimuma 25-27 C. A kisebb hőingadozás a csírázásra élénkítően hat. A 30 C feletti és a 10 C alatti hőmérséklet a csírázás idején káros hatású. A melegágyak és a fóliasátrak páratartalmát, hőmérsékletét és a talaj nedvességtartalmát szellőztetéssel szabályozzuk. A palántanevelés kezdeti időszakában (csírázás, kezelés) kevés szellőztetésre van szükség, legfeljebb a déli órákban. Később, ha az időjárás kedvező, a szellőztetés időtartamát fokozatosan meghosszabbítjuk. Ha a palánták már zárt állásúak és a külső hőmérséklet a 18-20 C-ot meghaladja, egész nap szellőztethetjük a melegágyat és a fóliasátrat. Az öntözés szerepe Az öntözés a palántanevelés egyik legfontosabb munkafolyamata. Általános az az elv, hogy a palántaágyakat eleinte gyakrabban, de kisebb vízmennyiséggel, később - ha a palánták már annyira fejlettek, hogy a talaj felszínét beárnyékolják - ritkábban, de bőségesebben kell öntözni. Vetés után a kezdeti időszakban - lombzáródásig - a talaj felszíne legyen nyirkos, később lombzáródás után ez már káros. Egyrészt mert a talaj nem tud eléggé szellőződni, így akadályozza a gyökerek lélegzését, másrészt a nedves felület a palántabetegségek legjobb terjesztője. Ezért, ha az ágyak nedvesek, az öntözést szüneteltetve fokozottan kell szellőztetni mindaddig, míg a talaj felszíne fel nem szikkad. A talajnedvesség párolgása a talajt lehűti, így hűvös időjárás esetén csak mérsékelt öntözés ajánlatos. Vigyázni kell, hogy a talaj túlságosan ne hűljön le, mert különben a palánták nem fejlődnek. A palánták lombzáródása után, száraz, meleg időben, ha a talaj felszíne - 0,5-1,0 cm mélységig már felszikkad, főleg ha meleg széllel is párosul, a délelőtti órákban öntözni kell. Csírázáskor szükség lehet öntözésre a déli vagy a délutáni órákban is. A nagymértékű páraképződés miatt lehetőleg kerüljük fólia alatt az esti öntözést. Öntözésre általában a lágy víz (esővíz, folyóvíz) alkalmas, és nem hagyható figyelmen kívül az öntözővíz hőmérséklete sem. Vetéskor és a kelést követő kezdeti időszakban kedvező a meleg (langyos) víz, amivel a lehűlés megakadályozható. Később a palánták fejlettebb állapotában a levegőével egyező hőmérsékletű víz alkalmazása a legmegfelelőbb. Az öntözési mód megválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a durva sugarú öntözés a magágyakat tönkreteheti. Ezért keléskor és a kelést követően jó porlasztású öntözőre van szükség, de a későbbiek folyamán is csak gyenge, esőszerű öntözés alkalmazható. A dohánypalánták növényápolása leegyszerűsödött, mivel a korszerű, általános hatású talajfertőtlenítő szerek gyomirtó hatása 75-95 százalékos. Eredményes talajfertőtlenités és vegyszeres gyomirtás esetén a gyomlálási munkák minimálisra csökkenthetők, illetve elhagyhatók. VITÁRIUS LAJOS (Holnapi számunkban a dohánypalánták betegségeivel és növényvédelmével foglalkozunk.) (Stanislav Barcák illusztrációs felvétele)
