Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-13 / 47. szám
1991. április 13. p —---------------------------IC ÚJSÁG J Zárt intézmény marad? (Folytatás az 1. oldalról) irányítással maga az oktatás és annak színvonala is befolyásolható... Dehát mindenütt tanúi vagyunk annak, hogy az állami irányítás szerepének túlsúlyát minden szinten igyekeznek megtartani az illetékesek, s csökken az önkormányzatok szerepe. Látszólagos ellentmondásba bonyolódom, amikor kijelentem: bár az igazgatói jogköröket tekintve vannak korlátozások, lehetőségeink ma mégis jóval nagyobbak. Elméletben ma azt és úgy oktatunk, amit és ahogy mi akarunk. Ugyanakkor még nem épült ki a tanfelügyelői rendszer, és az ilyen átmeneti jellegű korszakokban az igazgató és a tanári egyéniségek hatása komoly tényezőként lép előtérbe. A tananyag harminc százalékával maga a tanár “gazdálkodik”. A baj abban rejlik, hogy az ún. “törzsanyag” nincs meghatározva. Mi viszont átmeneti iskolatípus vagyunk. A mi tanulóink fölvételíznek majd és az eredményességükért nekünk felelősséget kell vállalnunk! léhát szükség van az országos viszonylatban is elfogadott törzsanyagra. Ha pl. a tanulóink közül valaki pedagógiai főiskolára jelentkezik, akkor tudnia kell a törzsanyagot, és amit azon kívül tud, az az oktatási intézményünk benső szabadságából ered. • A régi direktív rendszer az oktatási intézményeket passzivitásra kényszerítette. Emiatt pedagógusaink közül sokan letargikussá váltak, mások elkényelmesedtek, és nyilván akadnak olyanok is, akiknek múltbeli erkölcsi-etikai hozzáállása nem egészen kifogástalan. Kérdésem: Vajon a “reformnak” mennyire “kerékkötői” maguk a tanárok?! — Oktatásunk jelenében bizonyosan ott vannak továbbra is a letargikusak, az elkényelmesedettek és a gáncsoskodók. Viszont szeretném Önt arra figyelmeztetni, hogy minden iskola lényegében egy zárt intézmény. És az volt a félmúltban is! És mindig az adott kollektívától, ha úgy tetszik, a tanári kartól függ, hogy kik a hangadók, és milyen arányban vannak a kezdeményezni tudók és akarók a passzívakkal szemben. Nem igaz, hogy a parancsuralmi rendszerbe minden iskola egyforma volt! Bár meglehet, hogy a tanárok kreativitása nem mindig tükröződött az eredményeken, de a nevelési eredményekben egészen biztosan megmutatkozott. Véleményem szerint az elkövetkezőkben oktatásügyünk teljes struktúraváltására lesz szükség. Noha a középiskolai oktatási törvény sokmindent megenged az állami irányításnak, azért telítődhetne új tartalommal is. Itt van például a pedagógusképzés problémaköre vagy az oktatók anyagi megbecsülésének kérdése. Hiányzik pedagógusaink anyagi megbecsülése. Persze, ennek ellenére is lehet, becsületes, jó munkát végezni, de hosszú távon oktatásunkat nem alapozhatjuk pedagógusaink megszállottságára. A múltban gyakran előfordult, hogy a különböző iskolák eredményességét versenyszerűen szembe állították egymással. Ha az egyik iskolának két olimpiát nyert tanulója volt, jónak számított, míg az egy olimpiai sikert elkönyvelő oktatási intézményt elmarasztalták. Ez nem igazi verseny. A fontos az, hogy az elkövetkező években iskoláinknak, így a gimnáziumoknak is, sajátos arculatuk legyen. Ha majd a szülő azért íratja be ide a gyerekét, mert ebben a gimnáziumban a számítástechnika oktatása magas színonalon történik, nos, akkor majd beszélhetünk sajátos profilról. Az egészséges verseny a természetes kiválasztódáshoz vezet. VAJKAI MIKLÓS gyerekek Ausztriában egyre több gyerek ingázik. A szülők sok esetben úgy döntöttek, hogy gyerek ott járjon iskolába, ahol a szülő dolgozik. Ez rengeteg időt rabol el a gyermekektől, ráadásul a szülőknek pénzügyi gondokat okoz, mert a lakóhelyen kívüli iskolalátogatásért külön kell fizetni. A gyakorlat súlyosabb következménye, hogy a városokhoz közel levő falvakban elnéptelenednek az iskolák és a kis érdeklődés miatt bezárják őket. Nem ez a követendő példa. (( Gazdasági körkép ^>- ^ Racionalizál az acélóriás Az Egyesült Államok legnagyobb acéltermelője, a USX acélipari részlegeinek korszerűsítését tervezi. Az első negyedévi adózás előtti profitját, 350 millió dollárt szán a kohászati tevékenység átalakítására, gázipari egységeitől pedig megválik — jelentette be a vállalat illetékese. Az erőforrások átcsoportosítása lehetővé teszi a hatékonyabban és nyereségesebben működő egységek továbbfejlesztését, nem kizárt, hogy az acélágazat ezáltal vonzóbbá válik a befektetők számára is. A USX jelezte, hogy az átalakítás során egyes acélipari részlegeit is áruba bocsátja. Pennsylvániai csőgyárának múlt évi bezárása után most le akarja állítani ottani másik hasonló profilú, elavult üzemét is. Ennek felszámolása az érintett divízióvezető szerint azért vált szükségessé, mert bel- és világpiaci túltermelés, csökkenő árak és emelkedő költségek sújtották a magas költséggel és alacsony haszonnal dolgozó üzemet. Folytatódik viszont a lemezgyártás, amely a konténer-, a gépjármű- és az építőipar számára szállít alapanyagokat. A termeléshez a USX indiai kohói szállítják az alapanyagot. A konszern — szintén felújításra szoruló — chicagói South Works szerkezetiacél-gyára jó piac a közeli miniolvasztók számára, bár az általa gyártott cikkekről már egyre több nagy üzem leállt. A vállalat az acélipari dolgozók szakszervezetével közösen megvizsgálja alkalmazotti részvények kibocsátásának lehetőségét. Az elképzelések szerint az üzem folyamatos öntödei kapacitásait 1992-re már 100 százalékban ki fogják tudni használni, szemben a tavalyi 42 százalékos átlaggal. Az új acélipari divízió elnevezésére a vállalat ismét fel kívánja venni az 1986 előtti, jól ismert ÜSS (US Steel) nevet. A névváltoztatáshoz azonban még a részvényesek jóváhagyása is szükséges. Az eladásra szánt gázipari egységek az Apollo Gas, a Carnegie Natural Gas és az FWA Drilling. Dráguló sajtó Számos újságírót fenyeget a munkanélküliség Csehszlovákiában a lapok deficites működése miatt — írja a The Wall Street Journal. Az amúgy is egyre dráguló lapokat különösen a 22 százalékos forgalmi adó sújtja, ami ellen a napokban az egyik szlovák napilap úgy tiltakozott, hogy üres címoldallal jelent meg. A nyomdaköltségek, valamint a papír árának emelkedése miatt az újságok ára Csehszlovákiában 72 százalékkal nőtt tavaly óta. A potenciális olvasó pedig egyre kevesebb, az embereknek nincs pénzük a drága újságok megvételére. A folyóiratok közül csak 28 fogja túlélni ezt az évet. Az állam átmenetileg még szubvencionál néhány újságot, de ezt is hamarosan meg akarja szüntetni. Csehszlovák pénzügyminisztériumi körökből kiszivárgott hírek szerint, az állam egészen addig nem akarja csökkenteni ezt az adót, míg a lapok példányszáma annyira le nem csökken, hogy az már jelentéktelenné tenné az állam ilyen típusú adóbevételt. Különben is a minisztériumban úgy vélik, hogy az újságok árai még mindig abnormálisán alacsonyak. Az emberek kénytelenek lesznek felvenni azt a nyugaton már bevált szokást, hogy csak egy-két újságot vesznek naponta az eddig megszokott három-négy helyett. Ennek ellentmond az a vélemény, miszerint a szlovák lapok egyike sem olyan jó még, hogy egymaga minden szükséges információt szolgáltatni tudjon. AIDS-gyógyszer Dobogós helyen A francia egészségügyi hatóságok hozzájárultak az Imuthiol nevű, AlDS-betegek számára gyártott készítmény korlátozott forgalmazásához — jelentette be a szert kifejlesztő Institute Merieux szóvivője. Az egészségügyi minisztérium kizárólag a kezelőorvos kérésére engedélyezi az Imuthiol használatát, s csak azoknál a betegeknél, akiknél már minden más engedélyezett terápia eredménytelennek bizonyult. Az 1970-ben előállított szer hatását 1983 óta vizsgálják, az arizonai egyetem kutatói szerint az ezzel kezelt, legyengült immunrendszerű AIDS-betegek másodlagos fertőződése a kontrollcsoportéhoz képest a felére esett vissza. Az Imuthiolt egyelőre csak Új-Zélandon gyártják, de még ebben az évben el szeretnék kezdeni az európai előállítást is. Az Imuthiolon kívül eddig csak egyetlen AIDS elleni gyógyszer, a brit Wellcome AZT-je nyert engedélyezést. Franciaország 1989-ben 11,9 százalékkal növelte az általa folyósított segélyek összegét, és növekedésről lehet beszámolni a tavalyi év vonatkozásában is. Párizs két évvel ezelőtti teljesítményével a 3. helyet foglalja el a segélynyújtók sorában Japán és az USA mögött — közölte a 24 legfejlettebb ipari országot tömörítőGazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Franciaország dollárban kifejezve 5,16 milliárd dollárt, azaz a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,54 százalékát fordította a szóban forgó célra. Az OECD fejlesztési segélyekben illetékes bizottsága azt szorgalmazza, hogy Franciaország nagyobb összegekkel járuljon hozzá mind az ENSZ- programokhoz, mind a műszaki segélyekhez. Nem csak “Cömyezetvédelmi papira”, Tisztelt Szerkesztőség! Néhány észrevételemet szeretném közölni Brogyányi Judit, (bt) március 26-án között “Cömyezetvédelmi papira” című glosszájával kapcsolatban. Annál is inkább, mert a népszámlálással kapcsolatos magyarázó íveket magam bocsátottam a szerkesztőség rendelkezésére. Először: Az anyag csak egy előkészítő, a különböző rovatokhoz magyarázatot tartalmazó lapok összege voti, melyet az osztrák kormány, illetve statisztikai hivatal valamennyi ott élő nemzetiség nyelvén nyomtatott ki, és kit hónappal a népszámlálás időpontja előtt bocsátott a lakosság rendelkezésére alapos áttanulmányozás céljából. A hivatalos népszámláló íveket csak ezután kapják kézhez, amelyen csak x-szel jelölik meg a megfelelő rovat megfelelő ablakocskáját, mivel az adatfeldolgozás számítógéppel történik. Másodszor A köznyelvet illetően valóban arra kíváncsiak, hogy milyen nyelven beszélnek otthon, mert azt tekintik az illető anyanyelvének. A kérdezett más nyelvet is megjelölhet, melyet aktívan bír, de nem tekint anyanyelvének. Az viszont természetes, hogy az áUam tudni szeretné, Iák alkotják társadalmát. Csak így lehetséges az Emberi Jogok betartásának ellenőrzése, illetve a területükön élő nemzetiségek számára az igazi otthon megteremtése. Ezért nagyon sajnálom, hogy az újságíró nem vette észre az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal igyekezetét, amivel egyértelműen segít a nemzetiségeknek a hivatalos nyomtatvány kitöltésében. Éppen a kisebbségekkel szemben tanúsított nagyvonalúságra, de legfőképpen az Emberi Jogok tiszteletben tartására kellett volna felhívnia a közvélemény figyelmét, melyről a szlovák kormány a mi esetünkben alaposan “megfeledkezett”?! Nemhogy két hónappal hamarabb nem küldte el a hivatalos nyomtatványok magyarázatát, de ezt a nemzetiségek nyelvén ki sem nyomtatta. Ellenben éh a gyorsan megalkotott diszkriminációs nyelvtörvénnyel, melynek betartását még ellenőriztetni sem átall Sőt a hivatalos népszámláló íveket is hiányosan vagy kitöltve, több esetben a határidőn túl osztotta ki, vagy határidő előtt szedette össze. Nem beszélve arról hogy sok esetben a számlálóbiztosok nem is értették a hivatalos nyelvet nem beszélő idősebbeket. Vagy talán a nálunk tapasztalt rossz népszámlálási gyakorlat felett elsiklott az újságíró figyelme, ezért nem tapintott rá a lényegre?! Az anyag a két különböző nemzetiségi politikát alkalmazó, ugyanakkor az Európai Tanácshoz tartozó, tehát az alapvető Emberi Jogok tiszteletben tartását kötelezettségként vállaló két szomszédos állam igazi arcát szerettem volna szembeállítani egy azonos művelet — ebben az esetben a mindenki számára fontos népszámlálás — végzésében. Ahelyett a glossza a sajtóhibák kipellengérezésével keltette fel a közvélemény figyelmét. Sajnos!!! JÉGH IZABELLA Egy iskola -Folytatás az 1. oldalról) dagógus —, 3 szülő, 2 tanuló, diák, 2 önkormányzati képviselő, 2 fogadóintézményi dolgozó. Sokak véleménye szerint az iskolatanácsok létrehozásával csak a nyugati modellt másoljuk le. Ám alternatívák hiányában nincs más választásunk, mint pontosan követni a miniszteri utasításokat. Az eléggé kötött iskolai irányítás annyiban jó, hogy az iskola közvetlenül érintett csoportjai megismerkedhetnek az iskolában folyó munkával. Eddig — köztudott — a tanügyi igazgatóság befolyása alá tartozott az iskola irányítása, most az iskola közvetlen érintettjeinek is beleszólásuk lesz. Elméletileg az iskolatanácsban leszavazhatók a pedagógusok, mivel a tanácsban kisebbségben lesznek. Az utasítás ugyanis előírja, hogy pedagógusokból 3-6, nem pedagógusokból pedig- egy tanács 10 tag lehet. Gondolom, hogy mindenhol ki fogják használni a maximális pedagóguslétszámot. Az arányt az is kedvezően befolyásolja majd, hogy az igazgatói és a titkári tisztséget is pedagógus látja el. A tisztségekért bizonyára nem fognak kapkodni, mert minden újonnan megválasztott vezetőnek vállalnia kell a kockázatot. A felelősségteljes irányításban pedig senki sem számíthat “felülről” való támogatásra. Fontosnak tartom, hogy az iskolatanácsba megfelelő emberek kerüljenek. Főleg a közös igazgatóság alá tartozó szlovák és magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolákat érinti ez, mivel utasítása az “egy iskola — egy iskolatanács“elven alapszik. Pedig ezekben az esetekben két iskolatanácsra lenne szükség. (babcsán) Klapka-szobor (Folytatás az 1. oldalról) arculatát. A Jókai, a Csehszlovák hadsereg és a Steiner Gábor utca által határolt terület sétálónegyed lesz. Ide tartozik a városháza előtti tér is, ahova az eredeti helyére állítják vissza Klapka Györgynek, a komáromi erődítmény legendás védőjének szobrát. A teret új díszfákkal ültetik ki. A fakivágással kapcsolatban az igazgató elismerte, hogy szabálytalanságot követtek el. ígérete szerint azonban május közepétől ismét a korabeli hangulatot árasztó fásított téren sétálhatnak a komáromiak. SZTRECSKÓ RUDOLF Devizapiaci árfolyamok ( Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991. április 15-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Devlza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,39 53,45 52,92 51,09 54,23 52,66 Ausztrál dollár 22,91 23,37 23,14 21,97 23,67 22,82 Belga frank (100) 85,22 86,94 86,08 83,00 88,28 85,64 Dán korona 4,57 4,67 4,44 4,55 4,74 4,59 Finn márka 7,44 7,60 7,52 7,23 7,71 7,47 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,37 5,21 Görög drachma(100) 16,16 16,48 16,32 15,11 16,65 15,88 Holland forint 15,55 15,87 15,71 15,15 16,11 15,63 ír font 46,81 47,75 47,28 45,12 48,48 46,80 Japán jen (100) 21,58 22,02 21,80 21,00 22,32 21,66 Kanadai dollár 25,47 25,99 25,73 24,78 26,34 25,56 Luxemburgi frank (100) 85,22 86,94 86,08 82,14 88,26 85,20 Német márka 17,51 17,87 17,69 17,23 18,15 17,69 Norvég korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (1000) 23,63 24,11 23,87 23,03 24,47 23,75 Osztrák schilling 2,49 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,16 20,56 20,36 19,24 20,86 20,05 Spanyol peseta( 100) 28,41 28,99 28,70 27,65 29,35 28,50 Svájci frank 20,72 21,14 20,93 20,40 21,46 20,93 Svéd korona 4,86 4,96 4,91 4,72 5,04 4,88 USA-dollár 29,30 29,90 29,60 28,90 30,30 29,60 V_____________________________________________________________________________y
