Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-12 / 46. szám

1991. április 12. Adalék egy kerekasztal-beszélgetéshez Tiszta ügy? A lapunkban március 15-én kö­zölt kerekasztal-beszélgetés so­rán - amelyet a Komáromi járás kertészeivel, felvásárlóival készí­tettünk - az egyik résztvevő, Juraj Hebelka úr részéről elhangzott egy feltételezés, majd kérés. Tu­lajdonképpen arról volt szó, hogy tudomásukra jutott: járásukban egyesek megszegték a politikai és társadalmi szervezetek vagyoná­nak eladására vonatkozó morató­riumot, és a Szlovákiai Kertészke­­dők Szövetsége, illetve a Kerté­szeti Szolgáltatások tulajdonában lévő ingatlanok kerültek eladásra. Az érintettekről, Németh László mérnöktől, a Kertészeti Szolgálta­tások ógyallai részlegének igaz­gatójától és dr. Juraj Korcektől, az SZKSZ, Központi Bizottságának titkárától megtudtuk, hogy az in­gatlan értékesítése a Központi Bi­zottság tudtával, minisztériumi engedéllyel történt. Ez így rend­ben is lenne, de nézzük csak meg kissé közelebbről a dolgot. Németh László - aki egyébként szintén hivatalos volt a fenn emlí­tett kerekasztal-beszélgetésre, de nem jelent meg - kérdésemre, mi is a helyzet a vagyoneladás körül, először nyomdafestéket nem tűrő szavakkal minősítette a beszélge­tés résztvevőit. Majd biztosított arról, hogy sok „érdekeset“ tudna mesélni róluk, és hogy ismeri az okát, miért is tekintik annyira szív­ügyüknek ezt az egész dolgot. Ezután kijelentette: ő személye­sen semmiben nem döntött, mind­az, ami történt, a KB tudtával és jóváhagyásával történt. Ha pedig továbbra is érdekel az ügy, fordul­jak Korőek úrhoz, a KB titkárához. A titkár úr először azt állította, hogy nekik, mármint a KB-nak is az az érdeke, hogy a szövetség vagyona ne kerüljön idegen kéz­be, és hogy nem is tervezik azok eladását. Konkrét kérdésemre az­tán elmondta, hogy az ógyallai telepen kívül még három esetben került sor ingatlan értékesítésére, természetesen mindhárom alka­lommal hivatalos úton, kivételes minisztériumi engedéllyel. Az ok? A KB-nak 2,5 millió korona adós­sága volt, amit nem tudtak volna más forrásokból előteremteni. To­vábbá Ógyallán szállodává-alakít­­ják át a Kertészeti Szolgáltatások tulajdonában lévő egyik épületet, és a munkálatok befejezéséhez szükség van 2-3 millió koronára. Ezért a KB úgy döntött, hogy pénzzé tesznek egy-két épületet, felvásárlótelepet, amelyből fede­zik a hiányt. Megtudtuk tehát, miért is ne­heztelnek a termelők és az SZKSZ járási bizottságának dol­gozói: az általuk létrehozott va­gyon jelentős része a KB fenntar­tására szolgál. Felmerül a kérdés, szükség van-e egyáltalán a köz­ponti irányításra, esetleg nem le­­hetne-e legalább részben csök­kenteni apparátusát és minde­nekelőtt költségvetését? Az alap­szervezetek megerősödésével és hatáskörük bővítésével talán ész­szerűbben ki lehetne használni a megteremtett értékeket. Krasznica Melitta ( ÚJSÁG ) I Figyelmük Szlovákiára irányul Vidia-iroda a Csallóközben Miután a kereskedelmi korlátok egyre kevésbé érzékelhetőek, termé­szetes, hogy szaporodik a lehetősé­geket kihasználni igyekvő, új utakra lépő, az országhatárokon túlra ka­csintgató vállalatok, kereskedelmi iro­dák száma. Ha színesedik az import­ból származó - elérhető árú - termé­kek kínálata, ha külföldön tudjuk érté­kesíteni árufeleslegeinet - mindenki jól jár: a gyártótól a fogyasztóig, bele­értve a behozatalban és a kivitelben ügyködő kereskedőket is. Dunaszerdahelyen tavaly október­ben irodát nyitott a jó nevű - szegedi székhelyű - Vidia Kereskedőház Rt. Dr. Takács Imrével, az iroda vezetőjé­vel az eltelt fél év tapasztalatairól beszélgettem:- A Vidia korábban fém- és háztar­tási cikkek forgalmazásával foglalko­zott. Ma már nem csak az ún. Vidia­­profillal kereskedünk, nem olyan ré­gen élelmiszerekkel, faanyagokkal, textiliákkal és egyéb cikkekkel bővült az általunk forgalmazott termékek skálája. Igyekszünk kihasználni, hogy Csehszlovákia szeretné csökkenteni a tavalyi év végén Magyarországgal szemben fennállt száztizennyolcmillió rubel passzívumát. A két ország kö­zötti megegyezés értelmében június végéig még transzferábilis rubelben történik az elszámolás. Ilyen megálla­podás egyedül Magyarországgal van érvényben.- Milyen termékek iránt érdeklődik Magyarország? Mennyire befolyásol­ják a keresletet az itteni nagyfokú áremelések?- Az áremelkedések nehéz helyze­tet teremtettek, korábban szinte bár­milyen termék attraktív volt Magyaro­­szágnak. Amióta azonban a csehszlo­vákiai áruk megdrágultak, ugyancsak meg kell fontolnunk, hogy mit érdemes Magyarországra bevinnünk. Egyéb­ként nagy érdeklődés mutatkozik kerí­tésdrót, talicskák, ETA-márkájú ipari termékek, szifonok, pléhek, csövek, káposztasavanyitó hordók, betonvas­­hajlitó és -daraboló gépek iránt. A csehszlovák termékek exportját sok esetben késlelteti, hogy az adott cikket Magyarországon még nem vetették alá az első bevitelkor kötelező, állam­közi szerződéssel szabályzott ún. be­­vizsgáztatási eljárásnak. Ez eléggé hosszadalmas folyamat, egy-egy ter­mék vizsgálata két-három hétig is el­tarthat, ehhez jön még az ügyintézés. Ezért rendszerint megkérdezzük a gyártókat, szállítottak-e már Ma­gyarországra.- Mi a helyzet a Csehszlovákiába irányuló magyar exporttal?- Az esetleges bevizsgázás itt is időt vesz igénybe, a behozatalt meg­nehezíti, mert megdrágítja a húsz szá­zalékos behozatali pótlék. Bizonyos enyhítést jelent az az április 1-jén életbe lépett rendelet, amely szerint legalább a nem közvetlenül árusítás­ra, hanem további feldolgozásra szánt importált árut már nem terheli az emlí­tett vámon kívül felszámított pótlék.- És milyen az áremelések hatása a csehszlovákiai felvevőpiacon?- A bekövetkező áremelések tu­datában az emberek jó előre bevásá­roltak, ellátták magukat tartós haszná­lati cikkekkel. Nem csoda, hogy idén alaposan megcsappant az üzletek for­galma. Olyan termékek behozatalát kell szorgalmaznunk, amelyekre meg­van az igény, biztosan vevőre talál­nak, amelyekért a vásárlók nem saj­nálják kiadni a pénzt. Éppen ezért egyre fontosabb szerepet fog játszani a piackutatás. Ezen a téren felhasz­nálhatom széles ismeretségi körömet, hiszen korábban a Dunaszerdahelyi Járási Építkezési Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese voltam. Egy biztos: ha jelzem a keresletet, és Ma­gyarországon elérhető az a bizonyos cikk - a Vidia előteremti.- Érdekesnek találom, hogy nem rendelkeznek külkereskedelmi joggal. Egyelőre nincs rá szükségünk. In­kább kihasználjuk, hogy számtalan gyártónak is van joga külkereskedelmi tevékenységet végezni. Sok esetben külkereskedelmi vállalatokon keresz­tül bonyolítjuk le az ügyleteket. Mivel csehszlovák állampolgár vagyok, szerződéseket a Vidia nevében nem írhatok alá. Az én tisztem annyi, hogy előkészítsem azokat. Beszélgetésünk közben betoppant Szekeres Imre, aki egyben a Vidia képviseletét is ellátja. Megtudtam tőle, hogy a vállalat Csehszlovákiában há­rom évvel ezelőtt vetette meg a lábát, de mivel a főváros elég messze van, figyelmük egyre inkább Szlovákiára irányul. A dunaszerdahelyi iroda meg­léte is ezt bizonyítja. Azért nyitották meg éppen a Csallóközben, mert itt az egész környezet Magyarország felé inklinál........................... A. KIS BÉLA 5 A választott malacok takarmányozása Több nyers rostot A választott malacok fejlődését a következő tényezők határozzák meg: testtömegük (súlyuk) elválasztás­kor, takarmányozásuk, egészségi álla­potuk és környezetük, ^zek a ténye­zők egymásra is hatnak, úgyhogy ne­héz őket külön-külön vizsgálni. Rend­kívül nagy fontossággal bír a környe­zeti hőmérséklet, hiszen nagyban be­folyásolja a választott malacok életben maradását és további fejlődését. A kedvezőtlen környezeti feltétele­ket nem lehet leküzdeni takarmányo­zás útján. Fontos mozzanat, hogy el-Mint ahogyan külön gond a hasmenés elleni védekezés. Elválasztás után a malac emésztőrendszere még ala­kulóban van, épp ezért tápjának olyan nyersanyagokat kell tartalmaznia, amelyeknek alacsony a savkötő ké­pességük. Ugyanakkor ajánlatos a tá­pot szerves savakkal kiegészíteni, mi­vel ezek elősegítik a fehérje lebontá­sát a gyomorban. Mások azt ajánlják, hogy az elvá­lasztás után adott táp tartalmazzon több nyers rostot, mert az is elősegíti a bélfunkció kifejlődését, illetve meg­választáskor a malac minél nehezebb legyen, ez kedvezően befolyásolja a továbbiak folyamán a súlygyarapo­dást. Ha mondjuk az elválasztásra 25-29 napos korban kerül sor, akkor az összefüggés a következő: ha elvá­lasztáskor a malac 6,14 kg nehéz volt, akkor 78 napos korában a súlya várha­tólag 30,4 kg lesz, ami 454 g napi súlygyarapodásnak felel meg; ha elvá­lasztáskor a súly 7,95 kg volt, akkor 78 napos korában testtömege valószínű­leg 35,6 kg lesz, ami 529 g napi súlygyarapodást jelent. Ezenkívül az elválasztáskor a mondjuk 7 kg súlyú malacok kevésbé fogékonyak a has­menésre, és a fejlődésüket aránylag könnyen biztosíthatjuk közepes minő­ségű takarmánnyal. Épp ezért a leg­célszerűbb a malacokat akkor elvá­lasztani a kocától, amikor testsúlyuk legalább 6,5 kg. Sajnos, nagy birtokokon az elvá­lasztást már 21 napos korban megej­tik, pedig olyankor a malacok csak 4,5-6 kg nehezek. Ezeket a malaco­kat épp ezért különös figyelemmel kell gondozni, kiváló minőségű takar­mánnyal kell etetni, hogy fejlődésük folyamán beérjék a többieket. Ez kü­lön göndot jelent a tenyésztőknek. gyorsítja a takarmány feldolgozását a belekben. Érdekes, hogy alacsony létszámú állományokban, amikor te­hát csak néhány malacról van szó, a korlátozott, azaz csökkentett takar­mányozás az elválasztás utáni első 7-10 nap folyamán kedvezően befo­lyásolta a hasmenés jelentkezését és lefolyását. Egyes kutatók szerint né­hány takarmányféle túlérzékenységet vált ki a választott malacoknál. Ennek eredménye a gyenge súlygyarapodás és a hasmenés jelentkezése. Ez az elmélet még bizonyításra szorul. Egyébként a hasmenés ellen még mindig leggyakrabban antibiotikumot használnak. De hogy melyiket, mikor és mennyi ideig kell alkalmazni, azt a konkrét esetben az állatorvosnak kell megmondania. A hasmenés ellen kaphatók már vakcinák is, alkalmazá­suk nagy állományokban feltétlenül indokolt. És még egy utolsó tanács: elválasztás után a malacokat legjobb kisebb (2,5 mm) pelletekkel takarmá­­nyozni. A nagyobb pelletek (4-5 mm) csökkentik az emészthetőséget, és nem fokozzák olyan mértékben a súlygyarapodást, mint a kisebb mé­retűek. (Föld népe) Húsz éve kezdtünk- Községünkben, mint köztudott, az utóbbi években módfe­lett fellendült a fóliázás. Olyannyira, hogy Nádszeg - ezen a téren - a Galántai járásban az élvonalba került. Persze, nálunk is nehéz volt a kezdet. Pontosan emlékszem: itt 1971-ben kezdődött el a fóliázás. Abban az esztendőben alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Igencsak érdekes volt a rajt. Minden úgy kezdő­dött, hogy védekeznünk kellett a fákat tömegesen ellepő pókokkal szemben. Azért is csúfolják a nádszegieket „pók­­macskásoknak". A permetezést sikerrel alkalmaztuk a kárte­vők ellen. Mindezt követően vetődött fel: el kellene kezdeni komolyabban kertészkedni Nádszegen. Sándor Gábor, a Sza­bad Földműves egykori szerkesztője volt a gondolat atyja. Neki ugyanis akkoriban már volt egy körülbelül 4x3 méteres fóliasátra. Azt csodálta szinte mindenki. Az első évben kertészszervezetünknek 18-20 tagja volt, főképpen középkorúak. Akkortájt 17 koronába került a fólia métere, amelyet általában Gútán szoktunk megvásárolni. Ilyenek voltak tehát az első lépések. Természetesen rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. Gyenge volt például a váz, amelyre a fóliát kihúztuk, s bizony gyakran belekapott a szél. Volt is ám ilyenkor káró’rvendő bőven. Nevetgéltek­­gúnyolódtak, hogy minek fogunk bele olyanba, amihez nem értünk, hogy ne akarjunk hirtelenjében meggazdagodni, elő­ször tanuljuk meg a fóliázás alapszabályait... Mi, persze nem adtuk fel - és az évek múlásával tanultunk is. Nem keveset. S mit ad isten, egyre többen kezdtek irigykedni fóliáink és terményeink láttán. Majd mind többen álltak be a kertészkedők sorába. A második évben már erősebb konstrukciókat szereltünk össze, aminek meg is lett az eredménye. Csak összehasonlításképpen: amíg az első évben 86 ezer korona forgalmat bonyolítottunk le, a rá következő esztendőben már 320 ezer koronánál is többet. Tíz év elteltével alapszervezetünknek vagy 300 tagja volt, ma pedig már ötszáznál is többen vagyunk szervezett kertész­kedők. Legfontosabb előveteményünk általában a retek, míg főnö­vényként a paprikát honosítottuk meg. Nádszegen szinte minden megterem - és mindent termesztünk. Tény, hogy sokat segítettek a szakelőadók, és hasznunkra vált a keszthelyi kertészkedőkkel fenntartott baráti kapcsolat is. A nádszegi kistermelők az elmúlt két évtized során valóban sok zöldséget szállítottak az ország piacaira. S remélhetőleg a jövőben is folytatjuk eddigi hagyományainkat. Elmondta: Faragó János Lejegyezte: Susla Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents