Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-08 / 42. szám

1991. április 8. Zsákbamacska A zöldségpiacokat járva mos­tanság úton-útfélen azt tapasztal­juk, hogy kevesebb az olyan pri­mőráru, amelyből a korábbi évek­ben ilyentájt már gazdag válasz­ték volt - főképpen Szlovákia déli járásaiban. Egyesek mindezt az­zal magyarázzák, hogy a megfa­gyott föld későn engedett ki, má­sok a fólia és a vetőmag magas árát jelölik meg okozati tényező­ként. Nemrégiben ellátogattunk a Galántai járás egyik „fólia fel­legvárába1, Nádszegre, s ott ér­deklődtünk e problémával kap­csolatosan. Már hordják a ládákat A község egyetlen felvásárló­helyén nem volt még igazi sürgés­forgás, de azért néhány termelő már jött üres ládákért, s ez jelzi, hogy kedződik a zöldségidény.- Bizony, legalább kéthetes ké­sésben vagyunk - fogad Cserko Margit, a felvásárló vezetője. - A termelők bizonytalanok. Nem is kötöttek szerződéseket ez ideig sem az árura, sem pedig a meny­­nyiségre vonatkozólag. A továbbiakban azt fejtegette, amit szinte mindenütt elpanaszol­nak manapság e témával kapcso­latosan, hogy az első áru egyálta­lán nincs megfizetve. Pedig most, hogy jelentős mértékben drágul a fűtés, a fóliasátrat fűteni egyenlő a csőddel. Majd szóba került az is, hogy tavaly megvolt a szép, egész­séges hazai salátauborka, de „jött“ a bolgár behozatal, amelyre végkép nem volt szükség. Ez egy nagyon komoly tényező, amellyel bizony számos kistermelőnek kedvét lehet szegni - Nádszegen is. Emiatt bizonytalanok az embe­rek: várják, hogyán alakulnak a dolgok, hogy változik-e az adó, milyenek lesznek a felvásárlási árak... ?- Reméljük, azért csak beindul az idén is a menet - bizakodik Cserko Margit. - Tavaly minden rendben ment. Partnereink - a Vágsellyei Jednota, a Galántai Zelenina és a Karlovy Vary-i Me­zőgazdasági Kombinát - teljes mértékben elégedettek voltak ker­­tészkedőink árujával. Nádszeg különösen arról híres, hogy szinte mindent termesztünk itt nem sza­­kosodunk mindössze egy-két zöldségfajtára. A pénz ösztönöz- A több mint 3700 lakosú köz­ségünkben csaknem ötszáz a fó­liázó - mondja Bugár Tibor pol­gármester. - Az idén, valamivel kevesebb a felhúzott fólia, mint az előző években. Elsősorban azért, mert a kertészkedők az elővete­­ményt, a retket, a salátát nem fólia alatt termesztették. A község első embere fölöttébb büszke arra, hogy a Galántai já­rásban a nádszegiek adóbevallá­sa volt a legzökkenőmentesebb. Annak meg kimondottan örül, hogy az idén már nem marad az összes pénz a járási adóhivatal­ban, hanem 80 százaléka vissza­kerül a községbe.- Ez is minden bizonnyal ösz­tönzi majd az embereket, hiszen mostanáig a bevallott adóból szin­te semmit sem láttunk. Tavaly már maszekok is átvették az árut a ter­melőktől. Nem drágábban ugyan, de a kertészkedőknek minden­képpen megérte. Hiszen nem kel­lett adót fizetniük. A mostani helyzet nem más, mint zsákba­macska. „Továbbra is kertészkedem“ A hatvan esztendős Faragó Já­nos a kertben szorgoskodik, a ta­lajt készíti elő a paprika alá.- Községünkben 1971-ben kezdtük a fóliázást, akkor termé­szetesen kis területeken. Alap­szervezetünknek 18-20 tagja volt, fokozatosan mindent meg kellett tanulnunk. Nézze, én azt mon­dom, hogy jó befektetés a fóliá-A BSE-kór és következményei Nagy-Britanniában a kormány határozatot hozott arról, hogy a BSE-kór terjedésének veszélye miatt tilos a vágóhidakon a szar­vasmarha-koponyák feldarabolá­sa. Ezt a műveletet eddig azért végezték, mert így könnyebb volt az állatok koponyájáról a fejhúst lefejteni. A kormány tervezi továb­bá egy olyan szakértői bizottság felállítását, amely megvizsgálja az állatitakarmány-előállító iparágat, kimutatja annak gyenge pontjait, s biztosítja e fontos szektoron be­lüli megfelelő ellenőrzést. Minder­re azért van szükség, mert a BSE- megbetegedéseket feltehetőleg olyan állati takarmány fogyasztá­sa váltotta ki, amelybe kergekór­ban elpusztult birkák maradványai kerültek. A betegség következté­ben Nagy-Britanniában eddig több mint 20 ezer marha pusztult el. (Financial Times) Biotechnológiai prognózis Az Európai Vegyipari Szövet­ség biotechnológiai tanácsadó Höfekenetefe Emlékeznek még Ceausescu ,,A lakosság tudományos alapon történő étkeztetése“ című népé­­heztető receptjére?... Mikor arról olvasok statisztikai kimutatást és tudományos esz­mefuttatást, hogy a negyvenes korosztály megugró halandóságá­nak oka a mozgáshiány, és autóz­ni milyen egészségtelen, nem is szólva a kipufogó gázokról, akkor biztos lehetek abban, hogy nem parkokat szándékoznak létesíteni, földalatti garázsokat, megfelelő úthálózatot építenek, hanem ép­pen ellenkezőleg, a benzin árának emelésére készülnek. Mikor azt tanácsolják, hogy gyalogoljunk többet, bizonyára nem a tömeg­­közlekedést fogják fejleszteni, nem is a cipőárak csillagos egekig emelését állítják meg. Sőt rövide­sen talán újabb ,,politikustudó­sok“ azt bizonyítják majd, hogy milyen egészségtelen a cipővise­lés és mezítláb szebb az élet. Vegetáriánus vagyok, tudom, .hogy ez az életmód milyen egész­séges, meg hogy a hús mi min­dennel helyettesíthető. De azt is tudom, hogy felemelték a hús árát, s bár nem a kormány emelte - ő csak a tápot, az energiát drágítja, az adót növeli, leértékeli a koronát, valamint csökkenti az Európában egyébként szokvá­nyos mezőgazdasági .támogatást -, a hús ára csak úgy szabadon, vagyis szabadárasan emelkedett. Egyre többet hallom a meghök­kentő (?) javaslatokat: Állítsuk vissza a benzin nélkül is ,, műkö­dő“ lovakat. Krumpli helyett együnk inkább csicsókát, mert az sokkal egészségesebb. Üzemel­tessük az autókat faszéntüzelés-UXSAG3J zás. Legalábbis eddig megérte. Mert mindig volt hol kevesebb, hol több haszon. Azt hogy módfelett kézimunka-igényes nem kell hangsúlyoznom. A szövetkezetek is fölhagytak a kertészkedéssel, mert nem győzték. Nem elég ám valamit egyszer-kétszer megka­pálni... van úgy, hogy ötször-hat­­szor kell. A kertészkedés időigé­nyes munka. János bácsi általában paprikát és paradicsomot termeszt. Minde­­kelőtt a PCR-fajtát részesíti előny­ben. Az idén palántáz majd fű­­szerpaprikát is, Carmen-fajtát.- Problémák természetesen mindig akadnak. Főképpen úgy, júniusban, amikor egy-két hétig holtszezon van. De hát ez ideig mindig átvészeltük valahogy. Ha az egészségem engedi, én to­vábbra is kertészkedem majd. Mert kell ez a munka, a szívem­hez nőtt. „A keveset is megbecsülöm“ Győri Imre már húsz éve aktív kertészkedő.- Kell a nyugdíj mellé egy kis kiegészítés. A feleségem is csu­pán a 140 koronás állami juttatást kapja. Egyébként csak négy áron gazdálkodunk. 1989-re mindösz­­sze 160 korona adót fizettem, ta­valyra pedig - mivel elmúltam het­ven éves - már nem is kellett fizetnem. Az előveteményünk ál­talában retek, azt követően pedig paprikát palántázunk ki. Ez ideig a vetőmagokat mindig időben megszereztük, s nem voltak prob­lémáink az áru értékesítésével sem. Hogy megéri-e fóliázni? Meggazdagodni nem fogunk, ah­hoz túl kis területen gazdálko­dunk, de hát ugye, aki a kicsit nem becsüli... xxx A helyzetet tehát úgy össze­gezhetnénk, hogy az emberek eléggé határozatlanok, várnak. Szerencsére azonban akadnak olyanok, akik továbbra is bizako­dóak és holnap is felhúzzák a fő­li ót SUSLA BÉLA csoportja szerint a biotechnológiai termékek forgalma az összes ve­gyipari termék forgalmának 8 szá­zalékát (83.3 milliárd ECU-t) fogja elérni. A leggyorsabb fejlődést a bio­technológiai módszerek alkalma­zásában a vegyiparban, a gyógyszeriparban és az elektro­nikai iparban látják, mert a műsza­ki problémákat ezekben az ága­zatokban lehet a leggyorsabban megoldani. Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban a bio­technológia alkalmazása lassúbb ütemű, mert jelentős technikai ne­hézségeket kell még legyőzni. (Mm) 5 Közgazdasági figyelő ^ ^ A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója > A központi tervgazdaság sokéves létezése a pénzviszonyok feladatának és jelentőségének, a pénzintézetek tevékenységé­nek lebecsüléséhez vezetett a csehszlovák nemzetgazdaság­ban. Ezzel összefüggött bankrendszerünk fejlődésének fokoza­tos elszakadása a világban lejátszódó folyamatoktól, amit a bankkonkurencia felszámolása kísért. Az említett negatív folyamat következtében nálunk a pénzin­tézetek messze elmaradnak a lehetőségektől. Ez egyik oldalon- pénzpiac fejlesztésének jelenlegi gondjaival kapcsolatban- a banki és pénzügyi infrastruktúra megerősítésének szükség­­szerűségét idézi elő, a másik oldalon meg kell tanulni a pénzin­tézetekkel való kapcsolattartást. Új rovatunk - amelyet a pozsonyi Szlovák Mezőgazdasági Bank Rt. lát el anyaggal - feladata lesz, hogy fokozatosan megvilágítsa a pénzpiac helyzetét, amelynek jelentős szere­pet kell játszania a piaci környezet kialakításának meggyorsítá­sában és szabályozásában. A rovat további célja, hogy megma­gyarázza a bankok és a többi pénzintézet működését, és nem utolsósorban, hogy alapvető pénzügyi fogalmakat és kategóriá­kat - amelyekkel minden sikerre vágyó vállalkozónak tisztában kell lennie - ismertessen. A modern pénzügyi menedzsment egész sor fogalommal és kategóriával dolgozik. Ezért igyekezni fogunk ezeket a fogalma­kat tartalmilag megmagyarázni, és szeretnénk tanácsokkal is szolgálni: miként kell őket a más vállalkozókkal, illetve a pénz­intézetekkel és az adóhivatalokkal való kapcsolatokban fel­használni. Annak ellenére, hogy a pénzügyi viszonyok általános érvé­nyűek és a pénzügyi fogalmak, valamint kategóriák tartalma adott, megvilágításuk során igyekezni fogunk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozók optikáját felhasználni. Elsősor­ban a kezdő vállalkozókat szeretnénk segíteni, hogy könnyeb­ben tájékozódhassanak a - vállalkozások kezdetét rendszerint kísérő - problémák rengetegében. A rovatban fokozatosan helyet kapnak az élelmiszergyártás­sal kapcsolatos egyéb információk, főleg olyanok, amelyek szorosan összefüggnek a bankrendszerrel, a pénzgazdálkodás­sal, a könyveléssel és az adópolitikával. A rovat színesítésére törekedve fontosnak tartjuk egyes fogalmak rövid ismertetését, valamint az Önök kérdéseire történő válaszadást. Kedves olvasóink, reméljük, hogy ezzel az állandó rovattal hozzájárulhatunk jobb informáltságukhoz, és a vállalkozóknak segíthetünk helytállni. Részvénytársaság A részvénytársaság a piacgazda­ságra való áttérés legelterjedtebb vál­lalkozási formája: több személy (jogi és fizikai) összefogása közös vállalko­zás céljából. Jogviszonyokban jogi személyként lép fel. A társaság rész­vényeseinek vagyonrésze az alaptőke jegyzésével jön létre. A részvényesek által bevitt pénzeszközök és vagyon, illetve a vállalkozói tevékenységgel gyarapított vagyon tulajdonosa a rész­vénytársaság, amely jogok hordozója, így kötelezettségeket vállalhat. Köte­lezettségeinek és egyéb kötelességei­nek megsértéséért vagyonával felel. A részvényes a társaság kötelezettsé­geiért nem tartozik felelőséggel. Részvénytársaságot alapítani jelen­leg a 104/1990-es számú törvény alapján lehetséges, amelyben aprólé­kosan le van fektetve az alapítás fo­lyamata és feltétele, valamint a pénzügyi gazdálkodás módja. Ennek a vállalkozási formának az az előnye, hogy lehetővé teszi olyan hatalmas tőke koncentrálását, ame­lyet egy vállalkozó nem tudna biztosí­tani, és több személyre száll a vállal­kozás kockázata is. A mezőgazdaságban az eddigi álla­mi gazdaságokból válnak részvénytár­saságok. A földműves-szövetkezete­ket a gazdálkodás ilyen formájára nem ajánlatos átalakítani. Az élelmiszeri­parban az állami vállalatok alakulnak át részvénytársaságokká, az első sza­kaszban jelentősebb külföldi részvétel nélkül. Részvény A részvény értékpapír, amelyhez a részvényes következő jogai kötőd­nek: jogosultság résztvenni a rész­vénytársaság irányításában, jogosult­ság a nyereség, illetve a társaság megszűnésekor a vagyon arányos ré­szesedésében. A részvények számát és névértékűket a részvénytársaság alapszabálya határozza meg. A részvény szólhat névre vagy tulaj­donosra. A különbség az, hogy a tulaj­donosra szóló részvényt a tulajdonos szabadon eladhatja, míg a névre szóló részvényt csak forgatmánnyal lehet másra átruházni, miközben a váltóról szóló törvény értelmében kell eljárni. Az alapszabály rendelkezhet ún. el­sőbbségi részvények kibocsátásáról. Tulajdonosaik a nyereségfelosztáskor elsőbbséget élveznek, de szavazati joguk korlátozott vagy egyáltalán nincs. Elsőbbségi részvényeket a tár­saság alaptőkéjének legfeljebb a fe­léig lehet kibocsátani. Az alapszabályban lefektethető in­gyenes vagy kedvezményes árú alkal­mazotti részvények kibocsátása is. Ezek névre szólóak, csak az alkalma­zottak és a társaság nyugdíjasai köré­ben forgathatóak. Az alkalmazotti részvények tulajdonosai azonos jo­gokkal rendelkeznek, mint a többi részvényes. A részvények meghatározása az alapítólevél legfontosabb rendelkezé­se, mert ennek függvénye a részvé­nyes viszonya a társasághoz, jogai, lehetősége részt venni az irányítás­ban, részesedni a nyereségből. Az értéktőzsde megalakulása után egyes részvényfajták tőzsdeügyietek tárgyát fogják képezni. Szerkeszti: Pavel Vaéek sei. Hordjunk fatalpú cipőt. Fog mosás helyett fogyasszunk almát Különben is, a kutya sem mot fogat, mégis milyen jól harap A túlzott fűtés is egészségteler (lásd: Ceausescunál). Korábban, a Lenin előtti kor szakban voltak a népnyúzók. He lyettük jött a szocializmus, amely ről kiderült, hogy még sokkal in kább nyúz, ám kevésbé hatéko nyan működik. Ezt ékesen bizo nyitotta csődbemenetele, pedic annak idején a régi népnyúzól közül csak azok mentek tönkre akik nem elég hatékonyan nyúz tak. Most viszont itt állunk szocia lizmus nélkül, de igazi népnyú zóink még nincsenek - a pénzű gyi kormányzat kivételével -, mi vei a népnyúzáshoz is tőke kell Állítólag a népnyúzókat majd im portálni fogjuk... (Korcsmáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents