Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-30 / 61. szám

1991. április 30. I ÚJSÁGDi C Hol? Mi? Mennyiért? J ( Közlemény ) Néhány zöldségféle fogyasztói ára a Zelenina üzleteiben 1991.április 29-én TERMEK Losonc Nagymihály Besztercebánya Nagykürtös fokhagyma­­-45-vöröshagyma 10-8-10-10-sárgarépa 8-8-8-8-petrezselyem 10.-10-12-10-zeller 6-. 6-6-fejeskáposzta 6--9-9-burgonya 5,80 5-5,60 5,60 karalábé 14-8-Primőrök 15-10-saláta 3,50 3.-3.-2,70 salátauborka 36.-36.-33.-28.­paradicsom­­. 57-retek 4-3,50 4-2,70 karalábé 3,50 3,50 3,80 3,30 paprika­­­­zöldhagyma 4.-3,50 Déligyümölcs 4.-2.­narancs 17-23.-21. _ kiwi 5,50* . 5,20 . banán 28.­-29.­. citrom 16.-16.-16.­­A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjú­sági és Sportminisztériuma felhívja az alap- és középiskolai igazgatók figyel­mét, hogy mérlegeljék a május 10-i taní­tási nap áthelyezését. A tárca javasolja, hogy az említett nap helyett május 4-én, szombaton legyen tanítás az alap- és kö­zépiskolákban. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanítás módosítása esetében az alapiskolai tanulók számára május 10-én biztosítsák a napközit és az étkezést. AmerikaNyitrán Nyitrán tegnap megnyílt az IBEC csehszlovák—amerikai ke­reskedelmi cég első szlovákiai boltja, amely koronáért kínálja a különféle egyesült államokbeli vállalatok termékeit, főleg elekt­ronikai cikkeket, számítástech­nikai berendezéseket, sportöl­tözetet, kozmetikai készítménye­ket, női és férfi divatcikkeket. v____________: J ([ Gazdasági körkép JL Románia is Nyugatra tart A bukaresti kormány amelyben számos technokrata foglal helyet, elhatározta magát arra, hogy kö­vetkezetesen folytatja az előrehala­dást a Nyugat felé vezető úton. A külföldi befektetéseket törvényileg jelentősen liberalizálta a közel­múltban. Meggondolásra érdemes azonban, hogy a politikai helyzet igen labilis, és hogy a nemzetiségi feszültségek is fennállnak. A lakos­ság többsége ráadásul a piacgazda­ság gyors bevezetése ellen van, mi­vel ez a korlátozó gazdaságpolitiká­val kapcsolódik össze és nagy áldo­zatokkal jár. Mindez fenyegetést je­lent a reformfolyamatra. A románok követelik a munkaidő csökkentését, a bérek és fizetések emelését. A hónap elején úgy két­szeresére emelkedtek az élelmi­szerárak, a fizetéseket az áremelés kompenzálására 60 százalékkal emelték. A bérek lemaradása ko­rábban is a munka termelékenysé­gének és a termelésnek a visszaesé­séhez vezetett. Ennek következté­ben exportveszteségek álltak elő, csökkentek a devizabevételek és romlott a fogyasztási cikkekkel és beruházási javakkal ellátottság. A most már teljes árliberalizálástól to­vábbi erőteljes áremelkedésekre kell számítani. A kormány tudatta, hogy a devi­zakereskedelmet is messzemenően felszabadítják. Egy nagyszabású pri­vatizálási program is megvalósítás alatt áll. Ismeretes, hogy tervbe vet­ték 7,2 millió hektár olyan mezőgaz­dasági földterület visszaadását, amely a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekhez tartozik. Arra számí­tanak, hogy 3,5-5 millió személy fog­ja kérelmezni földjének visszaadá­sát. Ezenkívül azonban érintetlenül marad a hatalmas állami tulajdon, így például az ország valamivel több, mint 34 000 üzletének csak egyharmadát fogják privatizálni. Mivel a nem rentábilis gyárakat bezárják és az állami támogatásokat leépítik, a kormány ebben az évben 420 000 munkanélkülivel számol, ami a munkaképes lakosság 3,6 szá­zalékának felel meg. A nemzeti össztermékeknek (GDP) 1991-ben 5 százalékkal kell növekednie. En­nek már csak 77 %-ban kell az álla­mi szektorból származnia, míg 1990- ben még 84,7 volt ez az arány. A mezőgazdasági termelésnövekedés­nek 6,2 százalékot kel! kitennie. A forradalom után erősen kien­gedték az importféket. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a leg­több OECD-országnak fellendült a Romániába induló exportja, romá­nja összes kivitele körülbelül 40 szá­zalékkal csökkent az elmúlt eszten­dőben, az import ezzel szemben több mint 50 százalékkal növeke­dett. Ez a kereskedelmi mérlegben markáns passzívumot idézett elő. A félszáz országból jövő nyugati beru­házók Romániában eddig mintegy 70 millió dollárt fektettek be 600 vállalatba. A legfontosabb beruházó Hollandia, azt követi Németország. Divat keletre Miközben a férfidivatban vezető német cég, a Hugo Boss Budapest­re telepedett már, a nyugatnémet nőiruhagyártók sem akarnak le­késni a keleti piacok hajnaláról. Már jól megtelepedtek a volt NDK öt tartományában, és most —jóval hosszabb távú megtérüléssel szá­molva — a volt keleti tömb és a Szovjetunió lakosságát veszik cél­ba. Negyven éven át teljesen megfe­ledkeztünk ezekről az országokról. Most változtatnunk kell politikán­kon — vélekedik Manfred Kronen, a düsseldorfi Igedo divatszalonok vezetője, amely vállalat 70 millió márkának megfelelő forgalmat bo­nyolít le. A múlt év folyamán a nyugatné­met ruhaiparnak nagy hasznot ho­zott az ex-NDK igen erős vásárlási hulláma: a női ruhák forgalma 8, a férfiruháké 6 százalékkal nőtt. A ke­letnémet márka nyugatnémetre vál­tásának lehetősége jelentősen hoz­zájárult a keletnémet fogyasztók vá­sárlásainak fellendüléséhez. “Ma mindenki küzd azért, hogy üzleteket köthessen az új tartomá­nyokkal” — mondja Klaus Steil­mann, az egyik vezető európai női­­ruhakonszern elnöke. A Steilmann­­csoport forgalma tavaly 11 százalék­kal nőtt, meghaladva az 1 milliárd márkát. Különösen nagy volt a nö­vekedés a volt NDK területén: 19 millióról-mintegy 40 millió márkára emelkedett a forgalom. Steilmannék beruházni is kíván­nak Németország keleti részén. “Amint a tulajdoni és könyvelési helyzet világos lesz, készek vagyunk megvásárolni egyszerre három válla­latot is az új tartományokban”. E vállalatokba mintegy 15 millió már­kát kellene befektetni gépek és üzemhelyiségek formájában, és 1250 embert kellene elküldeni az 1800 fős állományból. Általában sokkal óvatosabban vi­szonyulnak a nyugatnémetek a ma­gyar, lengyel, cseh és szovjet piac­hoz. “Az első számú probléma ezek­ben az országokban a gyenge vásár­lóerő. Arról nem lehet szó, hogy ter­mékeinket leszállított áron és minő­ségben kínáljuk a keleti áruházak­ban” — magyarázza Günter Roes­­ner, egy nadrágokra szakosodott mönchengladbachi vállalat vezetője. Manfred Kronen a nehézségek ellenére célba vette a szovjet piacot. Klaus Steilmann-nal összefogva 51 százalékos részesedést szerzett egy jövőbeli moszkvai divatközpontban. Jelen akar lenni egy olyan piacon, amely kettő-öt év múlva, — a szov­jet kereskedelmi szabályok liberali­zálódása esetén — jövedelmezővé válhat. denekelótt a különböző magas­­építési ágazatokban (+9,3 száza­lék), az útépítésben ( + 10,9 száza­lék), a hídépítésben (+6,4 százalék) és a különféle mélyépítési szakágak­ban (+15,3 százalék). A magas- és mélyépítésben foglalkoztatott mun­kavállalók létszáma éves átlagban 101 200 volt. Ennek megfelelően a kifizetett munkaórák száma is 4,8 százalékkal nőtt. A munkabérekre és illetmé­nyekre kifizetett összeg 25,3 milliárd schillingre rúgott (+10,4 százalék). Az építőipari munkások átlag­órabére 109 schillingre emelkedett, ami 5,2 százalékos növekedésnek fe­lel meg. Aktív építőipar Az osztrák építőipar az elmúlt évben százmilliárd schillinget meg­haladó értékű építési munkát vég­zett, amivel csaknem tíz százalék­kal múlta felül 1989-es eredmé­nyét Az osztrák központi statisztikai hivatal közlése szerint a magasépítés (+9,5 százalék) és a mélyépítés (+8,2 százalék) Ugyanolyan erőtel­jesen növekedtek, mint az egyéb magasépítkezési szakágazatok (+11,8 százalék) és a különböző mélyépítési szakágazatok (+9,1 szá­zalék). Ismét nőtt a szerepe az átépítési és helyreállítási munkáknak (+19,5 százalék). A nagy- és kisipari építői­pari tevékenység egyaránt profitált a folytatódó konjunktúrából. A nagyi­pari termelési érték az építőiparban 42 milliárd schillinget tett ki (+10,2 százalék), a kisipari pedig 58,8 milli­árd schillinget (+9,6 százalék). Évek óta először érkeztek nagyob rendelések közpénzekből fedezett építkezésekre (+9,5 százalék), min-Szabad munkahelyek Rimaszombati járás Vállalat Beosztás Szabad hely Telefon Cukorgyár rendész 6 225 71 segédmunkás 4 anyagmozgató 9 asztalos 1 géplakatos 3 hegesztő 3 Építőipari vállalat építésvezető 2 238 12 ács 5 közgazdász 1 Hanvai Fsz gépesítő 1 0868/942 80 Közszolgáltató vállalat utcaseprő 1 229 31 parkolódíj-beszedő 6 Nyú styai Ércbányák segédmunkás 9 0865-3341 Dohánygyár munkásnő 8 221 91 Konzervgyár idénymunkás 150 22264 (VI.—VI.15.) Várgedei ÁG autószerelő 1 93 116 (18-as m.) Rimaszombati pékség pék 1 230 52 Nyústyai pékség fűtő 1 230 52 ^_____ ________ ___J Tökcitera, cimbalom és egzotikum Kormánytanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Köztársaság sajátosságainak tiszte­letben tartásával kívánja megterem­teni Szlovákia egységét. Camogursky állást foglalt az esetle­ges idő előtti választások kiírásának le­hetőségével kapcsolatban is. Véleménye szerint a választások megrendezésével nem válna stabillá a szlovákiai politikai majd hozzátette, hogy a békés forrada­lom óta eltelt rövid demokratizálási idő­szak alatt már rengeteg ilyen “csúcsraju­­tásnak” tanúi lehettünk. “Én személy szerint nem tartom hosszú életűnek ezt a pillanatnyi élretörést — fűzte hozzá —, és mi lesz utána?” A miniszterelnök elutasította az idő előtti parlamenti választások kiírásának lehetőségét, de mint mondta, az az SZNT problémája. színtér. “A Demokratikus Szlovákiáért platform jelenleg vezet” — folytatta. c Devizapiaci árfolyamok I ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 30-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,96 52,00 51,49 49,66 52,80 51,23 Ausztrál dollár 23.73 24,21 23,97 22,80 24,50 23,65 Belga frank (100) 83,55 85,23 84,39 81,31 86,59 83,95 Dán korona 4,49 4,59 ,4,54 4,36 4,66 4,51 Finn márka 7,41 7,55 7,48 7.19 7.67 7,43 Francia frank 5,09 5,19 5,14 4,95 5.27 5,11 Görög drachma( 100) 15,89 16,21 16,05 14,84 16,38 15,61 Holland forint 15,25 15,55 15,40 14,84 15,80 15,32 ír font 46,04 46,98 46,51 44,35 47,71 46,03 Japán jen (100) 21,98 22,42 22,20 21,40 22,72 22,06 Kanadai dollár 26,43 26,97 26,70 25,75 27,31 26,53 Luxemburgi frank (100) 83,55 85,23 84,39 80,45 86,57 83,51 Német márka 17,18 17,52 17,35 16,89 17,81 17,35 Norvég korona 4,42 4,50 4,46 4,28 4,58 4,43 Olasz líra (1000) 23,26 23,74 23,50 22,66 24,10 23,38 Osztrák schilling 2,45 2,49 2,47 2,41 2,53 2,47 Portugál escudo (100) 19,99 20,39 20,19 19,07 20,69 19,88 Spanyol peseta(100) 27,90 28,46 28,18 27,13 28,83 27,98 Svájci í'ank 20,38 20,80 20,59 20,06 21,12 20,59 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 30,45 31,07 30,76 30,06 31,46 30,76 V___________________________________________J (Folytatás az 1. oldalról) nők földje, mély rokonszenvet érez a kisebbségek iránt, meg tudja érteni, át képes érezni a helyzetüket, így a miénket is. • Hol mindenütt szerepelnek a turné során? — Május 3-án Montanaro az is­mert szlovák dzsesszegyilttessel, a Stoptime-mal közösen lép fel a Rá­dió Jakab városbíró téri (egykori Le­nin tér) stúdiójában. Május 4-én ze­nekarunk egy szakrális jellegű közös koncertet ad Montanaróval délelőtt 11 órakor, Pozsonyban, a Klarisszák templomában. Május 6-án Komá­romban, 7-én Dunaszerdahelyen és Nádszegen, május 8-án pedig Érsek­újváron és Szarván lépünk fel együtt. Május 9-én lesz a föműsor a gimesi táborban. Másnap ugyanitt, de már Montanaro nélkül, ismét fel­lépünk, bemutatjuk új lemezünk anyagát, amelyet az Akcent cég dob piacra. A turné a pozsonyi Francia Kulturális Intézet és az Ifjú Szivek támogatásával valósul meg. Folyta­tása is lesz; júniusban és júliusban egy-egy hetet Franciaországban töl­tünk, különböző helyeken koncerte­zünk. Többek között a touloni zene­­művészeti főiskolán is lesz egy fellé­pésünk, ahol olyan kiválóságokkal lesz alkalmunk együtt szerepelni, mint Ökrös Csaba, Kobzos Kis Tá­­más, a magyarországi Vujicsics együttes és több neves prágai dzsessz-zenész. A májusi hazai tur­néról és nyári franciaországi folyta­tásáról egy ötvenkét perces francia­magyar koproduketos turn is keszui. A cseh Proton cég már csinált egy felvételt Montanaróval, amely ha­gyományos, illetve CD-lemez és ka­zetta alakban került a piacra; nem­sokára, reméljük, egy Ghymes- Montanaro lemez is készül, a Fran­cia Kulturális Intézet támogatásával. • Ön szerint mi az, amivel any­­nyira megnyerték a francia közön­ség tetszését? — Maga a zene, amit játszunk. Sorkatonaként részt vettem egy öt­fordulós országos versenyen. Öttagú zenekarunkat két magyar, két szlo­vák és egy cseh fiú alkotta. Maros­széki muzsikát játszottunk, mindig óriási sikerrel. Az országos döntő KromSrízben volt, ezt a fajta zenét nem ismerő, teljesen elfogulatlan közönség előtt. Elsők lettünk, a hall­gatóság nagy örömére, de a zsűri ki­kötötte, hogy a jövőben ne erdélyi számokkal induljunk. Érthető, mert azok eleve garantálják a sikert. Annyira ütőképes ez a zene, változa­tossága, virtuozitása, temperamen­tuma verhetetlen, olyan elementáris erő árad belőle, hogy aki hallgatja, nem tudja, kivonni magát a hatása alól. • Nem volt a szlovák vagy a cseh fiúnak kifogása az ellen, hogy erdélyi magyar népzenét játsszatok? — Nem, dehogy, nekik is nagyon tetszett. Különben is, akinek ilyesfaj­ta kifogása lenne, az nem is igazi ze­nész. VOJTEK KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents