Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-27 / 59. szám

2 ÚJSÁG 1991. április 27. Magánvélemény Belső mozgás új emberekkel Ambrus Ferenc a Csemadok Rozsnyói Járási Választmányának titkára. Kérésünkre a szervezet ma kezdódó közgyűlése alkalmából mondta el véleményét a tanácskozás jelentőségéről: Bízom abban, hogy az országos közgyűlés vízválasztó lesz szövetsé­günk életében, hogy az a változás, belső átalakulás, amit oly sokszor emlegettek az elmúlt hónapokban, és ami nem következett be eddig, konkrétabban körvonalazódik, mind a közgyűlésen, mind az utána követ­kező időszakban. Nagyon fontos, hogy ne szalasz­­szuk el ezt az alkalmat, ami azáltal adódik, hogy országos szinten ki­mondhatunk a közgyűlésen olyan lé­nyeges dolgokat, amelyekről eddig csak érintőlegesen beszéltünk. Jó lenne, ha az országos közgyűlés ezek szintézisét tudná adni. Ha a hiányos­ságokat őszintén, keményen, egye­nesen tárnánk a világ és önmagunk elé. Ami a tavalyi közgyűlést illeti, nem volt kellőképpen előkészítve. Nem sikerült ott elérni, hogy a Cse­madok rövid időn belül képes legyen a várt megújulásra. Sajnos nagyon sokan nem is tudják, milyennek kel­lene lennie. Ez is tárgya kell legyen a közgyűlésnek: meghatározni a bel­ső struktúra mibenlétét. Én azt szoktam mondani a falusi gyűlése­ken: egy embernek sem könnyű 40 évesen egy év alatt megváltozni, újat csinálni. Egy közel százezres szerve­zet esetében ez méginkább érvé­nyes. A megújuláshoz mind a sze­mélyi, mind a belső, strukturális vi­szonyok megváltoztatása szükséges. A Csemadok mellett szakmai tár­sulások szerveződnek, amelyek el­sősorban a kulturális munka szak­szerűbbé tételét hivatottak elérni. Ezek bizony nem azonos elképzelé­sekkel, koncepcióval dolgoznak. Számukra is előnyösebb volna, ha egységesítenék álláspontjukat. Ez egy új jelenség a Csemadok közelé­ben, nem akarom azt mondani, hogy a Csemadokban, mert a társaságok többsége nem akar “valaki” alá tar­tozni. Annak a tisztázása, hogy az alapszervezetek és a társaságok kö­zött milyen lesz a viszony, a közgyű­lés nagy feladata. Javaslataink, ötle­teink vannak. De lépten-nyomon anyagi gondjaink is. A nemzetiségi kultúra nálunk nem lehetett önfenn­tartó, és nem valószínű, hogy ezután az lesz.Rengeteg a bizonytalanság. Sajnos az utóbbi időben azt tapasz­taljuk, hogy az emberek egyre ke­vésbé igényelik a kultúrát. Ez egy­részt érthető, hiszen a politika került előtérbe. A napi hír, a friss informá­ció sokkal fontosabb let mint mond­juk az irodalom. Sok jó javaslatot hallottam szervezetünk társadalmi tevékenységét illetően. Erre nagy szükség van, mert lényegében vidé­ken a Csemadok rendelkezik kiala­kult struktúrával, irodákkal, intéz­ményekkel. Ami a személyi változásokat illeti, az elmúlt hetekben mintha újra el­mulasztottunk volna valamit. Keres­ni és javasolni kellett volna embefe­­ket, de talán még mindig megtehet­jük. Hiszen ahhoz, hogy mozduljon ez a 40 éves szervezet, belső moz­gásra is szükség van, és azt csak új emberek indíthatják el. Lejegyezte: BALÁZS F. ATTILA I Gazdasá3i kö,kéP ^ 1 Afrika is csökkentést kér Az Afrikai Fejlesztési Bank (ADB) elnöke arra igyekszik ráven­ni Nagy-Britanniát és Franciaorszá­got, hogy nagyszabású adósságcsök­kentési javaslattal álljon elő a hét legfejlettebb ország (G-7) júliusi esedékes londoni csúcsértekezletén. Babacar Ndiaye példaértékűnek tartja a Lengyelország, illetve Egyip­tom számára elhatározott, illetve fontolgatott adósságcsökkentést, amennyiben ennek precedensként kell szolgálnia a többi rászoruló fej­lődő ország esetében is. Azok a fejlődő országok, amelyek már megállapodtak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a követendő azdaságpolitikáról, jogosultak a ormányoknak járó tartozásaik egy­­harmadának csökkentésére. Egye­bek között erről állapodtak meg a G—7-országok 1988-as torontói csúcstalálkozójukon. Ndiaye remé­nyét fejezte ki, hogy a G—7-ek Lon­donban tovább mennek, s az adós­ságok kétharmadának leírását támo­gatják. Ezt egyébként John Major brit miniszterelnök, még mint pénz­ügyminiszter, a Nemzetközösség pénzügyminisztereinek tavalyi trini­­dadi találkozója javasolta. Az ADB elnöke másrészt igaz­ságtalannak tartja Lengyelország és Egyiptom különleges esetként keze­lését. Indoklásként hozzáfűzte: egyes közepes jövedelmű országok máris nagyobb adósságkönnyítést kaptak, mint a legszegényebb orszá­gok a Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter által kidolgozott kereskedelmi banki adósságcsök­kentési megállapodás révén. Afrika összesen 8 milliárd dollár támogatásra kapott ígéretet nem­zetközi donoroktól a következő két évre. A kontinens egyes országaiban kibontakozó politikai nyugtalanság azonban megakaszthatja a fejlődést — vélekedett a Világbank afrikai ügyekért felelős részlegének vezető­je Párizsban, a donor országok talál­kozóján. Edward Jaycox a demokrá­cia kiszélesítéséért indított politikai mozgolódásokat önmagában indo­koltnak tartja, ami azonban — tette hozzá — megakadályozhatja a növe­kedést. Jaycox ezért azt hangsúlyoz­ta, hogy a Világbanknak elsősorban a demokrácia kiépítésében kellene segítséget nyújtania Afrikának. A Reuter hírügynökség megemlí­ti, hogy a donor országok a szubsza­­harai afriaki országok mintegy 20 milliárd dolláros adósságkönnyítését is fontolgatják. Volt vezetőknek — vállalatokat A keletnémet állami vállalatok privatizációjával megbízott vagyo­nügynökség, a Treuhandanstalt vál­lalatvezetőknek juttatott részvények eladásával próbálja felgyorsítani a privatizációs folyamatot — nyilat­kozta a Reuter tudósítójának a Tfe­­uhand egyik igazgatója. Tájékoz­tatása szerint legalább 6400 kis- és középüzem egyharmadát tervezik a jelenlegi vezetés kezébe adni. A pri­vatizáció során a Treuhand eddig el­sősorban külföldi, főként nyugatné­met tőkéseknek adott el vállalatokat — keletnémeteknek viszont mind­össze 5 százalék erejéig —, csak az utóbbi időben került elő a vállalat­­vezetők részvényvásárlásának gon­dolata, miután a jobb cégek már el­keltek. A vagyonügynökség nem fogja alacsonyabb áron kínálni a cégeket a keletnémet igazgatóknak — akiknek 80 százaléka még a régi rendszerben került posztjára—, de hitelgaranci­ákkal, fizetési kedvezményekkel mindenképpen támogatni akarja őket — mondta nyilatkozatában az igazgató. A vállalatvezetők rész­vényvásárlását egy berlini konferen­ciával indítják, mindamellett a Treu­handanstalt vezetőinek is vannak fenntartásai az ilyenfajta vállalatfel­vásárlással kapcsolatban, hiszen ez a gyakorlat — ellentétben az USA-val — nem túl elterjedt az alapvetően konzervatív gondolkodású német üzletemberek körében. A koncentráció erősödése A várhatóan mind intenzívebbé váló japán konkurencia a 90-es években néhány nagy európai autó­gyárat függetlenségének feladására kényszeríthet — derül ki egy londoni tanácsadó cég által a napokban nyil­vánosságra hozott tanulnányból. A dokumentum szerint nem igazoló­dott be a kis méretekben folyó ter­melésnek az 1980-as évek során di­vatossá vált dicsőítése (small is bea­utiful); az autóipar jelenlegi válságát a legnagyobb, legkoncentráltabb au­tógyárak fogják a legjobban átvé­szelni. A 80-as évek elejének hatal­mas veszteségei ellenére is a legna­gyobb cégek érik el az értékpapírok­ra és az aktívákra számított legna­gyobb nyereséget, és növekedési mutatóik is jobbak mint a többieké. Ezért a Renault-nak fel kellene vásárolnia a Volvót, és a Fiatnak is társulnia kellene egy megfelelő part­nerrel — véli a tanulmány. A 80-as években bebizonyosodott, hogy a kis európai cégek, mint a Saab, a Ro­ver, a Volvo és a Jaguar, vagy akár a Nissan nagy-britanniai összeszerelő üzeme, rugalmas gyártási módsze­rek és hatékonyságnövelő innováci­ók bevezetésével sem voltak képe­sek ellensúlyozni a nagyobb terme­lők méretgazdaságossági előnyeit. A tanulmány szerint igen kétsé­ges, hogy a Fordnak lesz-e elég ki­tartása az 1,6 milliárd fontért meg­vásárolt Jaguar támogatására, mivel ez utóbbinak még jó pár évre lesz szüksége ahhoz, hogy nyereséges vállalkozássá váljon. Szintén kétséges a korábban álla­mi tulajdonban lévő, jelenleg a Bri­tish Aerospace részét képező Rover jövője is. Könnyen lehet, hogy az év­tized végére a Rovernek meg kell elégednie azzal, hogy Honda gyárt­mányú gépkocsikon szerepeltesse nevét, és hogy a Honda európai ér­dekeltségeiben legyen kisebbségi tu­lajdona. A Honda a Rovernek jelen­leg 20 százalékát birtokolja. A tanulmány szerint a Nissan az­óta, hogy brit gyára megkezdte ter­melését, minden ott összeszerelt au­tóját veszteséggel értékesítette. A Nissan autóinak veszteséges eladá­sával valójában piaci részesedést “vásárolt” Európában. A jelentés, amely az európai au­tógyártás 98 százalékát adó 24 cég 1982 és 1990 közötti pénzügyi ered­ményeit vizsgálta, hogy az európai autógyártás minden nehézsége elle­nére is jobb egyészségnek örvend, mint a 80-as évek elején. Helyreigazítás Április 20-i számunkban Haraszti Mária “...és mi most itt vagyunk” c. írása 6. bekezdésének vége lema­radt. A hiányzó szöveg: “Meleg nyá­réj volt, a szökőkút színes fényei megvilágították a lépcsőket. A gon­dolatfutamok kifulladtak — fölcsen­dült a népdal tisztán, csendesen. Csak a hajnali munkába igyekvők apasztották el az egymást értő, egy­másnak felelgető dalmondást.” Ol­vasóink és a szerző szíves elnézését kérjük. 1 Állítólag alkotmány ózó időszakban élünk... (Folytatás az 1. oldalról) követően azt javasolta, hogy szakít­sák meg a tanácskozást. Mégpedig azért, hogy az alkotmányjogi bizott­ság a szünet alatt határozza meg a Matica slovenská hatáskörét, mint jogi személyét az előterjesztett tör­vényjavaslat értelmében. Ezt köve­tően több képviselő kinyilvánította ellenvéleményét, ugyanis Tirinda Péter a Matica slovenská deklarált jogi jellemzését a CSKP-hez hasonlí­totta. Anton Hykisch, a KDM kép­viselője szerint Tirinda Péter javas­lata azért irreális, mert a törvény lé­nyegét vonja kétségbe és a szlovák történelem, valamint a Matica törté­netének hiányos ismeretéből fakad. Anton Hrnko, a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek javaslatára Jozef Markus, a Matica elnöke lépett a szószékre. Többek között kijelentet­te: “Néhány hónappal ezelőtt a ha­talomért folyó harc során a Matica slovenskát is emlegették. Remélem, hogy az utóbbi hónapok megmutat­ták, hogy tulajdonképpen ki is har­col itt a hatalomért. Elismerem azonban, hogy a Matica a hatalo­mért harcol és továbbra is harcolni fog érte, azonban kizárólag egyetlen értelemben: azért, hogy a Szlovák Köztársaságban a hatalom a Szlovák Köztársaság polgárait illesse és kizá­rólag őket.” A Szlovák Nemzeti Tánács képvi­selői a törvényjavaslatot 113 szava­zattal 2 ellenében jóváhagyták. Ezt követően a képviselők úgy döntöt­tek, hogy a rendőrségről szóló tör­vényjavaslat vitáját április 29-re, hét­főre halasztják. Közép-Szlovákia vállalataiban és üzemeiben egyébként tegnap déli 12 órakor megszólaltak a szirénák. Ez­zel akarták az alkalmazottak a köz­vélemény tudomására hozni, hogy nem értenek egyet az SZNT Elnök­ségének határozatával, amellyel le­váltották Vladimír Mefiar minisz­terelnököt. Állítólag május 6-án a jelenlegi sztrájkkészültség figyel­meztető sztrájkba torkollik — Me­­íiar pártján. Közép-Szlovákiában különben aláírási kampány folyik a volt miniszterelnök támogatása ér­dekében és rendkívüli választások kiírását követelik. VETÉSTŐL “CSERESZNYEÉRÉSIG” (Folytatás az 1. oldalról) járás miatt késtek a tavaszi munkák. Silókukoricából 136, mákból 15 (a tavalyinál kevesebbet), napraforgó­ból (az idén először) 30, mustárból pedig (a múlt évben “honosították” meg) ugyancsak 30 hektáron kell még földbe juttatni a magot. A kertészet fóliasátraiban fejessa­látát termelnek, a melegágyban kiül­tetésre vár a zöldség. Korai és téli káposztát, vöröshagymát, karfiolt, céklát, sárgarépát, tormát és papri­kát termesztenek. A kertészetet a tavaly kedvezőbb­re fordult felvásárlási árak lendítet­ték fel, tették nyereségessé. Ebben az évben is jő eredményekre és be­vételre számítanak... Remélhetőleg, mire a káposzta felszedése megkezdődik, a politikai ősz is megérleli a maga gyümölcseit, és végleg elválik: milyen fogyasztói kosárba kerül a termelés... (KL) Éleződik a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) tagjai. A The Guardian közli, hogy a szlovákiai szakszervezetek ötperces sztrájkot hirdettek, tiltakozáskép­pen Meéiar menesztése miatt. Egyes üzemek általános sztrájkkal fenye­getőznek. A lap tájékoztat arról is, hogy Jozef Kuéerákot, aki a szövet­ségi kormány gazdasági reformjá­nak híve, ugyancsak menesztették. Az osztrák lapok arra a megálla­pításra jutottak, hogy Meéiar me­nesztése után Szlovákiában a válság­­helyzet kiéleződött. Az AZ c. lap szerint Prága megkönnyebbülése Meéiar menesztése után csak egy napig tartott. A tiltakozások hullá­ma állandóan növekszik. A lap véle­ménye szerint Kuíerák visszahívása Meciar híveinek műve volt. A lap szerint a prágai kormány arra kény­szerül, hogy nagyobb engedménye­ket tegyen Őarnogursk^nak, mint amilyeneket Meciarnak tett. A Ku­rier szerint Szlovákiában infarktu­sos helyzet uralkodik. Meíiar önfejű politikája nem a Prágától való elszi­getelődéshez, hanem a szlovák kor­mány és a NYEE szakadásához ve­zetett. A hagyományos demokráci­ákban ilyen helyzet új választások ki­írását tenné szükségessé. A Die Presse a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőire hivatkozva azt írja, hogy Szlovákiában a helyzet néhány napon belül megnyugszik. Devizapiaci árfolyamok f Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok N 1991. április 29-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem___________árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,98 52,02 51,50 49,67 52,81 51,24 Ausztrál dollár 23,46 23,94 23,70 22,53 24,23 23,38 Belga frank (100) 83,89 85,59 84,74 81,66 86,94 84,30 Dán korona 4,52 4,62 4,57 4,39 4,69 4,54 Finn márka 7,42 7,56 7,49 7,20 7,68 7,44 Francia frank 5,12 5,22 5,17 4,98 5,30 5,14 Görög drachma( 100) 15,94 16,26 16,10 14,98 16,43 15,66 Holland forint 15,32 15,62 15,47 14,91 15,87 15,89 ír font 46,09 47,03 46,56 44,40 47,76 46,08 Japán jen (100) 21,90 22,34 22,12 21,32 22,64 21,98 Kanadai dollár 26,25 26,79 26,52 25,57 27,13 26,35 Luxemburgi frank (100) 83,89 85,59 84,74 60,60 86,92 83,86 Német márka 17,26 17,60 17,43 16,97 17,89 17,43 Norvég korona 4,45 4,53 4,49 4,31 4,61 4,46 Olasz líra (1000) 23,37 23,85 23,61 22,77 24,21 23,40 Osztrák schilling 2,46 2,50 2,48 2,42 2,52 2,48 Portugál escudo (100) 20,07 20,47 20,27 19,15 20,77 19,96 Spanyol peseta(100) 28,01 28,57 28,29 27,24 28,94 28,09 Svájci frank 20,51 20,93 20,72 20,19 21,25 20,72 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 30,22 30,84 30,53 29,83 31,23 30,53

Next

/
Thumbnails
Contents