Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-24 / 56. szám

1991. április 24. { ÚJSÁG )l A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumban 1991-re nyújtandó dotációkra vonatkozó irányelvei (Gazdasági Törvénykönyv 336/1991, a kibocsátás napja: 1991.3. 21.) A Szlovák Köztársaság kormányának 1990. 10. 2-án kelt, a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum­ban végrehajtandó, 1991. 1. 1-jétől esedékes gazdasági reform javaslatával kapcsolatos 446-os számú határozatából kiindulva az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az SZK Pénzügyminiszté­riumával való megállapodás után a következő irányelveket teszi közzé: I. A dotációs politika céljai és elvei 1. A gazdasági reform menetrendjével összefüggés­ben a dotációs politika fontos szerepet játszik a műkö­dő piacgazdaság kialakításában. Úgy ösztönzi a válto­zásokat a termelés szerkezetében, hogy ez a piacgaz­daság felé irányuljon, elősegítse a költségek csökke­nését s a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedését. A szlovákiai mezőgazdaság és élelmi­szer-ipar mai fejlődési szakaszában adott feltételek között a következő célokra irányul:- a termelésen belül szerkezeti változások,-a regionális fejlesztési programok támogatása és a hegyvidéki területeken folyó termelés átstrukturálása,- a termőföld, a vizek és a levegő védelmének, valamint olyan intézkedéseknek a támogatása, melyek célja az állattenyésztés egészségesebbé tétele és az idegen ere­detű anyagok élelmiszerláncba való bekerülésének mega­kadályozása,- a privatizáció és kommercionalizálás támogatása, vala­mint a magánvállalkozás különböző formáinak fejlesztése, -a dolgozók rekondicionálása, valamint mezőgazdasági telepek és rekondicionáló létesítmények építése,- a tudományos-műszaki fejlődés támogatása,-a félreeső területeken levő települések fennmaradásá­nak támogatása és gyarapodásának elősegítése 2. A dotációs politika a következő elvekre épül: 2.1. Dotációban részesül minden vállalkozási forma. A pri­vatizáció keretében a kiemelten támogatott területeken előnyben részesülnek az újonnan keletkező vállalkozói szubjektumok. 2. 2. A dotációk nem fedezik a támogatott objektum teljes költségeit. 2. 3. A dotációkat előre megállapított kritériumok szabá­lyozzák, a dotált célhoz kötődnek, amelynek az elérése ellenőrizhető. 2. 4. A dotáció felhasználója köteles megadni a szükséges tájékoztatást az ellenőrző szerveknek azon feltételek telje­sítésének ellenőrzéséhez, amelyek mellett a dotációt kapta. 2. 5. A dotációkat évente össze kell vetni az SZK állami költségvetésével (az SZNT 592/1990-es számú, az SZK költségvetés szabályairól szóló törvénye 7. cikkeiének 4. bekezdése). 2. 6. A megszabott feltételek és kritériumok nem teljesíté­sének következményei: a) a dotáció csökkentése vagy megvonása, b) a költségvetési szabályok (az SZNT 592/1990-es szá­mú, a költségvetési szabályokról szóló törvényének 16. cikkelye) szerinti szankcionálás. A visszatérítés és á pénz­eszközök jogosulatlan felhasználásáért fizetendő kötbért az SZK állami költségvetésébe kell átutalni a dotáció ügyében illetékes adóhivatal útján. 3. Az igény keletkezése és érvényesítése szempontjá­ból a dotációk rendszerjellegűek vagy fakultatívak. 3.1. A rendszerjellegű dotációk olyanok, melyek nyújtása az SZK Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Minisztériuma által megszabott feltételek és szabályok szerint történik. Az igény érvényesítéséhez kérvény és a megszabott feltételek teljesítését tanúsító dokumentáció szükséges, amelyet az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szerve ellenőriz. 3. 2. Fakultatív dotációkat a vállalkozás alanyának kérvé­nye alapján lehet nyújtani, mégpedig pályázat eredménye szerint. A kérvényhez mellékelni kell a kívánt dokumentá­ciót, amely az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és területi szervei által a szakegyesületek, kamarák, uniók, pénzintézetek és adóhivatalok aktív köz­reműködésével szervezett pályázati elbírálás tárgya. 4. A dotációs politikában ezeket a formákat vagy kombinációkat kell alkalmazni: a) Egy hektár mezőgazdasági területre, egy állatra stb. koronában megszabott közvetlen dotáció, b) közvetett dotáció a következő formákban:- részleges kamattérítés,- a hiteltörlesztés első részleteinek részleges megtéri­­tése. 5. Dotációkra nincs jogigény. II. A dotációs politika szervezeti feltételei 1. A fakultatív jellegű dotáció céljából benyújtott kér­vények elbírálására az SZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának, valamint az állami mező­gazdasági igazgatóság területi szervének szintjén pá­lyázati bizottságok létesülnek. 1.1. Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának szintjén alakult bizottságok tagjait az SZK mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisztere nevezi ki. A pályá­zati bizottság tagjai az-SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának- az SZK Pénzügyminisztériumának- pénzintézeteknek,-szakegyesületeknek, kamaráknak, unióknak és szakér­tői csoportoknak a munkatársai, illetve képviselői közül kerülnek ki. 1.2. Az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szer­veinek szintjén alakuló pályázati bizottság tagjait az állami mezőgazdasági igazgatóság igazgatója nevezi ki. A pályá­zati bizottság tagjai a- kerületi szerv,- adóhivatalok,- pénzintézetek,- szakegyesületek, kamarák és uniók munkatársai, illet­ve képviselői közül kerülnek ki, s-az 1. 3., 4. 2. és 4. 3. pontban feltüntetett esetekben a pályázati bizottságoknak tagja az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma élelmiszer-termelési főosztályának képviselője is. 2. A dotációért való folyamodás módja 2.1. Rendszerjellegű dotációkért a III. rész 1.1., 1. 2. és 2.1. pontjában feltüntetett dotációk esetében a kérvényt az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szervének kell beterjeszteni. A III. rész 6. pontjában felsorolt fakultatív dotácóik esetében a kérvényt az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma tudományügyi és műszaki fejlesztési osztályának kell benyújtani, az 1.3b és 3. 1a pontban említetteket az SZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma élelmiszeripar-fejlesztési főosztályá­nak, az 5.1b pontban említetteket pedig az SZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériuma mezőgazdaság­fejlesztési főosztályának. A III. részben említett többi falultatív dotációért a kér­vényt az állami mezőgazdasági igazgatóság kerületi szer­veinek kell beterjeszteni. 2. 2. A rendszerszerű dotáció iránti kérvényben fel kell tüntetni a megszabott kritériumok teljesítését, amelyek a jogosultság szempontjából döntőek. A fakultatív dotá­cióért benyújtott kérvénynek a megszabott kritériumok teljesítésén kívül tartlamaznia kell az 1-es számú mellék­letben feltüntetett adatokat. 2. 3. Az egyénileg gazdálkodó földművesek kérvényeiben szereplő adatok helyességét a helyi közigazgatási szerv ellenőrzi és igazolja. A szervezetek a kérvényhez mellékel­ve a szükséges dokumentumokat is benyújtják az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szerveinek. 3. Az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szer­ve a következőképpen jár el: a) Összegyűjti a támogatás iránti kérvényeket, és gondos­kodik arról, hogy minden szükségeset tartalmazzanak. b) Ellenőrzi azokat az adatokat, melyek a dotációra való jogosultság szempontjából döntőek. c) Döntést hoz a III. részben (az 1.1., 1. 2., 2.1. pontban) említett rendszerszerű dotáció nyújtásáról. Döntését közli a kérvényezővel, és az illetékes adóügyi hatóság elé terjeszti. Az adóhivatal utasítást ad az Általános Hitelbank helyi fiókjának az összeg folyósítására. d) Március 15-ei, június 30-ai és szeptember 30-ai határi­dővel a területi pályázati bizottság elé terjeszti a fakultatív dotáció ügyében benyújtott kérvényeket. e) Gondoskodik a jóváhagyási eljárás résztvevői közti kapcsolatról. f) Ellenőrzi azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyek alapján a dotációt nyújtották. g) Nyilvántartást vezet a megítélt dotációkról a dotációs politika egyes tárgykörei és a gazdálkodási formák szerint. 4. Az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szer­veinek szintjén működő pályázati bizottság a) elbírálja a fakultatív dotációk iránti kérvényeket, és elutasítja azokat, amelyek nem felelnek meg a dotáció céljainak és feltételeinek; b) a támogatás odaítéléséről szóló határozatában megje­löli az illető dotáció célját, s megszabja nyújtásának módját, összegét és merítésének határidőit. A támogatás nyújtásáról szóló határozatot az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szerve terjeszti az illetékes adóhivatal elé. c) A területi bizottság legfeljebb hárommillió koronás fakul­tatív dotációt hagyhat jóvá. Hárommillió korona feletti támogatásra a kérvényeket a mellékelt dokumentumok ellenőrzése után ajánlással az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához továbbítja, hogy ott a re­szort pályázati bizottsága foglalkozzék vele. 5. Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának szintjén létesített pályázati bizottság a) elbírálja a hárommillió korona feletti, a területi pályázati bizottságok által felterjesztett fakultatív dotációk iránti kérvényt, és dönt a támogatás összegéről. Döntését közli a kérvényezővel, az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szervével és a pénzügyminisztériummal, amely biztosítja a dotációnak az illetékes adóhivataltól való merítését. b) elbírálja a III. rész 6. 1.3b, 3.1c és 5.1b szerinti támogatás iránti kérvényeket, és döntést hoz a dotáció összegéről. A döntést közli az SZK Pénzügyminisztériu­mával. Az állami mezőgazdasági igazgatóság pályázati bizott­sága vagy területi szervei az egyes vállalkozói szubjektu­moknak nyújtandó támogatások ügyében hozott döntésü­ket közük a helyileg illetékes adóhivatallal. Az adóhivatalok a dotációs eszközök folyósításához szükséges fizetési meghagyást az Általános Hitelbank helyileg illetékes fiókja számára minden vállalkozói szubjektum esetében külön­­külön állítják ki. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komp­lexumbeli támogatások felhasználásáról szóló jelentés elkészítése és a felhasználás ellenőrzése az illetékes adóhivatalok feladata. (Folytatás - A támogatás nyújtásának feltételei és kritériu­mai című rész - a holnapi számban.) 5 (A szerző felvétele) Új gépek a hazai mezőgazdaságban John Deere 4755 Az amerikai mammutcég által gyár­tott 20 különböző típusú vontató közül a 4755-ös a 16. a sorban, tehát a lege­rősebb gépek közé tartozik. Hathen­geres, 7,6 literes gázolajüzemű, turbó­­feltöltős motorjának teljesítménye 140 kilowatt (190 lóerő), és a cég által kifejlesztett ún. konstans teljesítmé­nyű motorok kategóriájába tartozik. Ez annyit jelent, hogy teljesítménye és forgatónyomatéka egy rendkívül szé­les fordulatszám-tartományban gya­korlatilag állandó, ami igen nagy rugal­masságot és hatékonyságot biztosít számára. Ez a tartomány a teljesít­ménygörbét tekintve 1700 - 2200, a forgatónyomaték esetében pedig 1200 - 1700 motorfordulat percen­ként, tehát az erőátvitel rendkívül egyenletes. Az üzemanyag-fo­gyasztása leggyakrabban használt fordulatszám-tartományban nem ha­ladja meg a 210 g/kWh értéket. A sebességváltónak 15 előre - és 4 hátrameneti fokozata van. Bolygó­­műves kiképzésének köszönhetően az egyes fokozatok terhelés alatt, ten­gelykapcsoló nélkül is válthatók, miál­tal a motor és a kerekek közötti kap­csolat egy pillanatra sem szakad meg. A traktor legnagyobb menetsebessé­ge 15. fokozatban közel 40 km/óra, ezért a saját tengelyén tehet meg akár nagyobb távolsáaokat is 47 elsöke­rék-meghajtás minden üzemmódban külön kapcsolható, de szükség esetén (kisebb teljesítményigény, fékezés, fordulók) automatikusan ki-, majd visz­­szakapcsol. Az első kerekek dőlés­szöge egyébként - a cég által szaba­dalmaztatott műszaki újítás eredmé­nyeképpen - bizonyos tartományban automatikusan alkalmazkodik a fordu­ló ívéhez, ami rendkívül jó fordulé­­konyságot tesz lehetővé. A hátsó ten­gelyre 2-2 azonos méretű kerék szerelhető, amelyek nyomtávolsága az igényeknek megfelelően állítható. A traktor vontatórendszere három­pontos, tökéletesen stabil mechanikus összekapcsolást biztosit a munkagép­pel. A hidraulikus összeköttetés 3 darab kettős működésű (visszacsa­­tolásos) szelep útján történik; ennek a megoldásnak köszönhető, hogy a munkagép számára külön beállítha­tó nyomás minden fordulatszámon változatlan marad. S végezetül: az SG 2 vezetőfülke szintén a Deere & Company szabadalma. Légkondi­cionált, panoramatikus kilátást tesz le­hetővé, és a benne található Intelli- Trak elektronikus monitorrendszer tö­kéletes ellenőrzést biztosít a gép min­den berendezése, tartozéka és azok funkciói felett. VASS GYULA A Biomit C lombtrágyáról A magyarországi Biomit C lombtrá­gya bioregulátor hatású, természetes, ásványi eredetű és környezetbarát. Tulajdonképpen nem más, mint ten­gerfenék-maradványok üledékes kő­zete finomra őrölve, mely permetezve vagy porozással juttatható ki a növé­nyek lombjára. Harminc százalék kalciumot, 21 százalék magnéziumot, 45 százalék szén-dioxidot, 0,05 százalék vasat, 0,1 százalék alumíniumot, 0,1 száza­lék káliumot, 0,05 százalék nátriumot, 0,05 százalék ként, ezenkívül nyome­lemként rezet, molibdént, kobaltot, va­­nádiumot, cinket, mangánt és bort tar­talmaz. Szemcsemérete 20 mikron alatt van, vízzel szuszpenziós oldatot képez. A kereskedelemben kapható növényvédő szerekkel keverhető. Elősegíti a gyökérzet gyors és erős növekedését. Kedvezően befolyásolja a talaj kémhatását (pH). Pótolja a nö­vények számára nélkülözhetetlen me­ző- és mikroelemeket. Meggyorsítja a szervesanyag-beépülést, ezzel együtt a termés érését is. Növeli a nö­vények szárazság- és fagytúröképes­­ségét. Emeli a termés beltartalmi érté­keit (szárazanyag-, fehérje-, keményí­tő- és cukortartalmat). Intenzívebbé teszi a talaj mikroorganizmusainak te­vékenységét. Segíti a foszfor felvéte­lét, a megerősödött gyökérzetet alkal­massá teszi a nehezen oldódó, kötött tápanyagok felvételére is. Kedvezően megváltoztatja a gyökérflóra összeté­telét is. Magnéziumtartalma serkenti a klo­rofillképződést. Gátló hatású a növé­nyek vírusos és gombás eredetű be­tegségeire. Csökkenti a növények élettani zavarait (pl. a szőlő fürtko­­csánybénulását). A termények kalci­um- és magnéziumtartalma nagyon fontos szerepet játszik tárolhatósá­gukban (alma, zöldség, burgonya). Javítja a silótakarmány minőségét, amely kihat az állatok táplálkozás­élettani egyensúlyára, ezen keresztül a feldolgozott termék minőségére is. A Biomit C alapeleme a bioter­mesztésnek. A talajok elsavanyodá­­sát, szerkezetromlását, a növények asszimilációzavarait ellensúlyozza, csökkenti... Általános talajszerkezet-javitásra, gomba, napraforgó, szója, rét, gyep, legelő, zöldtrágyanövények, hagyma, burgonya, cukorrépa, repce, olajlen, borsó, paradicsom, paprika, kukorica, alma, szóló, dísznövény, erdő és bio­kultúrák trágyázására használható. A Biomit C lombtrágya megrendel­hető a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem Páter Károly utcai Termelésfej­lesztési Intézetben. SZE

Next

/
Thumbnails
Contents