Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-03 / 38. szám
\ 1991. április 3. I ( ÚJSÁG ' ")l Kisebb területen - kisebb támogatással Nehéz évre számítanak Húsz évig négy gömöri falu - Ajnácskö, Almágy, Dobfenék és Péterfalva - határát egyesítette az Almágyi Egységes Földműves-szövetkezet. Januártól az eddig kétezerhatszáz hektáron gazdálkodó gazdaság földterülete ugyancsak megcsappant, mivel a péterfalvaiak kiváltak a közösből, és közel ezer hektáron gazdálkodó új szövetkezetét hoztak létre.- Úgy érezzük, a péterfalvaiak kiválásával mindenki veszített. Felesleges költségekbe hajtottuk bele egymást, alapeszközök (műhely, terményraktár, dohányszárító) maradnak kihasználatlanul. Az utolsó öt év építkezései részben értelmetlennek bizonyulnak - vélekedik a gazdaság elnöke, Foglár András mérnök. - Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy a szövetkezeteket erőszakkal „terelték össze“, ami nem sikerült a legszerencsésebben. Az emberi tulajdonságok különbözősége miatt nehezen fértünk meg egymással, komoly' mentalitásbeli különbségek vannak a Péterfalvát és az egy völgyben fekvő Ajnácsköt, Almágyot és Dobfenéket lakó emberek között. Figyelembe vettük a kisebbség válási szándékát, minden különösebb gond nélkül szétváltunk, mára már megnyugodtak a kedélyek. A megmaradt terület több mint felét legelők képezik, az alaptevékenység így az állattenyésztés: a hús-, a tej- és gyapjútermelés. A vezetőség nagy gondban van az ár^k miatt: míg a felvásárlási árak az 1990. január 1ijei szinthez viszonyítva csupán 0,2 százalékkal emelkedtek, addig a beszerzési árak emelkedése átlag 60 százalék.- Sokszor felróják a mezőgazdaságnak, hogy drágán termel - fűzi tovább a szót az egy évvel ezelőtt megválasztott elnök, aki korábban főagronómus volt. - A helyzet az, hogy a mezőgazdaságot rákényszerítik a drága termelésre. Kiszolgáltatottságának növelésében komoly szerepet játszik a - tejfölt egyre inkább leszedő - kereskedelem.- Nagyon nehéz év elé nézünk. Tavaly 3,925 millió korona nyereséggel zártunk, idei pénzügyi tervünk 600 ezer korona nyereséggel számol, bár körülményes ilyen bizonytalan gazdasági viszonyok között bármit is tervezni - osztja meg velünk szorongásait Pataki István mérnök, a szövetkezet közgazdásza. - Mivel hegyaljai termelőszövetkezetben gazdálkodunk, tavaly az államtól minden értékesítésből származó száz koronára hetvenhat korona differenciált árpótlékot kaptunk, összesen huszonhat millió koronát. Idén a szubvenciós politika megváltozása miatt - a terület nagyságát besorolás szerint, valamint az anyajuhok és a szarvasmarhák számát veszi alapul - ennek a támogatásnak hozzávetőlegesen az egyharmadára számíthatunk. A tavalyi nyereség ötödé a melléküzemágból származott: fémmegmunkáló és építkezési csoporttal, valamint cipófelsórész-varró kisüzemmel rendelkeznek. Ez utóbbi ötven személyt foglalkoztat, legalább tízzel szeretnék az állandó alkalmazottak számát növelni. Új alapszabály-javaslatukban lefektették, hogy az újonnan belépni szándékozóknak tízezer korona tagsági illetéket kell lefizetniük. Aki még nem dolgozott le tíz évet, csak abban az esetben válik taggá, ha a tagsági illeték nagyságáig hiányzó részt (nagyjából minden ledolgozatlan év után ezer koronát) pótolja, a fizetés történhet a jutalomból havonta levont törlesztés formájában is.- Az alapszabály elfogadására természetesen csak a földtörvény jóváhagyása után kerülhet sor. Amíg bizonytalanok vagyunk tulajdonunkat illetőleg, amíg a föld értéke nincs meghatározva, addig nagyon nehéz ezekről a dolgokról beszélgetni - szögezi le az elnök. - Egyébként a kormány földtörvénytervezetét támogatjuk, mert igazságosabbnak tartjuk, ha az kapja meg a földet, aki dolgozik rajta. Képviseltettük magunkat a Csehszlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség prágai nagygyűlésén is. Nagy egyéni gazdaságok kialakulása egyelőre nem valószínűsíthető: legalább 1200 tulajdonosa van az 1600 hektárnak, no meg még senki sem igényelte vissza földjét. A törvények idáig nem nyújtottak lehetőséget bérleti díj fizetésére. Beszélgetőpartnereim kifejezték abbéli véleményüket, hogy a törvényhozók gondolhatnának azokra a személyekre is, akik nyomás hatására beadták ugyan földjüket a szövetkezetbe, de ott soha nem dolgoztak, és valamiképpen gondoskodhatnának kárpótlásukról. A. KIS BÉLA Az 1991. február 21-én, viharos viták után jóváhagyott kárpótlási törvény április elsején lépett hatályba. Az alábbiakban néhány olyan paragrafushoz fűzünk magyarázatot, amelyek a vagyon visszaszolgáltatásának formáival és körülményeivel foglalkoznak. A bevezető rész tájékoztató és szándékközlö jellegű; említést érdemel azoban, hogy bár itt szó esik ,,a ehhez tartozó épületek visszaszolgáltatását. A 6. paragrafus felsorolja, milyen esetekben kell visszaadni a vagyont. E paragrafus a/ pontja lényegében hatályon kívül helyezi az emigrációra vonatkozó eddigi rendeletet, amely egy ilyen formulát tartalmazott: „Ha (az egyén - a szerk. megj.) számára megszűnt a vagyontárgy tartós és rendeltetésszerű használatának lejebb az illető személy mukaköre adhat neki. Másutt „á köztársaság illetékes szervé“-re történik utalás, ám megint csak nem tisztázott, kiről vagy miről van szó. Ha ilyen ügyekben bírósági eljárásra kerülne sor csak a Legfelsőbb Bíróság mondhat ítéletet. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvény egyik fogyatékosságával állunk szemben. A joggyakorlatban szokatlan a 6. paragrafus 2. bekezdésének mondaHatályba lépett, de... „Hézagok" a kárpótlási törvényben ______ német és a magyar nemzetiségű állampolgárokat ért sérelmekéről, sem ebből a megállapításból, sem másból nem következik, hogy e törvény értelmében vissza kellene szolgáltatni ezeknek az állampolgároknak a vagyonát. A törvény azoknak a vagyonjogi sérelmeknek az enyhítésére vonatkozik, amelyeket polgárjogi, munkajogi és közigazgatási módszerekkel követtek el 1948. február 25-e és 1990. január 1-je között, s amelyek ellentétben állnak a demokratikus társadalom alapelveivel. Első paragrafusának 2. bekezdésében említés történik a már hatályokon kívül helyezett vagyonelkobzási rendelkezésekről. Itt lényegében arról van szó, hogy már korábban hatályba lépett a bírósági rehabilitációról szóló törvény, amely egyben az ítéletben foglalt esetleges vagyonelkobzást is érvénytelenítette. Nem határozta meg viszonUa kártérítés konkrét módját és formáját; ezt az űrt tölti be a kárpótlási törvény. A 3. bekezdés leszögezi, hogy e törvény értelmében nem orvosolhatók olyan vagyonjogi sérelmek, amelyekről külön rendelkeznek; itt a szerzetesrendek és kongregációk, valamint az olomouci érsekség vagyoni viszonyainak rendezéséről van szó, amellyel az 1990/288-as számú törvény foglalkozik. Ugyancsak az első paragrafusból következik, hogy a kárpótlási törvény nem érinti a föld, az erdők, a vízterületek és az hetösége, az az állam tulajdonává válik.“ Egészen 1983-ig volt érvényben, hogy az emigránst előbb a köztársaság elhagyásának bűntettével elítélték, miközben a bíróság a vagyonelkobzást is kimondta. Ez a vagyon csak az ítélet hatályba lépésével vált az állam tulajdonává. 1983-ban módosították a törvényt, és az emigránsok vagyona ettől kezdve automatikusan állami tulajdonná vált. A kárpótlási törvény az emigránsok vagyonával és személyével kapcsolatos viszonyokat más téren is rendezi. Például; visszakaphatják vagyonukat azok az állampolgárok, akik azt olyan személyektől vásárolták, akik később emigráltak. Nem volt ritka ugyanis az olyan eset, hogy valaki hirdetés útján vásárolt valamilyen értéktárgyat egy későbbi emigránstól, s ez a tény az emigránssal való együttműködés vádjának alapjául szolgált ellene. Ugyancsak a 6. paragrafusban esik szó a „kényszerű ingatlanajándékozás“-ról ill. az „örökségről való kényszerű lemondásiról. Feltételezhetjük, hogy ezek a rendelkezések bírósági eljárás alapjául is szolgálhatnak majd, mivel a „kényszer“ lehetne pénzügyi, adófizetésből kifolyólagos, vagy akár egyéb jellegű, a törvény viszont nem szól erről részletesebben. Az sem világos, ki adhat ilyen ügyben magyarázatot, mert bárki véleményéről legyen szó, az csak magán véleménynek tekinthető; némi súlyt legfelnivalója. Miután az 1. bekezdésben a törvény kidolgozói igyekeztek számba venni minden esetet, amelyre a vagyonvisszaadási kötelezettség vonatkozik, itt hozzáteszik, hogy ez a kötelezettség „egyéb, az első bekezdésben fel nem tüntetett esetekre is vonatkozik“. így az előző bekezdés nem tekinthető egyébnek példák soránál. A 13. paragrafus a kárpótlás nagyságát tartalmazza. Megtudhatjuk belőle, hogy míg az épületek és a telkek teljes terjedelmükben visszaszolgáltathatok, az egyéb elkobzott dolgokért nyújtható kárpótlás összegének felső határa 60 ezer korona, amelyből legfeljebb 30 ezer korona lehet készpénz. Bár, mint utalunk rá, a törvény elfogadását heves viták előzték meg, semmi esetre sem tekinthető olyannak, amely az ún. középréteget is megfelelő módon kártéríthetné. A kárpótlási összegek alacsonyak, gyakran csupán jelképesek. Egyáltalán nem esik szó a szerzői jogokról, a vizjogról, egy bejegyzett cég elvesztéséről és sok más, nem közvetlenül anyagi természetű sérelem, amelyeknek egy vállalkozásban sokkal nagyobb az értékük, mint pl. egy épületé. Az ilyen ügyekben továbbra is az egykori és a jelenlegi vállalkozókra vár a jogaik érvényesítéséért folytatandó küzdelem. (Öeskoslovensky profit 11/91) A Gazda Kiadó HOKTRADE Co. . termékeit forgalmazza Csehszlovákiában. Megrendelésüket a következő címre küldjék: GAZDA KIADÓ Martanovicova 25 81011 Bratislava Nemzetközi kiállítások, vásárok AGROMASEXPO -HUNGAROPLAST - LIMEXPO w - MIPEL PÉT ’91 BAUMAT WELSER MESSE -MEFA SFF április 9-12, Budapest, Magyarország, nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépek kiállítása április 9-12, Budapest, Magyarország, nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítás április 9-12, Budapest, Magyarország, nemzetközi könnyűipari gépkiállítás április 9-12, Budapest, Magyarország, nemzetközi elektrotechnikai és elektronikai kiállítás április 14-15, Birmingham, Anglia, háziállatok számára készült takarmányok kiállítása április 13-21, Wels, Ausztria, építőipari technika és építőanyag-vásár április 13-21, Wels, Ausztria, osztrák idegenforgalmi vásár április 24-30, Zürrich, Svájc, nemzetközi húsipari kiállítás április 27 - május 7, Manheim, Németország, délnémet húsipari kiállítás. SzG PARTNER A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN 0XT,ATPC-K 0 LAPTOP-OK • 0 MÁ TRIX - ÉS LÉZERNYOMTA TÓK 0 SZÍNES ÉS FF MONITOROK 0 EGYÉB SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KIEGÉSZÍTŐK, ALKATRÉSZEK. NAGYOBB DARABSZÁM ESETÉN, VISZONTELADÓKNAK KEDVEZMÉNY. EGY ÉV GARANCIA. H-1061. BUDAPEST. VI. PAULAY EDE UTCA 22-24 • TEL/FAX: (361) 141-2870; 142-7580; 122-6046.
