Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-19 / 52. szám
o 4 IC ÚJSÁG ) 1991. április 19. Echó — Echó Nemcsak piros-fehér-zöld Jégh Izabella az Újság 47. számában reflektál egy korábban a lap hasábjain “Cörnyezetvédelmi papira” címmel megjelent glosszámra. Élve a válaszadás jogával, a következő megjegyzéseket kívánom hozzáfűzni kifogásaihoz. 1. A szerkesztőség — nyilván az irányomban tanúsított tapintatból — elhagyta Jégh Izabella levelének zárósorait. Mivel azok egy lényeges dologra rávilágítanak, ideírom néhány mondatát: “Egy jó újságíró tudja, ha nem biztos a dolgában, rákérdez az illetékesnél, s főleg akkor, ha egy olyan anyagot kap kézhez, amellyel még nem találkozott Nos, ebben az esetben ez nem történt meg, s a cikk keserű szájízt hagy maga után.” Az idézetből mindjárt kiderül: nem állja meg a helyét Jégh Izabella állítása, miszerint a szóban forgó osztrák statisztikai hivatal magyar nyelvű kérdőíveit tőle kaptam, hiszen ha így történik, ő minden bizonnyal megszabja, mit írjak róla; minekutána glosszám meg sem született volna. Fenntartom ugyanis a jogot, hogy azt írjam, amit gondolok. Például nagyonis úgy gondolom, elmúltak végre azok az idők, amikor illetékesek szabták meg, hogyan és mit írjon az újságíró. 2. Biztosíthatom Jégh Izabellát, hogy teljesen biztos voltam a dolgomban, csak éppen nekem nem kimondottan piros-fehér-zöld köd borult a szememre a nevezett kérdőívek láttán, nem kizárólag nemzeti sérelmek jutottak az eszembe róluk, hanem az a kézenfekvő felfedezés, hogy lám, egy demokratikus ország, ha kíváncsi valamire az állampolgáraival kapcsolatban, udvariasan és azok anyanyelvén kérdezi meg ezt tőlük. Azaz nem csinál belőle nemzetiségi kérdést Ahogy ez már a polgári demokráciákban sűrűn előfordul. Sőt erős a gyanúm, hogy így olvasták és értették Jégh Izabella esetleges megbízói is jegyzetemet, s remélem olvasóink nagy része ugyancsak. Bízom még abban is, hogy olvasóink megértették azt az ironikus utolsó mondatot, amelybe belesűrftettem a “lényeget”, mert nem siklottam el fölötte, mint Jégh Izabella blvasata véli. Bizony, abban benne van, mit gondolok a hazai népszámlálásról. Tessék talán még egyszer elolvasni. 3. Jégh Izabella nem köteles tudni — hiszen nem ezzel foglalkozik —, hogy létezik az újságíró szakmában egy gyakran használt fogás, mégpedig: figyelemfölkeltő, ún. blikkfangos címet adni az írásnak. Magam is ezt tettem, amikor egy hibás szövegrészt adtam glosszám címéül. Célomat, látom, elértem. Úgyhogy már csak olvasni kell tudni. (bt) BROGYANYI JUDIT Hát én Immár kit válasszak... A megromlott orvos-beteg viszony rendezésére az egészségügyi minisztérium lehetővé teszi, hogy a betegek saját maguk válasszák meg kezelőorvosukat. A kísérlet május elsején Besztercebányán veszi kezdetét, majd júliusban egész Közép- Szlovákiára kiterjed. Október elsejével pedig mindannyian élhetünk a választás jogával — hangzott el az egészségügyi minisztérium tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt Alojz Rakús miniszter is. A választást elég szűkén kell értelmezni, mivel nemcsak területileg, hanem az egészségügyi ellátás fajtája szerint is behatárolt. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak a lakhelyén választhat a körzeti orvosok, nőgyógyászok, fogorvosok közül. A beteg évente kétszer cserélhet orvost, szükség esetén azonban bármelyik sebész, szemorvos, pszichiáter, genetikus igénybe vehető. (b) C Közlemény ^ Az MTA VEAB Magyarságkutatási Munkabizottsága, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Fiatalok Népművészeti Stúdiója 1991. április 20-án, szombaton, 10 órai kezdettel a Dunántúl regionális kutatásairól szervez közös tanácskozást a Csemadok OV pozsonyi székházának tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt tisztelettel meghívnak a szervezők. (( Gazdasági körkép -<C- 1 Az lADB-közgvűlés hatása A latin-amerikai beruházások támogatását szolgáló alapról és a latinamerikai országok állami tartozásának mérsékléséről szóló amerikai indítvány áll a latin-amerikai és karibi fejlesztési programokat finanszírozó Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) éves közgyűlésének középpontjában. A közgyűlést szokatlan módon a japán Nagojában rendezik meg. Az április 7—9. között Nagoja japán városban tartandó éves IADB- értekezleten az előrejelzések szerint napirendre kerül Bush amerikai elnök tavaly júniusban tett javaslata, amely szerint nemzetközi befektetési alapot kellene létesíteni a latinamerikai országok részére. Az alaptőke az elképzelés szerint 300 millió dollár lenne. Ez segély jellegű hozzájárulásokból tevődne össze, s az összeg öt év alatt 1,5 milliárd dollárra bővülne, évi 300 millió dolláros növekedési eredményeként. Az USA 100 millió dollárral járulna hozzá az alaptőkéhez, és azonos mértékű kötelezettségvállalást vár el a nyugat-európai országoktól, valamint Japántól. A nyugat-európai országok támogatják Washington elgondolását, de a hírek szerint vonakodnak az USA- éval azonos 100 millió dolláros öszszeget nyújtani. Megvannak a maguk gondjai — mondják —, hisz segíteniük kell a lepusztult kelet-európai gazdaságok talpra állítását. Japán hozzáállása is hasonló. Lehetséges, hogy ebben is közrejátszanak kelet-európai tervek, miután a távol-keleti szigetország kezd érdeklődni a kelet-európai országok iránt. Nem is beszélve a Szovjetunióval a területi vita ellenére körvonalazódó hatalmas programokról. Tokiói hivatalos források egyelőre csak arra emlékeztetnek, hogy Japán nem tart fenn kapcsolatokat a latin-amerikai országokkal, mint az Egyesült Államok. Bush felvette az USA-val szembeni latin-amerikai állami tartozások mérséklését is. A japán hivatalos források leszögezték, hogy ezt kétoldalú ügynek tekintik, a távol-keleti szigetország nem helyesli ezt a gyakorlatot. Lengyelország kivétel volt — hangoztatták a Párizsi Klubba tömörült hitelező országok által elhatározott minimális 50 százalékos csökkentésre utalva. Adósságelengedés esetén Tbkió kénytelen lenne leállítani a további hitelnyújtást azon országok részére, amelyek e könnyítésben részesülnek. A nvugat-európai országok állásfoglalása egyelőre nem ismeretes, de a befektetési alaphoz való hozzáállásuk alapján feltételezhető, hogy Japánhoz hasonlóan viszonyulnak a témához. Ismeretes továbbá, hogy a brüsszeli bizottság nem ért egyet Spanyolország elképzelésével, miszerint az Európai Beruházási Banknak ki kellene terjeszteni hitelnyújtási tevékenységét Latin-Amerikára és a világ más térségeire. Közben Iglesias, az IADB elnöke az értekezlet alkalmából adott nyilatkozatában szorgalmazta, hogy Japán növelje befektetéseit Latin- Amerikában, majd a latin-amerikai helyzettel kapcsolatban olyan megállapításokat tett, amelyek a keleteurópai országok, köztük Magyarország számára is tanulságosak. Kifejtette, hogy a konferencia egyik fő témája a külföldi befektetéseknek kedvező légkör megteremtése lesz. Méltatta a latin-amerikai országokban beindított liberalizáció és privatizáció gazdasági programokat, és emlékeztetett, hogy ebből adódóan a külföldi magánvállalkozók befektetései fontosabbakká váltak. Megemlítette, hogy az IADB a magánszektor pénzügyi támogatására helyezi a hangsúlyt. Az adósságválságról szólva figyelmeztetett, hogy a legsúlyosabb probléma: egyes országokban, amelyek az infláció ellen küzdenek, az adósság állami adósság, és nemcsak a fizetési mérlegben kell tartalékokat képezni, hanem a költségvetési számlákra is súlyos deficit nehezedik, mert finanszírozni kell az adósságszolgálatot. Fejlesztésre szorulnak... “Légtérhasznosító terviroda” néven egyesülést hoztak létre a német légikikötők és légiforgalmi társaságok. Az új szervezet tanulmányt készített Németország repülőtereinek kapacitásgondjairól. Ebben arra a következtetésre jut, hogy noha a légi forgalom továbbra is élen jár az átlagnál jobban fejlődő ágazatok sorában, a repülőterek és a repülőbiztonság kiépítése azonban nem tart lépést e növekedéssel. A frankfurti légikikötő leterheltsége már elérte kapacitásának felső határát, és hasonlóan súlyos problémákkal küszködik München, Düsseldorf, Hamburg, Berlin és Stuttgart is. Ezen csak akként lehet úrrá lenni, ha megszüntetik a felesleges korlátozásokat és megteremtik a bővítés lehetőségeit. A terviroda elsősorban a politikai és jogi körülményeket okolja a repülőtéri infrastruktúra nem kiegyensúlyozott fejlődéséért. A német hatóságok eddigi magatartása oda vezetett, hogy az engedélyezésre illetékes szervek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a repülőterek környékén élő lakosságnak a légi forgalommal kapcsolatos ellenvéleményének, holott a működőképes légi forgalom fontos nemzeti érdek. Indokolatlan késedelmekhez vezet az érvényben lévő kétlépcsős engedélyezési eljárás, ami miatt például a München II. repülőtér esetében a döntés több mint 20 évet késett. A fentebb említett tanulmány szerint Franciaország, Hollandia és Anglia is sokkal céltudatosabban építi ki repülőtereit. A Németországban ez idő szerint uralkodó szemlélet ilyen módon hamarosan az ottani légi forgalom leértékelődéséhez vezet, mert a szövetségi kormánynak nincs meggyőző stratégiai koncepciója a repülőtéri infrastruktúra fejlesztéséhez. A tanulmány 5 pontban foglalja össze a változtatási javaslatokat. Egyfelől az egész országra kiterjedő repülőtér-fejlesztési tervet kell készíteni és azt meghatározott időközönként áttekinteni. Másfelől gyorsított ütemben kell fejleszteni az újonnan csatlakozott tartományok repülőtereit. A jelenleg érvényes kétlépcsős engedélyezési eljárás'egylépcsős szabályozással kell helyettesíteni. Meg kell gyorsítani a túl nagy zajjal működő repülőgépek kiselejtezését, illetve ezzel egyidejűleg növelni kell a kevésbé zajos, korszerű gépek arányát. ( Szabad munkahelyek Komáromi járás Vállalat Beosztás Szabad hely Cipőgyár cipőfelsőrész-készítő 60 Hajógyár géplakatos 20 asztalos 12 festő-mázoló 5 SzL alapiskola hegesztő 10 (Pohraniíná u.) angol szakos tanár 1 Városi Idegenforgalmi Hivatal menedzser (jogi vagy közgazd. végzettség) 1 Sörgyár karbantartó 1 munkás 5 munkásnő 5 Közszolgáltató vállalat kertész 3 Agrostav kőműves 1 villanyszerelő 1 Bőrfeldolgozó üzem rendész 2 éjjeliőr 4 Járási hivatal számítástechnikai szakember 1 Dohánygyár éjjeliőr 1 Húsüzem szakácsnő 1 takarítónő 1 Nyitrai Munkavédelmi Felügyelőség felügyelő 1 Folyókarbantartó vállalat munkás 1 Sütőipari vállalat Mezőgazdasági Felvásárló takarítónő 1 és Ellátó Vállalat programozó 1 közgazdász 1 termelési igazgatóhelyettes 1 gazdasági igazgatóhelyettes 1 Érdeklődni lehet: Járási Munkaügyi Hivatal nám. SNP 9. Komárno Egy szekeret húznak (Folytatás az 1. oldalról) tokát a negyven év alatt alig vette kezébe valaki. A 64/1946-os törvény áttanulmányozása azonban rádöbbentette a magyar képviselőket az ügy komolyságára — hiszen ennek értelmében majdnem mindent (mezőgazdasági épületeket, malmokat stb.) mezőgazdasági vagyonként konfiskáltak. A résztvevők továbbá számon kérték a jelenlévő képviselőktől, hogy a kollektív bűnösség elvét miért nem próbálják az Európa Tanácson belül megoldani, valamint azt is, hogy miért nem aktívabbak, miért nem hallatják hangúkat a parlamenti üléseken. Sokakban bizonyos illúziók élnek a parlamenti munkával kapcsolatban — hangzott el a válaszadásban. A fejlettebb országokban már a köztudatban él a parlamenti matematika elve, azaz ha az indítvány előterjesztéséhez hiányzik a többség támogatása, az egyszerűen szócséplés marad. vőjéről Duka-Zőlyomi Árpád elmondta, hogy a közelgő közgyűlés előtt a szervezet szétesésétől való félelem megalapozatlan. Ha a központi apparátusban lesz is változás, az 540 alapszervezet továbbra is megmarad. A három párt egyébként a közeljövőben találkozót kíván szervezni a Csemadok Országos Választmányának vezetőségével, hogy tárgyaljanak a Csemadok apolitikus jellegéről, a pártoktól való függetlenségéről. Míg az FMK képviselője azt a kijelentést tette, hogy a képviselőknek választaniuk kell a Csemadokon belüli tisztségvállalás és a képviselői munka között, addig Duka-Zőlyomi Árpád úgy vélekedett, hogy a kettőt nem tartja kizártnak, mivel minden egyénnek jogában áll kivenni részét a Csemadok munkájából. A fórum résztvevői örömüket fejezték ki annak láttán, hogy végre egy szekeret húznak mozgalmaink. (babcsán) A Csemadok küldetéséről és jö-Az eső jókor jött (Folytatás az 1. oldalról) szentesi határt széltében-hosszában mezővédő erdősávok parcellázzák, s az általuk beárnyékolt területeken gyéren fejlődik a növényzet. Ez bizonyos mértékben rányomta a bélyegét a tavalyi szójatermésre is, s az értékesítése sem volt problémamentes. Mivel az idén az árak már jobbnak ígérkeznek, újra vállalták a termesztését. Hasonlóképpen jártak a paradicsommal is: a tavalyi gazdag termés iránt nem volt érdeklődő, ezért az idén már nem termesztenek. Jó ütemben haladnak a munkák a szövetkezet 18 hektáros szőlőjében is, ahol a nyitás és kötözés befejezése előtt állnak. c (katócs) Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 19-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,20 53,26 52,73 50,90 54,04 52,47 Ausztrál dollár 22,82 23,28 23,05 21,88 23,58 22,73 Belga frank (100) 85,15 86,87 86,01 82,93 88,21 85,57 Dán korona 4,57 4,67 4,62 » 4,44 4,74 4,59 Finn márka 7,45 7,61 7,53 7,24 7,72 7,48 Francia frank 5,18 5,28 5,23 5,04 5,36 5,20 Görög drachma( 100) 16,16 16,48 16,32 15,11 16,65 15,88 Holland forint 15,54 15,86 15,70 15,14 16,10 15,62 ír font 46,78 47,72 47,25 45,09 48,45 46,77 Japán jen (100) 21,48 21,92 21,70 20,90 22,22 21,56 Kanadai dollár 25,52 26,04 25,78 24,83 26,39 25,61 Luxemburgi frank (100) 85,15 86,87 86,01 82,07 88,19 85,13 Német márka 17,50 17,86 17,68 17,22 18,14 17,68 Norvég korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (1000) 23,65 24,13 23,89 23,05 24,49 23,77 Osztrák schilling 2,49 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,18 20,58 20,38 19,26 20,88 20,07 Spanyol peseta(100) 28,35 28,93 28,64 27,59 29,29 28,44 Svájci frank 20,50 20,92 20,71 20,18 21,24 20,71 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 29,39 29,99 29,69 28,99 30,39 29,69 V____________________________________________________J
