Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-13 / 21. szám

1991. március 13. ( ÚJSÁG )l Miért olcsóbb a rimaszombati marhahús? Szükség törvényt bont Ez év elején a hazai sajtóban megjelent egy rövid tudósítás, amely szerint Szlovákiában a marhahúst a rimaszombati Hús­kombinát szállítja legolcsóbban a húsforgalmazóknak. A hírrel kapcsolatban Csomós László mérnöknek a kombinát hústermé­keket értékesítő osztály vezetőjé­nek tettem fel néhány kérdést.- A tájékoztatás szerint mi ol­csó marhahússal látjuk el egész Szlovákiát. Nos, ez a megfogal­mazás így nem pontos, mert mi januárban valóban leszállítottuk a marhahús árát - járásunkban a Zdroj és a Jednota nem 71,52 koronáért kapja kilóját, mint eddig, hanem 54 koronáért. A Rima­­szombati járás határain túlra azonban nem szállítunk marha­húst. Kivétel ugyan akadt, de csak néhány kisebb szállítmány a ser­téshúst és a hústermékeket is nálunk megrendelők esetében. • Mi tette lehetővé az árle­szállítást, és meddig lesz ér­vényben?- Eddigi tapasztalataink szerint mindig az év első két hónapjában a legkisebb a hús iránti kereslet. Ez azzal magyarázható, hogy or­szágszerte télen vannak a disznó­vágások. A hús árának emelése még nagyobb mértékben csök­kentette a hús, főleg a marhahús iránti keresletet, hiszen környé­künkön a lakosság inkább a ser­téshúst vásárolja. A korábbi évek­ben januárban és februárban - a régi áron - átlagosan 20-25 tonna marhahúst adtunk el a já­rásban. Ahhoz, hogy ebben az évben is el tudjunk adni ilyen mennyiséget, csökkentenünk kel­lett a marhahús eladási árát. Ez az árcsökkentés 400 ezer korona veszteséget okoz vállalatunknak, de amíg a fent említett mennyisé­get nem adjuk el, nem szándéko­zunk módosítani az eladási áron. Nehéz lenne megjósolni, hogy a helyzet hogyan alakul. Azt vi­szont tudjuk, hogy további válto­zásokra számíthatunk: állami vál­lalatunk talán már az év második negyedében megszűnik és átala­kul részvénytársasággá. • A kereskedelem nem él vissza az Önök által teremtett helyzettel?- Nem. Mi az árcsökkentésről előzetesen értesítettük a Jednota és a Zdroj vezetőit, és kértük őket, nogy csak minimális árrést szá­moljanak a marhahúsra. Ók tart­ják is magukat a megállapodás­hoz, tudomásom szerint csak 10 százalékkal toldják meg a felvá­sárlási árat. Mi pedig saját húsbol­tunkban - a sertéshús kivételével - semmilyen termékünkre nem számolunk rabattot. Húskészít­ményeinket is csak termelési áron árusítjuk. • Azt mondta, hogy az ár­­csökkentés a vállalat számára jelentős veszteséget okoz. Ak­kor viszont mi a céljuk vele?- Az, hogy egyáltalán dolgozni tudjunk. A marhahús a téli hóna­pokban már szinte önköltségi áron is eladhatatlan. A sertéshús értékesítésével egyelőre nincs nagy gond, de nekünk nem csak sertést, hanem szarvasmarhát is kell vásárolnunk, márpedig raktár­ra nem termelhetünk. • Jól értettem? Önöket a szarvasmarha felvásárlására valami készteti?- Igen, de nem valamiféle di­­rektív előírás, hanem megállapo­dás a mezőgazdasági üzemekkel, amelyek nemcsak sertéseket kí­nálnak eladásra, hanem szarvas­­marhákat is. Ennélfogva ragasz­kodnak is ahhoz, hogy egy bizo­nyos mennyiségű sertéshúson kí­vül szarvasmarhát is vásároljunk tőlük. • A Húskombinát tehát kényszerhelyzetben van?- Pontosabban: szeretnénk megtartani partnereinket és en­nek érdekében vállaljuk a kocká­zatot is. Jelen esetben ez szó szerint értendő, hiszen két-há­­romszáz százalékkal drágultak az általunk felhasznált alapanya­gaink is, kezdve a csomagolósze­rektől a fűszerpaprikáig. S még ezeket a költségeket sem kalku­láltuk bele az árakba. • Van valamilyen elképzelé­sük arról, hogy miképpen lehet­ne népszerűsíteni a lakosság körében a marhahúst?- A marhahúst állami támoga­tás nélkül ilyen áron nem sokáig árulhatjuk. Arra meg nagyon kicsi az esély, hogy drágábban el tud­juk adni. Ha volna rá igény, mi piacra dobnánk a kolbászhúst is. Tavaly év végén már lehetett kap­ni a húsboltokban. Az ötkilós cso­mag 25 százaléka marhahús, 25 százaléka sertéslapocka, fele ser­tésoldalas, és 10 méter belet is tartalmaz. Tavaly kilogrammja 38 koronába került. Az idén még nem végeztünk számításokat, de most biztosan többe kerülne. Előnye viszont, hogy bárki, bármikor ké­szíthet magának odahaza is házi­kolbászt. A marhahús népszerűsí­téséért mi pl. így tehetünk valamit, de végül is a vásárlók döntik el, hogy milyen húst fogyasztanak. FARKAS OTTÓ A tagság a közösre szavazott Az Ipolybalogi Földműves-szövet­kezet hét palóc település határát egyesítő, a mai nehéz gazdasági körül­mények között is eredményesen ter­melő, jól prosperáló nagygazdaság. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy a szövetkezet tagjai - a volt, több hektáros parasztgazdákkal egyetem­ben továbbra is közösen, a földműves­szövetkezetben szeretnék művelni földjeik zömét. A gazdaság vezetősége még ta­valy, a nyár derekán, levélben fordult aktív és nyugdíjas dolgozóihoz. Ax elnök nem köntörfalaz- Mielőtt, az új szövetkezeti tör­vény alapján hozzáláttunk volna a gazdaság alapszabályzatának mó­dosításához - újságolja Bodonyi Já­nos, a közös elnöke - felkértük tagsá­gunkat, mondjanak véleményt né­hány, mindannyiunkat, no meg a szö­vetkezet létét közvetlenül is érintő kér­désekről, döntsenek a közös további sorsáról az érintettek maguk.- A tagság - tudtam meg továbbá az elnöktől - szinte egyöntetűen a kö­zös gazdálkodásra szavazott. Persze, meg van ennek a magyarázata, ugyan­is ez ideig is fontosnak tartották, hogy szövetkezetükben jól érezzék magukat a dolgozók. A négy és fél ezer hektár közös tulajdonból 3 ezer 300 hektár a szán­tó. Néhány éve az Ipoly szabályozása révén a gazdaság közel 800 hektár szántóföldi művelésre is alkalmas földhöz jutott. A szövetkezet jól járt, de ezáltal több hektár rét, legelő „elve­szett".- Ezeknek a területeknek a beavat­kozás révén - állítja a szakember - megháromszorozódott az értékük. Ez az esetleges visszaigénylés során jogi vitákat eredményezhet... Dolgo­zóinknak a taggyűlésen kijelentettük, mindenki, aki okmánnyal tudja igazolni tulajdonjogát, ha igényli, visszakapja Balogon a helyzet változatlan földjeit. Sajnos a telekkönyvek hiányo­sak, s ez nehezíti a dolgunkat. A hét községben sok a félhektáros gazda. Valamennyi egykori földjét ez ideig csak pár ember kérte vissza. A legtöbben általában fél vagy nem egészen egy hektár területet - legin­kább konyhakerti növények termesz­tésére - szeretnének volt tulajdonuk­ból visszakapni. Páldi István „levelét megírta.. Az ipolykeszi Páldi István a család összes hajdani földjére igényt tart. Szándékáról Írásban tájékoztatta a szövetkezet elnökségét. Felkerestem a nyugdíjas embert.- Nemcsak engem illet a terület - mondta -, hisz szüléink nevén sze­repelt a birtok, ám a testvéreimmel majd megegyezünk a jogutódlás rész­leteiben. A földeket Józsi fiam szeret­né használni.- Néhány hónapja - jelentette ki az egykori gazda 36 esztendős fia - ma­gánvállalkozásba kezdtem. Méhész­­kedem, s emellett földműveléssel és állattartással is szeretnék foglalkozni. A méz jelentős részét Nyugat-Európá­­ban szeretném értékesíteni. Egy né­met céggel már fel is vettem a kapcso­latot. A valutáért kiváló minőségű munkagépeket akarok vásárolni. Sze­retném, ha a szövetkezet az eddigi föld- és eszközhasználat fejében szá­mosállattal és munkagéppel kártalaní­tana bennünket. Leginkább olajnövé­nyeket és takarmánynövényeket ter­mesztenénk. Remélem a talpraállásig, a kormány ígéretéhez híven adómen­tességet biztosít, vagy legalábbis adó­­kedvezményben részesíti a magunk­fajta vállalkozókat.- A szövetkezet - szólt ismét az édesapa - úgy látom, ki akar bennün­ket, földtulajdonosokat semmizni: egy hektár föld évi használatáért egy má­zsa gabonát ajánlanak, én viszont azt édeskevésnek tartom. Az alelnök összegez Szecsei Sándor alelnök a pillanat­nyi helyzetről tájékoztatott:- A földtörvénytervezetek körüli vita túl soká húzódik, a földtulajdonjog ren­dezetlen. Irányító testületünk határo­zata szerint a volt tulajdonosnak a bevitt föld mennyiségétől függően, járadékot adunk. A nyugdíjasok eseté­ben figyelembe vesszük a közösben ledolgozott évek számát is. Dolgo­zóink vagy nyugdíjasaink a telek­­könyvíleg igazolt földjeiket visszakér­hetik, ha azonban jogos tulajdonuknak több mint 10 százalékát igénylik, töröl­jük őket a tagnyilvántartásból, s az évi járandóságoktól is elesnek. Persze, haszonbért az esetleges közös műve­lésre hagyott területért folyósítunk ne­kik. A szántástól a betakarításig az új magángazdáknál bérmunkát is válla­lunk. Sőt az érdeklődőknek vetőmagot és trágyaféléket is biztosítunk. Kormá­nyunknak világos jogszabályokkal végre rendeznie kellene a konfiskált földek illetőségét is. Az ingatlanokkal beépített földekért hasonló bonitású más területet adunk, vagy napi áron egyfajta kártalanítást fizetünk. Az igénylők mindig szeptember 1-jei dá­tummal kaphatják vissza földjeiket. ZOLCZER LÁSZLÓ Szaktanácsok állattenyésztőknek Vállalkozások elé A tenyésztés az egyszerű állattar- . tással vagy hizlalással összehasonlít­va lényegesen igényesebb gazdálko­dási forma. Nem kétséges, munkaigé­nyes mindkettő, de a szaporításhoz jóval több kell, mint a megfelelő tech­nológia vagy a jó takarmány. Nem az a lényeges, ki mit tanult, lesett el apjától vagy nagyapjától, ha­nem hogy mi a szándéka, mekkora a kitartása, és van-e az állatok iránt vonzalma. Sokan vállalkoznának, akik eddig juhot, tehenet csak a szomszéd faluban, esetleg a legelőn láttak. Az állattenyésztés teljes embert kíván, ráadásul időigényes is. A gondosko­dást, a gazda szeretetét azonban min­den állat meghálálja. Fontos, hogy a fő szempont a gazdaságosság és nem a romantikus idill legyen. A tenyésztés alapszabálya, hogy jól fejlődő, egészséges, kellőképpen hasznosítható állatokat kell beszerez­ni és produkálni. Ne sajnáljuk az időt, sem a pénzt, hogy jó tenyészállatokra tegyünk szert. Előtte viszont gondos­kodjunk kellő mennyiségű és minősé­gű, a fajtának és kategóriának megfe­lelő takarmányról. A tartási körülmé­nyek és a takarmányozás minősége ugyanis messzemenően kihatnak az állatok szaporodóképességére, s ezáltal gazdaságosságukra is. Annak ellenére, hogy januártól eléggé drágultak az állatorvosi szol­gáltatások nem hagyhatók figyelmen kívül, hiszen az állattenyésztés termé­szetes velejárói. A bajokat idejében és szakszerűen kell orvosolni. Dr. SZTRUHÁR GYŐZŐ Az előfizető nyilvántartási száma: Evidenőné císlo predplatitefa MEGRENDELŐLAP - platitera sústredeného inkasa: OBJEDNÁVKA TLAÓE V PREDPLATNOM Az újság címe Názov denníka - casopisu Példányszám Poéet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zaéatie dodávky Katalógusszám Katalógové öíslo (vyplnuje PNS) Szabad Földműves ÚJSÁG _ _ Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: A megrendelő száma: Predplatené vytlacky dodajte na adresu:...........................................................Císlo odberateía:......... Név, cím (szervezet): utca: Menő a priezvisko (názov organizácie):.....................................................................ulica: házszám: emelet: lakásszám: postahivatal: ____ 6. domu:..................poschodie:...................ő. bytu:...................dodáv. posta: Előfizető (csak szervezet tölti ki) Platca predplatného (vyplnuje len organizácia): Elnevezése: Oznaöenie (úplny názov): .......,..............:................ A megrendelést intézi (olvashatóan a vezetéknevet): Objednávku vybavuje (öitateíne priezvisko):.............. A pénzintézet neve és székhelye: Názov a sídlo penazného ústavu:.............................. A számla száma: Císlo úétu:............................................................... Dátum: postahivatal: [__r__^__ dodávacia posta: telefon: Az előfizető aláírása (pecsét) Podpis predplatitefa (odtlacok peíiatky):

Next

/
Thumbnails
Contents