Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-13 / 21. szám
Szerda 1991. március 13. 1. évfolyam 21. szám # Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az^ Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BARDOS GYULA és KÁDEK GÁBORSzerkesztőség: 81911 Bratislava, Martanovitova 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviíova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Nagygyűlés —15 ezer résztvevővel A földművesek a kormány törvénytervezetét támogatják (Munkatársunktól) — Tegnap a földműveseké volt Prága. Legalább is a fővárosi sportcsarnok, ahol a Csehszlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség felhívására reagálva, több mint 15 ezer mezőgazdasági dolgozó adott egymásnak találkát. A földművesek emelt szóval hirdették: egy emberként támogatják a szövetségi kormány földtörvénytervezetét, és határozottan elutasítanak minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amely a szövetkezetek létét és tagjaik érdekeit veszélyezteti. Mint ismeretes, az előzetes időterv szerint a Szövetségi Gyűlésnek március 19-28-a között kellene megvitatnia a földtörvénytervezeteket, melyek körül az utóbbi hetekben igencsak éles vita bontakozott ki. A szlovák kormány és a parlament bizottságai — a környezetvédelmi bizottság kivételével — a szövetségi kormány tervezetét támogatják, ami egyes pártoknak és mozgalmaknak bizony nem tetszik. És persze az Egyéni Gazdálkodók Szövetségének sem, melynek múlt vasárnapi közgyűlésén ismételten összefogásra és a Tyi-féle tervezet átültetésének szorgalmazására szólították fel az egykori földtulajdonosokat, illetve az újdonsült egyéni gazdálkodókat. Meglepő volt, hogy miközben a fél ország az egyre szaporodó tervezeteket vitatja, a szlovákiai képviselők erejéből — akaratából? — egyetlen tervezet kidolgozására sem futotta, a földművesek pedig szerényen hallgattak, akárcsak a volt 11- es koalíció számára oly gyászos vereséget hozó parlamenti választások előtt. Most megtört a jég, megmozdultak a földművesek. Olyannyira, hogy elhatározták, nem a távolból üzengetnek, maguk mennek fel Prágába, hadd hallja szavukat a főváros, az egész ország. Az elhatározást tett követte, s tegnap délelőtt az ország minden részéből több mint 15 ezren gyűltek össze a prágai sportcsarnokban megtartott nagygyűlésen. A kormány, az illetékes minisztériumok, az országos, illetve a két nemzeti Földműves-szövetkezeti Szövetség és több párt képviselőinek jelenlétében Emil Dufala, a CSFSZSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az egybegyűltek körében nagy tetszést kiváltó beszédében a mezőgazdaságot súlytó helyzet visszásságait részletezte, kedvezőbb elbírálást, megértőbb magatartást kérve az ágazat részére. A szövetség csehországi és szlovákiai elnöke szintén a mezőgazdaságban dolgozók, a földből és a földnek élűk érdekeinek védelmében emelt szót. Mindketten hangsúlyozták, nem pusztán a mezőgazdasági dolgozók sorsáról, de az ágazat egészének jövőjéről kell dönteniük azoknak, akik a földtörvényt meghozzák, a tervezetek valamelyikét elfogadják. A szövetségi kormány törvénytervezetét Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter terjesztette elő. Hangsúlyozta, a kormánynak nem áll szándékában szétzilálni a nélkülözhetetlen mezőgazdaságot azzal, hogy erőszakkal a földhöz kösse a tulajdonosokat, vagy az 50-es években elkövetett igazságtalanságokat újabbakkal tetőzze. A külföldön tartózkodó Alexander DubSek, a parlament elnöke levélben üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, biztosítva őket arról, hogy támogatja a földműveseket a szövetségi kormány törvénytervezete melletti kiállásukban. Az estébe nyúló vitában sokan kértek és kaptak szót. Valamennyien megerősítették: tapasztalataik szerint az ország minden egyes földműves-szövetkezeti tagja, földtulajdonnal nem rendelkező szövetkezeti és {Kacsa volt A Branko marad... A korábbi híresztelésekkel ellentétben nem szűnt meg a Branko felvásárló vállalat rimaszombati üzeme. Sőt, jelenleg az első osztályba sorolt nyulak kilóját 30 koronáért, a tejesbárányét (10-16 kg) pedig március 15-től 20-ig 40 koronáért vásárolja fel. Ráadásul — amint azt megtudtuk — ez utóbbi ár még korántsem végleges. Ha ugyanis sikerül külföldön értékesíteni a bárányhúst, illetve a bárányokat, akkor az eladók a későbbiek során még több pénzt kaphatnak jószágaikért. Az intenzív bárányok felvásárlási ára egyelőre változó, 17-25 korona között mozog. A Branko megszűnéséről szóló valótlan hírek onnan erednek, hogy a rimaszombati üzem 7 évre bérbe adta a nyúlfeldolgozót. Ám a felvásárlás zavartalanul folyik tovább! (fo) állami gazdasági dolgozója úgy érzi, a Tyl-féle törvényjavaslat ki akarja húzni a földművesek lába alól a talajt. Ez pedig a mezőgazdaság egészének jövőjét fenyegeti. A szónokok többsége kijelentette, ehhez a földművesek nem hajlandók segítő kezet nyújtani. Már csak azért sem, mert a gépek, vegyszerek, továbbá a vetőmag, az üzemanyag és szinte Cyril Moravcík, a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség elnöke: — Egész mezőgazdaságunk jövője attól függ, melyik földtörvénytervezetet hagyja jóvá a parlament. (Jana Noseková — ÍTK felv.) minden kellék és szolgáltatás ára drasztikusan emelkedett, ami a tej és a vágóállatok értékesítése körüli bonyodalmakkal együtt már eddig is sok szövetkezetét és állami gazdaságot a tönk szélére sodort. A nagygyűlés résztvevői végül nyilatkozatot fogadtak el, melyet eljuttatnak a Szövetségi Gyűlés képviselőihez.(A nyilatkozatot lapunk holnapi számában közöljük.) ZOLCZER LÁSZLÓ BAZ—VW frigy Vladimír OndruS, az SZK miniszterelnök-helyettese és a német Volkswagen cég igazgatótanácsának elnöke tegnap Pozsonyban aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében a két vállalat részvénytársaságot alapított személygépkocsik gyártására. (Az eseményről és hátteréről holnapi számunkban részletesebben beszámolunk.) r~~---------------------------------------------------------------------------------------------MA 8 oldalas MŰSORMELLÉKLET V_________________________________________i___________________ ) ( ’ ' Minden olvasó —egy előfizetőt! Látta már? Olvasta már? Február 18-án jelent meg a Szabad Földműves Újság első száma. Mégis — sok faluba, sok régi Szabad Földműves olvasóhoz nem jutott el. Hogy miért? A postai lapterjesztés mai körülményei, módszerei — ahol nem volt meg a személyes készség és jószándék — egyáltalán nem járulnak hozzá ahhoz, hogy megkapják, megismerjék az olvasók. És — valljuk be —, a Szabad Földműves Újság mind ez ideig kényelmesen, a szövetkezetek jóvoltából ingyen került minden szövetkezeti tag asztalára. A napilappá vált Szabad Földműves Újság sem drága a többi napilaphoz viszonyítva, de már nem mindenütt tudja vállalni a szövetkezet, hogy előfizeti tagjainak. Ezért, mint minden újságot, ha úgy véli az érdeklődő, hogy érdemes olvasnia, meg kell, hogy vegye. Mivel Dél-Szlovákiában az ország többi területéhez viszonyítva rendkívül kevés a hírlapárusító pavilon, a helyi postahivatalban lehet hozzájutni az Újsághoz (már ahol megrendelik, s veszik a fáradságot, hogy kínálják is). Az elmúlt hetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ha mi magunk nem terjesztjük lapunkat, másokra nem számíthatunk, a posta legfeljebb a megrendelt, előfizetett példányokat juttatja el az olvasókhoz. (Van, ahol még ezt is késve.) Ezért kedves Olvasóinkhoz, a nemzetiségi sajtó régi és új terjesztőihez, a postásokhoz, a Szabad Földműves levelezőihez, diákokhoz, nyugdíjas szövetkezeti tagokhoz, háziasszonyokhoz, a kereskedelmi dolgozókhoz fordulunk: Segítsenek a Szabad Földműves Újság terjesztésében! Minden egyes előfizető szerzését jutalmazzuk. A negyedévre szóló előfizetésért lOkorona, a félévre szóló előfizetésért 25 korona, az egész évre szóló előfizetésért 50 korona jutalmat adunk. Aki húsznál több — legalább félévre szóló — előfizetést szerez, bekerül az alábbi különdfjak sorsolásába: három videokazetta, egynapos bécsi kirándulás a Gazdatourral, és a fődíj a brünni TEL-SAT cég ajándéka, egy PACE STEREO típusú műholdvevő, amely 60 tévécsatorna vételét biztosítja százszázalékos minőségben, számítógéppel irányított 9 kísérőhanggal, 29 300 korona értékben. Szállítását és felszerelését a TEL-SAT cég intézi. (Címe: TEL-SAT, Havelkova 2A, 625 00 Brno) Kérjük, pontosan töltsék ki az 5. oldalon levő megrendelőlapot, s tüntessék fel azt is (pontos címmel), ki szerezte az előfizetőt. Versenyünk rövid lejáratú, március 25-én zárul. Köszönjük együttműködését! A Szabad Földműves Újság szerkesztősége Parlamenti bizottság a községekvagyonáról Az iskolák állami tulajdonban maradnak Rendkívüli ülést tartott tegnap a Szlovák Nemzeti Tánács kisebbségi, etnikai és emberjogi bizottsága. A tanácskozáson vitára bocsátották a községek vagyonát szabályozó SZNT-törvény kormánytervezetét. Az ülésre meghívták a pénzügyminisztert, azonban egyéb elfoglaltságok miatt sem ő, sem a helyettese nem tudott megjelenni. A szlovák pénzügyminisztériumot egy főosztályvezető képviselte, aki arról tájékoztatott, hogy ugyanúgy, mint a parlamentben, a pénzügyminisztériumban is többször átdolgozták a törvénytervezetet. Azért is hívták össze a rendkívüli bizottsági ülést, mivel az egyik legbonyolultabb tervezet elfogadásáról van szó. Még mindig nem tisztázódtak egyes — a szántóföldekre és erdőkre vonatkozó — vagyonjogi kérdések. A tervezetet Markotán Péter bizottsági előadó ismertette, majd javasolta a képviselőknek a törvény elfogadását. A vitában elsőként a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának képviselője kért szót. Javasolta, hogy a privatizálással bízzák meg a városok és falvak önkormányzati szerveit: döntsék el ők, mit adnak magánkézbe. A vitában több módosító javaslat is elhangzott. Hammerlík Rudolf képviselő indítványozta, hogy azok az iskolák, amelyeket a lakosok önerőből építettek az első köztársaság idején, kerüljenek vissza a községek tulajdonába. A javaslatra azonnal reagált a pénzügyminisztérium munkatársa. Elmondta, hogy a minisztériumban már döntöttek az iskolák sorsát illetően. Mivel fenntartásuk igen költséges, félő, hogy a községek vagyonából nem tudnák fedezni a költségeket. Éppen ezért az oktatásügy állami támogatásban részesül, tehát az iskolák állami tulajdonban maradnak. Vita tárgyát képezte az is, hogy Pozsony és Kassa egyes városkerületei tulajdonjogot szerezhetnek-e a területükön levő erdőket és földeket illetően. Végül úgy határoztak, hogy a tulajdonjog a várost illesse, a város önkormányzati szerve pedig megbízhatja az egyes városkerületek önkormányzatait a vagyon kezelésével. A tizenkét módosító javaslat áttanulmányozása után a községek vagyonáról szóló törvénytervezetet a szlovák parlament kisebbségi, etnikai és emberjogi bizottsága elfogadta. (-ni)
