Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-08 / 17. szám
UJ§AG Péntek , 1991. március 8. I. évfolyam 17. szám • Ára 2,30 korona Jusson el minden földműveshez Induló napilap lévén, egyéb gondjaink közepette azt is igyekszünk rendszeresen figyelemmel kísérni, mennyire rugalmas a Hírlapterjesztő Vállalat, eljut-e időben olvasóinkhoz a lap, és miként alakul előfizetőink tábora. Esetenként bosszankodunk, mert a kioszkokban néhol “eldugják” lapunkat, máshol fellélegzünk, mert nemcsak kiteszik, de kínálják is az Újságot, ahogy az új portékát illik. Kilincselünk, ha azt tapasztaljuk, hogy az új előfizetőket késve kapcsolják be az elosztásba, viszont örülünk, ha újabb megrendelőlapot hoz a postás, amellyel megint kopogtathatunk az “illetékeseknél”. Előfizetőink számát tekintve, röpke két hét után elégedettek lehetnénk, mégsem vagyunk azok. Merthogy a korábbi biztatás és sürgetés után megdöbbentőnek tartjuk, hogy néhány szövetkezetben és állami gazdaságban egyetlen példány előfizetését sem vállalják. Tudjuk, sok gazdaság üzemviteli hitelből él, de Felhívás ahol az egy-két vezetőt érdeklő politikai napilapokra akad pénz, ott esetleleg a tagok által igényelt — talán kedvelt — gazdasági és érdekvédelmi napilapra is lehetne áldozni. Persze vannak jó bázisaink, hiszen több gazdaságban nem csupán a dolgozó tagoknak, de a nyugdíjasoknak is járatják lapunkat. Szerintünk ez is a gazdaszemléletnek, no és a dolgozók megbecsülésének egyik megnyilvánulási formája. Valószínűleg nem a véletlen műve, hogy ezekben a szövetkezetekben általában jobb a munkakedv, a közös vagyonhoz és a feladatokhoz való viszonyulás. És persze a gazdasági eredmény! Említést érdemlő, hogy számos gazdaságban a pénzügyi gondok ellenére sem mondtak le lapunkról. Mert keresték, meg is találták a módját, miként adhatnák kezébe minden dolgozójuknak az Újságot. Több helyütt felkínálták a tagoknak, hogy mindenki számára előfizetik napilapunkat, aki magára vállalja az Ismét segít a Gazda Kft. A “GAZDA” Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Társulás 1991. március 18-tól 22-ig sok új ismeretet nyújtó menedzserképző tanfolyamot szervez a páti fürdőben (Komáromi járás) a ZDROJ á.v. korszerű üdülőjében. A tanfolyamon olyan neves hazai és külföldi szakemberek adnak elő, mint J. I. Keleti Kaliforniából, dr. Nemes Ferenc, az Országos Vezetőképző Intézet igazgatója, dr. Kárpáti László, a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem: ről, dr. Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke, dr. Gémyi Gábor, a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője Magyarországról, dr. Juraj öurkoviő, a Privatizációs Minisztérium jogi főosztályvezetője, dr. Duáan Kozlík, az SZK Pénzügyminisztériumának főmunkatársa és további neves szakemberek. A szaktanfolyam résztvevői betekintést nyerhetnek a hatékony és korszerű irányítás, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a vállalkozás és a gazdálkodás fortélyaiba. Megismerkedhetnek a privatizáció, a földtulajdonjog, az adórendszer, az árpolitika, a vállalkozást támogató hitelpolitika, az áruforgalmazás, a határ menti árucsere és a külkereskede(Folytatás a 2. oldalon) MA: Hasznos ötletekkel, tanácsokkal és Információkkal ismét GAZDA szerviz Holnap: Folytatjuk szemelvényeinket a romániai magyar irodalomból \ (4. -5. oldal) Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 810 11 Bratislava, Martanoviíova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92,210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovifcova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzűnk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 előfizetési díj 50 százalékát. Egyes kertbarát-szervezetekben szintén ezt a megoldást választották. Aztán vannak olyan szövetkezetek is, ahol a tagság kérésére személyekre elosztották a szociális és kulturális alapot, s a reá jutó összeget ki-ki belátása szerint merítheti étkezésre, kirándulásra, színházlátogatásra, és természetesen napi- vagy szaklapok előfizetésére. Hasonló kezdeményezésekben és ötletekben bizonyára nincs hiány. Nem is a megoldás módja a fontos, inkább az, hogy több-kevesebb segítséggel a lehető legtöbb földműveshez eljusson a gazdasági és érdekvédelmi napilap, melynek beindítását a 11-es koalíció parlamenti választásokon elszenvedett vereségéből okulva, majd a piacgazdaság szorítását érezve, tavaly sokan oly nagy vehemenciával szorgalmazták. KÁDEK GÁBOR Nem véletlenül keresett a fogyasztók körében a Milex Nővé Mesto nad Váhom-i üzemének új terméke, a Novum Primátor sajt. Kiváló minőségét a brünni kiállításon Arany Salima díjjal jutalmazták. Március 8-i capricció Fáradtan ébredek... Lecsapom a vekkert... Elkezdem a napot: rohangáló készülődéssel, hangoskodással, csörömpöléssel. A gyerek mögött becsukódik az ajtó, magam is útnak indulok. Fényeső zuhog rám. Mosolyognak az emberek. Megjátszom, hogy friss vagyok, üde vagyok, elégedetten nyugtázom a rámvetődő férfipillantásokat, a visszaforduló arcokat... Nem is igaz, hogy dolgozni, robotolni indulok. (Egy régi tavasz emléke éled szememben, sóvárogva nézek a házak közé szakadt égre, sugár leszek, emlék leszek, leány leszek, gyermek leszek, ipiapacsot játszok, körjátékot... lánc, lánc, eszterlánc... saját magam emléke lettem, és mások emléke lettem, és mások emléke válik újra emlékké bennem... gyermek vagyok, leány vagyok, nő vagyok, asszony vagyok, anya vagyok... lánc, lánc... megöregedtem... megtörtem... dolgos napjaim rohanva örvénylik körül a lázterhes éjeket, a cirógatós-meleg hajnalokat... nő vagyok, tűz vagyok, ihlet vagyok, férfiemlék vagyok — egy vagyok... anya vagyok, szó vagyok, kenyér vagyok, fény vagyok, hívő vagyok — egy vagyok.) Két éve a nők napja volt ez a mai. Nem tudom, most kapok-e ibolyát? (-roz-) ADunaszerdahelyi járás földművesei is elégedetlenek Prágában jövőnkiTÍl tárgyalunk (Munkatársunktól) — A mezőgazdaságban kialakult helyzetről tárgyaltak tegnap Dunaszerdahelyen a járás mezőgazdasági üzemeinek vezető dolgozói. A járási Földművesszövetkezeti Szövetség vezetősége szervezte rendkívüli összejövetelen a földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok képviselői az ágazatot mostanság leginkább foglalkoztató problémákat elemezték. A tanácskozás első, magyar nyelven zajló részében Dömény Géza, a járási szövetség jogásza kapott szót. A szakember megvitatás és jóváhagyás céljából a kormány elé terjeszteti! három,, pár többször módosított földtörvénytervezet lényegét ismertette. A jelenlevők a kormánytervezet támogatását szavazták meg. — A kormány földtörvényjavaslatának támogatása jeléül — összegezte a véleményeket Patasi Ilona, a szövetség járási vezetőségének titkára — mi is részt veszünk a keddre hirdetett prágai nagygyűlésen. Az üzemek konkrét mezőgazdasági törvény, érdemleges agrár(Folytatás a 2. oldalon) “Ha új könyvem jelenik meg, ha rólam írnak, engem vitatnak, dicsérnek, én mindig Gaál Gáborra gondolok" — vallotta meg Fábry Zoltán jó negyedszázaddal ezelőtt, amikor a nagy kolozsvári szerkesztő és kritikus örök álmát már egy évtizednél is régebben a házsongárdi temető hantjai őrizték. A hajdan Kolozsvárott megjelenő Korunknak és szerkesztőjének, Gaál Gábornak azért is illik megadnunk a tisztelete,t születésének mai századik évfordulóján, mert folyóiratának mégiscsak Fábry Zoltán volt a csehszlovákiai szerkesztője, s bizony a húszas-harmincas években ezeken a hasábokon jelent meg a mi irodalmunkból nagyon sok olyan mű, amelyet ma már maradandó hozományként tanulunk. Kezdve Fárbryn magán, s folytatva a poéta Forbáth Imrével, a kritikus Szólamai Rezsővel, a publicista Balogh Edgárral. Gaál Gábor érdemei között azonban azt is számon kell tartanunk, hoz éppen ő volt az első kritikus, aki a Tiszta szívvel megjelenése után, tehát már 1926-ban ki merte mondani József At-Egy fejfára diáról nem csupán azt, hoz jelentős költő, hanem, hoz a k°r meghatározó erejű alkotója. A balmazújvárosi szegény parasztember, Veres Péter is őt kereste fel a harmincas évek derekán megrendítő önéletírásával, talán legmaradandóbb művével, a Számadással. És a kolozsvári asztalosmunkás, Naz István izmos realista tehetségét uzancsak Gaál Gábor méltatta először érdeme szerint. Budapesten született és a H o r t y - Magyarország kényszerítette emigrációba, majd Kolozsvárra, a kisebbségi létbe. Nem született tehát nemzetiségi sorsba — ő önként vállalta ezt Talán éppen ezért írhatta le lapjáról: “Minden antibarbár és demokratikus megnyilatkozás a lapba tartozik ’’ Ez volt Gaál Gábor hitvallása. Küzdeni a barbarizmus mindenformája ellen — ez demokratikus létezésért. Ezért próbálta összefogni lapjában, a Korunkban a Trianon után szerteszakított mazarságot. Legalább gondolatban küldjünk koszorút Gaál Gábor kolozsvári fejfájához.. (bt) (Stanislav BarCák felvétele) Bérreform A mezőgazdaságban A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban nagyon lassan halad a bérpolitika reformja, és ez nem kis gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek. A közelmúltig alkalmazott sokrétű javadalmazási rendszert (nyereségrészesedés, természetbeni juttatás, a gazdálkodás eredményeitől való függőség stb.) egy új rendszeren alapuló bérezésnek kell felváltania. E rendszer törvénvszerűségeivel és gyakorlati alkalmazásával nemrég foglalkoztak a csehszlovákiai mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozói. Az eddigi bérrendszerben végrehajtandó változtatások alapvető feltétele, hogy javuljon az egyes munkaműveletekkel, valamint igényességükkel és hatékonyságukkal kapcsolatos adatok nyilvántartásának színvonala. A tarifarendszerű bérezés az elvégzett munka igazságos javadalmazásán kívül szem előtt tartja azt is, hogy enyhüljenek az infláció negatív következményei.
