Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-07 / 16. szám
(7= 1991. március 7. IC ÚJSÁG Cl 3 Nagyprivatizációs törvény (II) (Folytatás előző számunkból) 20. törvénycikk 1. / Az átvételi jegyzőkönyvben (19. te., 1. bek.) fel kell tüntetni a hiányzó és hibás dolgokat. Ha a szerződés nem rendelkezik másként, hiányzónak azokat a dolgokat kell tekinteni, amelyeket nem adtak át a tulajdonosnak, bár a könyvelés szerint az átadott tulajdonhoz kellene tartozniuk. A dolgok hibátlan vagy hibás voltának megítélésekor tekintettel kell lenni arra, mennyire szolgálhatják a vállalat működését, valamint arra, mennyi ideje vannak használatban a nyilvántartás szerint. 2. / Ha a szerződés nem rendelkezik másként, az új tulajdonosnak joga van az átvételi jegyzőkönyvben feltüntetett hiányzó vagy hibás dolgok értékarányában árengedményt követelni. 3. /Az új tulajdonos engedményre való jogigényt azokra a kötelezettségekre való tekintettel is érvényesíthet, melyek anélkül szálltak rá, hogy a vállalat írásos dokumentációjában előzőleg szerepeltek volna. 21. törvénycikk A dolgok átadásakor és az átvételi jegyzőkönyv írásakor az Alap képviseletét a vállalat megszüntetésének vagy vagyona egy része kivételének napján a vállalat nevében való cselekvésre illetékes személyek látják el. Eközben az Alapnak tartoznak felelősséggel. 4. rész Kárpótlási jegy 22. törvénycikk 1. / A kárpótlási jegy e törvény szempontjából olyan névre szóló értékpapír, amely kárpótlási jegy általi eladásra kijelölt részvények vásárlására jogosít. A kárpótlási jegy nem ruházható át, és a hozzá fűződő jogok csak az örökösre szállnak át. 2. / A kárpótlási jegy nem semmisíthető meg. 23. törvénycikk 1. / A kárpótlási jegyen elsősorban a következőket kell feltüntetni: a) a polgár neve és személyi száma, b) a jegyet kibocsátó szerv neve, c) vételára, d) lejárati idő, e) a kibocsátás napja. 2. / A kárpótlási jegyet a szövetségi pénzügyminisztérium bocsátja ki. 3. / A kárpótlási jegyek eladásából származó teljes bevétel a vásárlónak a vétel napján való állandó lakhelye szerinti köztársasági alapot illeti. 24. törvénycikk Minden csehszlovák állampolgár, akinek állandó lakhelye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén van, és aki a kárpótlási jegyek kibocsátásának napjáig betöltötte 18. életévét, kaphat kárpótlási jegyet. 25. törvénycikk 1./ A kárpótlási jegy a kibocsátás helyének megfelelően felhasználható, a) bármely olyan részvénytársaság részvényeinek megvásárlására, amelyet e célból felvettek a privatizációs tervek jegyzékébe, ha a polgár vásárlási igényét az ebben a jegyzékben megállapított határidőn belül érvényesíti, b) külön e célra alakult kereskedelmi társaságok részvényeinek megszerzésére, a köztársaság illetékes szerveinek előzetes engedélye alapján. 2.1 A első bekezdésben feltüntetett módok párhuzamosan is alkalmazhatók. 2 6. törvénycikk A kárpótlási jegyek felhasználásakor tulajdonosuk megbízhat képviseletével más valódi vagy jogi személyt is írásos meghatalmazás által és az ebben megszabott hatáskörrel. 5. rész A Szövetségi Nemzetivagyon-alap 27. törvénycikk 1. / A Szövetségi Nemzetivagyon-álap jogi személyként jön létre. Az Alap bekerül a vállalatok névjegyzékébe. 2. / Az Alap szervei az elnökség, végrehajtó bizottság és felügyelőtanács. 3. / Az Alap vagyonát all. te. 2. bek.e értelmében ráruházott vagyon és a kereskedelmi szervezetek vállalkozásában való részesedéséből származó nyereség képezi. 4. / Az Alap szervezeti felépítésével kapcsolatban részletesen az Alap elnöksége által jóváhagyott alapszabály rendelkezik, és működését is ez szabályozza. 28. törvénycikk 1./ A jóváhagyott privatizációs terv szerint az Alap a saját nevében köt szerződést és végez egyéb jogügyleteket, főként a) részvénytársaságokat és egyéb kereskedelmi társaságokat alapít, vagy részt vesz alapításukban, s betéteket helyez el bennük, b) részvényeket szerez részvénytársaságok vállalkozásában való közreműködésével, és gyakorolja a részvényesi jogokat, beleértve a közgyűléseken való részvételt, c) társtulajdonosi jogokat gyakorol a nem részvénytársaság formájában szerveződő vállalkozásokban való részvétele kapcsán, d) részesedik az olyan kereskedelmi társaság gazdálkodási eredményeiből, amelynek a vállalkozásában részt vesz, és viseli e vállalkozás anyagi következményeit is, akár nyereségről, akár veszteségről van szó, e) részvényeket vagy nem részvénytársaságban való részesedést ad el, f) ha megszűnik a társaság, részesedik a felszámolása után fennmaradó javakból, a vállalkozásban való részvétele arányában, g) szerződéseket köt vállalatok, szervezeti egységeik vagy vagyonrészük eladásáról, s ezzel kapcsolatban pályázatot is kiírhat, h) meghatározott időre átvehet ilyen értékeket a privatizációjukig terjedő időszakra. 2.1 Az Alap szakértőket alakalmaz, akik javadalmazásáról az elnökség dönt. 29. törvénycikk A 28. tc.-ben feltüntetett tevékenység kapcsán az Alapnak jogai és kötelességei vannak. Az Alapnak joga van jogai érvényesítése céljából bírósághoz vagy más illetékes szervekhez fordulni, és kötelességei vagy más kötelességek teljesítésének elmulasztása miatt perbe fogható, s teljes vagyonával felel. 30. törvénycikk az Alap legfelsőbb szerve az elnökség, amely 9 tagból áll. Az elnököt, az alelnököt és az elnökség tagjait a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának javaslata alapján a Szövetségi Gyűlés választja 5 évre. Az elnökség tagja nem lehet tagja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztásaság kormányának, a Cseh Köztársaság kormányának vagy a Szlovák Köztársaság kormányának, nem lehet továbbá a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti lánács képviselője. 31. törvénycikk 1./ Az elnökség hatáskörébe tartozik a) a végrehajtó bizottság kinevezése és irányítása, valamint tevékenységének felügyelete, b) az Alap alapszabályának elfogadása, c) a végrehajtó bizottsági tagok javadalmazásának elfogadása, d) az Alap költségvetési javaslatának kidolgozása s a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának megtárgyalásra való előterjesztése, e) az elnökség és a végrehajtó bizottság ülésrendjének jóváhagyása, f) az Alap évi zárszámadásának megtárgyalása s a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának megtárgyalásra való előterjesztése, g) az Alap egész évi tevékenységéről szóló jelentésnek legkésőbb április 30-áig történő megvitatása. 2./ A költségvetési javaslatot s az évi zárszámadást az Alap a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya általi megvitatása után a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. 32. törvénycikk 1./ Az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van, beleértve az elnököt és az alelnököt is. Határozathozatalkor a jelenlevők abszolút többségének egyetértése szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnöké a döntés joga. 2.1 Az elnökség nevében a hivatalos okmányokat az elnök, távollétében pedig az alelnök írja alá. 33. törvénycikk 1. / Az Alap tevékenységének irányítását az elnökség utasításainak megfelelően az Alap végrehajtó bizottsága (a továbbiakban csak “bizottság”) végzi. 2. / A bizottság az Alap nevében az alapszabály által kijelölt határok közt léphet fel, az alapszabály tartalmazza, milyen írásbeli jogügyletekhez van szükség a bizottság két tagjának aláírására, továbbá az alapszabály határozza meg azt is, mikor és milyen illetékességgel léphetnek fel a bizottság tagjai az Alap nevében, s hatalmazhatnak fel másokat az Alap nevében való fellépésre. A bizottságnak az Alap nevében való tárgyalásra jogosult tagjai bekerülnek a vállalati névjegyzékbe. 34. törvénycikk 1./ A bizottság kilenc, az elnökség által öt évre kinevezett tagból áll. Az elnökség e megbízatási idő letelte előtt is visszahívhatja a bizottság tagját, ha az elhanyagolja kötelességeit, vagy nem képes tisztségének megfelelő ellátására. 2J A bizottság tagjai maguk közül elnököt és legfeljebb két alelnököt választanak. 3. / A bizottság tagjai az Alap alkalmazásában állnak. 35. törvénycikk 1./ Az Alap felügyelő tanácsa (a továbbiakban csak “tanács”) felügyel az Alapnak, elnökségének és bizottságának tevékenységére és gazdálkodására. Szabálytalanság észlelése esetén a dolog jellegétől függően figyelmezteti az elnökséget, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányát, a Szövetségi Gyűlést vagy más illetékes szervet. 2.1 A költségvetési javaslatot és az évi zárszámadást az elnökség még mielőtt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság konnánya elé terjesztené, köteles a tanáccsal megtárgyalni. 36. törvénycikk 1./A tanács a Szövetségi Gyűlés által ötéves időszakra választott öt tagból áll. A Szövetségi Gyűlés a tanács tagját megbízatási idejének lejárta előtt is visszahívhatja tisztségéből. A tag választása és visszahívása titkos szavazással történik. 2J A tanács tagjai nem állhatnak az Alap alkalmazásában. 37. törvénycikk 1. / A tanács saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. 2. / A 32. te. rendelkezése itt is érvényes. 38. törvénycikk Az elnökségi, bizottsági és tanácsi tagság egymással nem egyeztethető össze. 39. törvénycikk Az elnökség, bizottság és tanács tagjai , valamint az Alap alkalmazottai nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely ellentétes az Alap érdekeivel, főként nem lehetnek tagjai olyan részvénytársaságok szerveinek, amelyek vállalkozásában az Alapnak vagyonrésze fekszik. Az elnökség, bizottság és tanács tagjai nem tehetnek szert az Alapból származó tulajdonra a kárpótlási jegyekért vásárolható részvényeken kívül. 40. törvénycikk Az Alap a tevékenységével kapcsolatos kiadásokat a saját vagyonából fedezi, a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott költségvetése keretében. 6.rész Különleges, átmeneti és zárórendelkezések 41. törvénycikk 1./ A privatizáció céljára — beleértve a kárpótlási jegyek révén történő privatizálást is — a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya, valamint a köztársasági kormányok a törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül kidolgozzák azokat az alapelveket, amelyek szerint az illetékes központi államigazgatási szervek és községek az illető kormánynak előteijesztik azoknak a vállalatoknak a jegyzékét, továbbá azon egyéb jogi személyek vállalkozásában való állami vagyoni részesedések jegyzékét, amelyekre ki fog terjedni a privatizálás. 2.1 A vállalatok jóváhagyásra előterjesztett jegyzékének elsősorban a következőket kell tartalmaznia: a vállalat neve, székhelye, alapítója, vagyonának becsült értéke, valamint alkalmazottainak száma. A más jogi személyek vállalkozásában való állami vagyoni részesedések jóváhagyásra előterjesztett jegyzéke elsősorban a következőket kell hogy tartalmazza: a jogi személy neve, a vállalkozás jogi formája, a vállalkozás tárgya és a vállalkozásban levő állami vagyoni részesedés teijedelme. 3./ A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya, valamint a tagköztársaságok kormányai határidőt szabnak meg a privatizálási tervek kidolgozására. 42. törvénycikk 1./Az olyan külkereskedelmi vállalatok, külkereskedelmi célszervezetek és állami pénzintézetek tulajdona — kivéve a Csehszlovák Állami Bankét és az állami takarékpénztárakét —, amelyeket e törvény hatályba lépésének napja előtt alapítottak, a vállalati privatizációs program szerint átszáll annak a tagköztársaságnak a nemzetivagyon-alapjára, amelyben a privatizálandó vállalat székhelye van, és azoknak a részvénytársaságoknak az alaptőkéjét fogja gyarapítani, amelyek ezt az alapot létrehozzák. 2.1 Ha a privatizált vállalatnak az első bekezdésben feltüntetett vagyona a Cseh Köztársaság Nemzetivagyon-alapjára száll át, ez az alap részvénytársaság alapítása után a részvények egyharmadát átadja a Szlovák Köztársaság Nemzetivagyon-alapjának. Ha a privatizált vállalat vagyona a Szlovák Köztársaság Nemzetivagyon-alapjára száll át, ez az .alap részvénytársaság alakítása után a részvények kétharmadát átadja a Cseh Köztársaság Nemzetivagyon-alapjának. 3./ Ha az első bekezdésben említett vállalatok még e törvény hatályba lépésének napja előtt alakultak volna át részvénytársasággá, vagy részvénytársaságként alakultak meg, a vállalkozásukban fekvő állami vagyonrész a privatizációs terv jóváhagyásának napján kétharmad részben a Cseh Köztársaság Nemzetivagyon-alapjára, egyharmad részben a Szlovák Köztársaság Nemzetivagyon-alapjára száll át. 43. törvénycikk Ennek a törvénynek a szövetségi központi államigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezései a Csehszlovák Állami Bankra is érvényesek. 44. törvénycikk A vállalat vagyonának felbecslése — amelynek eredményét a jóváhagyott privatizációs terv tartalmazza — pótolja a részvénytársaság alaptőkéjének materiális részére vonatkozóan külön előírások [a részvénytársaságokról szóló, 104/1990-es számú törvény] által megkövetelt és bírósági szakértők által végzendő felbecslését. 45. törvénycikk 1./ A vállalatok a hagyományos gazdálkodáson [a Gazdasági Törvénykönyv 109/1964-es számú törvénye, későbbi előírások értelmében] kívül olyan vagyon tulajdonjogának átruházására, amelyhez gazdálkodási joguk fűződik, nem köthetnek szerződést, továbbá nem rendelkezhetnek jogi személyek vállalkozásában való vagyoni részesedésükkel, s nem alapíthatnak hasonló vállalkozásokat. 2.1 Az első bekezdés rendelkezése alól indokolt esetben kivételt adhat az illetékes kormány. Az ilyen kivétel a külön előírások [1. a 12. te. 3. bek.-ében zárójelben levőket] szerinti kivételt helyettesíti. 3. / Az állam jogi személyek vállalkozásában levő vagyonrészesedését illetően csak az erre a részesedésre vonatkozóan jóváhagyott privatizálási terv szerint lehet eljárni. 4. / Az első és második bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az 1. te. 2. bek.-ében felsorolt jogi személyekre, valamint a költségvetési és dotált szervezetekre. 46. törvénycikk A köztársasági alapok jogviszonyait, tevékenységét és vagyonuk felhasználásának módját a nemzeti tanácsok törvényei szabályozzák, s ezek azt is megszabják, milyen esetekben lehet a köztársaságok vagyonalapját a privatizáción kívüli célra felhasználni. 2.1 A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya a tagköztársaságok kormányaival való megegyezés után rendelkezik majd a kárpótlási jegyek kibocsátásának módjáról, e jegyek különböző típusairól, árukról és a részvényekre vonatkozó igénybejelentésnek, valamint a kárpótlási jegy felhasználásának módjáról. 47. törvénycikk 1. / Abban az esetben, ha a privatizálandó vagyonra vagy egy részére szóló tulajdonjog megvonása a ...A991-es számú, kárpótlási törvény 2. te. 3. bek.ében leírt módon történt, a fenti törvény szerint jogosultnak számító, a törvényben felsorolt személyeknek jogigényük keletkezik, amely érvényesítésének módját az illető tulajdonra vonatkozóan kidolgozott privatizációs terv határozza meg. 2. / A jogosult személy jogigényét annál a szervnél köteles érvényesíteni, amely a 10. te. 1. bek.-e értelmében a privatizációs terv jóváhagyására illetékes, mégpedig legkésőbb hat hónappal ennek a törvénynek hatályba lépését követően, másképp a jogigény elveszik; ennek a szervnek a jogosult személy egyúttal bejelenti, melyik vállalat tulajdonában van a követelés tárgyát képező dolog. Az illetékes nemzetivagyon-alap köteles a jogigényt az 1. bekezdés szerint a privatizációs tervben megállapított időrendben megfelelően kielégíteni, legkésőbb egy évvel a privatizációs terv elfogadását követően. 3. / Az 1. és 2. bekezdés szerinti jogigény terjedelmének és érvényesítési módjának megállapítása, valamint kielégítése egyébként a .../1990-es számú, kárpótlási törvény megfelelő rendelkezései alapján történik. 48. törvénycikk Hatályát veszti 1. /a 111/1990-es számú, állami vállalatról szóló törvény 28. cikkelye, 2. / a 364/1990-es számú, az állami vállalatra ruházott vagyonnal való bánásról szóló törvényerejű rendelet. 49. törvénycikk Ez a törvény 1991. április elsején lép hatályba.
