Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-06 / 15. szám
1991. március 6. A nemesítők után a vállalkozókon a sor | ( ÚJSÁG HT Hazai durumbúzából hazai termékeket A racionális táplálkozásban jelentős szerepük van a tésztaféléknek is. Olaszországban az egy lakosra eső egy évi tésztafogyasztás 30-32 kg, Nyugat-Európában pedig 9-12 kg körül mozog. Ezzel szemben hazánkban nem éri el az öt kilót sem. Pesze, az sem mindegy, milyen tészta szerepel étlapunkon. A nálunk elterjedt többtojásos tésztaféléket magas koleszterintartalmuk miatt nem sorolhatjuk a legegészségesebb ételek közé. A világon azonban egyre kedveltebbek a keményszemű búzából (durumbúza - Triticum) készült spagetti- és makaróniféleségek, amelyeket tojás hozzáadása nélkül állítanak elő. Ezáltal egészségesebbek (nem tartalmaznak koleszterint), diétásak (nincs bennük állati eredetű fehérje) és táplálóbbak (magasabb fehérjetartalmúak) és kedvezőbb aminosav-összetételúek, mint a hagyományos tésztafélék. További előnyük, hogy jól tárolhatók és higisőt, egyes években végképp nem szállítottunk belőle, ami természetesen megmutatkozott tésztaféléink minőségén is. Többek között ezek a körülmények késztették a hazai nemesitöket arra, hogy ismét foglalkozzanak a növénnyel. Igen, ismét, ugyanis 1956-ban már minősítettek egy sósszigeti keményszemű búzafajtát, Makaronka néven, amely a gyakorlatban nem terjedt el. Több mint 30 év után, 1989-ben azonban újabb őszi durumbúzafajtát minősítettek, a Soldurt. Talán mondanunk sem kell, e fajta kinemesítése is a sósszigetiek nevéhez fűződik. A nemesítők munkája ezzel azonban még nem ért véget. Nem elég, ha csak ók ismerik a fajta előnyeit, fel kell hívniuk rá a termelők, a magánvállalkozók, a malomipar, valamint a tésztagyárak vezetőinek figyelmét, és nem utolsó sorban a fogyasztóét is. E célt szolgálta a közelmúltban Sósszigeten A berendezést liszttel és vízzel (3:1 arányban) töltik fel éniai szempontból hibátlanok, vagyis kizárt a szalmonellafertózés. Hazánkban a keményszemű búza termesztésének nincsenek hagyományai. Szerte a világon elsősorban tavaszi fajtáit termesztik, amelyek hektárhozama nálunk alacsony és igen ingadozó. így külföldről biztosítottuk a tésztagyárak számára szükséges mennyiséget. Amikor a gabonafélék termesztésében önellátóak lettünk, s durumbúza behozatala is csökkent, megrendezett bemutató is, amelyen a Zanussi cég olaszországi és osztrák szakemberei is részt vettek. A bevezetőben Zalabai Gyula mérnök, az állomás nemesítóje nagy vonalakban felvázolta a Soldur tulajdonságait, termesztési feltételeit. A Soldur középkorai, alacsony, sót középmagas fajta. Kezdeti fejlődése lassú, ezért korai vetést igényel. Legkésőbb szeptember utolsó hetében ki kell juttatni a magot a talajba, egy hektárra 4-5 millió (A szerző felvételei) Készül a spagetti csíraképes szemet. A kukoricatermelő körzet laza, esetleg középkötött talajt kedveli leginkább. Termesztési módja nemigen tér el a közönséges búzáétól. A jól megeredt növényzet a -15 C- fokot is kibírja, a gabonalisztharmattal és a búza levélrozsdájával szemben ellenálló. A kísérletekben 6-8 tonnás, nagyüzemi feltételek között pedig 4-5 tonnás hektárhozamokat adott. Mivel a közönséges búzához képest 25-30 százalékkal alacsonyabb a terméshozama, e kiesést magasabb felvásárlási árral kell kiegyenlíteni. Tavaly tonnája 5000 korona volt, de lisztje (szemlína) és a belőle készült tésztafélék még így is sokkal olcsóbbak, mintha külföldről hoznánk be a búzát vagy a kész terméket. Speciális tulajdonságai - nagy térfogattömeg, üvegesség, sárga festékanyag-tartalom, nagy magfehérje - lehetővé teszik, hogy lisztjéből tojás hozzáadása nélkül készítsünk tésztát. A tészta elkészítéséhez speciális gépekre van szükség. A Zanussi cég, amelynek hűtőszekrényei, mosógépei hazánkban is ismertek, többek között ilyen gépek gyártásával is foglalkozik. Az óránként 4-től egészen 400 kg tészta feldolgozására képes gépeket különböző matricákkal látják el, amelyek így spagetti, csigatészta, tortellíni, kockatészta stb. előáll itására alkalmasak. Az alapberendezést az igényeknek megfelelően futószalaggal, szárítóval, csomagolóval egészük ki. A kisebb teljesítményű gépek kiválóan alkalmasak büfék, szállodák, éttermek ellátására. Az érdeklődök az I. B. Metal Kft-n (címük: 812 74 Bratislava, Záhradnícka 21) keresztül vehetik fel a kapcsolatot a Zanussi céggel. A berendezés áráról nem szóltak a cég képviselői, az említett kft. közreműködésével leadott konkrét megrendelések alapján határozzák majd meg. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a Sósszigeten bemutatott, óránként négy kilogrammos teljesítményű gép ára 20 ezer schilling körül mozog. A nemesítők tehát minden tőlük telhetőt megtettek a durumbúza, és ezzel egyidejűleg az egészséges tésztafélék népszerűsítése érdekében. A többi már az ügyes termelők, vállalkozók feladata. Mi, fogyasztók csak remélhetjük, hogy a drága külföldi tésztaféléket hamarosan felváltják a hazai olcsóbb, de ugyanakkor jobb minőségű termékek. A bemutatót kóstoló követte, ahol minden résztvevő meggyőződhetett arról, hogy a Soldurból készült spagetti tényleg nagyon finom. KRASZNICA MELITTA inai Hl 5 1991. március 1-én lép hatályba a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium 94/72-es számú - gépjárművezetők oktatásáról és szakmai tudásuk tökéletesítéséről szóló rendelet novellizált változata. Az alábbiakban azzal a részével szeretnénk a mezőgazdaságban dolgozókat megismertetni, amely a hivatásos gépjárművezetők továbbképzésének feltételeit szabályozza. A most érvényét vesztő rendelet értelmében a hivatásos gépjárművezetők kötelező továbbképzését a munkaadó végzi, mégpedig legalább évi 32 órás terjedelemben. A továbbképzés befejeztével a sofőrök kötelesek a közlekedési szabályokból vizsgát tenni. A továbbképzés és a vizsga munkaidő alatt történik, Így a gépjármüveketők erre az időre átlagkeresetüknek megfelelő bért kell kapjanak. A mezőgazdasági szövetkezetek már többször követelték a rendelet ezen részének novellizálását, elsősorban a traktoristák továbbképzésére fordított óraszám csökkentését. Hiszen a traktoristák munkájuk nagy részét a közutakon kívül végzik, és az évi 32 óra jelentős költségeket - ami a piacgazdasági viszonyok között nem elhanyagolható - ró a szövetkezetekre. Járművezetők figyelmébe! Rövidül a továbbképzés időtartama A képzés terjedelmének csökkentését - a biztonságos közlekedés és az előírások ismeretének megkövetelése mellett - szorgalmazó érv jogossága nyilvánvaló. A négynapos továbbképzés következtében kisebb a teljesítmény, bevételtől esik el a szövetkezet, sót a traktoristáknak átlagbért köteles fizetni. Ezenkívül egyéb költségek is felmerülnek: segédeszközök, terembér, az előadók és vizsgáztatók tiszteletdíja stb. Egy 60 traktoristát foglalkoztató szövetkezetben évi 210 ezer koronára rúgnak a továbbképzés költségei (bevételkiesés, kihasználatlan traktorok, a traktoristák' bére, egyéb költségek stb.). Ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági szövetkezetekben kb. 23 ezer traktorista dolgozik, a kiadások jelentősek. A Szlovákiai Földművesek Szövetsége a szövetkezetek észrevételei és követelései alapján a rendelet novellizálása mellett szállt síkra. Igyekezetük sikerrel járt. Az 1991. január 18-án noveliizált 94/72-es számú rendeletből - amit a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztériumtól kaptunk meg - idevágó részeket közlünk: A szakszervezet a gazdasági reformokról A mezőgazdaság segítségért kiált Az utóbbi hetekben, hónapokban sokan sokféleképpen adtak hangot a mezőgazdasággal kapcsolatos véleményüknek, szóltak észrevételeikről, aggodalmaikról. Az alábbiakban a szlovákiai mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti szövetsége munkatársainak állásfoglalásával ismerkedhetnek meg. Nézetük szerint a radikális gazdasági reform túlidealizált, és elméleti sikon mozog. Nem veszi figyelembe az ágazat speciális helyzetét, a belépők árait, a dollár árfolyamát és a termelésben résztvevő munkaerő magas arányát sem. A legmagasabb szinten levő vezető beosztású dolgozók között kevés a gyakorlati szakember, viszont sok az elméleti megfigyelő, a prognoszta vagy az olyan, aki egy bizonyos szűk területre szakosodott. Úgy tűnik, a kormányban helyet foglaló ágazati vezetők nem mérik fel a helyzet súlyát, pedig mezőgazdaságunkat egyre komolyabb veszély fenyegeti. Súlyos hiba a szövetségi mezőgazdasági minisztérium hiánya, amely közvetlen nyomást gyakorolhatna a szövetségi kormányra. Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Michal Dzatko úr, az év végén visszahívta az egyes mezőgazdasági üzemek igazgatóit, és helyükbe újakat nevezett ki. Sajnos, az esetek többségében nem kérte ki a szakszervezetek véleményét, pedig a megállapodás szerint a vezetők kinevezése és visszahívása során a helyi szakszervezet, valamint a szakszervezeti szövetség munkatársainak jelenléte is szükséges. Ezeket a döntéseket a józan ész, a gyakorlati tapasztalatok, a műveltség és az eddigi eredmények figyelembevételével kell meghozni, nem pedig a politikai hovatartozás alapján. Lehet, hogy a miniszter úrnak nincs áttekintése a körülötte zajló összes eseményről, de helyetteseinek nem lenne szabad ezeket figyelmen kívül hagyni. A január elsejével beinduló árrobanást nem készítették elő kellőképpen. A belépők árainak liberalizációja szintén sokkhelyzetet teremtett. A termelők ezeket a magas árakat semmi esetre sem tudják ellensúlyozni. Bárminemű számítás csak arra a végeredményre vezethet, hogy az állam aktív részvétele nélkül az élelmiszergyártás lehetetlen helyzetbe kerül. Megkezdődött a privatizáció, de az semmiképpen sem történhet a jól működő mezőgazdasági üzemek szétrombolása árán. Nem fogadható el az a nézet, hogy mezőgazdaságunkban ez ideig minden rossz volt. A fejlett nyugati államok képviselői nem értik, hogy miért akarjuk minden áron tönkretenni a mezőgazdaságot. Az helyénvaló, hogy meg kell szüntetni a monopóliumokat, de miért kell azt a mezőgazdasággal kezdeni? Hol marad a többi ágazat demonopolizációja? A belépők árainak a növekedésével a termelők kénytelenek csökkenteni a veszteséges termékek előállítását, és ez a csökkentés drasztikus lesz. Az állattenyésztésen belül radikálisan csökken a tej- és a hústermelés, amely következtében veszélybe kerül a piac folyamatos ellátása, nem beszélve az állomány természetes szaporulatának megbontásáról. A juhtenyésztésben Szlovákia a fejlett országok közé tartozott, az árliberalizáció eredményeként azonban ez az ágazat is kimondottan veszteségessé vált. A költségek csökkentése a talaj terméketlenné válásához vezethet, hiszen hiányozni fognak az anyagi feltételek a talaj biológiai egyensúlyának fenntartásához. Ezáltal csökkennek a terméshozamok ... Az árliberalizáció nem csupán a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termékeket érinti majd, hanem a fogyasztókat is, akik nem tudnak lépést tartani a növekvő árakkal. A mezőgazdaságon a kereskedelem 20-30 százalékos forgalmi adóval élősködik. Súlyos károkat okoz a legiszlatív döntések következetlensége is. Folyik a privatizáció, de hiányzik még a földtulajdonnal, a transzformációval kapcsolatos törvény. Mindez nehezíti a gazdasági reformok megvalósítását. (Pa) A 15. § 1. bekezdése értelmében a gépjárművezetők szakmai tudásának tökéletesítése a közlekedési előírásokra, közlekedésbiztonságra, a közlekedés káros hatásait csökkentő környezetvédelemre, egészségügyi és egyéb képzésre alapozott továbbképzés formájában történik. A 2. bekezdés szerint a hivatásos gépjárművezetők továbbképzésére minden évben sor kerül: legalább 16 órás terjedelemben a teherautó- és buszsofőrök, legalább 8 órás időtartamban a traktoristák, valamint a többi közúti jármű vezetői részére. A gépjárművezetők minden második évben vizsgáznak a közlekedési szabályokból. A továbbképzésen és a vizsgán a hivatásos gépjárművezetőkön kívül azok a személyek is kötelesek részt venni, akik magánfuvarozással foglalkoznak. A rendelet 16. §-ának 2. bekezdése értelmében a munkaviszonyban lévő vagy szövetkezeti tagsággal rendelkező sofőrök, illetve a társadalmi szervezeteknél munkaviszonyban álló járművezetők részére a továbbképzést és a vizsgáztatást a munkaadó saját költségei terhére köteles megtartani. Reméljük, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek és más szervezetek örömmel fogadják az információt és a rendelet szellemében járnak el. FRANTIŐEK MANDA I
