Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-01 / 11. szám
1991. március 1. újság ) I Vállalkozz, ha mersz! Stefan Deák nagy fába vágta a fejszéjét. Most, hogy a lehetőség adott, elhatározta: ha törik, ha szakad, magánvállalkozásba kezd. Tervét hamarosan meg is valósította. Mert nyakas ember ő! És jól beszél magyarul is!- Sokáig Ipoly menti szövetkezetekben dolgoztam, általában magyarok között - mondja -, hát természetesnek tartottam, hogy megtanuljam a nyelvüket... A nyurga férfi a Nagykürtösi járásban, Erdőháton lakik, 43 esztendős, nős, mezőgazdasági szakközépiskolát végzett, és 1990. májusától magánvállalkozó. Először pulykahizlalásba fogott, s most - immár másodmagával - csirkéket nevel.- Menjünk - javasolja —, nézzünk körül a tenyésztelepen. A több ezer apró háziszárnyast Erdőháttól talán nyolc kilométernyire, egy dombtetőn álló, úgyahogy helyrepofozott juhakolban neveljük. Bérbe vettem ugyanis a zsélyi Aranykalász Földművesszövetkezet évek óta üresen álló óvári juhistállóját. Személykocsival vágunk neki az útnak.- Első nekibuzdulásomban - magyarázza útközben - sertéshizlalásba akartam fogni. A közelben azonban sehol sem akadtam a célnak megfelelő épületre, no meg az alapállomány beszerzése is roppant körülményesnek látszott. Ezért némi piackutatás és számítgatás után elálltam eredeti szándékomtól és a pulykatenyésztés mellett döntöttem. Tudtam, nem mindennapi dologba kezdtem, a pulyka ugyanis rendkívül igényes jószág, ám körültekintő gondoskodással és az állategészségügyi előírásai* szigorú betartása esetén tisztességes haszonra számíthatok. A nyitrai Branko felvásárló vállalat egyik vezetője megígérte: gondoskodnak számomra alapállományról, sőt a hizlalásukhoz szükséges tápot is megkapom, a szárnyasokat meg majd felvásárolják tőlem. Kereken háromezer darab kanadai hibridpulykát vásároltam. Nem titkolom: súlygyarapodásuk kilogrammonként 10 korona nyereséget jelentett... Megérkeztünk! Falkányi kölyökkutya totyog elő a ház mögül, miközben bentről csirkecsipogás hallatszik.- A környéken - jegyzi meg a fiatalember -, sőt a járásban is én vagyok az első baromfihizlalásra szakosodott magánvállalkozó. S az úttörőknek mindig rögös az útjuk. Csak egy példát említek: Jó ideig használhatatlan volt az egykori akol kútja, ezért üstökben akartam a farmomra hozni a vizet. Ám az Agrozet-Polnopotreby bolthálózat nagykürtösi üzemében nem tudtam a víz tárolására alkalmas tartályt vásárolni, mivel ők magánszemélyekkel nem kereskedhetnek ... Az újságok egyre-másra cikkeznek a különféle vállalkozások fontosságáról, a kormány is a magántermelők sokoldalú támogatása mellett tört lándzsát, az elképzelések megvalósítását azonban a még érvényben lévő értelmetlen, bürokratikus intézkedések fékezik. Az állami szervezetek számára én „kis hal“ vagyok. Az üzemek, vállalatok legtöbbször szóba sem állnak velem. Kiadásaim jelentős részét így nem is tudom számlákkal igazolni. Egyelőre fogalmam sincs, hogy ezeket a tételeket miként vehetem számításba az adóbevallás készítésekor. Az épület tatarozása, felújítása eddig mintegy százezer koronába került, de teljes rendbehozása még legalább ugyanennyit felemészt... Az etetés és az itatás hamarosan teljesen automatikus, lesz. Nagy nehézségek árán szereztem egy tehergépkocsit is. A mi járási takarmánykeverő üzemünkben még pulykáim számára sem tudtam megfelelő tápokat készíthet)TM. „Nekünk erre a felettes szervektől külön engedélyt kell kérni - mentegetőzött az üzem igazgatója -, s az ügy elintézése fél évbe is beletelhet.“ Csakhogy én ennyit nem várhatok, ezért fordultam a Branko vállalathoz... Egyelőre öt évre béreltem ki az épületet. Szükségem lenne adóvevő berendezésre. Szeretnék éj- Keményen dolgozunk - jegyzi meg Faggyas Gábor ám igyekezetünknek meg is van az eredménye jeliőrt alkalmazni, de törvényeink szerint fegyveres őrt csakis állami vállalatok, hivatalok alkalmazhatnak. így éjszakánként itt alszunk a farmon. A háromezer pulykát elég nehezen sikerült értékesítenem. Az elhullás csupán 4 százalék volt, a nagyüzemekben meg nem ritka a 20-25 százalékos állományveszteség sem. A csirkéknek pedig mindössze 2,5 százalékuk pusztult el... A múlt év novembere óta a fiatalember teljes jogú társa a 39 esztendős ipolyvarbói Faggyas Gábor, az elektromos gépek, különböző motorok ügyes kezű javítója.-A pulykák után, október 18- án tízezer darab naposcsibe került a szakszerűen fertőtlenített csarnokba - tudom meg tőle. - December 10-én már átlag 1,70 kilogramm volt a súlyuk, el is adtuk valamennyit. Minden kiló húson 18 korona volt a hasznunk. Most január 8-ától ismét csirkéket nevelünk. A tiszta nyereséget testvériesen megfelezzük... Buszsofőrként havonta mindöszsze két és fél ezer koronát kerestem, most meg 15-20 ezer koronát is hazavihetek. Persze, itt keményen meg kell fogni a munka végét. Pista 180 000 korona állami kölcsönnel vágott bele a vállalkozásba, de - mint mondja - egyelőre még egyetlen koronát sem kellett felhasználnia e tetemes összegből. Pedig tavaly óta jelentősen emelkedett a takarmány ára is. Jelenleg 2,25 kilogramm tápból érünk el egy kiló súlygyarapodást, de a mostanság tapasztalható hirtelen áringadozások miatt az emberek többségének elmegy a kedve a vállalkozástól. Mi sem tudjuk, hogy pár hónap múlva mennyibe kerül majd egy mázsa takarmánykeverék, s mennyiért tudjuk szárnyasainkat eladni. Sőt, arra sincs biztosíték, hogy az adott időben átveszi-e tőlünk bárki is az ideális vágósúlyú jószágokat. Egyszóval - szólal meg újfent az ötletgazda - egyelőre nincs tisztességes partneri kapcsolat a vállalkozók és az állam között. Úgy látom, a kormány nem kívánja a parlamentben elhangzó szép szavakat a gyakorlatban is érvényesíteni. A tetőtér átalakításával jércenevelésbe kívánunk fogni, a szomszédos épületet pedig tojóházzá szeretnénk átalakítani. Naponta 1500-2000 tojást tud- Az állomány - örül az ötletgazda- egészséges, szépen fejlődik nánk értékesíteni. Sajnos, egyelőre képtelenség tojóállományhoz jutni... Ezzel párhuzamosan csincsilla fajtájú nyulakat is tenyésztenénk. Munkánkhoz a szövetkezettől kapnánk helyiségeket, dolgozó is lenne elég, csak a hivatalos szervek ne szegjék kedvünket, már-már felelőtlen intézkedéseikkel. Ha igény lesz rá, más szárnyasok: kacsák, libák hizlalását is elkezdjük. Persze, ez még, ahogy mondani szokás, a jövő zenéje. Egyelőre a „csirkemuzsikát“ hallgatjuk.. . Eddig havi 3500 koronáért „adtam bérbe“ szaktudásomat, most viszont saját hasznomra kamatoztatom tehetségemet ... Zolczer László 5 Ha azt mondom: Otcina, valószínűleg már kevesen tudják, mit is takar ez a név. Ha viszont Karpatiát emlegetek, bizonyára sokaknak derengeni kezd valami. Igen, jól gondolják, az egykori, 1919-től 1945-ig működő mezőgazdasági biztosítóról van szó. Ennek hagyományait kívánja átvenni és feleleveníteni a műit év december 18-án megalakult Otéina biztosítótársaság, amely elődjéhez hasonlóan Nyitrán székel. De vajon hogyan lett a Kárpátiéból Otéina, mivel nemrégiben még ezen a néven emlegették az alakulóban lévő új biztosítót? - kérdezem Ján Barsváry mérnöktől, a társaság igazgatóhelyettesétől.- Mielőtt erre válaszolnék, néhány mondatban összefoglalnám biztosítónk születésének indítékait és körülményeit. Már a múlt év derekán ismert volt a tény, hogy a parlament a biztosítási rendszerrel kapcsolatos olyan új törvény elfogadására készül, amely az évet tehát elsősorban az 1992-re való felkészülésre szánjuk. Kiépítjük pénzintézetünk hálózatát, tájékoztatjuk a termelőket az általunk nyújtott biztosítási formákról. Magántermelők, vállalkozók jelentkezésére azonban már az idén számítunk. Hiszen annak ellenére, hogy fő tevékenységi területünk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, bármilyen más jellegű vállalkozás biztosítását is felvállaljuk. Jövőre szeretnénk bevezetni az egyéni vagyonvédelem és balesetbiztosítás különböző fajtáit is. • Mi az a „plusz“, amivel Önök többet tudnak majd nyújtani, mint az állami biztosító?-Azt hiszem, már puszta megjelenésünkkel elindítottunk egy egészséges versengési folyamatot a két biztosító között. Szlovákiában ugyan alakult egy harmadik biztosító is, a Kooperativa, de ők nem foglalkoznak mezőgazdasági biztosítással, így ebből a szempontból nem számítanak konA hagyományok folytatói Karpatia helyett Otcina lehetővé teszi a Szlovák Állami Biztosító demonopolizálását. Ezt a lehetőséget használta ki az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma (MÉM), valamint a Szlovák Mezőgazdasági Bank, és hozzáláttak egy banki biztosító létrehozásához. Mivel azonban a december 18-án elfogadott törvény csak önálló biztosítók tevékenységét engedélyezi, az Otőina is önálló lett. Hatásköre egész Szlovákiára kiterjed. S hogy miért Otcina, és nem Karpatia? Intézetünk hivatalos bejegyzése előtt néhány nappal tudtuk meg, hogy Karpatia néven már működik egy nagyszombati közlekedési részvénytársaság. Minket bánt legjobban a dolog, de nem tehetünk ellene semmit. Reméljük, hogy hamarosan az Otcina sem hangzik majd idegenül ügyfeleink számára. • Az Otcina részvénytársaság. Kik a tagjai, és milyen alaptőkével rendelkezik?- Biztosítónkat 19 részvényes, köztük a MÉM, két bank - a prágai Agrobank és a pozsonyi Szlovák Mezőgazdasági Bank -, valamint 16 mezőgazdasági üzem alapította. Legnagyobb részvényesünk a MÉM 550 részvénnyel, amelynek értéke 55 millió korona, és a prágai Agrobank 300 részvénnyel, ezek értéke 30 millió korona. Részvényeseink táborát további bejegyző gyűléseken szeretnénk növelni. Ezekre valószínűleg március-április folyamán kerül sor, amikor már a magánszemélyek jelentkezésével is számolhatunk. Számukra egy részvény ára 10 ezer, a vállalatok számára pedig 100 ezer korona. Ezáltal alaptőkénket 400 millió koronára növelhetnénk. Tárgyalásokat folytatunk továbbá külföldi biztosítókkal is, részvényeink 25 százalékát ugyanis külföldön szeretnénk értékesíteni. Még konkrét döntések nem születtek, de kilátásaink biztatóak. • Önök elsősorban mezőgazdasági jellegű biztosításokkal foglalkoznak majd. Csakhogy a mezőgazdasági üzemek az idei évre már megkötötték a szerződéseket az állami biztosítóval. Mi lesz tehát kezdeti tevékenységük súlypontja?- A törvényhozás lassúsága folytán az idén még valóban nem folytathatunk teljes értékű munkát. Pusztán azért sem, mert a december 18-ai törvény csak március elsejével lép hatályba, és további hónapokba telhet, míg a pénzügyminisztériumtól megkapjuk a működési engedélyt. Ezt kurens cégnek. Mivel munkatársaink legtöbbje ez ideig az állami biztosító alkalmazottja volt, tudjuk melyek azok a hiányosságok, amelyeket feltétlenül ki kell küszöbölnünk, mindenekelőtt meg kell teremtenünk a biztosítás gazdasági egyensúlyát, javítani kell az ügyintézés gyorsaságát és minőségét. Mostanáig csupán a biztosítási díjak beszedése történt gyorsan, a károk megtérítésére már tovább kellett várni. Feltétlenül újításnak számít a külföldi partnerek részvétele, akiktől nem csupán anyagi eszközöket, hanem tapasztalatokat is várunk - elsősorban a magántermelők és vállalkozók biztosítása, de a személyi biztosítás terén is. A francia vagy az osztrák formát szeretnénk 'átvenni, de eddig még nem döntöttünk, melyiket választjuk. További előnyünk az állami biztosítóval szemben, hogy részvényeseink nagy része a termelők köréből kerül ki, akik ötleteikkel, elvásáraikkal, észrevételeikkel formálhatják szolgáltatásainkat. • Megtudhatnánk valami közelebbit a mezőgazdaságra vonatkozó biztosítási formákról? Lehet majd önöknél például aszálykárok ellen biztosítást kötni? Sok termelő ugyanis nehezményezi, hogy az állami biztosítónál ezt nem teheti meg.- Konkrét díjszabásokról és biztosítási formákról még nem tudok beszámolni, ezek kidolgozása még előttünk áll. De az biztos, hogy a biztosítások széles skáláját kínáljuk majd partnereinknek. A hangsúlyt természetesen az elemi csapások elleni biztosításra, a növény- és állatbiztosításra helyezzük. Nem kötjük feltételekhez az egyes biztosításokat, tehát egy bizonyos haszonnövény biztosítása nem feltételezi egy másikét is. Aszálykárok ellen nálunk sem biztosíthatják magukat a termelők, de áttanulmányozva a külföldi biztosítási rendszereket, ilyesmivel máshol sem találkoztunk. Ez viszont a károk megelőzésére ösztönzi majd a termelőket. Ebből a munkából mi is szeretnénk kivenni á részünket, például tűzvédelmi berendezések vásárlásával. Természetesen állandóan figyelemmel kísérjük a biztosítási igényeket és mindent megteszünk, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek. Hiszen csak az ő bizalmukat megnyerve maradhatunk versenyképesek, és biztosítónk létjogosultsága is rajtuk múlik. Krasznica Melitta
