Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-06 / 15. szám
1991. március 6. |( újság )l 3 r . N agy privatizációs törvény v____________________________________________________________________________________________) A Cseh és Szlovák Szővetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt hozta: 1. rész A szabályozás tárgya és terjedelme 1. törvénycikk 1./A jelen törvény az olyan állami tulajdon más személyre való átruházásának feltételeit szabályozza, amelyhez állami vállalatoknak, állami pénzintézeteknek, állami biztosítóknak és egyéb állami szervezeteknek (a továbbiakban csak “vállalat”) fűződik gazdálkodási joguk, beleértve más jogi személyek vállalkozásaiban való vagyoni részesedésüket, valamint az ilyen vállakózásban való állami vagyonrészesedés akár csehszlovák, akár külföldi jogi vagy valódi személyre való átruházásának (a továbbiakban csak “privatizáció”) feltételeit is. 27 Ez a törvény alkalmazandó a külkereskedelmi vállalatok és külkereskedelmi célszervezetek vagyonára, valamint más jogi személyek vállalkozásában való vagyonrészesedésére is. 3./ A jelen törvény által megszabott államivagyon-átruházási feltételek nem vonatkoznak olyan vagyonra, amely alkotmány- vagy külön törvények értelmében csupán állami tulajdonban lehet. 2. törvénycikk E törvény szempontjából vállalati tulajdonnak az olyan dolgok és pénzeszközök tekintendők, amelyekhez a vállalatnak gazdálkodási joga fűződik, vagy amelyek a tulajdonában vannak, továbbá a vállalat összes jogai, egyéb anyagi értékei és kötelezettségei. 3. törvénycikk 1. / E törvénynek nem tárgya olyan tulajdon, amelyet külön előírások [például a 298/1990-es számú, egyes szerzetesrendek és kongregációk, valamint az olomouci érsekség vagyoni viszonyait szabályzó törvény] szerint vissza kell adni jogi személyeknek. E törvénynek ugyancsak nem tárgya olyan vagyon, amely egyházról, szerzetesrendekről, kongregációkról és vallási közösségekről 1948. február 25-e után szállt át az államra. 2. / Olyan tulajdonra, amelyre valódi személynek külön jogszabályok [például a 403/1990-es számú, egyes vagyoni sérelmek következményeinek enyhítésére hozott törvény, a 456/1990-es számú törvény értelmében] alapján keletkezhet jogigénye, csupán abban az esetben alkalmazható, ha ezt a jogigényt az nem érvényesítette a megszabott határidőn belül, vagy pedig elutasították. 4. törvénycikk Tulajdont e szerint a törvény szerint abban az esetben sem lehet átruházni, ha külön előírások [a 427/1990-es számú, az állami tulajdon más jogi vagy valódi személyre való átruházásának néhány kérdéséről szóló törvény, az 541/1990-es számú törvény értelmében] szerint javasolták más jogi vagy valódi személyre való 'átruházását, ha nincs olyan rendelkezés, hogy ezek szerint az előírások szerint nem kerül be az átruházásra kijelölt üzemegységek jegyzékébe, vagy ha ebből a jegyzékből kizárták [a Cseh Nemzeti Tanács 500/1990-es számú, a Cseh Köztársaság szerveinek az állami tulajdon más jogi vagy fizikai személyre történő átruházásával kapcsolatos egyes kérdésekben való illetékességéről szóló törvény, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács 474/1990-es számú, a Szlovák Köztársaság szerveinek az állami tulajdon más jogi vagy fizikai személyekre történő átruházásával kapcsolatos egyes kérdésekben való illetékességéről szóló törvénye]. 2. rész Privatizációs tervek 5. törvénycikk A tulajdon átruházása e szerint a törvény szerint a vállalatra vonatkozóan jóváhagyott privatizációs terv vagy az állam vállalkozásbeli vagyonrészesedésére vonatkozóan jóváhagyott privatizációs terv alapján történik. A vállalat privatizációjának terve 6. törvénycikk 1./ A vállalat privatizációjának terve azoknak a gazdasági, műszaki, tulajdonjogi, időre vonatkozó és egyéb adatoknak az összessége, amely tartalmazza a) a vállalat megnevezését és az e szerint a terv szerint történő privatizációra kijelölt tulajdon (a továbbiakban csak “privatizálandó tulajdon”) körülhatárolását, b) adatokat arról, hogy milyen módon tett szert az állam a privatizálandó tulajdonra, c) a vállalkozási tevékenységre nem használható tulajdonrész (például realizálhatatlan keresetek, felhasználhatatlan állóeszközök és készletek) körülhatárolását, illetve jegyzékét, d) a privatizálandó tulajdon becsült értékét, e) a privatizálandó tulajdon átruházásának módját, beleértve a jogosult személyek igényeinek kielégítését, f) kereskedelmi társaság alapítása esetén e szervezet jogi formájának meghatározását, g) részvénytársaság alapítása esetén a részvények elosztásának módját és megoszlásukat, esetleg fajtáikat, továbbá adatokat arról, fognak-e alkalmazni kizárólag beruházásra felhasználható kárpótlási jegyeket, és ha igen, milyen részarányban, h) eladás esetén ennek formáját az árat és a fizetési feltételeket, i) azokban az esetekben, amelyekre a 11. te. 3. bek. vonatkozik, a privatizálandó tulajdonból való részesedésnek all. te. 4. bek.-e alapján való meghatározását, j) az ipari jogok vagy más szellemi tulajdon a Szövetségi Találmányi Hivatallal való konzultáció alapján történő átruházásának módját, ha ilyen jogokat birtokol a vállalat, k) a vállalat privatizálására vonatkozó terv kidolgozásának időtervét. 2. / A vállalat privatizálásának terve az 1. pontban feltüntetetteken kívül a következőket is tartalmazhatja: a) a vállalkozás tárgyát illető ajánlást, b) azokra a személyekre vonatkozó információkat, akik/amelyek jelezték vételi szándékukat vagy azt, hogy részt vennének olyan kereskedelmi társaságnak az alapításában, amely a vállalat vagyonának felhasználásával történne, illetve az újonnan alakuló társaság részvényeiből szándékoznak vásárolni, c) adatokat a vállalat pillanatnyi és várható piaci helyzetéről, d) az alkalmazottak számára és a képzettségi struktúrára vonatkozó információkat. 3. / A vállalati privatizációs terv vonatkozhat a vállalat egy részére, egészére, vagy több vállalat vagyonára. 7. törvénycikk 1./A vállalati privatizációs terv kidolgozásáért az alapító felel,, amelynek be kell teijeszteni a privatizációsterv-javaslatokat. 2/. A vállalat privatizációjának tervét általában az a vállalat dolgozza ki, amelyre a terv vonatkozik. Ha az alapító vagy más személy dolgozza ki, az alapító vele kapcsolatban kikéri a vállalat véleményét. 3. / Az alapító elrendelheti, hogy a vállalat dolgozza ki privatizálásának tervét, és megfelelő határidőt szabhat ki erre. 4. / A vállalat a privatizációs tervről tájékoztatja az illetékes szakszervezeti szervet. 8. törvénycikk 1./ Az alapító elbírálja az összes előterjesztett privatizációs tervet, és állásfogalalást mellékelve hozzájuk fölösleges halogatás nélkül előterjeszti őket jóváhagyásra a) a szövetségi pénzügyminisztériumnak, ha az alapító szövetségi központi államigazgatási szerv, b) (a többi esetben) a köztársaság illetékes államigazgatási szervének. 2. / Az alapító az 1. bek.-ben megadott módon előterjeszti azokat a vállalati privatizációs terveket is, melyek megvalósítását nem ajánlja, álláspontjának indoklásával. 9. törvénycikk A vállalkozás állam által birtokolandó vagyonrészét meghatározó terv 1./ Az a szövetségi központi államigazgatási szerv, amely az államnak a jogi személyek vállalkozásában fekvő vagyonrészét illető jogokat gyakorolja, felel azért, hogy az erre a vagyonrészre vonatkozó privatizációs terv a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya által megszabott határidőn belül elkészüljön, és beterjeszti a szövetségi pénzügyminisztériumhoz. 2.1 Az a köztársasági államigazgatási szerv vagy község, amely az államnak a jogi személyek vállalkozásában fekvő vagyonát illető jogokat gyakorolja, felel azért, Jiogy az erre a vagyonra vonatkozó privatizációs terv a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak “köztársasági kormányok”) által megszabott határidőn belül elkészüljön, és beterjeszti a köztársaság illetékes államigazgatási szervéhez. 3. / Az államnak a jogi személyek vállalkozásában fekvő vagyonrészére vonatkozó privatizációs terv (a továbbiakban csak “a benn levő vagyonrész privatizálásának terve”) a vállalat privatizációs tervének szükséges adatait tartalmazza. 4. / A benn levő vagyonrész privatizálási tervének javaslatát általában az a személy dolgozza ki, amelyet az aktus érint. A körülményeknek megfelelően a 7. és 8. tc.-ben leírt eljárást kell követni. 10. törvénycikk A privatizációs tervek jóváhagyása 1. / A vállalat privatizációjának és a benn levő vagyonrész privatizálásának tervét az alábbiak hagyják jóvá és teszik közzé: a) a szövetségi pénzügyminisztérium, ha a vállalat alapítója szövetségi központi államigazgatási szerv, vagy az gyakorolja az államnak a jogi személyek vállalkozásában levő vagyonrészt illető jogait, b) a köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve, a többi esetben. 2. /A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya vagy a köztársasági kormányok fenntarthatják maguknak a vállalat privatizálási tervének vagy a benn levő vagyonrész privatizálási tervénekjóváhagyását. 3. / A privatizációs tervnek a 2. tc.-ben említett jóváhagyása szükséges minden olyan esetben, amikor nyilvános verseny vagy árverés nélküli közvetlen eladásról van szó. 3.rész A privatizált vagyon alapokra történő átruházása és a vagyonalapok felhasználása 11. törvénycikk 1./A jóváhagyott vállalati privatizációs tervvel összhangban az alapító megszünteti a vállalatot annak feloszlatása nélkül, vagy vagyonrészt emel ki belőle. 2.1 Azokban az esetekben, amikor a vállalat alapítójának az átruházás napján szövetségi központi államigazgatási szerv számít, a privatizált tulajdon a vállalat megszüntetésének napján vagy azon a napon, amikor a vagyonrészt kiemelték, átszáll a Szövetségi Nemzetivagyon-alapra, amelyet ez a törvény létesít 29. tc.-e által (a továbbiakban csak “alap”). Ez nem vonatkozik a 42. tc.-ben felsorolt esetekre. 3. / Ha a vállalat alapítója köztársaság, állami szerv vagy község, a privatizált vagyon azon a napon száll át a Cseh Köztársaság Nemzetivagyon-alapjára vagy a Szlovák Köztársaság Nemzetivagyon-alapjára (a továbbiakban csak “köztársasági alapok”), amelyek a nemzeti tanácsok törvényei révén jönnek létre, amelyen megszűnt a vállalat, vagy kivették a vagyonrészt. 4. / Az illető köztársasági alapba a 3. bek. szerint a következő kerül át: a) a privatizált vagyonnak az a része, amely az illető köztársaság terülétén található, b) olyan pénzeszközök, valamint jogokban és kötelezettségekben megtestesülő tulajdon, melyek a vállalat adott szervezeti egységének tevékenységéhez fűződnek, az illető szervezeti egység helye szerint, c) olyan pénzeszközök, valamint jogokban és kötelezettségekben megtestesülő tulajdon, amely nem kötődik konkrétan valamelyik szervezeti egységhez,a privatizált tulajdon azon része értékének arányában, amely az illető köztársasági alapra szállt át az a) és b) pont szerint. 5. / A tulajdonnak a 2. és 3. bek. szerinti átruházása előtt a vállalat a felhasználhatatlan vagyon részeit illetően (6. te., 1. bek., c. pontja) a jóváhagyott privatizálási terv szerint jár el. 6. / Az alapító nem veszi ki a vállalat azon vagyonrészét, amelyet az ipari vagy egyéb szellemi jogok (6. te, 1. bek., j. pont) alkotnak, vagy amelyekhez e jogok fűződnek. Ezeknek a jogoknak az átruházása szerződés alapján történik. 7. / Ha az Alapra vagy a köztársasági alapokra száll át a vállalat teljes vagyona, kereskedelmi társaságokat kell alapítani, vagy e tulajdon eladásának időben egybe kell esnie a vállalat feloszlatás nélküli megszüntetésével. 8. / A vagyonrészre vonatkozóan jóváhagyott privatizációs tervben rögzített napon a szövetségi központi államigazgatási szerv az illető vagyonrészhez kötődőjogokat átruházza az Alapra, a köztársasági államigazgatási szervek, valamint a községek pedig az illető köztársasági alapra. 12. törvénycikk 1. / Az Alap és a köztársasági alapok (a továbbiakban csak “alapok”) nem alkotják az állami költségvetések részét, és csak a törvény által meghatározott célokra használhatók fel. 2. / Az alapok tulajdona a jóváhagyott privatizálási tervekkel összhangban a következő privatizálási módokra használható fel: a) részvénytársaság vagy más kereskedelmi társaság alapítására [a részvénytársaságokról szóló 104/1990-es számú törvény, a Gazdasági Törvénykönyv 109/1964-es számú törvénye, később kibocsátandó előírások értelmében], továbbá a vagyonrész ilyen társaságok keretében való beruházására, b) vállalat vagyonának vagy vagyonrészének eladására, c) a privatizált vagyon községekre való átruházására, d) a privatizált vagyon beteg- és nyugdíjbiztosítási célokra való átruházására. 3. / A tulajdon 2. bek. szerint történő felhasználásához külön előírások [a külföldi vagyonrészesedésű vállalatról szóló 173/1988-as számú törvény, a 112/1990- es számú törvény értelmében] által felsorolt esetekben nincs szükség engedélyre. 4. / Az alapok vagyonából jogi személyek jogigényei külön jogszabályok [például a 403/1990-es, egyes anyagi sérelmek következményeinek enyhítésére hozzott törvény a 456/1990-es számú törvény értelmében] szerint elégíthetők ki. 5./ Az alapok vagyona felhasználható a privatizálásra kijelölt vállalatok kötelezettségeinek teljesítésére. 13. törvénycikk Az Alap tulajdonának eladásakor nem nyújtható kedvezmény. Részvények eladásakor csak olyan kedvezmány adható, amelyet megenged a részvénytársaságokról szóló törvény. 14. törvénycikk 1./ A privatizált vagyon eladását az alapok a vevővel kötött szerződés alapján vagy nyilvános árverés útján végzik. Ha az eladás nyilvános árverésen történik, hasonló az eljárás, mint az állami tulajdon külön előírások [I. a 4. tc.-ben zárójelben levőket] alapján történő átruházásakor. 2.1 A privatizált tulajdon kereskedelmi társaság betéti tőkéjeként való beruházásakor az alapok külön előírások [I. a 12. te. 2. bek.-ének a. pontjában zárójelben levőket] szerint járnak el. 15. törvénycikk 1. / A privatizált tulajdon eladásával vagy kereskedelmi társaság betéti tőkéjeként való beruházásával a tulajdon megszerzőjére a szerződés hatályba lépésének napján átszáll a tulajdonjog, továbbá az illető tulajdonhoz fűződő egyéb jogok és kötelezettségek. 2. / A jogigény átruházása egyébként a jogigény külön előírások szerint történő érvényesítésére vonatkozó jogszabályok [a Polgári Törvénykönyv 40/1964-es számú törvénye, a Gazdasági Törvénykönyv 109/1964-es számú törvénye később kiadandó előírások értelmében, a Nemzetközi Kereskedelem Törvénykönyvének a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat illető jogviszonyokat szabályozó, 109/1964-es számú törvénye] szerint történik. 3. / Kötelezettség átruházásához nincs szükség a hitelező beleegyezésére, az Alap azonban vagyonával kezeskedik az illető kötelezettségeknek a privatizált vagyon új tulajdonosa általi teljesítéséért. 4. / Az új tulajdonos köteles fölösleges halogatás nélkül bejelenteni a hitelezőnek a kötelezettségátvállalást. 16. törvénycikk Az ipari vagy más szellemi tulajdonból eredő jogok megszerzőjük és a vállalat közti szerződés alapján szállnak át. 17. törvénycikk A vállalatnak saját dolgozóival vagy a privatizálás által érintett szervezeti egység dolgozóival szembeni munkajogi viszonyából eredő jogai és kötelezettségei átszállnak az új tulajdonosra. 18. törvénycikk A vállalat teljes vagyonának privatizálása esetén ha a szerződésből vagy abból a jogügyletből, amellyel a vállalat tulajdonát kereskedelmi szervezet betéti tőkéjeként helyezték el, nem következik más, a megszerzőre száll át a vállalat nevének használatára való jog, ha ez nem ellentétes az illető név használatáról rendelkező törvénnyel. Ennek a jogátszállásnak nem akadálya a név utórészének, mely a vállalat jogi formáját jelzi, a megváltoztatása. 19. törvénycikk 17 A szerződés hatályba lépésének vagy a tőke elhelyezésének napján az Alap köteles átadni, az új tulajdonos pedig átvenni a privatizált tulajdonhoz tartozó dolgokat, s az átvételről jegyzőkönyv készül, amelyet mindkét fél aláír. 2.1 A tulajdon átadásával a megszerzőre hárul az ezen dolgokban esetleg keletkező kár veszélye, valamint a rájuk vonatkozó tulajdonjog. 37 Az ingatlanra való tulajdonjog megszerzéséhez külön előírások [az állami közjegyzőségekrői, az állami közjegyzőség előtti eljárásokról szóló 95/1963-as számú törvény, későbbi előírások értelmében] szerinti bejegyeztetés szükséges. A törvény második részét holnapi számunkban közöljük.
