Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-05 / 14. szám
\ Kedd, 1991. március 5. #______I. évfolyam # 14. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 81011 Bratislava, Martanovidova 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92 Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v, 851 80 Bratislava, Martanoviöova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Tetjesztí a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzűnk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 \ Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_____________________________■ \ Ne feledje: A Szabad Földműves ÚJSÁG minden szerdán 8 oldalas műsormelléklettel jelenik meg. V_______________________________________________________________J r Lépni kell! Nem rózsás a helyzet, de egyelőre nem is katasztrofális... (5. oldal) /-------------------------------------^ Legyen Ön is lapunk előfizetője! Nincs gondja a lap beszerzésével, ha az ötödik oldalon található megrendelőlapot kitölti és továbbítja a helyi postahivatalba. ^______________________ Tőbbenjeszűnk? A tévhit még mindig uralkodik A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákra vonatkozó statisztikai adatok a tanulók számának egyértelmű csökkenéséről tanúskodnak. Például a 124 ezer lakosú Tőketerebesi járásban, a lakosságnak majdnem a fele magyar nemzetiségű — bár a legutóbbi népszámlálás szerint csak 43 százaléka az — 20 évvel ezelőtt még 6 ezer 230 gyermek járt magyar nyelvű iskolába. Tíz évvel később — vagyis az 1980/81-es tanévben — már csak 3 ezer 760. Vajon mi okozta a magyar iskolák iránti közönyt? A természetes populáció valamelyest csökkent, de a jelzett időszakban nem két és fél ezer gyerekkel született kevesebb. Akkor hát hol a többi gyerek? — kérdeztem Tolcsvay Antaltól, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének járási elnökétől. — Ez részben a természetes populációval magyarázható, részben pedig azzal, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket a szülők sok esetben nem magyar tannyelvű iskolába íratják be. Sok szülő még mindig nincs tisztában az anyanyelvi oktatás fontosságával. A tévhit még mindig uralkodik: gyermekük csak ügy érvényesülhet, ha szlovák iskolában végzi tanulmányait. Ezt persze számtalan példával cáfolhatnám, most mégis inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy a szülők megfeledkeznek egy nagyon fontos tényről: azzal, hogy gyermekeiket más nyelvű iskolákba adják, kétszeres megterhelésnek teszik ki őket, s ennek következtében kevesebb esélyük van a jó előmenetel elérésére. Amint az már számtalanszor beigazolódott, a gyermek csakis anyanyelvén sajátíthatja el tökéletesen a tananyagot. o Úgy tűnik, hogy a tanulók számának rohamos csökkenése inkább a hetvenes évekre volt jellemző. — Igen. Ehhez jelentősen hozzájárult (Folytatás a 2. oldalon) tetetek (ezer személy) ( (negyedév) 1990-ben nyilvántartott magánvállalkozók száma______________ Már úgyis elkéstünk? Az utóbbi időben több olyan cikk jelent meg a szlovák sajtóban, amely viszszaköveteli a magyarországi múzeumokban található felvidéki eredetű műkincseket. Az eset nem példanélküli: pár éve Melina Mercouri görög kultuszminiszter igyekezett hazája számára visszaszerezni a világ nagy múzeumaiban — többek között a párizsi Louvre-ban és a londoni British Museumban — elhelyezett antik görög műremekeket. Az érintettek azzal a megindoklással utasították el Mercouri asszony kérését, hogy amennyiben eleget tennének neki, végehossza nem lenne a vitáknak, és eddig soha nem tapasztalt mértékű, állandó műkincsvándorlásra teremtenének precedenst. Távol álljon tőlem, hogy ebben a legavatottabb szakemberek számára is rendkívül bonyolult és kényes kérdésben állást foglaljak. Egy dolog azonban mégsem hagy nyugton: vajon hol voltak eddig azok, akik most olyan hangzatos érvekkel kardoskodnak a külföldön található műkincsek visszaszolgáltatása mellett? Hol voltak az elmúlt negyven év alatt, amikor nem külföldön, hanem közvetlen közelükben, itt, Szlovákiában, a szemük láttára mentek tönkre és semmisültek meg felbecsülhetetlen művészi értékek? Miért nem tiltakoztak nyilvánosan, maguk mellé állítva a közvéleményt, az épületrombclások, városképcsúfítások ellen? Nem szórványosan megjelentetett, passzívan kesergő cikkekre gondolok, hanem olyan, sokak lelkiismeretét megmozgató, tömeges öszszefogásra, amely megtorpanásra késztethette volna az előző hatalom korifeusait, és megakadályozta volna a vandalizmust. Dunaszerdahelyi járás Barátkozunk a munkanélküliséggel A piacgazdálkodásra való áttérés többek között azt is megmutatta, hogy a pártállam ngre hogy 3 évig taníttatta őket. A mun— a szociális biztonság látszólagos megőrzése érdekében — a túlfoglalkoztatáspolitiká- kanélkülieknek több mint a fele__759 jához folyamodott Ma már azonban mindenütt igyekeznek megszabadulni a munka- _ 332 cigányszármazású, és van 72 erő-feleslegtől, ehhez hozzájárul még a szerkezetváltással járó létszámcsökkentés, és csökkentett munkaképességű nyilvánmáris emberek százai kerülnek utcára. Lassan barátkoznak a munkanélküliség tényével tartottunk. Ide sorolnám még azokat a a Dunaszerdahelyi járásban is. A helyzetről a járási munkahivatal igazgatójától, dr. Ján (Folytatás a 2. oldalon) Sihelsky úrtól kértünk tájékoztatást . • Hány munkanélkülit tartanak nyilván a járásban? — Február 20-ig 1648 munkanélkülink volt. Mi csak azokat tartjuk nyilván, akik munkáért vagy segélyért folyamodnak hozzánk. Akik nem jelentkeznek, azok nem kerülhetnek be a nyilvántartásba. Valójában tehát jóval magasabb járásunkban a munkanélküliek száma, mint amiről tudomásunk van. • Milyen a munkanélküliek szakmák, műveltség esetleg más szempontok szerinti megoszlása? — Sajnos, túlsúlyban vannak a munkások és a középkáderek, ami annak a következménye, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalatok igyekeznek megszabadulni a munkaerő-feleslegtől. 16 diplomás ügyfelünk, 40 gimnazistánk, 66 szakközépiskolásunk, 63 szakmunkástanulónk, és 24 fiatalkorú munkanéleresztette szélnek a szakmunkáslevél megszerzésével egyidőben, annak elle-Találpak-e munkát? Fogas Ferenc felvétele Félmillió magánvállalkozó A nyilvántartott magánvállalkozók száma hazánkban hamarosan eléri a félmilliót. Nagy részük azonban főállása mellett melléktevékenységnek tekinti csupán a vállalkozást. Esetükben tehát nehezen beszélhetünk magánvállalkozásról, ők csak most próbálnak rájönni annak ízére. Látogasson el valaki Szencre, Galántára, Somorjára vagy más kisvárosokba, és győződjön meg a saját szemével, léteznek-e még ott műemléknek nyilvánítható épületek? Talán igen; annyi, amennyi a fél kezünkön is megszámlálható (ámbár azok belsejét sem kerülte el több helyen a barbár “modernizálás”). Közülük az egyik a helyi templom. De maga a városkép? A település sajátos hangulatát, varázsát adó házsorok, amelyeket nagy gonddal és szeretettel építettek hosszú emberöltőkön keresztül lakóik? Olyan igénytelen, de takaros külsejű és főleg nem uniformizált házak, amelyek csak együttesen — és nem magányosan, pusztulásra ítélve, otromba panelszömyek közé ékelve — teremtik meg azt az atmoszférát, amely még húszegynéhány éve is megállásra és áhítatos tűnődésre késztette az odavetődő idegent? Hova lett mindez? És hova lettek azok a jellegzetes épületek, amelyekről a rápillantó azonnal megállapíthatta (Folytatás a 2. oldalon) Milyen kár, hogy a múlt héten nem Örkény István sétált a mellett az épülő kassai villa mellett ahol egy Ávia kisteherautóra két bakancsos, farmemadrágós ember dobálta a sittet Meghitt beszélgetésük hangneme régi baráti viszonyra engedett következtetni Sajnos, e sorok írója csak halovány másolatát tudja visszaadni a kemény, férfias munka diszkrét bájának, és kétpercessé tömöríteni a mai szlovák valóság — mondjuk így — sajátos szeletét íme a beszélgetés Farmernadrág /.: Az ember feljutott a Holdra, lassan a Marsra is leszáll, de itt semmi sem változott (Egy lapát sitt fel) Farmernadrág II.: Azt hiszem, nincs igazad, mert a mi státuszunk ugyancsak gyökeresen megváltozott. (Mégegy lapát) Farmernadrág Én konkrétan a gazdasági pezsgés hiányára, illetve a piaci törvények érvényesülésének késésére gondoltam. (Felcsukják a teherautó oldalát.) Farmernadrág II.: Ja, vagy úgy. Szerintem Klaus úr jól elszámította magát amikor a nyugati piacon nagytételben “felvásárolt" citromízú gazdaságpoliti-SAJTÓ MORTÁLE Icáját — amelyen egy évtizedig is elrágódhatna az ország de a megemésztése még akkor sem lenne garantálható —, esetlen reggeli menüjeként akarja velünk felzabáltatok (A kézfejével megtörd izzadt homlokát) Fám er nadrág Én mondom, a nép vagy megpróbálkozik a lenyelésével és fennakad a torkún, vagy foga az egészet megköpködi és megcélozza vele a “szakácsot". (A tenyerébe köp, majd buzgón dolgozik tovább.) Farmernadrág II.: Hová viszszük? Farmernadrág /.: Egy “elfelejtett” hulladéktelepre, ahogy megyünk ki a Csányi úton, balra. Farmernadrág II.: Ha a jövő héten is lesz valami, szólj. A szerkesztőségben megtalálsz. Farmernadrág Lesz egy hurcolkodás. Hatodik emelet Fogod bírni? Farmernadrág II.: Próbáljam meg ne bírni! Törlesztés, plusz rezsi Három gyerek. De quod scrips/, scripsi, hiszen qui tacet, consentit, s ezt így hozzátok le a holnapi számban... Farmernadrág /.: Szóval Klausnál még az is... Dong a sitt ahogy ütemesen rakják a rozsdás bádogplatóra púpozott lapátjaikkal (korcsmáros) I
