Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-29 / 35. szám

4 Olcsó vitaminforrás I ( ÚJSÁG ) 1991. március 29. c HASZNOS TANÁCSOK < » ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK 9 Az alakfák kinevelése nehéz és igényes munka, de megéri a fáradozást, mert az ilyen fákból nevelt sövény igazi dísze lehet kertünknek. A felvételen látható, körtefákból kialakított U-alakú szárnyast Retkes Lajos búcsi kertbarátnál láttuk. (Kádek Gábor felvétele) Fűszernövények a kertben Fehér mustár Általános tapasztalat, hogy még a legszakszerűbben össze­állított napi takarmányadag sem tartalmazza a gazdasági állatok igényeinek optimális kielégítésé­hez szükséges, valamennyi táp­anyagot. Különösen érvényes ez a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen vitaminokra, így nem véletlen, hogy állataink főleg a téli és kora tavaszi hónapokban szenvednek vitaminhiányban. Mivel a napi adag meglehető­sen hiányos, a tenyésztő feladata, hogy kiegészítéséről gondoskod­jon. A vitaminok mesterségesen előállított kiegészítőkkel és termé­szetes vitaminforrásokkal egy­aránt pótolhatók. Például a házi­lag csíráztatott gabonafélék főleg E-vitaminból tartalmaznak na­gyobb mennyiséget, de az ilyen kiegészítő takarmányban A- és B-vitaminok is találhatók. Ha megfelelő a csírázóképes­ségük, házilag valamennyi gabo­naféle előcsíráztatható. Jó tudni, hogy a hozzávetőlegesen 0,5 cm hosszú csírák tartalmaznak leg­több E-vitamint. Az ilyen magvak etetése mindenekelőtt a baromfi­­tenyésztésben előnyös, mert ked­vezően befolyásolja a tojásterme­lést, s egyúttal javítja a keltetési tojások termékenységét. Persze nem csupán a baromfiakkal, de valamennyi gazdasági állatunkkal etethetünk csíráztatott magvakat. A napi takarmányadagnak akár egyharmadát adhatják a csírázta­tott szemesek. A házi csíráztatásnak többféle módja ismertes. Én valamilyen la­pos edényben annyi langyos vizet öntök a gabonára, hogy éppen csak ellepje. Huszonnégy órai áz­­tatás után a vizet kicserélem, r ajd újabb 24 óra után a megduz­zadt magvakat sekély gyümöl­csösládában, vagy egyszerűen fólián vékonyan elterítem. A csí­ráztató helyiségben 20 C-fok fö­lött tartom a hőmérsékletet, s a magvakat hatóránként meglo­csolom langyos vízzel. Ezzel a módszerrel 5-6 nap alatt tudok etethető eleséget pro­dukálni, amit a baromfival, a nyu­­lakkal és a galambokkal etetek fel. Akinek van tálcás csíráztatója, melyen megoldható a tápoldat fo­lyamatos csörgedeztetése, gyen­ge Cererit-oldatos serkentéssel nagyobb tömeget adó, friss zöld­takarmányt is termelhet a csíráz­­tatás megfelelő el nyújtásával. Mindehhez még annyit szüksé­ges hozzátenni, hogy a csírázta­tott gabonát mindig kiegészítő ta­karmányként adagoljuk, mégpe­dig akkor, amikor az állatok a szo­kásos napi takarmányukat már el­fogyasztották. Ezzel elejét vehet­jük annak, hogy a hagyományos eleség rovására, feleslegesen so­kat fogyasszanak a csíráztatott gabonából. Balázs Ferenc Olvasóink közül többen jelezték, örömmel vennék, ha rovatunk útmuta­tást nyújtana a fontosabb fűszernövé­nyek termesztéséhez és konyhai fel­­használásához. Igyekszünk eleget tenni a kérésnek, s Gazda szerviz című rovatunkban, valamint a napi számaink Kalendáriumában rendsze­resített Mai tanácsunk fejléc alatt köz­lünk hasznos tanácsokat e növények termesztéséhez. A káposztafélék családjába tartozó fehér mustár (Sinapis alba - horcica biela) sokhasznú egyéves növény. Mindenütt megél, ahol elegendő mész és tápanyag van a talajban. Sovány talajokon szerves- és műtrágyákat kell adagolni, a savanyú talajok mesze­­zésre szorulnak. Magját márciusban 25-30 cm sor­távolságra, 2 cm mélyre vetjük. Száz négyzetméter vetőmagszükséglete 80-120 gramm. Ápolása gyomlálás­­ból, talajlazításból áll. Magját július második felében takarítjuk be, amikor a becőtermések megbámulnák. A le­vágott növényeket kévékbe kötjük, szárítjuk, majd kicsépeljük. Várható maghozama 10-15 kg/100 m2. Jó mézelő növény, méhészeknek is ajánlható. Fiatal leveleiből és virágai­ból ízletes saláta készülhet, magjából - fekete mustár és egyéb ízesítők hozzáadásával - mustárpépet gyárta­nak, illetve savanyúságokba, pácok­ba, majonézbe használják. Leveles száráért 3 hetenként vetik, s 8-10 napos korban vágják a fehér mustárt. Gyógynövényként érelmeszese­dés, magas vérnyomás, anyagcsere­­zavarok, epe- és májbántalmak, szék­rekedés, felfúvódás, isiász és bőrki­ütések ellen használják, 6-8 . hetes kúrát javasolva. A főétkezések előtt egy-egy csapott kávéskanálnyi mus­tármag fogyasztását javallják, megrá­­gás nélkül. Külsőleg reumás fájdalmak ellen borogatásra, tapaszokba hasz­nálják. A biokertészek is hasznát vehetik. Gyorsan biztosítható vele az átmene­tileg üres ágyások növényborítottsá­­ga, de előveteménynek, választónö­vénynek és társnövénynek is kitűnő. A salátától, dáliától, szarkalábtól és egyéb növényektől elriasztja a csigá­kat, fonálférgeket, jó mulcsanyag, s gyökérmaradványai javítják a ta­lajt. Szarnák Eszter mérnök Válogattuk • Előbbre hozhatjuk a szamó­ca virágzását és érését, ha az ágyás - vagy legalább néhány sor - fölé fóliaalagutat emelünk. He­lyezzünk hőmérőt a fólia alá, és ha a hőmérséklet 20 C-fok fölé emelkedik, okvetlenül szellőztes­sünk. Ugyanis a túl meleg, pára­dús környezetben a szürkepe­nész kárt tesz a virágokban, ké­sőbb pedig a gyümölcsökben. A botrítiszes fertőzésnek árasztá­sos öntözéssel vehetjük elejét. Mivel ilyenkor még gyér a méhjá­­rás, ráadásul a fóliaborítással a méhek zömét távol tartjuk az ültetvénytől, ecseteléssel célsze­rű pótolni a rovarok megporzó tevékenységét. Takarásra perfo­rált fóliát is használhatunk, de ak­kor fagyveszély esetén éjszakára fekete fóliával vagy pokróccal is be kell takarni a virágzó sorokat. • Ne irtsuk a házilégynél nagyobb, a szobába tévedve nagy zúgással köröző für­­készlegyeket. Nőstényük a kertben azonnal lecsap a felfedezett hernyókra, s testükre tapasztja ledör­­zsölhetetlen, apró fehér tojá­sait. A kikelő lárvák befura­kodnak a hernyó testébe és gyorsan felélik a belső szer­veit, nagy szolgálatot téve ezzel a vegyszerek haszná­latától idegenkedő biokerté­­szeknek. • A vesszők lekötözése gyor­sítja a gyümölcsfák termőrefordu­­lását, s egyúttal segít metszés nélkül fenntartani a termőegyen­súlyt. A suhángból nevelt karcsú orsó vesszőit lehajlítás után ne a fa törzséhez, hanem a csemete mellé szúrt karóhoz, illetve a fa közelében a földbe vert cövekek­­hez kötött zsineggel rögzítsük. • A díszkertben szegélynö­vénynek, rézsűk oldalára, szikla­­kertekbe ültessünk pázsitviolát, fehér ikravirágot, molyhos madár­­húrt, 20x25 cm-es térállásba. Csíráztatás klímaszekrényben Sokszor próbálkoztam a zöldségmagvak vetés előtti csírázta­­tásával, de mindig kudarcot vallottam. Egyszer a csírák belenőt­tek az itatósba, máskor maga az itatóspapír mállott szét, vagy úgy összenőttek a csírák, hogy türelemjáték volt szétszedni őket. Tavaly gondoltam egyet, és egy kiselejtezett hűtőszekrényből klímaszekrényt készítettem. A hűtőberendezést leszereltem, a szekrényben pedig samottéglák közé beépítettem egy 100 wattos izzót. Ez elég hőt ad ahhoz, hogy a légteret felfűtse 30-32 C-fokra. A hőfokot szobai termosztáttal szabályozom. A klímaszekrényben 3-4 tálcát tudok elhelyezni egymás fölött. A tálcákat kibélelem szivaccsal, erre pedig gyolcsot terítek. Végül ezen szórom szét a magvakat úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. Fedőanyagként ismét gyolcs, majd szivacs következik. Áztatni nem kell, hisz a nedves szivacsból elegendő nedvességhez jutnak a magvak, s szárazon a vetőmagot is könnyebb elteríteni. Ilyen környezetben 72 óra alatt kapok ültethető előcsíráztatott magvakat. Palántaneveléshez is ajánlhatom, hisz a csírás magot azonnal tápkockába tehetjük, s mellőzhetjük a tűzdelést. Tudom, nincr .kéznél“ minden háztartásban egy kiselejtezett hűtőszekrény, de nasonló módszerrel akár egy jól szigetelt, nagyobb ládában, bádogdobozban vagy üvegedényben is elö­­csíráztatható a vetőmag. (Ti) Mit termelhetünk a fák alatt? A kisebb házikertekben és kerttele­pi kiskertekben nagy becse van min­den négyzetméternyi megművelhető területnek. Emiatt - általában kény­szerűségből - gyakran olyan növény­­társulásokat hoznak létre a kertészke­­dök, amelyek a termelés eredményes­ségének rovására mennek. Rendszerint sok gondot ad a fák alatti terület kihasználása. Különösen azoknak, akik a nagyüzemek példáját követve, intenzív vegyszeres növény­­védelmet folytatnak. A terjedő biológi­ai kertművelés új távlatokat nyit ezen a téren. A vegyszerek használatának csökkentése vagy kizárása a fák alatti területek kihasználását is lehetővé teszi. Persze a másik ok, az árnyék még mindig határt szab ennek a törekvés­nek. Ugyanis a legtöbb zöldségféle árnyékban nem terem kielégítően. A fák alatt legfeljebb salátát, káposz­tát, fokhagymát, spenótot, céklát, esetleg alacsony növésű borsót és korai burgonyát lehet termelni. A ha­gyományos művelésű kertekben azonban fel kell készülni arra, hogy vegyszeres kezelés idején takarással leszünk kénytelenek megvédeni a zöldségféléket a lehulló, illetve a szél által elsodort permetlétöl. (ku) Gyógynövénypalánta rendelésre Lapunk március 15-i számának szakrovatában a gyógynövények ter­mesztése iránt érdkelődők megsegítése céljából közöltünk egy címet, ahol megrendelhető egyes gyógynövények palántája. Azóta több olvasónk érdek­lődött, milyen gyógynövények palántáinak nevelésével foglalkozik Miroslav Weber kertésztárs (Jindfichova 156, 344 01 Domazlice). Megtudtuk, hogy a következő növónyfélék palántáját tud;j megrendelésre szállítani: pemetefű (Marrubium vulgare), levendula (Levandula spicata), citromfű (Melissa officinalis), apróbojtorján (Agrimonia eupatoria), szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca), festőmályva (Althaea rosea), orvosi zsálya (Salvia officinalis), erdei mályva (Malva siivestris), kakukkfű (Thymus vulga­ris), fehér ürömfü (Artemisia absinthium) és orbáncfű (Hypericum perfora­tum). Ezeket a gyógynövényeket szerződés alapján felvásárolja a gyógyszeripar. Továbbá megrendelhetők saját célra a következő növények: angyalgyökér (Archangelica officinalis), ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides), macska­­gyökér (Valeriana officinalis), izsóp (Hyssopus vulgaris), aranyvesszöfú (Solidago virgaurea) s árnika (Arnica montana). Dr. Nagy Géza • Elsősorban levesekbe, köretekbe és burgonyasalá­tába ajánlják a nálunk egye­lőre ritkán termesztett paszti­­nákot. Értékes gyökérzöld­ség, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és C-vitamint tartalmaz. Mindenekelőtt az emésztés­re és a veseműködésre gya­korolt hatása érdemel emlí­tést, de étvágygerjesztőnek és frissítőnek sem utolsó. Szénhidrátjaival jobban táp­lál mint a karalábé.

Next

/
Thumbnails
Contents