Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-27 / 33. szám
í í X / 1991. március 27. IC ÚJSÁG A Üzemanyag — féláron Környezetkímélő traktorok Nemrég Ausztriában jártam, és őszintén szólva meglepett, hogy ahol csak szóba került a termelési szerkezet, a farmerek a legszívesebben termesztett növényféleségek közül az olajnövényeket említették első helyen. Ugyan miért fogadták kegyeikbe ennyire ezt a növényt az osztrák földművesek? Kérdésemre Franz Prammer St. Hristophen-i farmer kérdéssel válaszolt: - Hát nem tudja, hogy mi napraforgóolajjal „itatjuk“ traktorainkat? Nincs gond az értékesítéssel Aztán elmagyarázta, hogy társaival együtt több okból kifolyólag is előnyben részesíti a vetésforgó összeállításakor az olajnövényeket. Igen, alapállásukat az is befolyásolja, hogy ezek a növények jó előveteményei a farmergazdaságokban kivétel nélkül nagy területen termelt gabonaféléknek. Van azonban ennél nyomosabb okuk is az olajnövények iránti érdeklődésre. Nevezetesen az, hogy értékesítésükkel akkor sincs gondjuk, ha történetesen másfélszer-kétszer annyi terem belőlük, mint amennyire a többéves átlag alapján számítottak. Ez pedig nagy szó, hisz az általában bóséggondokkal küszködő országban még a kalászosokból is csak a szerződés szerinti mennyiséget veszik át a termelőktől garantált áron. Josef Heigl egelseei farmertől később azt is megtudtam, miért nincs gondjuk az itteni termelőknek az olajnövények értékesítésével, összefogták, szövetkezetét alakítottak, és közös erőből olajütót építettek. Itt a repce és a napraforgó egy részéből étolajat, a többiből éterizált üzemanyagot készítenek. Biogázolaj repcéből és napraforgóból Amikor megérkeztünk Asperhofenbe, első pillantásra nem nagyon hittem el, hogy a távolról családi háznak tűnő épületben valóban Európa egyik legkorszerűbb olajütője üzemel. A tehnológiai berendezés és vendéglátóim szavai azonban meggyőztek arról, hogy ez valóban így van. Az 50 százalékos állami hozzájárulással épült, számítógépes vezérlésű kisüzemben mini mái is élőmunka- ráfordítással évente 300 farmergazdaságtól vásárolják fel a repcét és a napraforgót, s a termésből elsősorban biogázolajat készítenek. No meg fűtő- és étolajat, de ezeket tulajdonképpen mellékterméknek tekintik. Vendéglátóim elmagyarázták, hogy a feldolgozóüzem termelési szerkezetét saját igényeikhez, nem pedig a piac elvárásaihoz igazították. Abból indultak ki, hogy számukra a biogázolaj csaknem 50 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos gázolaj, és ez a mezőgazdaságra nehezedő terhek ellensúlyozásában igen komoly szerepet játszik. A repce esetében ugyanis 30, a napraforgóéban pedig 36 százalék hajtóanyagként hasznosítható olajat tudnak kisajtolni a termésből, ráadásul az így előállított, éterizált hajtóanyagból erőgépeik egy decivel sem fogyasztanak többet, mint a gázolajból, a hagyományos gázolaj, és ez a mezőgazdaságra nehezedő terhek ellensúlyozásában igen komoly szerepet játszik. A repce esetében ugyanis 30, a napraforgóéban pedig 36 százalék hajtóanyagként hasznosítható olajat tudnak kisajtolni a termésből, ráadásul az így előállított, éterizált hajtóanyagból erőgépeik egy decivel sem fogyasztanak többet, mint a gázolajból. Egyértelmű előnyök Waltraud Schmid, az Alsó-ausztriai Mezőgazdasági Kamara munkatársa elmondta, hogy az asperhofeni olajütőt a körzet háromszáz farmerének összefogásával építették. A termést az utolsó grammig átveszik mindenkitől, s valamennyi farmer a beszállított repce és napraforgó mennyiségének megfelelő arányban kap vissza olajpogácsát, illetve éterizált üzemanyagot és fűtőolajat. Biogázolajból évi átlagban 300 ezer litert készítenek, ami 500 traktor és önjáró mezőgazdasági gép üzemeltetéséhez elegendő. A farmerek a termőterület nagyságának meghatározásakor eleve abból indulnak ki, hogy az egy hektár napraforgó terméséből sajtolt üzemanyaggal 10 hektár földet tudnak egész évben megművelni. Ebből következik, hogy az ausztriai családi farmok területének legalább a 10-12 százalékán olajnövény, főleg napraforgó díszük. Persze, néhányan ennél nagyobb területen termelnek olajosokat, hogy valamennyi étolaj is készülhessen az üzemben. Az ausztriai farmerek tehát az olaj világpiaci árának a termelés költségességére gyakorolt hatásától függetlenítve magukat, anélkül is megtalálják számításukat, hogy az élelmiszerek árának emelésével újabb terheket raknának a fogyasztók vállára. És persze van itt még valami, amit feltétlenül meg kell említeni. A biogázolaj használata környezetvédelmi szempontból is előnyös, tudniillik kipufogó gázai lényegesen kevesebb szennyező-, az egészségre káros anyagot juttatnak környezetünkbe. Nem a véletlen müve, hogy Svájcban és más nyugati országokban is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a mezőgazdasági gépek környezetkímélő hajtóanyagokkal történő üzemeltetésének. Nálunk mikor? Jutott eszembe, vajha nálunk is mielőbb megjelennének a biogázolajjal üzemelő traktorok. Főleg a Csallóközben, ahol Közép-Európa egyik legnagyobb ivóvízkészletét rejti a föld rnéhe, s ahol a százszor elátkozott vízlépcső miatt kiirtott erdők környezet-regeneráló tevékenységének hiányát gyorsan ellensúlyozni kellene. Már csak azért is, mert a hagyományos gázolaj náluk is meglehetősen drága, ráadásul az ilyen hajtóanyaggal „itatott“ traktorok 50 százalékkal több káros - 30-40 százalékkal több karcinogén hatású - anyagot tartalmazó füstöt bocsátanak ki, mint az osztrák farmerek gépei. ígéretes, hogy immár nálunk is végeztek kísérleteket a gázolaj környezetkímélő hajtóanyagokkal való helyettesítésére. Igaz, a traktorok teljesítménye mintegy 5 százalékkal kisebb, viszont a világviszonylatban hirdetett előnyök igazolást nyertek. Ez arra ösztönzi szakembereinket, hogy komolyan foglalkozzanak a biológiai vagy ha úgy tetszik alternatív hajtóanyagok gyártásához szükséges létesítmények gondolatával, örvendetes, hogy az olajnövények termesztésére szakosodott gazdaságok támogatják ezt az elképzelést. Országos tanácskozásukon, amelyen megalakították az olajnövények termesztőinek szlovákiai társulását, legalábbis többen ígéretesnek mondták ezt a kezdeményezést. Reménykedjünk, hogy belátható időn belül a csallóközi rónán is megjelennek a környezetkímélő hajtóanyaggal működő traktorok. KÁDEK GÁBOR Eddig az ablakokkal szabályoztuk... Mivel mérjük a meleget? A kormánydöntés értelmében 1991. május elsejétől drasztikusan emelkedik a hőenergia ára. Kétségtelen, hogy ez újabb súlyos anyagi terheket ró majd a lakosságra, elsősorban a városokban, tömbházakban élő családokra. Jogos tehát a kérdés: hogyan lehetne ezen segíteni, milyen módszerek állnak jelenleg, illetve perspektivikusan rendelkezésünkre, hogy mi magunk is takarékoskodhassunk a megdrágult hőenergiával? Mint tudjuk, a fogyasztóra nézve ilyen probléma ez idáig gyakorlatilag nem létezett: a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás átalánydíjas volt, és senkit sem ösztönzött a takarékoskodásra. A jövőben azonban feltétlenül változtatni kell ezen a szemléleten, ami alatt elsősorban az értendő, hogy meg kell teremteni a hőenergia-fogyasztás szabályozásának és ellenőrzésének (mérésének) feltételeit. Nemcsak a fogyasztó pénztárcájának védelméről van szó; így kívánja ezt az ország gazdasági érdeke is. Az említett feltételek közül kétségtelenül a műszaki jellegűek állnak az első helyen. Ez nem jelent mást, mint hogy a távfűtéses lakásokat - amelyek száma 1995-ig várhatóan eléri a kétmilliót - minél előbb fel kell szerelni a hőenergia egyéni fogyasztásának mérésére alkalmas berendezésekkel. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ily módon átlagosan 25 százalékos megtakarítás érhető el, mindenekelőtt a melegvíz fogyasztás ellenőrizhetőségével, de nem elhanyagolható a fűtés szabályozásának lehetőségéből eredő rész sem. Ehhez, mint említettük, megfelelő berendezések - mérőműszerek, szabályozókészülékek - szükségesek; ilyeneket hazánkban is gyártanak. A décíni Kohinoor cég VIPA C jelzésű mérőműszere az üveg hőhatás következtében történő színváltozásának elve alapján működik. Mindössze 25 koronába kerül; ebben már a felszerelése is benne van, amit jelenleg a Libereci Gépészeti és Textilipari Főiskola dolgozói végeznek, megrendelés alapján. A melegvízfogyasztás mérésére a PREMA Jh 3 nevű készülék szolgál, amely a Stará Turá-i Chirana terméke. Az újabb tömbházak lakásaiban minden további nélkül felszerelhető, mivel azokat már eleve így tervezték. Ára 339 korona. A távfűtés szabályozására szolgáló viszonylag egyszerű, de igen hatékony berendezés a fűtőtestre szerelhető termosztát. Három hazai vállalat is gyárt ilyeneket, éspedig a Rudné doly Pfíbram, a Zbrojovka Vyskov és a már elmített Chirana; áruk 130 és 170 korona között mozog. Lehetővé teszik a kívánt szobahőmérséklet beállítását és automatikus megtartását. A felsorolt készülékek megvásárlása és felszerelése egy átlagos háromszobás lakás esetében mintegy 1200 korona kiadást jelent, ami viszont a várható energiaárakra való tekintettel legfeljebb egy év alatt megtérül. Ami az egyéni energiamérés jogi vonatkozásait illeti: már érvényben van az a rendelet, amely előírja, hogy a mérőberendezésekkel felszerelt lakások tulajdonosai vagy bérlői csak a ténylegesen elfogyasztott hőenergia árának megfizetésére kötelezhetők. Emellett azonban mielőbb szükség lenne a mérés, valamint az elszámolás folyamatának és módszereinek törvény útján való szabályozására. Még nagyobb problémát jelent azonban, hogy a felsorolt készülékek csak igen korlátozott számban kaphatók. A PREMÁ-ból például az idén legfeljebb 40 ezret képes gyártani a Chirana, holott a többszörösére lenne igény. Várhatóan nemsokára akad majd gyártó, akár több is, mint minden konjukturális termékre - ehhez azonban idő kell. Egyelőre tehát itt tartunk ezen a téren, és a mielőbbi előrelépés minden szempontból kívánatos. A pénztárcánkról van szó, kicsiben és nagyban egyaránt. (Feldolgozta -ss) A Szlovákiai Földművesek Pártja mezőgazdasági politikájának fő irányelvei 1. Egyesíteni kell erőinket és egységesen kell fellépnünk. 2. Úgy kell orvosolni a múlt sérelmeit, hogy közben ne kövessünk el további, még nagyobb sérelmeket. 3. Kiállunk azért, hogy a szlovákiai mezőgazdaságnak meg kell teremtenie a stabil élelmiszerpiacot. 4. Önkéntességi alapon meg kell tartani és tovább kell fejleszteni a szövetkezeti vállalkozási formákat. 5. Elutasítunk mindennemű a mezőgazdasági üzemek belső felépítésére irányuló hatalmi nyomást. 6. Követeljük a szövetkezetek tulajdonosi jellegének visszaállítását. A szövetkezet azoké legyen, akik földet, munkát és egyéb vagyont fektettek bele, vagy munkájukkal hozták létre ezt a tőkét. 7. Szorgalmazni kell a magántermelőknek a szövetkezetekkel, a mezőgazdasági üzemekkel és vállalkozói kamarákkal való kapcsolatát és együttműködését. 8. Jelentős hitel- és egyéb kedvezményekkel hatékonyan támogatni kell a szövetkezeteket és a magántermelőket. 9. A kormány fogadjon el a garantált árakra, a szubvenciókra és a fö mezőgazdasági termelés piacszabályzási alapjára vonatkozó koncepciót. 10. A kormány földtörvénytervezetét támogatjuk. 11. Kérjük a feldolgozóipar és a terciális szféra, elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások privatizációját. 12. Kérjük a mezőgazdaság 2-5 évre szóló irányvonalának kidolgozását. 13. Kérjük a mezőgazdasági minisztérium szakképzett és arra hivatott vezetők általi irányítását. A vezető beosztású dolgozók kiválasztásakor a szaktudás, ne pedig a pártállás legyen a mérvadó. 14. Kérjük, hogy a törvényhozó szervekben, kormánybizottságokban és tanácsadói testületekben a mezőgazdaság társadalmi jelentőségének megfelelő arányban legyenek gyakorlati mezőgazdasági szakemberek. 15. Kérjük, hogy a SZFP kifejthesse véleményét a mezőgazdaságra és a vidék problémáira vonatkozó összes törvénytervezettel kapcsolatban. E törvények megvitatásakor és elfogadásakor az SZFP képviselőinek észrevételeit, kiegészítő javaslatait is vegyék figyelembe. 16. Kérjük a községekről szóló és további törvények mielőbbi igazságos jóváhagyását, amelyek azonos feltételeket biztosítanának a mezőgazdasági vállalkozók számára. 5 Egy hasznos kézikönyvről Kertészek ajánlják kertészeknek A Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága két évvel ezelőtt kiadott egy könyvet, amely igen népszerűvé vált. A Hasznos tanácsok kertészkedöknek című kézikönyv folytatásának is tekinthető az az újabb kiadvány, amely - ugyancsak a szerdahelyiek gondozásában - tavaly látott napvilágot. Címe: Kertészek ajánlják kertészeknek, szerzője egy szakemberekből álló nyolctagú munkaközösség, összeállítója pedig Bartalos Gyula, az SZKSZ járási bizottságának elnöke. A könyv a szövetség belső kiadványaként jelent meg, mint bevezetőjében olvasható, „a kertbarátok szakmai ismereteinek bővítése céljából." Összesen 10 fejezetre oszlik, amelyek mindegyike részletesen és szakmai alapossággal foglalkozik az adott témával. Az első fejezet címe: „Környezetvédelem a kertészkedök szemével, és szerzői a túlzott vegyszerezésből eredő veszélyeken kívül az ún. termesztési módokra is felhívják a figyelmet. A Palántanevelés című fejezet jobbára általánosságban a palánták nevelésének feltételeivel foglalkozik. Ismerteti a hőmennyiség kiszámításának módját, egyszerű energiaernyő készítését a fóliák és üvegházak esti hökibocsátásnak megakadályozására, a szellőztetéssel és az öntözéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A fontosabb zöldségnövények höszükségletét külön feltünteti, önálló fejezet A paprika termesztése; a leggyakoribb fajtákról, a növény élettani igényeiről, termesztésének módjairól, betegségeiről és azok megelőzéséről szól A csemegeuborka termesztése című fejezet rövid ugyan, de minden lényeges tudnivalót tartalmaz. Akár hézagpótlónak is tekinthető a görögdinnye szabadföldi termesztési technológiáját ismertető fejezet, mivel e terményt illetően eléggé hiányos a hozzáférhető magyar nyelvű szakirodalom. A következő fejezet a gyümölcsfák kezelésével és védelmével foglalkozik. Szemléletes, áttekinthető táblázatokban tájékoztat arról, hogy az egyes gyümölcsfafajtákat mikor milyen kártevő ellen kell védeni. Viszonylag nagy terjedelmet kapott a könyvben a szőlő termesztése, illetve a borkészítés; e két fejezetben még a legtapasztaltabb szőlőtermesztők is találhatnak újdonságokat. A Házunk és környéke című fejezet - a gyeptelepítés és -gondozás mellett - főleg a kis házi díszkertek létesítéséhez szolgál hasznos útmutatásokkal. Az utolsó fejezet - Növényvédelmi előírások és segédtáblázatok - valószínűleg a könyv leggyakrabban lapozott része lesz. A „Növényvédelmi tízparancsolat“-on kívül itt található a vegyszerek keverhetóségének táblázata, a permetlevek készítési módját ismertető táblázat, az egyes gyümölcsfa-fajták permetlészükséglete, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A mindössze 25 koronába kerülő könyv számos rajzot, vázlatot és 36 (!) színes fotót tartalmaz. Megvásárolható, illetve megrendelhető - az SZKSZ Dunaszerdahelyi Jb-n kívül - a Kertészeti Szolgáltatások szaküzleteiben, valamint az SZKSZ járási és alapszervezetein keresztül. (v)
