Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-27 / 33. szám
K ÚJSÁG )l 1991. március 27. Az AGROWAR üzeni a kertészkedőknek: „Házhoz megyünk“ A Dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalat Agrolaboratóriumának szolgáltatásai régóta segítik már nemcsak a járás, hanem a távolabb eső vidékek kertészkedőit is. Bár az eredeti elképzelések szerint a laboratórium elsősorban a mezőgazdasági üzemeket volt hivatott szolgálni, az arányok hamarosan a kistermelők javára változtak meg, és ez az irányzat napjainkban érthetően egyre erősödik. Logikus folyamat része volt tehát, hogy itt- pontosabban a laboratóriumon belül- is megjelent a magánvállalkozás egy formája, azzal a céllal, hogy az eddiginél rugalmasabban és hatékonyabban próbálja segíteni elsősorban a kistermelőket. Az ötlet a laboratórium egyik dolgozója, Varga Gyula mérnök fejében született meg; vele beszélgettünk az AGROWAR nevű vállalkozás létrejöttéről és céljairól.- Mióta létezik az AGROWAR, és mennyiben kötődik a laboratóriumhoz? nyel, esetleg mi az, amit túladagolt. Mindez tehát kétszeri utazást jelentett számára Dunaszerdahelyre és vissza; főleg a járás távolabbi részén vagy a más járásokban élők érezték ezt- Idén január elsején jegyeztek be bennünket mint önálló vállalkozást. Mindannyian, akik tagjai vagyunk, főállásban a laboratórium alkalmazottai maradtunk. Azt is mondhatjuk tehát, hogy ugyanazt csináljuk, csak másképp. A laboratórium berendezései ehhez természetesen továbbra is rendelkezésünkre állnak, mivel olyan jellegű munkáról van szó, amelyhez nélkülözhetetlenek: a talaj- és terményelemzés, levélanalízis, szermaradványok kimutatása és így tovább.- Mi tehát az új ebben a vállalkozásban? Varga Gyula (balról) Ágh István nyárasdi kertészkedővei Ismerteti a talajminta-vizsgálat eredményeit (A szerző felvétele) meg pénzben és időben egyaránt. Az AGROWAR viszont - házhoz megy, és ez tulajdonképpen vállalkozásunk lényege. Helyben végezzük el a mintavételt - ráadásul, szakemberek lévén, megbízhatóbban és házhoz szállítjuk a kész eredményeket is, természetesen a szükséges útmutatásokkal kiegészítve.- Előbb röviden elmondanám, hogyan csináltuk eddig. A kistermelők - mert elsősorban róluk van szó - elhozták a laboratóriumba a talajmintát vagy a terményt, amelyet elemzésnek vetettünk alá. Körülbelül egy hét elteltével kliensünk újra eljött az eredményekért, amelyek alapján szakszerűen elmagyaráztuk neki, hogy például a kertje vagy a szőlőültetvénye milyen tápanyagból mennyi utánpótlást igé- Szórólapjukon olvastam, hogy vetőmagok, ültetöanyagok, növényvédő szerek és mezőgazdasági termékek beszerzésének közvetítésével is kívánnak foglalkozni...- így van. Nemrég nyílt meg például Dunaszerdahelyen a Semex nagyáruháza, az úgynevezett Semex-centrum, ahol a felsoroltak igen széles választékban kaphatók, csakhogy főleg nagy tételekben. Mi ezeket megvásároljuk és ,,kiporciózzuk“, vagyis olyan csomagolásban árusítjuk, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján a legjobban megfelel a kistermelők igényeinek. Van például vegyszer, amelynek legkisebb gyári csomagolása a literes palack, az otthoni kertészkedőnek viszont elég lenne belőle 1-2 deci; arról nem is beszélve, hogy literenkénti ára ezer korona fölött vaa Mi tehát az ilyeneket a higiéniai és a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával kimérjük, átcsomagoljuk, és úgy árusítjuk. Ami közvetítői tevékenységünk egyéb területeit illeti, egyelőre inkább távlati tervekről van szó: kapcsolatokat teremteni bárhol az országban termelőkkel, kereskedőkkel, magánvállalkozókkal, természetesen köcsönösen előnyös feltételek mellett.- Szolgáltatásaikat illetően eddig kizárólag a kistermelőkről esett szó. Kínál-e valamit az AGROWAR a mezőgazdasági üzemek számára is?- Az eddig is végzett előadói tevékenységünket a jövőben ennek a vállalkozásnak a keretében kívánjuk folytatni. Várhatóan lesz rá igény, tekintettel a szövetkezetek és az állami gazdaságok növényvédelmi szakembereinek tervezett átképzésére, az új termesztési technológiákkal kapcsolatosan. Ha pedig a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének egyik alapszervezetétöl kapunk meghívást, természetesen oda is elmegyünk.- Befejezésül egy kérdés az olvasók és az érdeklődök nevében, hiszen az idény gyakorlatilag már megkezdődött: hogyan lehet felvenni a kapcsolatot Önökkel?- Telefonon - bármikor a nap folyamán - vagy levélben. A telefonszám 0709 (Dunaszerdahely) 260 58, a levélcím pedig: Varga Gyula, gén. Svobodu 1953/26. Minden érdeklődőt szívesen fogadunk, és igyekszünk teljesíteni kérését. BESZÉLGETETT: VASS GYULA Módosított felvásárlási árak Sovány vigasz Véletlenül került kezembe a losonci Húskombinát január végén keltezett levele, mely szerint február elsejétől — tehát visszamenőleg is - módosítja, pontosabban 35 korona 40 fillérre emeli az ,,A“ kategóriában átvett szarvasmarha kilónkénti felvásárlási árát. A levél értelmében, az új ár április végéig marad érvényben. Mivel Szlovákia valamennyi mezőgazdasági üzeme más-más megfogalmazásban ugyan, de megkapta ezt a levelet, gondolom nem árt ezzel egy kicsit bővebben foglalkozni. Márcsak azért sem, mert a részleteket ismerve, nem az időponton, inkább a felvásárolható húsmennyiségen van a hangsúly. A szlovák mezőgazdasági minisztérium kiindulópontként a tavalyi első negyedév felvásárlási adatait vette alapul. Felmérte a marhahúskeresletet - amely a tavalyi évhez viszonyítva mintegy negyven százalékkal csökkent -, s ebből kiindulva olyan határozatot hozott, hogy Szlovákiában 35 ezer tonna marhahúst (élősúlyban értve) emelt áron kell felvásárolni. (Ez a tavalyi felvásárolt mennyiség 60 százaléka.) Ha a húsüzemek ezt a mennyiséget április végéig nem tudják felvásárolni, az emelt ár továbbra is érvényben marad. Sovány vigasz tudom, hiszen termelőinknél ennél jóval több vágóállat vár még elszállításra. A galsai szövetkezetből az. év első három hónapjában 40 darab szarvasmarhát vesz át a losonci Húskombinát. A szövetkezet február végével a kapott lehetőséget kimerítette, pedig a már most szállításra váró bikákat sem tudta mind beadni. Csak a tagoknál - akik a szövetkezettel kötöttek hizlalásra szerződést - még 164 darab maradt kint, ebből 24 darab már jóval hat mázsán felül van. A két évvel ezelőtti szerződésben a szövetkezet - egyebek mellett - a gazdáknak zökkenőmentes eladást ígért, s most önhibáján kívül nem tud eleget tenni ennek a feltételnek. Az eladási gondok miatt a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy egy kisebb teljesítményű vágóhidat épít, s mindjárt a kivitelezők után néztek. A zsolnai Agrokons vállalta a tervek kidolgozását és a szükséges berendezések leszállítását. Tankina István, az építkezés vezetője szerint a „kisteljesítményű“ (napi 5 darab sertés és 2 darab szarvasmarha) vágóhíd - figyelembe véve, hogy az épület már áll - körülbelül egymillió koronából üzembe helyezhető. A vágóhíd előreláthatólag még ebben az évben felépül, és termelni fog - de kinek? Eddig sem a vágóhidak túlterhelésével volt a haj, hanem a húseladással. A szövetkezet vezetősége a vágóhidat és a piackutatást egy témakörként kezeli. Állítólag vannak elképzeléseik, konkrét terveik is, de egyelőre hallgatnak ezekről. Azt viszont már nem titkolják, hogy náluk jóval olcsóbb lesz majd a hús, mint az üzletekben. Az sem elképzelhetetlen, hogy termékeik sülve is - mondjuk pihenőhelyeken - kaphatók lesznek. FARKAS OTTÓ ANovofruct konzervgyár érsekújvári Nemesítő Állomását elsősorban az idei fűszerpaprikamag-kinálat hiánya miatt kerestem fel. Vajdik Ondrej mérnök elmondta, hogy 1990 vetőmagtermesztés szempontjából egyike volt az eddigi legrosszabb éveknek. Míg korábban 10-12 tonna vetőmag állt a termesztők rendelkezésére, tavaly csak 3,8 tonna termett. Az idei vetőmagmenynyiség a raktározott tartalékkal együtt Az időjárás viszontagságain - főleg a tavalyi csapadékhiányon - kívül egyre nagyobb gondot okoznak a vírusbetegségek. A dohánymozaik-vírus (TMV) új, eddig ismeretlen törzsei jelentek meg, ami talán az ellenőrizhetetlen vetőmagbehozatal következménye. Mindenképpen fontos, hogy a nagybani termesztésbe csak olyan fajták kerüljenek, melyek átmentek a növénykórtani vizsgálatokon. Bizonytalan eredetű, ellenőrizhetetlen vetőmag felhasználásával ugyanis veFűszerpaprika ’91 6,5 tonna. Ezért határozott a Novofruct úgy, hogy vetőmagot kizárólag termésleadási szerződés megkötésével ad a termelőknek (három paprikamalmunk van, amelyek számára nyersanyagot kell biztosítanunk). Négy, államilag engedélyezett fajta magját forgalmazzák: Hodonínská sladká vzpriamená, Karmina, Karkulka, Betka. A mennyiség: palántaneveléshez 2 kg/ha, helybevetéshez 5 kg/ ha, 1100 koronás kilónkénti áron. Hradecká Zuzana nemesitő elmondta, hogy az állomáson újnemesítéssel, fenntartó nemesítéssel és elit vetőmag előállításával foglalkoznak. Az elit vetőmagot azután a szerződéses vetőmagtermesztők szaporítják, így kapják a nagybani termesztéshez szükséges OR vetőmagot. szélyeztethetjük a paprikatermesztés jövőjét. Mint a legtöbb tudományos programot, a növénynemesítést is érzékenyen érinti a jelenlegi pénzhiány. Eddig is főleg állami - a Novofructban üzemi - támogatásból maradhatott fenn, hozhatott eredményeket. Mint olyan, egyike azon emberi tevékenységeknek, melyeknek csak kezdete van (valahol az őskorban), vége nincs és nem is lehet, hiszen a ma megfelelő, egészséges fajtákat holnap elpusztíthatja egy új betegség, melyet csak rezísztencianemesítéssel tudnak kivédeni (lásd az uborkaperonoszpóra esetét). Csak remélhetjük, hogy a növénynemesítésre - ésszerű megfontolások alapján - a jövőben is lesz anyagi keret. SZAMÁK ESZTER Helyzetkép a világ húspiacáról Értékesítési gondok Sokat foglalkozunk mostanság az országban felmerülő húsproblémákkal. A helyzet nem egyszerű, és szakembereink még nagyon messze vannak a lehető legésszerűbb megoldástól. Ilyen gondokkal azonban nem csupán honi mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk küszködik. A hús értékesítése ugyanis a világ számos országában fejtörést okoz. Egyre több a marhahús A marhahústermelés az utóbbi öt esztendő folyamán világviszonylatban évente csaknem 4 százalékkal emelkedett, tavaly azonban mindössze 1 százalékkal, ami 45,7 millió tonna marhahúst jelentett. Mindenképpen említésre méltó, hogy tavaly gyorsabb ütemben (13,7 százalékkal) emelkedett a húsexport. Területileg is változott a piac. Hiszen a kereskedelemben 10-15 évvel ezelőtt még főképpen Európa és Amerika vitte a prímet, de a nyolcvanas évek közepétől a marhahús-behozatal területén Japán és Dél-Korea is nagyot lépett előre. A Felkelő Nap országa az 1985-1990-es években - a korábbi nyolc százalékkal szemben - világviszonylatban tíz százalékban részesedett a marhahúsimportból. Dél-Korea pedig 0,5 százalékról 3 százalékra „verekedte fel“ magát. A húst exportáló „nagyhatalmaknak“ bizony van mit tenniük, hogy zöld ágra vergődjenek a vásárlókkal. Mert Japán és Dél-Korea is foggal-körömmel védi saját termelői érdekeit, beleértve a behozatali kvótákat is. Japán április elsejétől állítólag megszünteti a marhahúsra vonatkozó kvótákat. A marhahúsfelesleggel legnagyobb gondjai az Európai Gazdasági Közösség országainak vannak. Jelenleg mintegy 500 ezer tonna „tartalékról“ van szó! A felhalmozódást kiváltó okok közül meg kell említeni az Irakkal szembeni embargót (Irak évente 70 ezer tonna marhahúst vásárolt a közös piac országaitól), valamint a kelet-európai változásokat. Elsősorban a Szovjetunió anyagi gondjait, s hogy a volt NDK-ban jelentős mértékben megnövekedett a vágások száma. Az EGK terve az volt, hogy évente 779 ezer tonna marhahúst exportál. Ez azonban minden valószínűség szerint csupán terv marad... A liberális sertéshúspiac A világon tavaly 62,6 millió tonna sertéshúst termeltek. Az első helyet Kína foglalja el, ahol 21 millió tonna (!) sertéshúst állítottak elő, míg az EGK országaiban 12,5 millió, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 7 millió tonnát. A listán előkelő hely jut Lengyelországnak is, amely évente 2 millió tonna sertéshúst termel. A marhahús- és sertéshúspiac összehasonlításából egyértelmű,' hogy az utóbbi jóval liberálisabb. Még az olyannyira szigorú Japán is engedett - s az importált sertéshúsra vonatkozólag törölte a behozatali kvótákat. A szintén produktív sertéshústermelő Nyugat- Európában csak viszonylag kis mértékben szabályozzák az említett termék piacát. A legtöbb sertéshúst egyébként Dánia exportálja: a közös pjac országainak kiviteléből 75 százalékban részesedik. A legdinamikusabb a baromfi-termelés Figyelemre méltó, hogy az utóbbi húsz év során világviszonylatban háromszorosára emelkedett a baromfihústermelés. Az előállítási költségek összességükben kisebbek, mint a marha- és sertéshústermelés esetében. Nem meglepő, hogy az évente kitermelt mintegy 39 millió tonna baromfihús 54 százalékát az iparilag fejlett országokban állítják elő. Az utóbbi időben azonban e tekintetben nagyot lépett előre Brazília, Thajföld és Indonézia is. A baromfihúsexport évente mintegy 2,4 millió tonna (az utóbbi 10 év során ez 60 százalékos növekedést jelent). Mellesleg: a nyugati államokban a baromfihús-termelést csak minimális mértékben dotálják. (susla)
