Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-25 / 31. szám

1991. március 25. ÚJSÁG étkeztetés árának felemelése óta még annyi sincs. Az iskola egy régi, kályhafütéses épületben van, amelyben bizony nincs an­golvécé, s egyebek közt talán ezért is járatja több szülő a gyer­mekét a közeli, korszerűbb városi iskolákba. A falunak van egy nagy műve­lődési otthona, amelyben nem­csak kulturális rendezvényeket, hanem akár sportversenyeket is rendezhetnének, de a jég még a nyáron megrongálta az épület tetőszerkezetét. Most fogunk a ki­javításához, hogy a még itt lakó fiataloknak - mert már többen elköltöztek - a kocsmán kívül más szórakozási lehetőségük is le­gyen. Persze, ehhez is pénz kell. Egy besztercebányai összejö­vetelen - ahol német és francia szakemberek nyilatkoztak - hal­lottam, hogy náluk szegről-végről, az adó 50 százaléka vándorol vissza a településekre. Nálunk, mint tudjuk, mindössze tizenhá­rom százalék, ami nemhogy a falu fejlesztésére, de a megélhetés­hez sem elegendő. FARKAS OTTÓ Egy új polgármester A régi gondokról Telek Gábor polgármester Nincs pontos kimutatásom, hogy hány olyan település van az országban, amely saját bevételé­ből képes fedezni mindennapi költségeit. Bár - ismerve a bevé­teli forrásokat kötve hiszem, hogy van ilyen. Pedig esetenként a pénz­hiánynak a későbbiekben kelle­metlen következményei is lehet­nek. Fülekkovácsiban például az alacsonyabban fekvő területeken lévő kutak régiek és szennyezet­tek, a magasabban fekvő udva­rokban pedig - a tavalyi száraz­ság után - többnyire kiapadnak.- Öt és félmillió korona kellene a központi vízvezeték kiépítésé­hez, s ha a szennyvízcsatornát is hozzászámolom, még három mil­lió - mondja Telek Gábor, a falu polgármestere. - A Vízvezeték­hálózat készítése során feltört út­burkolat újraépítésére még továb­bi két millió...- Van ennyi pénzük?- Ha az állami kasszából nem kapunk, nem lesz, mivel az adó­ból fél millió sem fut be, s abból egyébként is le kell számolni a nyolc éve épülő, hatvan férőhe­lyes óvoda építésére felvett hitel évi 192 ezer korona törlesztési díját. Az óvoda épületének továb­bi sorsát az egykori Losonci járás iskolaügyi szervei intézik, de költ­ségeiket ránk hagyták. Mi egy épületen belül szeretnénk megol­dani az óvodai és iskolai oktatást, egyelőre azonban kérdéses, hogy a továbbiakban mindebbe lesz-e beleszólásunk. Csupán januártól töltöm be a pol­gármesteri posztot, az építés hát­terét nem ismerem, de azt hi­szem, hogy az épület csupán óvo­daként nem lenne kellően kihasz­nálva.- Miért?- Már az év elején is csak harminc óvodásunk volt, de a napi A baromfikeltetés dilemmái Lépni Keltetünk majd keresztezett barom­fit? címmel érdekes cikket olvashat­tunk a CHOVATEL tavaly decemberi számában. Mint azt a cikk írója jelezte- s mi is úgy érezzük - ötletével nyilvánvalóan nagy visszhangot vált ki a szakemberek és a tenyésztők tábo­rában. Ennek reményében közre ad­juk az írás némileg átdolgozott válto­zatát. Merre tart a világ? A baromfikeltetés általánosan is­mert meghatározója az értékesítés le­hetősége. Mint ismeretes, ezért csök­kent folyamatosan a fajtiszta napos­csibék keltetése. Ezzel szemben nőtt a nagyüzemek igényei alapján neme­sített hibrid, húshasznú csibék iránti kereslet, amelyet korántsem tudtak kielégíteni. A fejlődés irányát nehéz megjósolni, de vannak adatok, amelyeket kényte­lenek figyelembe venni mind a te­nyésztők, mind az Állattenyésztők Szövetségében (a szlovákban és a csehben egyaránt) dolgozó baromfi­keltető szakemberek. Egyszerűsítve: a baromfit tojásáért és húsáért tartjuk. Az évi 300 darab tojásfogyasztásunk­kal ugyan a világ élvonalába kerül­tünk, de a fejlett országok folyamato­san 250, sőt a jövőben csupán évi 220 darabra csökkentik az egy főre számí­tott tojásfogyasztást. (Ennek nyilván nemcsak egészségügyi okai vannak- a szerk. megj.) Az egy főre eső évi 12 kilogramm baromfihúsfogyasztással viszont alig érjük el a fejlődő országok szintjét, amelyekben az egy főre számított évi fogyasztás 35-40 kilogramm körül mozog. kell! Alapszervezeteink nagyobbrészt a tojás-, kisebbrészt a húshasznú faj­ták keltetésére szakosodtak. Ezzel szemben a kislibák, a pulykák, a gyöngytyúkok iránti keresletet már hosszú évek óta nem elégítették ki. Ebben nyilván a torzított, nem piaci feltételek szabta árak is közrejátszot­tak (a szerk. megj ). Húshasznú csirkék előnyben A nagyüzemek előreláthatólag to­vábbra sem lesznek képesek a hús­hasznú hibridek iránti - megnöveke­dett - keresletet kielégíteni. Ismerve a háztáji gazdaságok, baromfiudvarok viszonyait, áthidaló megoldásként el­fogadható lehet, a félnehéz fajták ke­resztezése. Kísérletképpen amrox, hampshire, Sussex, valamint fehér, sárga és kendermagos Plymouth fajtá­jú tyúkok megtermékenyítéséhez fe­hér kornis kakasokat használtak. Az elért 30 százalékos megtermékenyíté­­si arány korántsem kielégítő, túlságo­san megnövelné a költségeket. A kí­sérletezés tovább folyik. Háztáji hasz­nosításra viszont egyéb, húshasznú fajták keresztezéséből származó csir­kék is megfelelőek. Nem érik el ugyan a kornis kakasok utódainak gyarapo­dását, ellenben lényegesen jobban hasznosítják a takarmányt, mint az említett fajták fajtiszta egyedei külön­­külön. A keresztezésből származó el­ső generáció esetében teljes mérték­ben érvényesül a heterózis. (Az utó­dok túlszárnyalják a szülők képessé­geit.) A fajtakeresztezésekből szárma­zó egyedeket nem továbbtenyésztés­­re, hanem húsukért neveljük. Ily mó­don az alapszervezetek tagjai megfe­lelő húshasznú csibékhez juthatnak, és nő a keltetők kihasználtsága. Hasz­nuk megközelíti a nagyüzemi hibride­két, azok ugyanis megfelelő tápok nél­kül nem gyarapodnak a kívánt mérték­ben, viszont a keresztezett csirkék jobban hasznosítják a baromfiudvarok hagyományos takarmányféleségeit. Döntsön a piac Nyilván bírálják majd a szervezet alapszabályában szereplő, a fajtiszta baromfi tenyésztésével kapcsolatos előírások semmibevételét. Fontolóra kell venni azonban, hogy az alapszer­vezetek a tenyésztők érdekeit szolgál­ják, s hogy a tevékenységükhöz nél­külözhetetlen anyagiakat elő kell te­remteniük. Abban az esetben ha a tag­ság a nagyüzemeket nélkülözve így kíván húshasznú csibékhez jutni, az alapszervezeteknek nem lehet ellenve­tésük. Ráadásul a bizonytalan piaci helyzet miatt egyre kevésbé támasz­kodhatnak a nagyüzémekre. Az eredeti változat szerint a keltetői­dény végén a fajtiszta állományok közt cserélnének kakasokat, és a kereszte­zésből származott csibéket értékesíte­nék. Nehezen elképzelhető viszont, hogy a tenyésztők több év áldozatos munkáját tennék kockára a bizonyta­lan kísérletek érdekében. A tapasztalt tenyésztők tudják, mit jelent akár egy héttel is meghosszabbítani a jól bevált időbeosztást. A lehetőség csak lehe­tőség marad, ha a piac nem bizonyítja létjogosultságát. A cél nem szentesít­het minden eszközt. Meggondolatlan, ellenőrizhetetlen beavatkozásokkal nem szabad tönkretenni sokak áldo­zatos munkáját. Természetesen nem általánosítható megoldásról van szó. Ilyen vállalkozás esetében megfelelő szaktudás, fele­lősség és erkölcsös magatartás nélkül nehezen képzelhető el hosszú távon a tisztességes haszon megteremtése. Ennek ellenére megfontolandó az ötlet. (Átdolgozta: SZG) 5 Új könyvkiadó - új könyv A magánkézben lévő brünni LAST Könyvkiadó vállalkozása példaértékű. Az élelmiszeripar nagyon hiányzó szakirodalmát kívánja folyamatosan szakemberek és vállalkozók elé tárni. Első könyvei közül ,,A vágóállatok vérének hasznosítása" érdemel fi­gyelmet. Az utolsó hasonló témájú kiadvány még 1960-ban jelent meg. Csupán a szakemberek mérhetik fel igazán, milyen hiányt pótol. A könyv részletesen tárgyalja a vá­góállatok - témához kapcsolódó - élettanát, bonctanát és az egyes háziállatok vére közti minőségi kü­lönbségeket. Ezenkívül 12 külön feje­zetben a vér kinyerését, begyűjtését, tartósítását, tárolását, szállítását, va­lamint az élelmiszer-, a takarmány- és gyógyszeripari célokra történő előké­szítését elemzi. A könyv fontos részét képezi a felhasznált szakirodalom jegyzéke is. A hasznos kiadvány cseh nyelven, 2 ezer példányban jelent meg, ára 34 korona. (sztruhár) Betonelemeket gyártó társulás Felkínálja kiváló termékeit magánvállalkozók­nak és közületeknek- betonelemekből készült üvegház-konstrukció­­kat kétféle változatban (4,7 és 9 méteres szélességben) Tudnivalók az üvegház-konstrukcióról: Nem épül betonalapra, tartópilléres építmény. A szerelést szakembereink a helyszínen vég­zik. Alapméret: 6x4,7 m, ára 6130,- korona. 2 méteres elemekkel hosszabbítható, ára 1660,- korona/db. Alapméret: 9 m széles, 10 m hosszú, ára 18 900,- korona. 2 méteres elemekkel hossza­­bítható, ára 3320,- korona/db. Szállítási határidő a megrendelés sorrendjé­ben. Megrendeléseket írásban vagy személye­sen veszünk át.- autógarázst, mérete: 6 m hosszú, 3 m széles, 2,20 m magas, ára 10 800,- korona.- előregyártott elemekből különböző célra hasz­nálható építményeket (raktár, butik stb.)- tömör kerítések, 1 fm 350,- korona- díszkerítések, 1 fm 325,- korona- betonpadok, 1 db 550,- korona- kerek asztalok, 1 db 280,- korona -talajkockák, 70x70 cm 1 db 95,- korona 60x40 cm 1 db 40,- korona -virágvázák 1 db 120-140,- korona- szőlőoszlopok, 1 db 65,- korona. Cím: FIALA JÁNOS 943 58 Kamenny Most nad Hronom 235. okr. Nővé Zámky Telefon: 0810/965 77 FÚP-41 T T

Next

/
Thumbnails
Contents