Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-25 / 31. szám

2 ÚJSÁG Tóth Károly, az FMK főtitkára: “Szorgalmaznunk kell a gazdatudat kialakítását” H Nemrég tartotta közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés. Az elfogadott dokumetumok fodulópontot jelentenek a mozgalom életében. Mi most a Tóth Károly által előadott elnöki beszámoló részletét közöljük, mert úgy gondoljuk, mindannyiunkat érintő kérdésekről szólt. (A beszá­moló első részét szombati számunkban közöltük.) Köztársaságunkban, mert rendkí­vül összetett társadalmi, politikai és nemzeti problémák halmozódtak fel, tág tere van az ideologikus szem­léletnek, a prekoncepcióknak, az etatista és centralista törekvések­nek, az ad hoc egységeknek, a törté­nelmi jog érvényesítésének. Ahhoz már felnőttünk, hogy könnyűszerrel gyakoroljuk ezeket, de a feladat most az, hogy hogyan ne gyakorol­juk. Hogyan lehet össztársadalmi méretekben felismerni ezek kicsi­nyességét és tragikomikumát.(...) Még tavaly februárban megfogal­maztunk egy mezőgazdasági prog­ramot. Ez a program most kezd “érthetővé” válni. Akkor, amikor le kell tenni a garast egyik vagy másik mezőgazdasági koncepció, vagy épp földtörvény mellett, amikor válasz­tani kell, a régi szövetkezeti bürok­rácia és továbbéletetői kívánunk-e lenni, vagy a tulajdonosi érdekeltsé­get helyezzük előtérbe, megteremt­ve a mezőgazdasági egységek pros­peritásának az egyetlen hatékony alapját. Politikai szótárunk egyik központi fogalma a parasztpolgár. Annak a földműves rétegnek a megtestesítő­je, amely immár szellemi és anyagi tőkével a tulajdonosi érdekeltség alapján, modern gazdálkodási esz­közökkel tud bekapcsolódni a ter­melésbe, a kereskedelembe és az ér­tékesítési szférába. Ehhez az kell, hogy megszabadítsuk őt mindazok­tól a gazdasági és bürokratikus Szombaton tartotta második ren­des kongresszusát a Szlovák Nemze­ti Párt. Az érsekújvári tanácskozá­son 227 küldött és vendég vett részt. Megnyitójában Stefan Kvietik felol­vasta többek között Jozef MarkuS üdvözlő levelét is. A megnyitó pro­­tokollrészének befejezése után a saj­tó képviselőinek el kellett, hagyniuk a tanácskozás színhelyét.így annak részleteiről a sajtótájékoztatón sze­rezhettek tudomást az újságírók. A résztvevők egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a Szlovák Nemzeti Pát nem enged radikális el­képzeléseiből, amelyek végső célja az önálló Szlovák Köztársaság meg­teremtése parlamentáris úton, de­mokratikus eszközökkel. Számos bí­rálat hangzott el, Vífazoslav Moric­“Boldog békeidők” címmel érde­kes helytörténeti kiállítás nyílt a pár­kányi művelődési ház kistermében. Az egykori mezőváros és környéke történetét a II. századtól egészen 1948-ig nyomon követő rendezvény imponálóan gazdag dokumentum­anyaga olyan érdekességeket tartal­maz, mint például Evlia Cselevi tö­rök világutazó 1664-ből származó leírása Párkányról és Tinódi Lantos Sebestény “Az szálkái mezőn való vi­adalról” szóló históriás éneke. Noha a kiállítás a címében boldog békei­dőket idéz, a tárlók anyagából kide­rül, hogy ez a földrajzi fekvéséből adódóan stratégiailag fontos telepü­lés viharos múltra tekint vissza. 1543-ben elfoglalták a törökök, s et­től fogva száznegyven éven át tucat­nyi véres csata színhelye volt. Falai alatt aratott győzelmet 1594-ben visszahúzó erőktől, amelyek még mindig meghatározóak indulásánál. És olyan vagyonjogi helyzetbe jut­tassuk, amely az induláshoz elen­gedhetetlen, és amely ráadásul az övé is volt. A földtörvény kapcsán kialakítót álláspontunk csakúgy, mint a mezőgazdasági programunk kellő garanciát jelent ehhez. Megengedhetetlen, hogy a mező­­gazdasági minisztérium a mezőgaz­daság irányítását olyan szakképzet­­len kezekbe adja, akiket pusztán pártérdekek és ideológiai kötődések vezérelnek, és pár év alatt tönkrete­hetik azt is, amit szorgos munkával még a régi struktúrák közepette is létre tudunk hozni. Igen, a kisgazda tudat felerősítés és támogatása mozgalmunk első számú feladata lesz az elkövetkező időszakban. Nem véletlenül mondtam paraszt­polgárt. A falusi viszonyok ma már megengedik, hogy olyan értékrend alakuljon' ki parasztságunk körében, amely nemcsak a földet, hanem a környezetet és önmagát is alakítani tudja. Műveli, a szó legszorosabb értelmében, mert szilárd talapzaton áll, és ezen megingathatatlan. Ta­pasztalataim azt mutatják, hogy so­rainkban olyan erős paraszt­egyéniségek vannak, akik példaké­pei lehetnek kisebbségünk földdel gazdálkodó tagjai előtt. Ma a legtöb­bünket a megélhetési lehetőségek foglalkoztatnak, de ennek alapjait falvainkon csak a föld- és egyéb tu­lajdonnal lehet megalapozni. Ehhez nyújt reális lehetőséget mozgal­munk tekintet nélkül politikai hova­tartozása. Az eddigi ilyen irányú tár­gyalásaink azt mutatják, hogy reális lehetőségek mutatkoznak ahhoz, hogy segítségére tudjunk lenni en­nek a parasztpolgári rétegnek akár a tulajdonosi érdekeltség, akár a kül­földi kapcsolatteremtés terén. Minél előbb áll talpára kisebbségi társadalmunkban ez a réteg, annál erősebb lesz a jövőben mind gazda­ságilag, mind pedig értékrendet te­kintve. Programunk másik fontos pillére, hogy a tulajdonnal nem rendelkező, tehát alkalmazotti és irányítói ré­teg is megtalálja a számításait. Az­zal, hogy pontosan tisztázódik jogál­lása, és hogy a teljesítménye lesz az a döntő mozzanat, amely súlyát és be­folyását a jövőben meghatározza. Kisebbségi társadalmunkat nem kell félteni az ilyen kihívásoktól, hiszen szorgos és érett társadalom ez, csak a munkájához szükséges környeze­tet és érdekeltséget kell megterem­teni, és azt, hogy ne legyen többé alulfizetve és mindenféle bürokrati­kus önkénynek kiszolgáltatva. Meggyőződésem, hogy a kisebb­ségi társadalom polgárosodásának ez a parasztpolgár az alapja. Az itte­ni parasztpolgári értékrend megha­tározó lesz a városainkban és na­gyobb falvainkban létrejövő polgári réteg öntudatosodásának is, hiszen a kialakuló vállalkozó réteg a mező­­gazdasági termékekre kell alapozza tevékenységét. Ez a feldolgozói ipar pedig döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy a benne rejlő profit hol kerül felhasználásra. A stabilizáló tényező “Nincs okunk nevetni” Szombati sajtótájékoztatóján Ján Klepác, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke a Keresz­ténydemokrata Mozgalom taná­csának elnökségi tagja kijelentet­te, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom a szlovák politika sta­bilizáló tényezője. Szerinte a moz­galom vezetősége meggyőződhe­tett arról, hogy a politikai gyakor­lat és a keresztény ideálok ütköz­tetése a jövőre nézve is megfelelő politikai iránytű lehet, amelyre a KDM bátran építheti politikáját az elkövetkezőkben is. Ján Klepácnak kérdéseket tet­tek fel a NYEE belső válságáról is. Ezzel kapcsolatban elmondot­ta, hogy tévesek azok a sajtóban elhangzó megállapítások, amelyek szerint a KDM örül koalíciós part­nere gondjainak. “A jelenlegi idő­szak nagyon is komoly, így semmi okunk sincs arra, hogy nevessünk — állította. — Tudatosítjuk azt is, hogy a megoldás kulcsa nem a KDM, hanem a NYEE kezében van, éppen ezért a Keresz­ténydemokrata Mozgalom, tuda­tában a nemzet sorsáért érzett történelmi felelősségének, felhí­vással fordult a NYEE vezetői­hez, hogy az ellentéteket mielőbb oldják meg.” Elismerte azt is, hogy különösen a választások előtt követett el sok hibát a KDM, amikor nemzeti programja nem volt egészen nyilvánvaló. A közvé­leménynek az lehetett a benyomá­sa, hogy csak a “keresztény” a fontos, és elsikkadt a “nemzeti”. A feddhetetlenségi vizsgálatokkal kapcsolatban kijelentette, hogy azokat Szlovákiában is el kell vé­“Hlinka és Tiso zsenialitása...” A nemzeti párt önálló Szlovákiát akar Párkány történeti keresztmetszetben Boldog békeidők nak, az SZNP korábbi elnökének cí­mére, aki viszont nagy tetszést ara­tott felszólalásával, amelyben a szlo­vákok szabadságáért, az önálló Szlo­vákiáért megvívandó harcba szólí­tott. Kiemelte: Andrej Hlinka és Jo­zef Tiso zsenialitása abban rejlik, hogy felkészítették az embereket az önálló Szlovák Köztársaság elérhe­tőségére. Befejező szavaiban ár­nyékkormány létrehozására szólított fel, s követelte, hogy az elkövetkező választások idejére az SZNP alapo­san készüljön fel. A tanácskozás végén a rásztvevők jóváhagyták a párt alapszabályát, majd kétfordulós választások után megválasztották a párt új elnökét, Jozef ProkeS személyében. Pálffy Miklós, a híres győri törökve­rő hős, s 1683-ban itt ujjongott Sobi­eski János, lengyel király és Károly, lotharingiai herceg hada a megfuta­modó, vert török sereg láttán. A kö­zelmúlt eseményeire egy hivatalos iraton olvasható jegyzet emlékeztet:, “1948. június 26-án a Szlovák Bel­ügyi Megbízott Hivatal döntése ér­telmében Párkány elveszíti 400 éve viselt nevét!” A rendezők — Mezei Attila (Esz­tergom), Pokorny László (Párkány), Podlupszky Mihály (Párkány), dr. Horváth István (Esztergom), dr. Ortutay András (Esztergom), Tóth Béla (Szalka), Németh László (Pár­kány) és Kovács László (Párkány) — szakavatott munkáját dicséri az ismereteinket valóban gazdagító, színvonalas kiállítás. ZALABA ZSUZSA 1991. március 25. Szövetkezetek kontra farmerek? (Folytatás az 1. oldalról) a termelés beindításáért, egy új farm létrehozásáért. Nálunk sem lenne szabad — az ökológiai szem­pontokról nem is szólva —, hogy a kisgazdák a faluban lássanak hozzá farmergazdaságuk megalapításához. A farmerek maradjanak a falun kí­vül... Azt pedig a legrosszabb szövet­kezeti törvény sem teszi lehetővé, hogy a vagyonelosztás teljes legyen. A szövetkezetek jövőjére ezért sem tekintek borúlátóan. • Elképzelhetőnek tartja, hogy a szövetkezetek valamikor az értéke­sítést is felvállalják? — Bizonyára. Már most is sok gazdaságban árulnak tejet és húst. Malmot, vágóhidat építenek. Mi is szerződést kötöttünk a lévai húsfel­dolgozó vállalattal, hogy megrende­lésre háromkilós marhahúscsoma­gokat készítenek tagjainknak, amely csomagonként csak 100 koronába kerülne. Nem mi állítjuk elő drágán a marhahúst. Tőlünk 22 koronáért veszik át kilóját. A kereskedelem az, amelynek az illetékes minisztérium egész 30 százalékos árrést, engedé­lyezett a forgalmazáshoz . így kerül aztán a vásárlóhoz 62-67 koronáért a marhahús. Ezt eredményezte az, hogy az árliberalizálás megelőzte a privatizálást. A szövetkezetek az említett vállalkozásokkal a kereske­delem konkurenseivé válhatnának. • Ezek szerint a hústermelés nem a legjövedelmezőbb forrás, gond van a marhahús-értékesítés­sel is. Miből várható mégis nyere­ség? — Az állattenyésztéshez hasonló­an a növénytermesztés sem tekint­hető aranybányának. A szerződése­ket ugyanis az árak megállapítása nélkül kötöttük meg. Ez abszurd dolog. A hasznot mégis a növényter­mesztésből várjuk. Gabonaféléken kívül napraforgót, mákot, fűszer­­paprikát és cukorrépát termesztünk, s 35 hektáros gyümölcsösünk van. A Sárói szövetkezet a pohánkater­mesztési rendszer gazdája. Ezt sze­retnénk mi még — egy kissé más irányban — továbbfejleszteni. BABCSÁN ÁGOTA Egy födél alatt azonos programmal (Folytatás az 1. oldalról) erkölcsi gátlások nélkül, s ahhoz még csak bizonyítékokra sincs szük­ségük. Ha a jelenlegi párharcot elve­szítjük, az Szlovákiát további 15 évre veti vissza, s azt csak a következő generáció tudná helyrehozni." Zárszavában Mcíiar azt sem zár­ta ki, hogy a legközelebbi választáso­kat soron kívül kell kiírni. Aláhúzta, hogy a Demokratikus Szlovákiáért platform önálló eszmei vonulatot je­lent a NYEE-n belül, amely a moz­galom szlovákiai tanácsát a legköze­lebbi köztársasági kongresszusig tiszteletben tartja. Azonban elhatá­rolja magát a tanács azon határoza­taitól, amelyek támadják ezt a plat­formot. A tanácskozást követő sajtótájé­koztatón Meíiar kijelentette, hogy ezúttal is kinyilvánították együttmű­ködési készségüket a Keresz­ténydemokrata Mozgalommal. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a NYEE-n belüli viszályok eredménye lehet a KDM előretöré­se, amely így magára vállalhatja a fe­lelősséget a kormány és a parlament sorsáért. Elmarasztalta a NYEE ve­zetőségét, amelynek politikája — szerinte — minden tisztességes em­ber számára ellenszenves. Azok, akik a politikában a fenyegetőzést, a bizonyítékok nélküli meghurcolást eszköznek tekintik, a politika sze­métkosarába, nem pedig annak szín­padára valók... Jól haladnak a vetéssel (Folytatás az 1. oldalról) tárt, szójából 173 hektárt, silókuko­ricából pedig 170 hektárt vet a szö­vetkezet. — Reméljük — vette át a szót az elnök — az idén elegendő csapa­dékot kapnak földjeink, mert mi az égi áldást csupán 1200 hektáron tud­juk öntözéssel pótolni. Egyelőre nem tudjuk, mennyit kell fizetnünk az ön­tözővízért. Ha ugyanis — mint ahogy rebesgetik — 92 fillérbe kerül köbmé­tere, hiába lesznek adottak a műszaki feltételek, kénytelenek leszünk a mes­terséges vízpotlás eme formájáról le­mondani. Tavaly, 46 filléres árfolyam mellett, közel 2 millió koronát ad­tunk ki az öntözésért. — Gépeink sem a legkorszerűbbek — mondja ismét az ágazatvezető —, éppen ezért minden munkaeszközt a lehető leghatékonyabban ki szeret­nénk használni Most már nem a mi­nél magasabb hektárhozamok haj­szolása a cél, hanem biztosan értéke­síthető, kiváló “piacbiztos” növényfé­leségeket óhajtunk termelni. A talajelőkészítés és vetés mellett a szőlőben is serény munka folyik, de a lucerna vegyszeres gyomirtása, növényvédelme is javában tart. A növénytermesztés szakem­berével rögtönzött határszemlét is tartottunk. Path közelében, a Ke­­resztpart-dűlőben például Kucsara Milan és Horváth József traktoro­sok a takarmányborsót vetették épp. — Kedvez most az idő — mond­ják —, hát minden percet hasznosíta­ni kell. Elvégre magunknak dolgo­zunk. Legalábbis reméljük.. ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvétele) Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. március 25-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,88 52,92 52,40 50,57 53,71 52,14 Ausztrál dollár 22,36 22,82 22,59 21,42 23,12 22,27 Belga frank (100) 85,78 87,52 86,65 83,57 88,85 86,21 Dán korona 4,62 4.72 4,67 4,49 4,79 4,64 Finn márka 7,42 7,58 7,50 7,21 7,69 7,45 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,37 5,21 Görög drachma( 100) 16,40 16,74 16,57 15,36 16,90 16,13 Holland forint 15,68 16,00 15,84 15,28 16,24 15,76 ír font 47,27 48,23 47,75 45,59 48,95 47,27 Japán jen (100) 21,09 21,51 21,30 20,50 21,82 21,16 Kanadai dollár 25,00 25,50 25,25 24,30 25,86 25,08 Luxemburgi frank (100) 85,78 87,52 86,65 82,71 88,83 85,77 Német márka 17,67 18,03 17,85 17,39 18,31 17,85 Norvég korona 4,53 4,63 4,58 4,40 4,70 4,55 Olasz líra (1000) 23,78 24,23 23,99 23,15 24,59 23,87 Osztrák schilling 2,51 2,57 2,54 2,48 2,60 2,54 Portugál escudo (100) 20,23 20,63 20,43 19,31 20,93 20,12 Spanyol peseta(100) 28,44 29.02 28,73 27,68 29,38 28,53 Svájci frank 20,55 20,97 20,76 20,23 21,29 20,76 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 28,95 29,53 29,24 28,54 29,94 29,24 V______________________________________ J

Next

/
Thumbnails
Contents