Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-23 / 30. szám
Szombat, 1991. március 23. # I. évfolyam # 30. szám # Ára 2,30 korona (--------------------------------------------------\ Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovidóva 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubia-print á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851 80 Bratislava, MartanoviPova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Nagyodra is hatott Az urbanizálás mámora Cseh-Szlovákia településeinek nagy részét — 77 százalékát — ötszáz vagy ennél is kevesebb ember lakja. Ezeket a kistelepüléseket a hetvenes évektől számos negatív hatás érte. A közelmúltban olyan elképzelések születtek velük kapcsolatban, hogy szükségszerű fejlesztésük fékezése, lakosaik számának fokozatos csökkenése — egészen a település megszűnéséig, amikor is a belterületek szántóföldekké alakíthatók. A hatvanas években még több mint tízezer mezőgazdasági termelőüzem működött. Számuk a földterületek összevonásával a nyolcvanas évekre másfélezerre csökkent. így a kistelepülések veszítettek gazdasági jelentőségükből, s a helyi nemzeti bizottságok összevonása következtében elvesztették politikai, közigazgatási önállóságukat is. Az urbanizálás mámora a Lévai járásbeli Nagyod községben is éreztette hatását. A fiatalok a városba költöztek, a megmaradt lakosság jelentős mértékben elöregedett. Nagyod, Zsemlér és Felsőszecse a múlt év júliusáig közigazgatásilag Alsószecséhez tartozott, amikor is bekövetkezett a válás. A kétszáztíz lelket számláló Nagyod község akkor még úgy döntött, hogy továbbra is együtt marad Zsemlérrel. A zsemléri bíró személye ellen alakult frakció azonban lehetetlenné tette a két község egyesítését, külön önkormányzatot alakított. Nagyod élén Farkas Gyula mérnök áll. A két diplomával rendelkező, hatvan előtt álló polgármester mindig szívén viselte faluja sorsát. Most, hogy a vezetésével bízták meg, így vall terveiről, elképzeléseiről: — A hetvenes években Nagy Ilona, az egykori elnök több évtizedes munkája folyamán fellendítette a falut. Azonban ahogy Alsószecséhez csatoltak bennünket, fokozatosan minden tönkrement. Becslésem szerint a központosítás ideje alatt Nagyodon és Zsemléren összesen másfél millió korona értékű állóeszközt (Folytatás a 2. oldalon) Feddhetetlen újságírókat /is/! “Névsorolvasás” a parlamentben A Szövetségi Gyűlés két kamarájának 14. együttes ülésén tegnap folytatódott a parlamenti különbizottság jelentésének vitája, amely a november tizenhetediki eseményeken kívül a legfelsőbb törvényhozó testület képviselőinek soraiban elvégzett feddhetetlenségi vizsgálatok eredményeivel is foglalkozott. Jiíi Rumi, a bizottság elnöke kijelentette, hogy az általa előterjesztett információk eddig eltitkolt anyagok alapján születtek. Volt olyan hozzászóló, aki amellett kardoskodott, hogy az állambiztonsági szervekkel együttműködők névsorának olvasásakor az ülés legyen zártkörű. Mások ennek éppen ellenkezőjét akarták. Végül szavazással úgy döntöttek a képviselők, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Végül Petr Toman felolvasta azoknak a képviselőknek a névsorát, akik a Szövetségi Gyűlés tagjai közül a Szövetségi Belügyminisztérium nyilvántartásában szerepeltek. Ezek szerint minden kétséget kizáróan a belügyi szervekkel együttműködött a múltban Petr Burian /Polgári Fó(Folytatás a 2. oldalon) / Szorgalmaznunk kell a gazdatudat kialakítását \ I. rész Tóth Károlynak, az FMK főtitkárának V___ beszámolója a 2. oldalon J /-------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Irodalmi—művészeti rovatunkban az alap- és középiskolások számára a kárpátaljai magyar irodalomból hozunk szemelvényeket 4. oldal V___________________________________________ Kinek ártottunk vele? A helységnévtáblák sorsa “A község a benne állandó lakhellyel tartózkodó polgárok önigazgatásilag önálló területi egysége, amelybe beavatkozni csak törvények alapján lehet. Az 517/1990-es törvény, amely kimondja, hogy a községek neveit hivatalos nyelven kell feltüntetni, ezen törvények egyike” — írja többek között a polgármestereknek címzett, 1991. március 4-én keltezett levelében dr. Stanislav Pecica, a belügyminisztérium közigazgatási főosztályának vezetője. Még a levél kézbesítése előtt a Rimaszombati Járási Közúti Igazgatóság munkatársai a falvakból eltávolították a Megvan-e még? hivatalos nyelven feltüntetett falunevek alól a magyar helységnévtáblákat. Az említett igazgatóságnak tudni kell, hogy új táblákat kihelyezni vagy azokat leszedni csak felsőbb utasításra lehet. Ez esetben a rendeletet Ivan Bauer mérnöktől, az építővállalat osztályvezetőjétől kapták, aki a fent említett 517/1990-es törvény 3. paragrafusára hivatkozva rendelte el a magyar helységnévtáblák eltávolítását. Levélben figyelmeztette a járási közúti igazgatóság munkatársait, hogy a rendelet esetleges figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek minősül, ami a 372/1990-es törvény értelmében büntethető. Az egyes községek polgárai ingerülten reagáltak a saját költségükön elkészített táblák eltávolítására, és durva megjegyzésekkel illették a “táblaleszedőket”. — Kinek ártottunk vele? — teszik fel a kérdést egymásnak indulatosan az eddig békésen dolgozó emberek. Vannak persze olyanok is, akik — mivel így szokták meg a negyven év alatt — elintézik egy kézlegyintéssel, de kinek-kinek megvan a véleménye az új, demokratikusnak mondott törvényeinkről. A rendőrségtől kapott információk szerint eddig komolyabb incidens nem történt. (fo) Mi foglalkoztatja a közvéleményt? Kiegyensúlyozott pártnépszerűség Szlovákia gazdasága Csökken a termelés A február végén a Szlovák Statisztikai Hivatal által elvégzett felmérés szerint Szlovákiában a pártok és politikai mozgalmak erőviszonyai kiegyensúlyozódtak, hiszen a NYEE, a KDM, a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja egyaránt 13 százalékot szerzett a népszerűségi listán. Tíz százalék a Zöldek Pártját támogatja a megkérdezettek közül, 5 százalékot kapott a kormánykoalíció harmadik tagja, a Demokrata Párt és 4 százalék az Együttélés Politikai Mozgalom híveinek száma. Elgondolkodta(Folytatás a 2. oldalon) Pozsonyban tegnap nyilvánosságra hozta a Szlovák Statisztikai Hivatal az év első két hónapjának gazdasági eredményeit. Eszerint Szlovákiában az ipari termelés az elmúlt esztendő első két hónapjához viszonyítva 8,7 százalékkal csökkent. A 19 értékelt ágazatból 16-ban termeltek kevesebbet, mint tavaly ilyenkor és csak három volt olyan, ahol nőtt a termelés: a tüzelőanyagiparban /I,8 százalékkal/, a papír- és cellulózgyártásban /12,8/, valamint a nyomdaiparban /16,9/. Ezzel a csökkenéssel egyenes arányban van a foglalkoztatottság csökkenése is, hiszen az ipari üzemekben 6,9 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint a tavalyi év első két hónapjában. Tovább csökkent a munkatermelékenység /1,9 százalékkal/, annak ellenére, hogy néhány ágazatban ez a “mutató” jelentősen növedekett. Ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést illeti, növekedett a pecsenyecsibe felvásárlása, viszont csaknem egyharmadával kevesebb vágóállatot vásároltak fel, mint tavaly, miközben a vágómarha-felvásárlás 45,9 százalékkal volt kisebb (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a kassai Kazinczy-napok Hivatalvezetők és polgármesterek találkozója Leleplezték Márai emléktábláját A Szózat hangjaival — a kassai Csengettyű-kórus előadásában — vette kezdetét csütörtök délután a XXII. Kazinczy-napok eseménysorozata, amely az idén már nemcsupán a nyelvművelés és a nyelvápolás, hanem a nyelvvédelem szellemében is zajlott. Ezt a harcosabb gondolatot tükrözték az előadások is. Vörös Ottó egyes szlovákiai magyar helységneveink eredetéről beszélt, s arról is, miért fontos a régi helynevek megőrzése. Mező András érdekes adalékokkal szolgált a hivatalos helynévadás gyakorlatáról, módozatairól és viszályságairól. Teleki Tiborné bejelentette, hogy az anyanyelvi társaság a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével karöltve újraindítja a földrajzi nevek gyűjtését. Vadkerty Katalin A nyelvhasználati jog és a nemzeti kisebbségek a dualizmus korában címmel tartott érdekes előadást, Popély Gyula pedig a nemzeti kisebbségeknek a Csehszlovák Köztársaságban érvényesített nyelvhasználati jogairól tájékoztatott, amivel számos tévhitet oszlatott el. Péntek délután ünnepélyes keretek között került sor a (Folytatás a 2. oldalon) Zempléni szövetség A vidék érdekeinek érvényesítésére Zemplén gazdasági erőforrásainak együttes, jobb hasznosítására a tájegység négy járása közös platformjának kialakítása céljából Tibán (Nagymihályi járás) regionális szövetség létrehozását kezdeményezték a Zempléni járások és körzeti hivatalok vezetői, valamint a városi polgármesterek. ATőketerebesi, Nagymihályi, Varannói és Homonnai járások hathatós együttműködését szorgalmazó találkozón részt vettek a Szvidniki járás képviselői is, akik úgy nyilatkoztak, hogy bár nem tartoznak a tájegységhez, mégis csatlakozni kívánnak a Zempléni járások szövetségéhez. A szövetség létrehozásának gon(Folytatás a 2. oldalon)
