Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-21 / 28. szám
1991. március 21. [( ÚJSÁG )| A “keletnémet csoda”várat magára Tovább éleződik a belnémet helyzet Helmut Kohl kancellár tegnap Bonnban találkozott a keletnémet tartományok miniszterelnökeivel, valamint a politikai és gazdasági körök vezető személyiségeivel, hogy megtárgyalj3 velük az egykori NDK területén kiéleződött helyzetek Kohl bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az átmenet a tervutasításos gazdaságirányítástól a piacgazdaságra számos nehézségekkel jár, s ezt bizonyítja a jelenlegi nagyarányú munkanélküliség is. Tegnap a német lapok élénken reagáltak a hétfői tüntetésekre, amelyek Lipcsében azon a téren zajlottak le, ahol Helmut Kohl egy évvel korábban az egységes Németországról szőtt álmait ecsetelte. Az emberek, akik akkor hittek Kohlnak, ma csalódást éreznek — írja a Süddeutsche Zeitung. A Frankfurter Algemeine Zeitung pedig azt írja, hogy a tüntetéseket, amelyek Kelet-Németországban zajlanak nem szabad lebecsülni, mivel könnyen politikai színezetet kaphatnak, kibővülhetnek, és nyomást gyakorolhatnak a kormányra. Mindennek ellenére senkinek sincs reális elképzelése arról, hogyan lehetne elejét venni az elégedetlenségnek, a tüntetők kétségbeesésének, amelyet gazdasági helyzetük és a munkanélküliség váltott ki. Karl . Otto Pöhl, a német Szövetségi Bank elnöke tegnap Brüsszelben kijelentette, hogy a két német állam közti valutaunió katasztrofális következményekkel járt, és tanulságul szolgálhatna az Európai Közösség számára. Ezzel azt akarta bizonyítani, hogy az EK tagállamainak gazdasági színvonalát előbb ki kell egyenlíteni, és csak azután szabad meghatározni az állandó árfolyamakat, és később bevezetni a közös valutát. Kijelentésére azonnal reagált Horst Köhler, a német pénzügyminisztérium államtitkára, aki azt hangoztatta, hogy a belnémet valutaunió politikailag szükségszerű volt és a keleti országrészben mutatkozó nehézségek korántsem adnak okot pánikra, vagy olyan következtetésre, miszerint az ottani gazdasági és szociális helyzet ellenőrizhetetlenné vált volna. Ezzel egyidőben tegnap a bonni kormány úgy döntött, hogy augusztus elsejétől háromszorosára emeli a lakbéreket Kelet- Németországban. Egyedejűleg elhatározta, hogy a rászorulókat pénzsegéllyel támogatja, amennyiben az új lakbérek meghaladják a családi költségvetés 10 százalékát. A kelet-németországi vállalatok privatizálását irányító hivatal közölte, hogy a 7 ezer felkínált vállalat közül ezret már sikerült eladni, amelyek hozzávetőlegesen 300 ezer embert foglalkoztatnak. Most további 2 ezer cég eladását kezdték rneg, ami a feltételezések szerint már könnyebben megy, mert sikerült felszámolni az eladásokat akadályozó vagyonjogi korlátokat. Az amúgyis kiélezett helyzetben szinte olaj volt a tűzre, hogy a Die Andere című hetilap leközölte az NDK egykori titkosrendőrsége (Stasi) 2 ezer vezető tisztségviselőjének névsorát.-és a fegyverkereskedelem tovább virágzik Az Óböl-háború befejeztével döntések születtek arról, hogy csökkentik a fegyverexportot a közel-keleti államokba. Ugyanakkor a bécsi fegyverzetkorlátozási tárgyalások is arra ösztönöznek, hogy csökkentsék a fegyverzeteket Mindez és számos politikai békeszólam ellenére világszerte virágzik a fegyverkereskedelem. A pekingi repülőtéren például négynapos szovjet repülőgép-bemutató kezdődött, az első azóta, hogy Kína és a Szovjetunió között 1989-ben normalizálták a kapcsolatokat. A Szovjet pilóták MIG-25, -29 és -27 típusú vadász- és csatarepülőgépeket, valamint Antonov gyártmányú szállítógépeket mutatnak be. A fegyverzet felkínálása nyilván válasz arra a hitelre, amelyet Kína a Szovjetuniónak nyújtott élelmiszerek és közszükségleti áru vásárlására. Pekingi diplomaták úgy vélik, hogy Kína ezt a segítségnyújtást arra akarja kihasználni, hogy kiegészítse arzenálját, és kedvező feltételekkel jusson néhány korszerű repülőgéptípushoz. Szingapúrban 26 ország 150 fegyvergyára állítja ki gyártmányait. Ez az Öböl-háború befejezése óta az első fegyvervásár, amelynek érdekessége, hogy számos olyan fegyverfajtát is eladásra kínálnak, amellyel a szövetségesek a háborút megnyerték. Több fegyver mellett feliratok vannak, amelyeken feltüntetik, milyen eredményességgel működtek a háborúban. A fegyverek iránt főleg Burma, Észak Kórea, fájván és Omán érdeklődik. A lengyel Sztandar mlodych című lap arról panaszkodik, hogy a Szovjetunió nem akar robbanófejeket eladni a lengyel hadseregnek. Lengyelország rendelkezik 70-300 kilométer hatósugarú, az Öböl-háborúból ismert Scud rakétákkal, amelyekkel azonban csak elméletileg lehet a célpontot eltalálni. Ezek a fegyverek eszményiek a pacifisták számára, mert csak a díszszemléken mutatnak jól — írja a lap. A lengyel honvédelmi minisztérium szóvivője szerint van remény, hogy a rakétákhoz tartozó robbanófejeket sikerül megvásárolni. Lengyelország MiG-29 vadászbombázókat is szeretne vásárolni a Szovjetuniótól. A Német Szociáldemokrata Párt gazdasági szakértője azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy nyerészkedni akar az Öböl-háborúval. Sokkal nagyobb összegeket követel szövetségeseitől, mint amennyibe a háború került. Szaúd Arábiától, Kuvaittól, Japántól és Németországtól 60 milliárd dollárt kértek, pedig a háború csak 40 milliárdba került. Vogel, a bonni kormány szóvivője a bírálatra azt válaszolta, hogy Németország tárgyalásokat folytat az USA-val arról, mire fordítják Németország pénzügyi hozzájárulását. Magyarország nem kér könnyítést A kormány, a Magyar Nemzeti Bank, minden magyarországi felelős tényező határozott álláspontja, hogy az országnak rendben teljesítenie kell a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeit — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Járatás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Mindezt az MNB vezető szakembere annak kapcsán szögezte le, hogy hangot kaptak olyan nézetek, miszerint könynyebb lenne a társadalomnak, ha a kormány adósságkönnyítést, a fizetési feltételek megváltoztatását kémé a hitelezőktől. Olyan vélemények is napvilágot látnak, hogy az új vezetésnek nem kellene teljesítenie a régi rendszer által vállalt kötelezettségeket. fárafás Imre hangsúlyozta: a hitelezők a kölcsönt Magyarországnak, a Magyar Nemzeti Banknak nyújtották. Nincs arra lehetőség, hogy a rendszerváltásra hivatkozva, a kormány ne tegyen eleget öröklött kötelezettségeinek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az adósságok átütemezése meglehetősen negatív következményekkel járna a gazdaságra, a társadalomra nézve. Az import rövid időn belül drámaian csökkenne, ami a termelés nagyarányú viszszaeséséhez, az infláció és a munkanélküliségjelentős növekedéséhez vezetne. Az idei első két hónapban olyan mértékű kereskedelmi és idegenforgalmi többlet jött létre, hogy — abból leszámítva az eddigi kamatfizetést — a tényleges fizetéseket tekintve 300 millió dolláros aktívum keletkezett. Az 1991- re tervezett 1,2 milliárd dolláros fizetésimérleg-deficitnél jóval kisebb lesz a hiány, így bár tovább nő az eladósodás, de a vártnál csak alacsonyabb mértékben. Ezzel szemben egy független szakértőcsoport, tekintélyes külföldi szakemberek közreműködésével azt igyekszik bizonyítani: ha a továbbiakban is a jelenlegi adósságkezelési elvek érvényesülnek, várható, hogy az adósságállomány — amely mintegy 22 milliárd dollár — 1994 végére csaknem megkétszereződik, elviselhetetlen teherként nehezedik majd a következő nemzedékre is. S minél nagyobb ez az összeg, annál erőteljesebb a külföldi diktátum, amely korlátozza a gazdaság fejlődését. Megítélésünk szerint gazdasági diplomáciai tárgyalások során el kellene érni az adósságállomány egy részének leírását. A másik részét — pénzügytechnikai eszközökkel — át lehetne alakítani: a rövid lejáratú hiteleket hosszú lejáratúakká, más részét forintban fizetendővé, esetleg beruházási tőkévé. (Magyar Hírlap) 3 ( Egy nap Havel elnök a NATO-központban Václav Havel, köztársasági elnök belgiumi látogatásának második napján a brüsszeli városházán találkozott a főváros polgármesterével. Ezután az Európai Közösség bizottságában és az Európai Parlamentben tett látogatást. Az Európai Közösség bizottságában annak elnökével, Jacques Delors-ral tárgyalt. A megbeszéléseken részt vett Vladimír Dlouhy csehszlovák gazdasági miniszter, valamint Jozef BakSay külkereskedelmi miniszter is. Havel elnök tegnap meglátogatta a NATO székhelyét. A Reuter hírügynökség megjegyzi, hogy Havel a legmagasabb rangú kelet-európai politikus, aki a NATO székhelyén látogatást tett. A kommentár megállapítja, hogy Havel megváltoztatta nézetét az észak-atlanti tömbről. Annak idején úgy vélte, hogy a Varsói Szerződéssel egyidőben fel kell oszlatni a szervezetet, és a kontinensen új biztonsági rendszert kell létrehozni. Ezzel szemben most azt hangoztatja, hogy a NATO váljon az új biztonsági rendszer alapjává. Az elnök szóvivője Brüsszelben közölte, hogy Havel Párizsban Mitterrand francia elnökkel Csehszlovákiának az európai szervezetekbe történő belépéséről, továbbá az európai együttműködés és biztonság folyamatának szilárdításáról fog tárgyalni. Szót ejtenek az európai konföderációról Csehszlovákiában megrendezendő nemzetközi tanácskozásról is. Figyelmet fordítanak a közel-keleti rendezés kérdéseire is. A szlovákiai fejlemények visszhangja Az olasz La Republica című napilap a csehszlovákiai helyzetet elemző cikkének “Havel nem fél a szlovák nacionalistáktól” címet adta. Megállapítja, hogy a nacionalista szenvedélyek, amelyek végigsöpörtek Jugoszlávián és a Szovjetunión nem kímélték Csehszlovákiát sem. A lap erősnek ítéli meg Meíiar helyzetét. Václav Havel brüsszeli kijelentését idézve úgy véli, hogy a helyzet nem robbanásveszélyes. A Berliner Zeitung azt írja, hogy Meíiar arra a következtetésre jutott, miszerint a tervutasításos gazdaságirányításról a piacgazdaságra történő átmenet szociális megrázkódtatással fenyeget. Statisztikai adatokra hivatkozva úgy véli, hogy Megiamak nyilván igaza van. A helyzet azonban megkérdőjelezi a csehszlovák gazdasági reformot. Ennek céljaival szemben Meíiar nézetei konzervatívaknak számítanak. A lengyel /Eycie Warszawy felháborodik azokon a sértéseken, amelyekkel Pozsonyban Havel elnököt illették. A cseh-szlovák konfliktus kiéleződését a VPN-ben beállt szakadásra vezeti vissza. Kétségtelen, írja a lap, hogy sok szlovák együtt akar élni a csehekkel, a szeparatisták és nacionalisták arányát tíz-tizenöt százalékra becsüli. Ezek a csoportok azonban igen aktívak és kihasználják a reform okozta szociális elégedetlenséget. A Washigton Post című amerikai lap azt írja, hogy a VPN nemrég még úgyahogy féken tudta tartani a szélsőségeseket, most azonban a szeparatista szervezetek gombamódra szaporodnak Szlovákiában. Kiemeli, hogy a szlovák nacionalisták gyakran az Egyesült Államokkal érvelnek, és azt állítják, hogy az amerikai alkotmány lehetővé teszi az egyes államok kiválását az unióból, külön pénz kiadását. Ezek hazug állítások, állapítja meg a cikk szerzője. A New York Times rámutat, hogy Szlovákia lakossága nem egynemzetiségű, sok ott a lengyel, magyar, ruszin és roma. Hivatalosan a kisebbségek Szlovákia lakosságának egyötödét alkotják, a valóságban sokkal nagyobb az arányuk. Szlovákiának önállósága esetén kétségtelenül hatalmas nemzetiségi problémái lennének. Tűzszünet Dél-Oszétiában A grúz és a dél-oszét szembenálló félkatonai szervezetek kedden ideiglenes tűzszünetet kötöttek. Ezt tegnap a Postfactum független hírügynökség közölte. Szerinte a két ellenségeskedő fél közti tárgyalásokat a Szovjetunió Belügyminisztériuma közvetítette. Az eddig egymás ellen harcoló felek megállapodtak abban, hogy rádiókapcsolatot tartanak fenn egymás között. A helyzet a tűzszünet ellenére továbbra is feszült, gyakran kikapcsolják a villanyáramot és az ivóvízszolgáltatást, nyersanyaghiány miatt több üzemben leállt a termelés. V____________________________________________/ ( Hírek ~) •Az ENSZ 159 tagállama közül csupán 18 fizette meg teljesen hozzájárulását a világszervezet költségvetéséhez. Azon kevés országok között, amelyeknek nincs az ENSZ-szel szemben adósságuk, van Csehszlovákia is. • Már 382 perui áldozata van a kolerajárványnak. Eddig a betegséggel 70 ezer embert szállítottak kórházba. A járvány tovább teljed és átlépett Peru határán. Perunak a járvány leküzdésére 4,8 millió dollár segélyt utaltak át. •Walesa lengyel elnök nyolc napos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Útjának fő célja, hogy elélje az adósság csökkentését. Az ország az amerikai kormánynak 2,9 milliárd dollárral tartozik. •A brit kormány tegnap közölte, hogy erősítésként további 500 katonát küldött Észak-írországba. A nyugtalan országrészben már 10 ezer angol katona állomásozik. • Kubában három évről kettőre rövidítik a kötelező katonai szolgálat idejét. Ebben az értelemben Fidel Castro megfelelő törvény elfogadását kezdeményezte. • Egyre népszerűtlenebb a német kormány — állapította meg egy felmérés. A kormány népszerűsége főleg az adóemelések következtében csökkent. Januárban a megkérdezettek 46 százaléka elégedett volt a CDU/CSU kormánykoalícióval, most csak 38 százaléka. Az ellenzéki szociáldemokraták mellett februárban a megkérdezettek 38 százaléka, ma 41 százaléka nyilatkozott. •Csehszlovákia és Észak-Korea árucsereegyezményt írt alá erre az évre. A jegyzőkönyv szerint a kölcsönös forgalom 30 millió dollárt tesz ki. A KMDK főleg nyersanyagokat, Csehszlovákia pedig főleg gépipari és kohászati termékeket, valamint vegyszereket szállít. •Cseh-osztrák gazdasági együttműködésről tárgyaltak a két ország gazdasági miniszterei. Megtárgyalták a határmenti vidékek kapcsolatainak lehetőségeit és a kölcsönös árucsere módját. •A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége Frantiáek MikloSko elnök vezetésével tegnap Bécsben tárgyalt az osztrák - szlovák kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről.
