Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-18 / 25. szám

i 1991. március 18. ( ÚJSÁG )| Jóvátétel az IG Farbennek Vegyiértékek ... tisztázni kell, fent is, lent is Nehéz előbbre lépni Most, hogy a német egyesítés után sok aktát poroltak le, furcsa dolgokat produkál az élet. Példá­ul, hogy jóvátételt kap egy „hábo­rús bűnösnek“ minősített, felosz­latásra ítélt konszern. Az IG Farben bejelentette jóvá­­tételi igényeit, és a dolog úgy áll, hogy még sikerrel is járhat. Pedig erről a cégről, amely az Aus­chwitzban is használatos „Cyklon B“ gázzal szerzett magának igen­csak kétes világhírt, aligha gon­dolta volna bárki is, hogy a máso­dik világháborús jóvátételre lehet jogosult. Az 1925-ben vezető né­met vegyipari cégek egyesülésé­vel létrejött óriáskonszern nem egyetlenként támogatta a feltö­rekvő fasizmust. Kezdetben úgy tűnt, megéri: a hitleri hódítások jóvoltából fénykorában 380 belföl­di (ez a földrajzi fogalom akkor persze mást jelentett...) és 500 külföldi cég tartozott a vállalatbiro­dalomhoz. Felszámolás helyett felosztás A győztes szövetséges hatal­mak 1945-ben azután közösen határozták el, hogy megtörik a né­met monopóliumok hatalmát. Az IG Farbenre is ez a sors várt. Teljes vagyonát elkobozták, hadi­üzemeit felszámolták. Legalábbis ez szerepelt a szövetséges ellen­őrző tanács 1945 novemberi tör­vényében. A dolog azonban nem egészen így alakult. A vállalatbi­rodalom nyugati részeit végül- talán afféle tőkésszolidaritásból- csak felosztották, s nem felosz­latták. Az utódok, a BASF, a Ba­yer, a Hoechst és a többiek önálló életet kezdtek. Ráadásul tiszta lappal, mivel megszabadultak az IG Farben kötelezettségeitől. A régi terheket egyedül erre a cél­ra alapított társaság, a nevében a megnyugtató „felszámolási“ szót is szerepeltető „IG Farben in Liquidation“ viselte - és viseli ma is. Nem jártak rosszul a volt IG Farben volt részvényesei sem. Az 1948-as pénzreformkor ezer biro­dalmi márkányi részvényért ki­­lencszáz német márkányi rész­vényt kaptak valamelyik utódvál­lalatban. Ez akkor kedvező átvál­tási arány volt. Ezenkívül száz birodalmi márkás likvidációs je­gyeket is kiosztottak. Ezeket mind a mai napig ebben a pénznemben jegyzik a tőzsdén - igaz évtizede­kig legfeljebb bizonytalan jövőjű tombolaszelvénynek tekintették őket. Most, a német egység után, bekövetkezhet az, amire az IG Farben máig életben tartott „fel­­számolási részlege“ titkon mindig is számított: önmaga felszámolá­sa helyett arra használhatja fel túlélési bravúrját, hogy visszasze­rezze a keleten elveszített va­gyonrészeket. Nem kevésről van szó A volt NDK vegyiparának kör­nyezetszennyező, ám jó nagy gyárai többségükben (Bitterfeld, Schkopau, Wolfen, Leuna és még több más) valaha az IG Farben tulajdonai voltak. A keleti oldalon valószínűleg annyira véglegesnek vélték a háború utáni osztozkodás eredményezte helyzetet, hogy a kisajátításokat nem vagy leg­alábbis nem Időben telekkönyvez­ték, s az IG Farben most szabá­lyos jóvátételi kérelmet nyújthatott be. A szakértők szerint a dologból lehet is valami. Olyannyira, hogy az IG Farben terveit legfeljebb a nyugati utódcégek zavarhatják meg: a BASF például máris jelent­kezett a Schwarzheide-i mű­anyaggyárban - igaz, nem mint volt tulajdonos, hanem mint beru­házni kívánó nyugati cég. Ráadá­sul még ma is harmincezer IG Farben értékpapír-tulajdonos van, most ők is újult reménnyel várják, hátha nyernek a 49-ben kapott , .tombolacéldulákkal“. Az NDK nem fizetett A dolognak van egy másik, nem kevésbé bonyolult oldala. Az IG Farben egyike volt a német vállalatoknak, amelyek a a náciz­mus éveiben olcsó kényszermun­kásokat foglalkoztatva növelték hasznukat. E kényszermunkáról a bonni kormányok mindeddig sa­játos jogi felfogást képviseltek. Mivel ezt nem sorolták a náciz­mus bűntettei közé, hanem a há­borús időkben szokásos „meg­próbáltatásnak“ minősítették, nem fizettek jóvátételt. Minthogy az érintettek közül százezerszám voltak lengyelek, ez az ügy csak most, a német-lengyel viszony­nak, a német egyesítéssel kap­csolatos végleges rendezése után került napirendre. Az NDK - nem tekintvén magát a náci Németor­szág örökösének - természete­sen nem fizetett. Az egyesült Né­metország viszont most már nem hivatkozhat a rendezetlen kap­csolatokra, a békeszerződés hiá­nyára, így a követelések jogilag is újból időszerűvé váltak. Tavaly decemberben, Kohl kancellár és Mazowiecki akkori miniszterelnök találkozóján az Odera-menti Frankfurtban, ha nem is túl nagy nyilvánosság közepette, de szó volt ezekről a függő ügyekről is. Lesz-e jóvátétel Mindez nemcsak lengyel-né­met ügy, sőt nem is csak az IG Farben ügye. Időközben egy len­gyel és egy izraeli túlélő is megra­gadta az alkalmat, és precedens értékű pert indított Bréma városa ellen, akkoriban ugyanis nemcsak a kisebb-nagyobb üzemek, ha­nem a városok is alkalmaztak kényszermunkásokat. így a fele­lősséget nemcsak a magántőke, hanem az állam is örökölte. A most beperelt Bréma városa egyébként még a háború befeje­zése után sem röstellt néhány tízezer márkás fizetési felszólítást küldeni egy építkezési vállalkozó­nak, amiért ez nem fizetett a kényszermunkásokért. Persze, hogy lesz-e jóvátétel és hogy mennyi, az ma még bi­zonytalan. A lengyel kormány állí­tólag megelégedne valami jelké­pes jóvátétellel is, amely gyakor­latilag lezárná a kellemetlen ügyet. A nyugatnémet zöldek már korábban azt javasolták, hogy a túlélők kapjanak fejenként két­ezer márkát. Ha a javaslatot elfo­gadnák, a jóvátételhez 1,7 milliárd márkára lenne szükség. Ez az összeg - hivta fel a figyelmet a berlini Der Tagesspiegel - egyébként éppen a fele annak, amit Bonn tavaly ősszel az öböl­menti háború előszelére egyik napról a másikra átultalt az ameri­kaiaknak. (HVG) Elöljáróban néhány adat, amelye­ket Mihály Józseftől, Csorna polgár­mesterétől tudtam meg. Az utolsó helyhatósági választásokon az 580 lelket számláló községben nem keve­sebb, mint hét párt indított jelöltet- összesen 39-et. Annak ellenére, hogy a község 30 százaléka cigány származású, a Roma szervezet nem indított jelöltet, sőt nem is működik. A faluban kevés az aktív dolgozó, mivel a fiatalok elköltöztek. A posta jelenleg 150 polgárnak folyósít öreg­ségi nyugdíjat. Az utóbbi öt évben gyarapodott _ugyan a lakosok száma, de még most sem éri el az utolsó népszámlálásko­rit. A nyolcvanas évek derekától keve­sebben költöztek el, ami azzal magya­rázható, hogy kedvező kölcsönökből sokan építkezni kezdtek. A munkanél­küliség - kevés kivétellel - csupán a szövetkezetre korlátozódik. A dolgo­zók fele naponta ingázik.- Az előnyös kölcsönök megszűn­tek, drágább lett az építkezési anyag- mennyire hat ez a falu életére pol­gármester úr? *-Többségében eddig is azok köl­töztek el a faluból, akik máshol találtak munkát. Az okot ismerjük, a bajt orvo­solni kell, csak sajnos, a gyakorlatban ennek az ellenkezője történik. Csök­ken még az ez ideig meglévő munka­helyek száma is. Melléküzemünk le­épülőben van, pedig eddig 23 dolgo-A tüzelőanyag és az energia nem­sokára életbe lépő, várhatóan a ka­tasztrofális új árainak víziójában élve egy kissé a közfigyelem perifériájára került az a tény, hogy április elsejétől emelik a városi tömegközlekedés dija­it. Nem egységesen: van, ahol a há­romszorosára, van, ahol a négyszere­sére, már ami az egyszeri menetjegy árát illeti. Pozsonyban például az ed­digi egy helyett három koronát fogunk fizetni egy menetjegyért. Illetve - dehogyis. Mert EGY je­gyért tulajdonképpen ezután is még jó ideig EGY koronát fizetünk majd az újságárusnál, az automatánál vagy bárhol. Éppen csak hogy - EGY uta­zás alkalmával HÁROM ilyen jegyet kell majd ,,lyukasztanunk", szaksze­rűbben érvényesítenünk. Hogy miért, azt nemrég a közlekedési vállalat ille­tékese magyarázta meg a rádióban: korábban gyártott egykoronás jegyek egész kötegei-tekercsei vannak rak­táron. és megengedhetetlen pazarlás lenne kidobni őket. Igazán dicséretes ez a takarékos szemlélet. Persze, hogy nagy érték a papír; ezt mi, újságírók is a saját bőrünkön érezzük. A takarékoskodás­nak ehhez a konkrét megnyilvánulá­sához azonban lenne néhány meg­jegyzésem. 1. Nem tudom elképzelni, hogy a városokban legalább napi kétszeri menetrendszerű csúcsforgalomban az eddigi egy helyett három jegyet adó­zót foglalkoztatott. A Lévai Kőbányák losonci üzemének részlege nagyon kevés csornai polgárt foglalkoztat. So­kat várunk a privatizációs törvénytől. Ezen múlik, hogy mi lesz,a kőbánya sorsa és általában az üzemeké. Egye­lőre más lehetőségünk nincs, mint kivárni a bennünket érintő törvénye­ket. Eddig hivatalosan 594 törvényt kaptunk, ebből 550 nem mozdítja előbbre falvaink fejlődését. Tisztázat­lan még a kisüzemek, nagyvállalatok, de a föld jövője is. A választások előtt a politikai pártok programja tele volt a falvakat felkaroló tervekkel. Már ez - úgy tűnik - feledésbe merült. A „já­tékszabályok" nem tiszták, törvénye­ink ellentmondanak egymásnak, ilyen körümények között nehéz előbbre lépni.- Pedig szükségszerű!- Igen. terveink azért vannak. Leg­égetőbb a szennyvízcsatorna kiépíté­se lenne, de ahhoz három dolog kell. Pénz, pénz, pénz. Az anyag mintegy félmillió koronába kerülne.- És a kivitelezés?- Java része önerőből megoldható.- S a többi?- Valamit tisztázni kell fent is, lent is. Valóban akarjuk-e, hogy tiszták legyenek falvaink, vagy csak hangoz­tatjuk? Ha ezt lent komolyan vesszük, vegyék komolyan fent is, de ez a tétel fordítva is érvényes. FARKAS OTTÓ gassanak kézről kézre, oda-vissza, hogy az ajtóhoz szorult (becsületes) állampolgár is törvényesen utazhas­son. Nem tudom elképzelni, hogy egy anyuka, teszem azt, két kisiskolás gyerekével, mint egy postai hivatal­nok, kilenc jegyet érvényesítsen egy­más után. Esetleg előbb kéne leszáll­­niuk, mintsem hogy végezhetnének a művelettel. Azt meg már végképp nem tudom elképzelni, hogyan bldha­­tó meg az egész a körülmények egy­idejű ilyetén alakulása esetében. El tudom viszont képzelni - amíg az egykoronás készlet tart - a sorbanál­­lásnak egy új, eddig ismeretlen színte­rét: az autóbuszok, villamosok és troli­buszok lyukasztógépei előtt. 2. Lehet hogy talán kissé távoli az asszociáció, de a hírt hallgatva ben­nem mégis felmerült valami. Azoknak, a konzervhegyeknek a képe, amelyek hónapok óta érintetlenül porosodnak az élelmiszerboltok polcain, mert az eredetinek többszörösét kitevő új áruk miatt gyakorlatilag eladhatatlanok. Egyszer nyilván lejár a szavatossági idejük, miáltal nemcsak eladhatatlan­ná. hanem árusíthatatlanná is válnak. S akkor bizony - legalábbis az előírá­sok és a higiéniai normák értelmében - ki kell dobni őket. Ellentétben a buszjegyekkel, amelyek esetében, mint láttuk, találékonyabbak voltak az illetékesek. A papír, úgy látszik, becsesebb portéka.. VASSGYUJ.A 5 Egyszerű és nagyszerű T avasz a télben Ilyenkor márciusban már na­gyon várjuk a tavaszt Nemcsak a hideg’elmúlását, hanem azt is, hogy végre megjelenjen a piacon a friss zöldség. A fólia- és üveg­háztulajdonosok már javában szedik ugyan a fejes salátát, de magas az ára, és nitráttartalma miatt gyermekeknek nem ajánl­ható. Hogyan adhatunk mégis friss vitamint gyermekeinknek? Kitűnő vitaminforrás a ' metélóhagyma (Allium schoenoprassum-Pazit­­ka). Kerti földdel töltött cserépbe, ládába vetve néhány nap alatt csírázik, két héten belül fogyaszt­ható. Ügyeljünk arra, hogy a földet egyenletesen nedvesen tartsuk, és szedéskor inkább ollóval vág­juk le a kívánt mennyiséget, ne.­­hogy a növénykéket gyökerestől tépjük ki. Néhány dughagymát is ültethetünk cserépbe, levele ugyan nem olyan finom, mint a metélöhagymáé, de vitamintar­talma magas. A kerti zsázsa (Lepidium Sati­vum - Zerucha siaka) termeszté­séhez _még csak földre sincs szükségünk, elég egy tálkába vagy Petri-csészébe nedves szal­vétát, papírzsebkendöt vagy ita­tóspapírt tenni, rászórni a magot, lefedni egy üvegtányérral, három napon belül kész a friss, karalábé­ra emlékeztető ízű zöldség, amit vajaskenyérre szórva vagy más ételekbe ízesítőként használha­tunk. Ugyanígy csíráztathatunk fehér mustárt is, ennek kissé csí­pős íze van, inkább felnőtteknek ajánlható. Ezenkívül csíráztatha­tunk búzát, lencsét és más mag­vakat is, érdemes kísérletezni. Petrezselymet is hajtathatunk pár nap alatt. A petrezselyemgyö­kér felső 2 cm-es darabját (amit zöldségtisztításkor úgyis eldob­nánk) levágjuk, tálkába, tányérba vízbe állítjuk, meleg helyen vil­lámgyorsan kihajt (ne feledkez­zünk meg a víz állandó pótlá­sáról.). A hóolvadás utáni erdőjáráskor szedhető a salátaboglárka (Fica­­ria verna) zsenge levele, az épp csak kihajtó gyermekiáncfű (Tara­­exacum officinalis) levele, nagyon finom, vitamindús saláta készíthe­tő mindkettőből. SZAMÁK ESZTER Burkolóréteg - élelmiszereken Az amerikai mezőgazdasági kutatószolgálat egy csoportja a kazein élelmiszerburkoló réte­genként való felhasználásával kí­sérletezett. Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy a kazeinréteg megvédheti a friss élelmiszereket az elszíneződéstől, és megőriz­heti szerkezetüket, valamint táp­értéküket. A burkolóréteg csak­nem láthatatlan, nem érzékelhető. A csomagolt élelmiszerek megen­gedett tárolási ideje általában na­gyon rövid, és csupán néhány élelmiszerféleség tárolható ilyen módon. A kazeinréteg eleget tesz az ideális burkolás követelményei­nek, mivel nem engedi be az élel­miszerek romlását, lágyulását, el­színeződését előidéző mikroorga­nizmusokat, visszatartja a ned­vességet és lehetővé teszi a ter­mék „lélegzését“. (sz) Buszjegy kontra húskonzerv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents