Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-18 / 25. szám

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Interjú Andrásfalvy Bertalannal Amíg az anyanyelv, a nemzetiség vállalása félelmet vált ki, addig nem beszélhetünk igazi együttélésről, a kisebbségek jogairól. 2. oldal V________________________________________________) Hétfő, 1991. március 18._____# I. évfolyam ♦ 25. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszer­kesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubia­­print á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROIN­­FORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támo­gatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZ­DA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉ­BET Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap ( ^ Kecskére is fejőgépet A tej a kecske egyik leggazdaságosabban előállított terméke. 4. oldal------------------------------------------------------/ Nehéz előbbre lépni ... tisztázni kell, fent is, lent is 5. oldal Ülésezett a magánvállalkozók tanácsa Késik a kisprivatizáció (Munkatársunktól) — Losoncon tartotta márciusi ülését a Magánvállal­kozók Szlovákiai Társulásának tanácsa. A délelőtti zártkörű megbeszélést követően Karol Paulu, a társulás elnöke és a különböző szakterilleteken mtiködő tanácstagok fogadták a járás magánvállalkozóit, valamint a sajtó munkatársait. Az ott hallottakból nem derült ki, Rozsnyói helyzetkép Vállalkozók! Tehát reménykedhetek? miről vitatkoztak négy órán át a ma­gánvállalkozók legfelsőbb képvise­lői, az azonban igen, hogy a kispriva­­tizációs folyamat nem az ő elképze­léseik szerint halad. Számos tanácstag és magánvállal­kozó bírálta az egyes privatizációs bizottságok munkáját, de legfőkép­pen a bizottság összetételét. Ugyanis szép számban kaptak benne helyet a régi rendszer “kiválóságai”, akiknek nem célja a privatizációs folyamat megvalósítása. Érveiket számada­tokkal is bizonyították. Legszembe­tűnőbb az a statisztikai kimutatás volt, amely szerint az eddig privati-Kormánytanácskozás Másodszor Prágában szombaton összeült a szövetségi kormány. A tanácsko­zást Marian Calfa miniszterelnök nyitotta meg. Az ülésen jelen volt Václav Havel köztársasági elnök is. Vladimír Dlouhy, a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság gazdasá­gi minisztere ismertette a kormány­tagokkal a földtörvénytervezetet módosító javaslatokat, főleg azokat, amelyek a tulajdonosi viszonyokat szabályozzák. A kormány törvény­­tervezetét részletesen elemezték a Szövetségi Gyűlés bizottságaiban, és a környezetvédelmi bizottságon kí­vül mindegyik elfogadta — mondta Vladimír Dlouhy. A képviselők, a mezőgazdászok és a tudományos dolgozók által benyújtott módosító javaslatokat a kormány áttanulmá­zált épületek 97 százaléka nem ke­rült magánkézbe, csak át lett nevez­ve. A kisprivatizáció késésben van, emiatt a nagyprivatizációs folyamat legkorábban csak júniusban indul­hat meg. Félő, hogy a bizottságok továbbra is elodázzák a kisprivatizá­ció befejezését, ezért a tanács több tagja javasolta, hogy a bizottság megbízhatatlan tagjait minden já­rásban új tagokkal — lehetőség sze­rint magánvállalkozókkal — cserél­jék fel. Szóvá tették az árverésre bocsáj­­tott épületek magas árát, s azt is, (Folytatás a 2. oldalon) nyozta, majd a gazdasági miniszter és egy — a Jan Sokol vezette — par­lamenti csoport ennek alapján át­dolgozta az eredeti tervezetet. Ezt követően került sor a parlamenti bi­zottságok véleményegyeztetésére. Vladimír Dlouhy beszámolóját követően a kormány megvitatta a ki­egészített tervezetet. Hosszú, közel három órás vitát eredményezett a tulajdonost, illetve a földbérlőt illető jogok tisztázása. Ez a legfontosabb törvénytervezet már második alka­lommal került a kormány elé. Mivel a kabinet tagjainak észrevételei lé­nyegesen nem különböztek a kor­mány február 25-i ülésén elfogadott javaslatoktól, a földtörvényterveze­tet — ebben a formájában — a szö­vetségi kormány egyértelműen tá­mogatja. A vállalkozások korát éljük. Vá­rosaink arculata kezd megváltozni. A gomba módra szaporodó butikok új színfoltokkal vagy éppen szemet bántó foltként “tarkítják” a közterü­leteket. A vásárlók ennek örülnek is meg nem is. Nagyobb lett ugyan a választék, de — képletesen mondva — a búza között sok még az ocsú. A nagy drágításban még a selejtes árú is felértékelődött. De reméljük, ha­marosan minden elrendeződik. Közismert, hogy a változások táj­egységenként és városonként is elté­rő ütemben mennek végbe. Az or­szágot járva, Pozsonytól Nagykapo­­sig feltűnően nagy eltéréseket ta­pasztalhatunk. Míg pélcfául Duna­­szerdahelyen vagy Galántán a lakos­ság igényeinek megfelelően vagy azokhoz közelítő iramban folyik a kisprivatizálás, illetve a magánszek-A kormányülés után Vladimír Dlouhy az újságíróknak elmondta, hogy a törvénytervezetet a múlt év második felében dolgozták ki, s mi­vel azóta már a körülmények hatá­sára sok minden megváltozott, ezt a tervezetet is át kellet értékelni. A miniszter hangsúlyozta: figyelembe kellett venniük mezőgazdaságunk sajátosságát, ám emellett nem hagyhatták figyelmen kívül az alter­natív javaslatokat sem. Leszögezte, a kormány arra törekszik, hogy a tervezet végső formájának elfogadá­sa után növekedjen a mezőgazdasá­gi termelés volumene, mert ezáltal az élelmiszer-ipari termékekből is nagyobb lesz majd a választék. (A földtörvénnyel kapcsolatos két véleményt lapunk 2. oldalán ismertet­jük.) tor kialakulása, addig a keleti vége­ken még “csendesek az utcák”. Az állami üzletekre még mindig jellem­ző az áruhiány, ráadásul monopol­helyzetüknél fogva megtörhetetlen (felfelé)árazással sokkolják a vásár­lóközönséget. Vegyük nagyító alá mondjuk Rozsnyót és vidékét. A közel 800 éves gömöri városka még ugyancsak a változások gyermekcipőjében jár. Az itt élők véleménye szerint a ró­zsák városa krónikus vállalkozóhi­ányban szenved. Égető szüksége volna cipészekre, asztalosokra, ház­tartási gépjavítókra, kárpitosokra, taxisokra, kőfaragókra, autóköl­csönzőkre. A mintegy nyolcezer embernek “menedéket” nyújtó déli lakótelep a vállalkozók paradicsoma lehetne, hi­szen a kietlen betonketrec-rengeteg­ben egy élelmiszerbolton és egy fa­lusi kocsmát is megszégyenítő italki­­mérőn kívül más nem igen található. A lakók várják az üzlethálózat bőví­tését, éttermek, gyorsbüfék, biszt­rók, szórakozóhelyek megnyitását, mozi, könyv- és hírlapárusokat, to­vábbá a különféle szolgáltatásokat nyújtók megjelenését. De vajon milyen helybérleti díjak­ra és érdekvédelemre számíthatnak a majdani vállalkozók? Ez ügyben kerestem fel a Szlová­kiai Váltakozók Egyesülete járási bi­zottságának két vezetőségi tagját, Korsch Sándort és Michalik Lász­ló. Elmondták, hogy a járásban ed­dig 1500 vállalkozói engedélyt adtak ki: túlnyomó többségét üzleti-eladói tevékenységre, a fennmaradó részét pedig különböző szolgáltatásokra (Folytatás a 2. oldalon) A Kassa melletti Abaújszi­­-‘“■nán szombaton és vasár­nap a Johny és Béres export­import cég szervezésében meg­tartották az 1939 AZ dSŐ‘ utáni el­ső szabad falusi vásárt. A fel­hívásra Szlovákia különböző településeiről közel félezer árus, illetve magánvállalkozó hozta el portékáját. A cseh or­szágrészből sajtféleségekkel és minőségi sörökkel érkeztek. A magyarországi cégek gyü­mölcsfacsemetékkel, benzin­motoros kerti gépekkel, vala­mint luxus kivitelű bútorokkal gyarapították a kínálatot. A kétnapos rendezvény — az el­ső fecske fecske” - közel tizenöt­ezer vásárlót-látogatót von­zott, és megnyitotta a Szlová­kiában visszaállítandó vásárok rendszer/esség/ét. Abaújszinán Péter-Pálkor (június 29-30) lesz a soron kö­vetkező szabad vásárnap. (korcsmáros) a földtörvénytervezetrol Március tizenötödike Mindenütt megünnepelték Mint minden faluban, ahol ma- műsorukon szerepeltek. (Az együt­gyar ajkú és magyar érzelmű lako­sok élnek, így Deákin is megemlé­keztek március 15-érőt, az 1848-as szabadságharc évfordulójáról. A szombaton este megtartott ün­nepségen Pukkai László, a Cseh­szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke mondott be­szédet, amelyben megemlékezett a szomszéd falu, Pered határában ■ 1849-ben vívott csatáról is. A tanár úr beszéde után egy vendégegyüttes, a budapesti MAHART vegyeskóru­sa lépett a közönség elé. Sok egyéb mellett Kodály és Bartók felvidéki vonatkozású népdalfeldolgozásai is tes egyébként többnapos tovább­képzésen tartózkodik a helyi műve­lődési házban, és vasárnap az ősi de­­áki templomban adtak hangver­senyt.) Ezt követően a Vág népmű­vészeti csoport lépett színpadra. A hagyományőrző fiatalok népdalok­kal és néptáncokkal szórakoztatták a közönséget,Befejezésül, hatalmas tapsot aratva, ismét a MAHART- kórus mutatott be egy csokorra va­lót repertoárjából. Reméljük, egy év múlva is ilyen szabadon adózhatunk a szabad­ságharc emlékének. (gaál) Két kép a március 15-i pozsonyi koszorúzási ünnepségről. A bal oldalin Zalabai Zsigmond, a Komensky Egye­tem tanszékvezető tanára, ünnepi beszédének felolvasása közben látható. A jobb oldali felvételen: Az ünnepség előtt felesküdött cserkészek képviseletében Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke helyezi el a megemlékezés virágait Petőfi Sándor szobrának talapzatán. (Kép és szöveg: —ss) N T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents