Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-16 / 24. szám
(7= / / \ I 1991. március 16. IC ÚJSÁG / 5 Mint fészkéből kizavart madár... A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949 Molnár Imre és Tóth László kötetre valót válogatott össze e korszak eddig ismeretlen dokumentumaiból. Diák, öregember, tanulatlan parasztaszszony, művelt tanár, pap, ügyvéd leveleit, naplóteljegyzéseit, verseit olvashatjuk egymás mellett időrendi sorrendben. Az első dokumentumok között találhatjuk Kucsera Lajos egy hétig tartó hurcoltatásának naplóját, melyben leírja ,,összefogdosásuk“, utazásuk történetét Érsekújvárból Jihlaván, Táboron keresztül Milovskóba, és különös szerencséjüket, melynek köszönhetően hazakerültek. A Szalatnai Rezsőnek címzett levelek egy magát meg nem nevező barátjától, melyben a gömöri helyzetről számol be, valamint a lakásukból kilakoltatott ismerőseitől, akik segítségét kérik helyzetük javításában, először kerültek közlésre. Jócsik Lajos A gútori veszedelem című művéből is részleteket olvashatunk. A szerző más dokumentumokkal együtt lakóházának kertjében egy befőttesüvegbe rejtve elásta kéziratát házkutatástól tartva, később a további megőrzés végett Szalatnai Rezsőre bízta, aki a Magyarságkutató Intézet Archívumába juttatta. j „Irodalmi, művészi szempontból egyetlen írása sem hibátlan alkotás. (...) Ezeknek az írásoknak túlnyomó része azt a célt szolgálta, hogy szerzőik szenvedésüket, kínjaikat kimondva enyhítsék azokat, negyvenöt év távlatából is bizonyítva az írott szó döbbenetes erejét azon körülmények között, melyekben Istenen kívül a lélek egyetlen menekvése és mentsvára a nyelv, s a benne lakozó megtartó szellemi és erkölcsi erő volt.“ A 98 dokumentumot követi a kötet összeállítóinak tanulmánnyá nőtt Utószava, amely ismerteti a csehszlovákiai magyarságra vonatkozó politikai intézkedéseket, titkos belügyi rendeleteket. Továbbá értékeli ezeket a dokumentumokat, melyek az eddig „hallgatás éveiként“ emlegetett korszak irodalmának egy részét képezik. Tudomást szerezhetünk a Csehországba deportáltaknak készült prágai Jó Barát és a Budapesten megjelentetett, csehszlovákiai magyarok részére alapított Új Otthon hetilapok küldetéséről és a róluk alkotott írói véleményekről. A kötet a Széphalom Könyvműhely kiadásában készült Magyarországon. Kapható a Csemart lap- és könyvterjesztőinél. DÁNIEL CSILLA Részletek a könyvből: Vajda Mariska levele bátyjához Dorogra Kedves Pista bátyám! Brevnyice, XI. 27. Nem gondoltam, hogy leveledre Brevnyicéről fogok válaszolni, ha megkapod. Remélem, már értesültél szörnyű tragédiánkról, ami velünk történt most, amikor a Vörös Hadsereg végigsöpörte Európát és eltiporta a fasisztákat, legalább látszólag, mert látod, hogy mindenhol ott vannak, és mindenben benne van a kezük, ilyen tót jegyzők személyében. Nem volt mentség, ránk küldték a vad, nyers katonákat, akik ellöktek az ajtóból, és már hurcoltak is ki mindent. Tehát így történt, hogy én, Dani, nagymama és a kis Dani itt kötöttünk ki egy nagybirtokosnál, mint béresek. Amikor megérkeztünk, úgy válogattak bennünket, mint a marhákat a vásáron, kinek melyik tetszett, azt vitte el. Es még nagyobb igazságért azt mondták, hogy mi önként jöttünk munkát vállalni. Ezt képzeld el! r Tehát mozgassatok ott meg mindent, mert nem szeretnénk soká itt lenni. Ha valamit onnét tudtok, csak az lehet ránk a mentség. írjál rögtön. Szervusztok! Csókol Mariska Szabó Árpád levele a pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatalhoz Tek. Podborany, 1947 augusztus hó 13-án Magyar Meghatalmazotti Hivatal Bratislava Sérelmeink felterjesztésével a Tek. Magyar Meghatalmazotti Hivatal vezetőihez fordulunk azon kérelemmel, tegyenek illetékes helyen lépéseket, adják tudomásul a világnak, hogy a demokrácia hátterében, az egyenlőség, testvériség és szabadság jelszava alatt a valóságban hogy néz ki az emberi szabadság. A deportált magyarság hangjában az elkeseredés villamos folyama árad minden magyar szívében. Úgy érezzük, mintha nem lenne a világon senki, akik hivatva lennének az emberiség jogait védeni.(...) Ne ítéljenek el bennünket lelkiismeretlenül, a mi kihallgatásunk nélkül. Az Isten rendelése szerint nem a mi küldetésünk, hogy honunktól, a mi hazánk földjéről, ahová bennünket az ősi emlékek fűznek, onnét karhatalommal elhurcoljanak és a munkánk által szerzett javainktól minket megfosszanak. Csúnya és embertelen cselekmény, melyre az ókori történelem nem tud példát felmutatni. Ne feledjék el a tehetősek, akik a hivatalukban felelősek a cselekményeikért, hogy Isteni és emberi törvényeket lábbal taposnak. A mi igazságos jogaink elvonása, emberi mivoltunk megcsúfolása bosszúért az égbe kiált. Jogainkról nem mondunk le, mert amiről lemondunk, arra többé igényt nem tarthatunk. Mi igényt tartunk minden téren az emberi méltóságunk visszaállítására és javaink visszaszármaztatására. Mi a magyarságunkat nem tagadjuk meg, tehát a magyar nemzet egységében kérünk védelmet, a csehszlovákok pedig álljanak arra az oldalszárnyra, ahova érzelmük szerint szavaztak. Álljanak a mi jelen helyünkbe és ők itt otthon lesznek. Szíves felvilágosítást kérünk helyzetünkre vonatkozólag, megoldódik-e visszaállításunk vagy Magyarországba való áttelepítésünk. Sérelmeink tudomásulvételét ismételten a t. Magyar Meghatalmazotti Hivatal vezetőinek szíves jóindulatába ajánljuk, maradunk hazafias üdvözlettel a deportált magyarok nevében Szabó Árpád megbízott A Jókai Színház Pozsonyban nagyszerű kikapcsolódást, kellemes estet ígér a Komáromi------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Jókai Színház mindenkinek, aki március 25-én 19 órától megtekinti vendégjátékát a pozsonyi Hviezdoslav Színházban. Az együttes Háy Gyula komédiáját, a CAliguLÓ-t mutatja be a főváros közönségének. Caligula császár szerepében Holocsy Istvánt láthatják. Egnatius, a konzul Dráfy Mátyás, Selanus, a vidéki ifjú pedig Rancsó Dezső lesz. További főbb szerepekben Skronka Tibort (Macro, a testőrség parancsnoka), Németh Icát (Macro felesége), Boráros Imrét (Fuficius bankár), Cs. Tóth Erzsébetet (Valéria, a felesége) és Kovács Ildikót (Ameana, a lányuk) láthatják. Az előadást Beke Sándor rendezte. Jegyek a március 25-i pozsonyi vendégjátékra a Csemadok Pozsonyi Választmánya titkárságán válthatók (Május 1. tér 10-12.) hétköznapo- Jelenet az előadásból. Középen Boráros Imre (Fuficius) és Cs. Tóth Erzsébet (Valeria), kon 10-től 12 óráig. Fotó: Varga Róbert. SZÉNÁSSY EDIT \ -Mi • , * * . Sztálin festője Ha föl akarnánk sorolni Ivan Szemjonovics Jefimov (1878-1959) kimagasló teljesítményeit a század első felének képzőművészeti életében, akkor bátran nevezhetnénk őt könyvillusztrációnak, keramikusnak, porcelánfestőnek, művészettörténésznek, az első szovjet bábszínház megszervezőjének, sőt az árnyszínház atyjának. Mindamellett, hogy korának divatos könyveit sorra ő illusztrálta, nevezetes volt arról is, hogy számtalanszor lerajzolta a Vezért, Joszip Visszarionovicsot, ami bizonyára nem lehetett könnyű feladat, ismervén a generalisszimusz különös jutalmazási módszerét. Jefimov tehetsége révén egyaránt kockáztatta a „Sztálin festője“ kitüntető címet, vagy Gulagban töltendő, mondjuk huszonöt évi kényszertöprengést afelől, vajon nem húzott-é eggyel több redőt a népek atyjának aggódó homlokára. Nos, a tehetséges festővel nem történt meg a legroszszabb, túlélte megbízóját, kibontakoztatta tehetségét. Igen ám, de hogyan? Felesége elbeszélése szerint - aki csak férje halála után hozakodott elő a dologgal - férjeura reggelente vagy késő éjszaka odahaza rajzolt. Ahogy maga fogalmazta, „hiábavalóságokat“. Nos, ezek a hiábavalóságok a „secreto“ feliratú rajzmappában maradtak fenn. E latin szó jelentése kétféle: titok, illetve négyszemközt. Hivatalos rajzain, festményein kívül a nagyközönség alig-alig ismerhette meg műveit. 1959-ben végre alkalma nyílott, hogy Sztálin-ábrázolásain ki-, vüli műveiből kiállítása nyíljon. Amikor elhagyta a kiállitótermet, ezt mondta búcsúzóul: „Én örömömet leltem a művészetben...“ Reggelre meghalt. Azon a harmincegy évvel ezelőtti kiállításon a Secreto darabjai még nem szerepelhettek. Most hozták őket nyilvánosságra, s egy moszkvai irodalmi lap válogatást közölt „titkos“ rajzaiból. Mi is bemutatunk belőlük néhányat, közülük nemegy a görög mitológia egy-egy jelenetét ábrázolja, mások pedig a keleti szín-, illetve pontosabban árnyjátékok hősének, Karagöznek az életéből merítik témájukat. De akad Puskin-vers illusztrációja is köztük. Nem nehéz kitalálni, miért rejtette titkos dossziéba ezeket a rajzait Jefimov. Erotikus rajzok? Mindenesetre szokatlanok egy szovjet művésztől, akinek a keze annyiszor vetette papírra a Vezér vonásait. Bátran gyönyörködhetünk könnyed vonalvezetésében, a rajzokból áradó pajkosság és pajzánság kecses megjelenítésében. Aki így rajzol, az az életet nagyon szerethette. . (brogyányi) Irodalmi kávéház Március 4-től egy héten át tartott az Intermediális Fesztivál a pozsonyi Nemzeti Galériában. A fesztivál olyan művészeknek kívánt alkalmat adni a bemutatkozásra, akiknek tevékenységét az elmúlt évek során korlátok közé szorították, s egy-egy nyilvános szereplés után számolniuk kellett a következményekkel. A Tryton, a galéria kávéháza ezentúl Irodalmi Kávéház néven szerepel. Március 7-én Cselényi László találkozott itt barátaival és olvasóival. Müveiből két nyelven hallottunk válogatást: szlovákul és magyarul. Peter Martincek zeneszerző írt hozzá kísérőzenét.- Miért tartja fontosnak az Irodalmi Kávéház megalakulását Cselényi László?- Ez olyan véletlen, amelynek - akárcsak ennek a művészetek között közvetítő fesztiválnak -, törvényszerűen be kellett következnie. Csaknem ötvenéves meddő várakozás után eljött az az idő, amikor mindenki korlátozás nélkül elmondhatja érzéseit, akár tetszik a többieknek, akár nem.- Ennek a kitárulkozásnak persze lehetnek buktatói.- Ha jól meggondoljuk, 35 éve vagyok ezen a pályán, de eddig nem kaptam hasonló felkérést sem szlovák, sem magyar részről ilyen jellegű bemutatkozásra. Egy platformon találkoztunk költők, írók, zenészek, képzőművészek, pantominművészek; hasonló érdeklődésű emberek jöttek össze, hogy bemutatkozzanak egymásnak egy „Közép-európai story“ elnevezésű fesztiválon.- zsigarcsík -