Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-16 / 24. szám

(7= / / \ I 1991. március 16. IC ÚJSÁG / 5 Mint fészkéből kizavart madár... A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949 Molnár Imre és Tóth László kötetre valót válogatott össze e korszak eddig ismeretlen dokumentumaiból. Diák, öregember, tanulatlan parasztasz­­szony, művelt tanár, pap, ügyvéd leve­leit, naplóteljegyzéseit, verseit olvas­hatjuk egymás mellett időrendi sor­rendben. Az első dokumentumok kö­zött találhatjuk Kucsera Lajos egy hé­tig tartó hurcoltatásának naplóját, melyben leírja ,,összefogdosásuk“, utazásuk történetét Érsekújvárból Jih­­laván, Táboron keresztül Milovskóba, és különös szerencséjüket, melynek köszönhetően hazakerültek. A Szalat­­nai Rezsőnek címzett levelek egy ma­gát meg nem nevező barátjától, mely­ben a gömöri helyzetről számol be, valamint a lakásukból kilakoltatott is­merőseitől, akik segítségét kérik helyzetük javításában, először kerül­tek közlésre. Jócsik Lajos A gútori veszedelem című művéből is részlete­ket olvashatunk. A szerző más doku­mentumokkal együtt lakóházának kertjében egy befőttesüvegbe rejtve elásta kéziratát házkutatástól tartva, később a további megőrzés végett Szalatnai Rezsőre bízta, aki a Ma­gyarságkutató Intézet Archívumába juttatta. j „Irodalmi, művészi szempontból egyetlen írása sem hibátlan alkotás. (...) Ezeknek az írásoknak túlnyomó része azt a célt szolgálta, hogy szer­zőik szenvedésüket, kínjaikat kimond­va enyhítsék azokat, negyvenöt év távlatából is bizonyítva az írott szó döbbenetes erejét azon körülmények között, melyekben Istenen kívül a lélek egyetlen menekvése és mentsvára a nyelv, s a benne lakozó megtartó szellemi és erkölcsi erő volt.“ A 98 dokumentumot követi a kötet összeállítóinak tanulmánnyá nőtt Utó­szava, amely ismerteti a csehszlová­kiai magyarságra vonatkozó politikai intézkedéseket, titkos belügyi rendele­teket. Továbbá értékeli ezeket a doku­mentumokat, melyek az eddig „hall­gatás éveiként“ emlegetett korszak irodalmának egy részét képezik. Tu­domást szerezhetünk a Csehország­ba deportáltaknak készült prágai Jó Barát és a Budapesten megjelentetett, csehszlovákiai magyarok részére ala­pított Új Otthon hetilapok küldetéséről és a róluk alkotott írói véleményekről. A kötet a Széphalom Könyvműhely kiadásában készült Magyarországon. Kapható a Csemart lap- és könyvter­jesztőinél. DÁNIEL CSILLA Részletek a könyvből: Vajda Mariska levele bátyjához Dorogra Kedves Pista bátyám! Brevnyice, XI. 27. Nem gondoltam, hogy leveledre Brevnyicéről fogok válaszolni, ha megkapod. Remélem, már értesültél szörnyű tragédiánkról, ami velünk történt most, amikor a Vörös Hadsereg végigsöpörte Európát és eltiporta a fasisztákat, legalább látszólag, mert látod, hogy mindenhol ott vannak, és mindenben benne van a kezük, ilyen tót jegyzők személyében. Nem volt mentség, ránk küldték a vad, nyers katonákat, akik ellöktek az ajtóból, és már hurcoltak is ki mindent. Tehát így történt, hogy én, Dani, nagymama és a kis Dani itt kötöttünk ki egy nagybirtokosnál, mint béresek. Amikor megérkeztünk, úgy válogattak bennünket, mint a marhákat a vásáron, kinek melyik tetszett, azt vitte el. Es még nagyobb igazságért azt mondták, hogy mi önként jöttünk munkát vállalni. Ezt képzeld el! r Tehát mozgassatok ott meg mindent, mert nem szeretnénk soká itt lenni. Ha valamit onnét tudtok, csak az lehet ránk a mentség. írjál rögtön. Szervusztok! Csókol Mariska Szabó Árpád levele a pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatalhoz Tek. Podborany, 1947 augusztus hó 13-án Magyar Meghatalmazotti Hivatal Bratislava Sérelmeink felterjesztésével a Tek. Magyar Meghatalmazotti Hivatal vezetőihez fordulunk azon kérelem­mel, tegyenek illetékes helyen lépéseket, adják tudomásul a világnak, hogy a demokrácia hátterében, az egyenlőség, testvériség és szabadság jelszava alatt a valóságban hogy néz ki az emberi szabadság. A deportált magyarság hangjában az elkeseredés villamos folyama árad minden magyar szívében. Úgy érezzük, mintha nem lenne a világon senki, akik hivatva lennének az emberiség jogait védeni.(...) Ne ítéljenek el bennünket lelkiismeretlenül, a mi kihallgatásunk nélkül. Az Isten rendelése szerint nem a mi küldetésünk, hogy honunktól, a mi hazánk földjéről, ahová bennünket az ősi emlékek fűznek, onnét karhatalommal elhurcoljanak és a munkánk által szerzett javainktól minket megfosszanak. Csúnya és embertelen cselekmény, melyre az ókori történelem nem tud példát felmutatni. Ne feledjék el a tehetősek, akik a hivatalukban felelősek a cselekményeikért, hogy Isteni és emberi törvényeket lábbal taposnak. A mi igazságos jogaink elvonása, emberi mivoltunk megcsúfolása bosszúért az égbe kiált. Jogainkról nem mondunk le, mert amiről lemondunk, arra többé igényt nem tarthatunk. Mi igényt tartunk minden téren az emberi méltóságunk visszaállítására és javaink visszaszármaztatá­sára. Mi a magyarságunkat nem tagadjuk meg, tehát a magyar nemzet egységében kérünk védelmet, a csehszlovákok pedig álljanak arra az oldalszárnyra, ahova érzelmük szerint szavaztak. Álljanak a mi jelen helyünkbe és ők itt otthon lesznek. Szíves felvilágosítást kérünk helyzetünkre vonatkozólag, megoldódik-e visszaállításunk vagy Magyaror­szágba való áttelepítésünk. Sérelmeink tudomásulvételét ismételten a t. Magyar Meghatalmazotti Hivatal vezetőinek szíves jóindulatába ajánljuk, maradunk hazafias üdvözlettel a deportált magyarok nevében Szabó Árpád megbízott A Jókai Színház Pozsonyban nagyszerű kikapcsolódást, kel­lemes estet ígér a Komáromi------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Jókai Színház mindenkinek, aki március 25-én 19 órától megtekinti vendégjátékát a po­zsonyi Hviezdoslav Színház­ban. Az együttes Háy Gyula komédiáját, a CAliguLÓ-t mutat­ja be a főváros közönségének. Caligula császár szerepében Holocsy Istvánt láthatják. Eg­­natius, a konzul Dráfy Mátyás, Selanus, a vidéki ifjú pedig Rancsó Dezső lesz. További főbb szerepekben Skronka Ti­bort (Macro, a testőrség pa­rancsnoka), Németh Icát (Macro felesége), Boráros Im­rét (Fuficius bankár), Cs. Tóth Erzsébetet (Valéria, a felesé­ge) és Kovács Ildikót (Amea­­na, a lányuk) láthatják. Az előadást Beke Sándor ren­dezte. Jegyek a március 25-i po­zsonyi vendégjátékra a Cse­­madok Pozsonyi Választmá­nya titkárságán válthatók (Má­jus 1. tér 10-12.) hétköznapo- Jelenet az előadásból. Középen Boráros Imre (Fuficius) és Cs. Tóth Erzsébet (Valeria), kon 10-től 12 óráig. Fotó: Varga Róbert. SZÉNÁSSY EDIT \ -Mi • , * * . Sztálin festője Ha föl akarnánk sorolni Ivan Szem­­jonovics Jefimov (1878-1959) kima­gasló teljesítményeit a század első felének képzőművészeti életében, ak­kor bátran nevezhetnénk őt könyv­illusztrációnak, keramikusnak, porce­lánfestőnek, művészettörténésznek, az első szovjet bábszínház megszer­vezőjének, sőt az árnyszínház atyjá­nak. Mindamellett, hogy korának diva­tos könyveit sorra ő illusztrálta, neve­zetes volt arról is, hogy számtalanszor lerajzolta a Vezért, Joszip Visszario­­novicsot, ami bizonyára nem lehetett könnyű feladat, ismervén a genera­lisszimusz különös jutalmazási mód­szerét. Jefimov tehetsége révén egya­ránt kockáztatta a „Sztálin festője“ kitüntető címet, vagy Gulagban tölten­dő, mondjuk huszonöt évi kényszer­töprengést afelől, vajon nem húzott-é eggyel több redőt a népek atyjának aggódó homlokára. Nos, a tehetséges festővel nem történt meg a legrosz­­szabb, túlélte megbízóját, kibontakoz­tatta tehetségét. Igen ám, de hogyan? Felesége elbeszélése szerint - aki csak férje halála után hozakodott elő a dologgal - férjeura reggelente vagy késő éjszaka odahaza rajzolt. Ahogy maga fogalmazta, „hiábavalóságo­kat“. Nos, ezek a hiábavalóságok a „secreto“ feliratú rajzmappában maradtak fenn. E latin szó jelentése kétféle: titok, illetve négyszemközt. Hi­vatalos rajzain, festményein kívül a nagyközönség alig-alig ismerhette meg műveit. 1959-ben végre alkalma nyílott, hogy Sztálin-ábrázolásain ki-, vüli műveiből kiállítása nyíljon. Amikor elhagyta a kiállitótermet, ezt mondta búcsúzóul: „Én örömömet leltem a művészetben...“ Reggelre meghalt. Azon a harmincegy évvel ezelőtti kiállításon a Secreto darabjai még nem szerepelhettek. Most hozták őket nyilvánosságra, s egy moszkvai iro­dalmi lap válogatást közölt „titkos“ rajzaiból. Mi is bemutatunk belőlük néhányat, közülük nemegy a görög mitológia egy-egy jelenetét ábrázolja, mások pedig a keleti szín-, illetve pontosab­ban árnyjátékok hősének, Karagöz­­nek az életéből merítik témájukat. De akad Puskin-vers illusztrációja is köz­tük. Nem nehéz kitalálni, miért rejtette titkos dossziéba ezeket a rajzait Je­fimov. Erotikus rajzok? Mindenesetre szo­katlanok egy szovjet művésztől, aki­nek a keze annyiszor vetette papírra a Vezér vonásait. Bátran gyönyörködhetünk könnyed vonalvezetésében, a rajzokból áradó pajkosság és pajzánság kecses meg­jelenítésében. Aki így rajzol, az az életet nagyon szerethette. . (brogyányi) Irodalmi kávéház Március 4-től egy héten át tartott az Intermediális Fesztivál a pozsonyi Nemzeti Galériában. A fesztivál olyan művészeknek kívánt alkalmat adni a bemutatkozásra, akiknek tevé­kenységét az elmúlt évek során korlá­tok közé szorították, s egy-egy nyilvá­nos szereplés után számolniuk kellett a következményekkel. A Tryton, a galéria kávéháza ezen­túl Irodalmi Kávéház néven szerepel. Március 7-én Cselényi László találko­zott itt barátaival és olvasóival. Müvei­ből két nyelven hallottunk válogatást: szlovákul és magyarul. Peter Martin­­cek zeneszerző írt hozzá kísérőzenét.- Miért tartja fontosnak az Irodalmi Kávéház megalakulását Cselényi László?- Ez olyan véletlen, amelynek - akárcsak ennek a művészetek kö­zött közvetítő fesztiválnak -, tör­vényszerűen be kellett következnie. Csaknem ötvenéves meddő várako­zás után eljött az az idő, amikor min­denki korlátozás nélkül elmondhatja érzéseit, akár tetszik a többieknek, akár nem.- Ennek a kitárulkozásnak persze lehetnek buktatói.- Ha jól meggondoljuk, 35 éve va­gyok ezen a pályán, de eddig nem kaptam hasonló felkérést sem szlo­vák, sem magyar részről ilyen jellegű bemutatkozásra. Egy platformon talál­koztunk költők, írók, zenészek, képző­művészek, pantominművészek; ha­sonló érdeklődésű emberek jöttek össze, hogy bemutatkozzanak egymásnak egy „Közép-európai sto­ry“ elnevezésű fesztiválon.- zsigarcsík -

Next

/
Thumbnails
Contents