Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-16 / 24. szám

2 ÚJSÁGÍ1 1991. március 16. Az önállóság ára (Folytatás az 1. oldalról) • Ha azt mondanám, hagyjuk Európát, engem senki sem kény­szeríthet semmire, járom a magam útját, megtehetném, de mit jelente­ne ez számomra, mint az önálló szlovák állam polgára számára? — Mindenek előtt önálló szlovák gazdaság építését, azonban minden­képpen hosszú időre el kellene felej­tenem, hogy létezik az a bizonyos európai tőke. Már ma sem érdeke senkinek, hogy olyan térségben ru­házzon be, amelynek a helyzete a nemzetközi kapcsolatokban bizony­talanná vált. Mert ha nem lát kellő biztonságot és garanciát az, akinek tőkéje van, inkább kivár. Én kétel­kedem abban, hogy egyáltalán léte­zik olyan külföldi emigráns szlovák “lobby”, amelynek segítségével ezt a hátrányt áthidalhatnánk. Igaz, halla­ni itt-ott szép szavakat, de mind ez ideig nem jelentkezett egyetlen olyan pénzügyileg erős emigráns sem, aki beruházni szándékozna vál­lalatainkba. • Meg kell említenünk, hogy már nem térhetünk vissza a forra­dalmat megelőző állapotokhoz sem. A KGST, amely saját elszige­teltségében biztosított legalább va­lamiféle korlátozott piacot, most szétesik, korábbi tagállamai foko­zatosan átállnak a dollárelszámo­lású kereskedelemre és a világpiaci árakra. Tehát a kereskedelmi elszi-1991. március 15-én, pénteken az FMK székházában hivatalos találko­zóra került sor a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés kül­döttségei között. Az MKDM részé­ről jelen volt Bugár Béla, a mozga­lom elnöke és Püspöki Nagy Péter főtanácsos, az FMK delegációját A. Nagy László elnök, Tóth Károly fő­titkár, valamint HunCík Péter és Gyurovszky László választmányi ta­gok alkottak. A két mozgalom tagjai informáci­ót cseréltek egymással a jelenlegi szlovákiai belpolitikai válságról és kölcsönösen kifejtették ezzel kap­csolatos álláspontjukat. Megegyez­tek abban, hogy a válságot minél geteltség olyan állapotokat szülne, mint amilyenek között a közelmúl­tig Albánia, jobb esetben Románia érezhette magát. — Ez számomra is egyértelműen így tűnik. Az önálló Szlovákia kikiál­tásának szorgalmazása az olyan em­berek felelőtlenségéről árulkodik, akiknek nincs elegendő áttekintésük ezekről a kérdésekről, és éppen ezért törekednek ilyen kinyilatkozta­tásra. Minden olyan közgazdász, akit csak egy kicsit is becsülök, az ilyen lehetséges “megoldástól” két­ségbeesik. Hogy miért? Azért, mert ingatag a gazdasági helyzet Jelenleg nem beszélhetnénk egy, a szilárd gazdaságból az új fejléWési szakasz­ba történő elrugaszkodásról. Bi­zonytalan a helyzetünk, ráadásul eb­ben kezdtük el a csehszlovák piac új szabályainak bevezetését, s most a félútrol kellene visszatérnünk. Ez a közgazdászok számára olyan fenye­getés, amelyről meggyőződhettek a környező országok példáin. Ezek az országok nem gátolják a szlováko­kat abban, hogy önállóságukat ki­nyilvánítsák, számukra csak az a fontos, hogy az milyen következmé­nyekkel járna. Mindenképpen arra a következtetésre jutnának, hogy bi­zonytalanná válnak azok a kapcsola­tok, amelyeket az egységes Cseh­szlovákiával kiépítettek. előbb meg kell oldani, de ennek so­rán csakis alkotmányos eszközöket lehet használni. Mindkét fél úgy vél­te, hogy Csehszlovákia jövőjének és a magyar kisebbség érdekeinek a szövetségi államforma felel meg leg­inkább. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a tagköztársaságok jogkörének növelésével együtt kell hogy járjon a nemzeti kisebbségek és etnikai cso­portok jogbiztonságának megszilár­dítása. A találkozó további részében az MKDM küldöttsége állást foglalt az FMK által kidolgozott új Együttmű­ködési modell tervezetével kapcso­latban, és azt kedvezően ítélte meg. (FS) Koszorúzás Ligetfalun Mintegy négy-ötszáz ember gyűlt össze tegnap a Pozsony-ligetfalusi Petőfi-szobornál, hogy régi szép ha­gyományt folytatva megemlékezzen március tizenötödikéről. Az ünnepi megemlékezésen részt vett A. Nagy László és Zászlós Gábor, a Szlovák Nemzeti Tanács, illetve a szlovák kormány alelnöke is. A Magyaror­szágról érkezett küldöttséget And­­rásfalvy Bertalan művelődésügyi mi­niszter vezette; jelen volt továbbá a prágai magyar nagykövetség képvi­seletében Varga György, Boros Jenő pozsonyi magyar főkonzul, valamint Sidó Zoltán, a Csemadok Országos Választmányának elnöke. Az ünnepséget Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Bizott­ságának titkára nyitotta meg; az ün­nepi beszédet Zalabai Zsigmond, a Komensky Egyetem tanára tartotta. Beszédében felelevenítette a hallga­tók előtt 1848 márciusának öröksé­gét, és hangsúlyozta továbbéltetésé­­nek fontosságát. Ezt követően a kül­döttségek és a vendégek elhelyezték a megemlékezés virágait a szobor talapzatánál. A rendezvényt szavala­tok és kórusművek tették színeseb­bé; közreműködött a Janda Iván ve­zényelte vegyeskar, valamint Vajda Barnabás egyetemi hallgató. (vass) A rmrcelházi kertészkedők Bíznak szorgalmukban 1991. március 14-én tartotta év­záró gyűlését a marcelházi mezőgaz­dasági szövetkezet keretében műkö­dő, 450 tagot tömörítő kertészkedők szervezete. A szervezet elnökének, Paulis Ist­ván mérnöknek a beszámolójából kitűnt, hogy e nagy község zöldség- és gyümölcstermelői nagyon sikeres évet zártak. A piacgazdálkodás ne­hezebb és drágább termelési feltéte­lei ellenére a termelők bíznak ab­ban, hogy tapasztalataik és lelkiis­meretes munkájuk átsegíti őket a nehézségeken, s a marcelháziak ter­mékeivel elégedettek lesznek a fo­gyasztók. MÍG ( Közlemény A Csemadok Pozsony Városi Vá­lasztmánya a Csehszlovákiai Ma­gyarok Anyanyelvi Társaságának támogatásával az 1991/92-es tanév­ben magyar nyelvtanfolyamot indít olyan, szlovák alapiskolába járó ta­nulók részére, akik magyar vagy ve­gyes házasságból származnak, be­szélik a magyar nyelvet és szeret­nék elmélyíteni tudásukat a helyes­írásban, az olvasásban, a magyar irodalomban és a magyar történe­lemben. A tanfolyamot egyelőre 2-5. és 6- 9. osztályos tanulók részére indíta­nánk, legkevesebb 10-15 érdeklődő esetén. Az oktatás szombaton, heti két órában történne a Csemadok Május 1. téri nagytermében. A tanulók a tanfolyam során (kortól függően) megismerik a ma­gyar helyesírás és nyelvtan alapelve­it, megtanulnak magyarul olvasni, betekintést nyernek a magyar iroda­lomba és történelembe, valamint társalgási szinten fogják bírni a ma­gyar nyelvet. Jelentkezni legkésőbb 1991. ápri­lis 30-ig lehet a Csemadok Pozsony Városi Választmánya titkárságán (Május 1. tér 10-12, tel. 534 31), ahol az érdeklődők bővebb informá­ciót is kaphatnak. c Szabad munkahelyek 3 r Tőketerebesi járás VÁLLALAT BEOSZTÁS \ Szabad helyek száma Vqjáni villanyerőmű munkás I vasúti szakmunkás í marós 1 pályamunkás í takarítónő 2 éjjeliőr 2 lakatos 2 gépész 1 villanyszerelő 2 Nagykaprai energetikai szakmunkásképző hegesztő (ívhegesztői szakvizsga kötelező) 1 festő és mázoló (meghatározott időre) 1 Bodrogszerdahelyi gépipari üzem munkásnő 6 Prágai Vasútvillamosítási Vállalat villanyszerelő 2 mozdonyvezető 2 targoncakezelö 2 Kelet-szlovákiai Energetikai Vállalat villanyszerelő 1 JAS (pamói részleg) munkásnő 10 ODETTA (gálszécsi részleg) munkásnő 10 Tőketerebesi Vagongyár munkás 1 hegesztőmunkás 7 művezető 2 takarítónő 1 raktáros 1 rakodómunkás 1 géplakatos 1 Tőketerebesi Élelmiszer-ipari Kombinát asztalos 1 raktáros 3 géplakatos 5 mechanikus 2 villanyszerelő 4 autószerelő 3 kovács 1 csőszerelő 2 fémmegmunkáló 1 bádogos 1 Bodrogi és Hernádi Folyókarbantartó Vállalat gépész 1 Nagymihályi Odeta munkásnő 8 Királyhelmeci Járási Ipari Vállalat varrónő 3 Tőketerebesi autóközlekedési vállalat tehergépkocsi-vezető 1 Királyhelmeci fafeldolgozó üzem termelési-műszaki igazgató 1 jogász 1 Pólyán! Efsz növénytermesztő 1 Nagygéresi Efsz cipőfelsőrész-készítő 8 Anton Gunár Rt kőműves 6 ács 4 munkás 3 Bárt fai Vöd os táv szerelő 2 v ____ (PRÁCA) Közlemény az MKDM és az FMK találkozójáról Elmélkedés - március idusán (Folytatás az 1. oldalról) Minden új tavasz, mindegyik új március új reményeket ébreszt ben­nünk, és egyben új feladatok elé is ál­lít valamennyiünket. A jelen körül­ményei között vajon mit üzenhet ne­künk az a régmúlt, 143 esztendővel ezelőtti március tizenötödike? Nos, e nap emléke további állhatatos kitar­tásra kötelez bennünket; ennek min­denekelőtt nemzetünk teljes szívünk­ből való szeretetében kell megnyilvá­nulnia, de egyúttal más nemzetek megbecsülésében is, s természetesen az ővelük közös gondjaink-bajaink igazságos, békés, szeretetteljes rende­zésében, illetve a velük való békés együttélésben. Különösen fontos kor­parancs ez napjainkban, amikor újból ordas eszmék és indulatok mérgezik térségünkben ember és ember, nemzet és nemzet egymáshoz való viszonyát. Sajnálattal vagyunk kénytelenek meg­állapítani, hogy a hajdankori liberá­lis reformnemzedék eszméit tájainkon manapság módfelett kevesen vallják, bezzeg annál nagyobb a sikere a naci­onalista uszításnak és a parttalan gyűlölködésnek. Március idusa ma arra int ben­nünket, hogy bár politizáljunk meleg szívvel, tartózkodjunk a boszorkány­tánctól, és tartsuk meg józan eszünket. Ne tévesszük össze a látszatot a való­sággal, s mi ne az öklünket, hanem a fejünket emeljük fel. A múltat ne fe­ledjük, de tekintetünket szegezzük a jelen és a jövő feledataira. Ne kíván­junk minden körülmények között a Napba szállni, és értelmünk óvjon meg bennünket a kudarcoktól és csa­lódásoktól. Gyökereinket eresszük mélyen a magyar létbe, s maradjunk meg minden körülmények között em­bernek és magyarnak ősi Joldünkön, itt, a hányatott sorsú Kárpát-meden­cében. Részlet a március 14-i pozsonyi emlékünnepélyen elhangzott beszédből Változni vagy változtatni? (Folytatás az 1. oldalról) használható ipari termékek, ter­melőeszközök, munkagépek árának mérséklése, valamint a kitermelt mezőgazdasági javak árának emelé­sével egyidőben reformálni, kellene az árpolitikát, az adó- és biztosítási rendszert is... A Tyl-törvénytervezet alapján tagságunk 80 százalékát el kellene bocsátani. Új árpolitikánk korántsem elfogadható. A földmű­velő ember rövid idő múltán a bol­tokban képtelen lesz megvásárolni azokat az áruféleségeket, amelyeket saját maga termel... A ránk kény­­szerített sokkterápiának elsősorban a jövő nemzedéke látja kárát. Isko­lánk egyik osztályában arra a kér­désre, hogy ki reggelizett aznap oda­haza, mindössze hárman jelentkez­tek. Sok csecsemő már az anyaméh­ben jelentős károsodást szenved. A tanácskozás vitájában felszóla­lók közül többen beérték szövetke­zetük szánalmas helyzetének ecsete­lésével. A kormány képviselői, a “hi­vatalból” mikrofon elé lépő Vladi­mír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszteren kívül nem tartották fon­tosnak a konkrét javaslatokat tartal­mazó felszólalások megvitatását. Ér­demi hozzászólást, átfogó csomag­tervet az illetékes kormánytisztvise­lőktől alig hallottunk. A tanácskozást — többek véle­ménye szerint — a kormány és az illetékes minisztérium is kicsit fél­vállról vette, s csupán a “második garnitúrával” képviseltette magát az összejövetelen. Richard Barták, cseh mezőgazdasági miniszterhe­lyettes példának okáért a nagygyűlés második részét már meg sem várta, a szünetben szépen, csendben — ahogy mondani szokás “angolosan” — eltávozott a sportcsarnokból, ho­lott a jelenlevők közül többen sze­rettek volna neki is kérdéseket fel­tenni. Vagy a miniszterhelyettes úr ép­pen ezért hagyta ott a tanácsko­zást?... Az órákig tartó vita után és a ri­portalanyok nyilatkozata alapján ne­kem úgy tűnt, a jelenlevők közül so­kan — tudatosan vagy a félretájé­koztatás következtében — féligazsá­gokat hangoztattak, s egyik törvény­­tervezetet sem ismerik teljes terje­delmében. — A fővárosban — jelentette ki egy magát megnevezni nem kívánó fiatalasszony — sok kósza hír terjedt el a nagygyűlés előtti napokban. Egyesek azt állították, hogy mi, föld­művesek vagyunk a sokkoló élelmi­szer-drágulás kizárólagos okozói( visszaélünk helyzetünkkel, kényünk­­kedvünk szerint szabjuk meg az ára­kat, s ma, a méregdrága tejjel akar­juk felmosni a Vencel teret. Sajnos, hasonló híresztelések új­ságok hasábjain is napvilágod láttak, és bizonyos kormánytisztviselők szá­jából is elhangzottak... Elengedhetetlenek a helyzete­lemző, tényfeltáró, valóságértékelő tanácskozások, ám a szócsatározá­sok helyett igazságos földtörvény be­iktatásával és ésszerű gazdaságpoli­tika törvényerőre emelésével tovább kellene lépnünk végre. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvétele Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 18-án v^te|j Eladási Közép- Vételi Eladási Közép Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,35 53,41 52,88 51,05 54,19 52,62 Ausztrál dollár 21,86 22,30 22,08 20,91 22,61 21,76 Belga frank (100) 86,75 88,51 87,63 84,55 89,83 87,19 Dán korona 4,65 4,75 4,70 4,52 4,82 4,67 Finn márka 7,44 7,60 7,51 7,23 7.71 7,47 Francia frank 5,24 5,34 5,29 5,10 5,42 5,26 Görög drachma(IOO) 16,61 16,95 16,78 15,57 17,11 16,34 Holland forint 15,85 16,17 16,01 15,45 16,41 15,93 ír font 47,55 48,51 48,03 45,87 49,23 47,55 Japán jen (100) 20,77 21,19 20,98 20,18 21,50 20,84 Kanadai dollár 24,56 25,06 24,81 23,86 25,42 24,64 Luxemburgi frank (100) 86,75 88,51 87,63 83,69 89,81 86,75 Német márka 17,86 18,22 18,04 17,58 18,50 18,04 Norvég korona 4,57 4,67 4,62 4,44 4,74 4,59 Olasz líra (1000) 23,93 24,41 24,17 23,33 24,77 24,05 Osztrák schilling 2,53 2,59 2,56 2,50 2,62 2,56 Portugal escudo (100) 20,52 20,94 20,73 19,61 21,23 20,42 Spanyol peseta(100) 28,70 29,28 28,99 27,94 29,64 28,79 Svájci frank 20,62 21,04 20,83 20,30 21,36 20,83 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 28,34 28,92 28,63 27,93 29,33 28,63 V___________________________________________________________ , J

Next

/
Thumbnails
Contents