Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-28 / 10. szám
1991. február 28. I Egy kistermelő tapasztalatai Dohány - háztájiban ÚJSÁG él-szlovákiai a le a földtörvénytervezetről A földnélkülieket sem kell elbocsátani! • Támogatják a kormány földtörvénytervezetét, de Tyl urat is meg kell hallgatni... • Épül a vágóhíd, olcsóbb húst kaphatnak a tagok Juhász Erzsébetnél eresz alatt szárad a dohány (A szerző felvétele) Nemrégiben a Rimaszombati Dohánygyár igazgatóját faggattuk a dohánytermesztéssel foglalkozó kistermelők helyzetéről. Most Medveshidegkúton kerestük fel Juhász Erzsébetet, aki tavaly 18 áron termesztett dohányt. Megkérdeztük, milyen elgondolás vezérelte, miért vágott bele a dohánytermesztésbe?-A szövetkezetben sokat dolgozom a dohányban. Értek hozzá, így nem sok rábeszélés kellett, hogy belevágjak. Burley típusú, kizárólag természetes úton szárítható dohányt termesztettem. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a letört dohányt egy-két napon belül fel kell fűzni, majd valahová felakasztani, nehogy befulladjon. Nem ismertem ezt a típust, ötször kellett tömi, pedig azt mondták, hogy elegendő lenne háromszor is. Egyébként nem panaszkodom, hiszen nem is a legjobb termőföldbe ültettem, mégis 22 ezer korona volt a bevételem. A dohánygyár a leadást követő héten átutalta a pénzt. • Mennyi idő alatt szárad meg a zöld növény?- A dohány szárítására árnyékos, szellős hely a legmegfelelőbb. Sajnos, Valamiféle második világháború előtti idealista álomhoz hasonlít néhány szlovák és cseh politikus elképzelése a mezőgazdaság privatizációjáról. Nem tudatosítják, hogy az elmúlt 60 évben Európa fejlett országainak és a világ többi részének mezőgazdasága lényegesen megváltozott. A 20 vagy 30 hektáros farmok nálunk sem állhatnák a piacgazdasági versenyt. Az USA mezőgazdasági minisztériumának statisztikája szerint a legnagyobb amerikai farmok 15 százaléka állítja elő az ország mezőgazdasági termékeinek háromnegyedét. A többiek a nagyüzemi termeléssel csak akkor vehetik fel a versenyt, ha nem gépesíthető ágazatokkal (gyümölcs-, virágtermesztés, díszmadarak tenyésztése) foglalkoznak. A nagyfokú gépesítésnek köszönhetően 2 millió farmer képes 240 millió embert élelemmel ellátni, sőt ezen kívül kivitelre is hatalmas mennyiségű gabonát s húst termelnek. A tipikus amerikai nagyfarm távolról sem hasonlít a rengeteg idénymunkást foglalkoztató európai nagybirtokhoz - rendszerint családi vállalat. Egy 5 tagú család meg tud 1250 hektárt művelni alkalmazottak nélkül. Kivételt képez a betakarítás: amikor általában felvesznek 1-2 dolgozót átlag 200 órára. Az amerikai mezőgazdaság az európaitól eltérően fejlődött. Az Amerikai Egyesült Államok éléskamrája a középnyugau terület. A gyarmatosítás idején a telepes kimért magának 150 hektárt, megfizette a bejegyzési illetéket és az adót, majd elkezdett dolgozpajtám már nincs, így az előszobába, a melléképületekbe, valamint az eresz alá raktam. Nyáron 3-4 hetet - szeptembertől ennél is többet - vett igénybe a szárítás. • Ezt a típust két minőségi osztályba vásárolják fel. Mire kellett vigyázni az osztályozáskor?- Az aljdohány a II. minőségi osztályba kerül, így azt mindjárt külön tettem. Figyelni kellett arra, hogy a levelek torzsája ne legyen zöld vagy penészes. Azt külön kell szárítani. • Tavaly augusztusban a szövetkezet dohányát kártevők támadták meg. Hogyan védekezett ellenük? Szerencsére nekem nem kellett. Ezt a dohányt nem lepték el a rovarok. Csak a palántát permeteztem, a „nagy“ dohányt egyszer sem. • Tervei?- Idén szeretném a parcella másik felét beültetni, jövőre pedig egy másik kertbe tervezem a palántákat. A dohány ugyanis csak minden negyedik évben termeszthető ugyanabban a földben. Az adó azonban közbeszólhat, ha túl magas lesz, akkor abbahagyom. FARKAS OTTÓ ni. A parcella közepén felépítette a házát és a legszükségesebb gazdasági épületeket, így a legközelebbi szomszédja kb. 3 km-re lakott. Ezért az USA fő gabonatermelő területein nincsenek a mieinkhez hasonló falvak. A farmernek ekkora földterület megmú - veléséhez gépekre volt szüksége. A piacgazdaságban érvényesülő elvek szerint a gépgyártás a célszerűség szigorú követelményeihez igazodik. A gőz cséplőgépeket az első világháború után gyorsan felváltották a kombájnok. Az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint egy kombájn 1960-ban megközelítőleg 8 hektárt aratott le egy nap alatt, ma ennek az ötszörösét teljesíti. A farmer beüvegezett, zajmentes kabinból irányítja a 10 méter széles kaszával felszerelt hatalmas kombájnt. Rádiótelefonon hívhatja a gabonaszállító kocsikat, és utasításokat adhat a betakarítás folyamatosságának fenntartása érdekében. Az említett kombájn, kb. 100 ezer, a speciális kasza kb. 15 ezer dollárba kerül. A technika tehát nem olcsó, nem készpénzből, hanem hitelre veszik a farmerek. Aszály vagy kiviteli gondok esetén - konkrét példa erre a tavalyi év - nehéz helyzetbe kerülnek. A családi farmok egy farmerre eső tiszta évi bevétele 12-30 ezer dollár között mozog. Általános jelenség az USA-ban, hogy a kisebb farmok a kemény konkurencia miatt nem képesek tartós gazdasági fellendülést elérni. The Economist nyomán A radikális gazdasági reform alapelveinek következetes betartása és a mezőgazdasági vállalatok teljes vagyonának privatizálását szorgalmazó, Tyl-féle törvényjavaslat feszült hangulatot, létbizonytalanságot váltott ki a szövetkezeti dolgozók körében. A törvénytervezet elfogadása esetén a tulajdonosok nemcsak a földjüket kapnák vissza: hanem gépeket, állatokat és épületeket is - a beszolgáltatott földtulajdon értékének a gazdasági vállalat vagyonához viszonyított arányában. A fennmaradó vagyont, amely iránt senki nem érdeklődne, nyilvános árverésen adnák el. Mindezek nagyjából megegyeznek a kormányjavaslattal, mivel a bevitt (elvett) földtulajdon és az épületek visszaadásának jogosságát, valamint a piacgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tiszta tulajdonosi érdekek megjelenését senki sem vitatja. A korábbi nézetkülönbség nemcsak a vagyoni helyzetből, hanem abból is adódik, hogy az ellen-törvénytervezet értelmében gyakorlatilag megszűnne azoknak a szövetkezeti tagoknak a tagsága, akik földet a közös megalapításához nem vittek be, munkájukkal azonban kezdettől fogva hozzájárultak a vagyon gyarapításához. Ez valóban a földdel nem rendelkező földművesek kisemmizését jelentené, hiszen a mostani tagságnak csak egy része földtulajdonos, túlnyomó többsége leendő örököse szülei földjének. A földművesek, agrárszakemberek aggodalma kissé oszlófélben van. Az utóbbi hetekben a sajtó nem eléggé objektívan tükrözte Tyl úr programját, és a szövetkezeti dolgozók állítólagos felháborodása sem olyan mértékű a törvénytervezetet illetően, mint azt egyes körök beállították. Nem kisemmizés Január 11 -én Dunaszerdahelyen a földtulajdon- és a használati jog törvénytervezetéről tartott járási értekezleten Tyl mérnök beszéde alapján győződhettem meg arról, hogy a törvénytervezet nem irányul a szövetkezet szétverésére, és szó sincs a földdel nem rendelkező földművesek kisemmizéséről. A törvényjavaslat azon szövetkezeti tagok elbocsátását szorgalmazza, akik huzamosabb ideje rossz minőségű munkát végeznek, hat hónap elteltével azonban újra kérhetik tagsági felvételüket. „Azért, mert a tag nem vitt földet a szövetkezetbe, nem mondhatnak fel neki, ezt a törvényjavaslat nem irányozza elő“ - mondotta Tyl úr, nagy tapsot és elégedettséget kiváltó beszédében. A Galántai járás egyik legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági üzemében, a Nádszegi Földműves-szövetkezetben is élénk érdeklődéssel figyelik a föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon birtoklására és használatára vonatkozó törvényjavasla.okat. Ezek ugyanis nagymértékben befolyásolhatják a szövetkezeti gazdálkodás alakulását. Győri István mérnök, alelnök egyebek között elmondotta: a lakosság fő megélhetési forrását jelentő szövetkezetben támogatásukról biztosítják a kormány által kidolgozott földtörvény-javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a reprivatizáció végrehajtása után a megmaradt tulajdonnal szabadon rendelkezzenek, nem határolják el magukat teljes mértékben a Tyl-féle kezdeményezéstől sem. A piacgazdálkodás kiépítésére vonatkozó pontjait értékelni kell, főleg azokat, amelyek segítségével hatékony mezőgazdaság alakulhat ki, s amely megállja helyét a hazai és a világpiaci versenyben. A kölcsönös realitások szellemében, a meglévő nézetkülönbségek ellenére sem tartják helyesnek a kilátásba helyezett sztrájkokat, munkabeszüntetéseket. Felesleges túlkapásokra nem építenek: olyan földtörvényt szeretnének, amelyben erősödik a tulajdonosi szemlélet, és a tagok magukénak érzik majd a szövetkezetét. Bíznak abban, hogy egyetlen törvénytervezetnek sem célja földönfutóvá tenni, kisemmizni azokat, akik földdel ugyan nem rendelkeznek, de kétkezi munkájukkal vagy tudásukkal évtizedeken át nagyban hozzájárultak a szövetkezet fejlesztéséhez. Átalakítás... A gazdasági reformmal együtt járó privatizáció a mezőgazdasági üzemeket nem szünteti meg, csupán átalakítja azokat, és „megteremti“ a szövetkezetek versenytársát, a magángazdálkodót. A Tyl-féle tervezet annál is inkább szorgalmazza a privatizációt, mivel a tulajdonosi érdek által vezérelt mezőgazdaság a jelenleginél jobb ellátást lenne képes biztosítani, és a termelői árak legalább a földbérlet összegével alacsonyabbak lennének. A szövetkezet tagsága kérdőívet kapott a föld tulajdonjogának rendezésével kapcsolatban. Szabadon dönthetnek, mihez kezdenek földjükkel. Az eddigi visszajelzések alapján Nádszegen (január 11-ig) nem nagy területekre volt igény, 67-en viszont kisebb-nagyobb területen háztáji gazdálkodást kívánnak folytatni. Az utóbbiak a földadó terhétől mentesülnek, a tagok csupán a megmunkálás és az anyagszükséglet díját térítik meg a szövetkezetnek. Az elnöktől megtudtuk azt is, hogy a szövetkezet belső átalakítása során, a vagyonelosztásban a tagok ledolgozott éveit, a behozott földterület és ingóság nagyságát szeretnék figyelembe venni. Vagyis a mezőgazdasági eszközöket, gépeket, állatokat és épületeket a Tyl-féle törvényjavaslat szerint is értékelni kell, de Tyl úrnak ebbe a tervezetbe minden feltétel nélkül bele kell foglalnia a ledolgozott évek arányát, hogy a földnélküliek is megfelelő mértékben részesüljenek a vagyonból. Minél nagyobb tehát a föld területe és minél több a ledolgozott év, annál nagyobb a vagyonrész, míg a földnélküliek esetében a munka és a ledolgozott évek száma lenne a meghatározó tényező. A belső privatizáció során a tagok társ-, illetve részvénytulajdonossá-válnának. Tulajdonosok Valamennyi termelőegységnek, parcellának, növénynek, istállónak, műhelynek és gépnek tulajdonosai lesznek. A munkához és a termelőeszközökhöz olyan lesz a viszonyuk, mintha magángazdálkodók lennének. Ez a feltétele annak, hogy a jelenleginél olcsóbban termeljenek, s így a többi tulajdon- és vállalkozási formával versenyképesek legyenek. A résztulajdonosi forma bevezetését a fuvarozórészleggel kezdik. A vagyon felosztása során már nem pénzben történő kifizetésről, hanem értékpapírok formájában, vagyonlevél-kiosztásról van szó, amellyel teljes felelősséggel, az eredmények és buktatók kockázatával társulhatnak, például az állattenyésztéshez vagy a burgonyafeldolgozáshoz stb. így minden tag vagyonrésze arányában részesedne a gazdasági eredményekből. A tulajdonos-taggá válás első lépéseként a sertéstenyésztés önálló részleget indított. Saját maguk határozzák meg a munkaerő-szükségletet, a többi ágazattól függetlenül részesülnek a nyereségből, és az önhibájukból eredő veszteségeket is saját pénztárcájukon érzik majd meg. Ezzel a módszerrel 3600 sertés esetében teszik olcsóbbá a termelést. Hasonló módszerrel tervezik a termelési költségek csökkentését a többi ágazatban is, hogy az állami áraknál olcsóbban láthassák el a tagságot és a falu lakosságát. Jó ütemben épül a vágóhíd, amely évente 70-80 tonna tőkehússal látja majd el a falut. A környezetvédelmi, ökológiai előírások betartása érdekében korszerű tisztítóállomást vásároltak, és ivóvízkészletüket sem fenyegeti a szennyeződés veszélye. Olcsóbban S hogy olcsóbban adhassák a húst, olcsóbbá teszik a termelés. Csaknem önerőből biztosítják a takarmányszükségletet, jelentős mértékben csökkentik a megdrágult tápok vásárlását. A sertések idei takarmányszükségletének 70-80 százalékát maguk termelik ki, és saját keverőjükben állítják elő a tápokat. Ehhez fehérje- és vitamindús növényeket termesztenek, többek között nagy területen cukorborsót, és a vásárolt húsliszt felhasználásával előállított takarmánnyal olcsóbban hizlalhatnak. A szövetkezet alelnöke azt is elmondta: ha a Szövetségi Gyűlés napirendre tűzi és netán elfogadja a Tylféle földtörvény-tervezetet, ők akkor is elhatárolják magukat a sztrájkkészültség és a munkabeszüntetés minden formájától. Cserébe módosítást várnak, főleg azt, hogy Tyl úr a vagyonelosztást ne csak a bevitt földterületre, hanem a sokat vitatott ledolgozott évekre vetítse, mert a földnélküliek csak így részesülhetnek igazságos vagyonelosztásban. Ha a törvénymódosítást és az említett észrevételeket semmibe vennék, akkor megfelelő módszerrel, petíciós, írásos tiltakozás formájában fejeznék ki elégedetlenségüket a határozatokkal szemben. Pillanatnyilag azonban a kormány földtörvény-tervezetét tartják a legigazságosabbnak és legmegfelelőbbnek, amely azt is kimondja: a föld tulajdonjogának rendezésével az 1948 februárját követően elvett földjét mindenki visszakaphatja - és a piacgazdálkodás keretében egyenlő esélyt biztosít a szövetkezeti és egyéni gazdálkodáshoz. Az utóbbitól Nádszegen sem riadnak vissza, hogy végre kialakulhasson az egészséges konkurencia. KRASCSENICS GÉZA Betekintés az USA mezőgazdaságába Nagy farmok előnyben
