Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-27 / 9. szám

1991. február 27. újság )l Egészségünk és környezetünk védelmében Agrolaboratóriumok segítik a kistermelőket A gazdálkodás ú] feltételei a mezö­­gazdasági-élelmiszer-ipari komple­xumban a laboratóriumi szolgáltatá­sok szférájában is eltérő munkamód­szereket követelnek. A laboratóriumi technika intenzív fejlődése tágabb le­hetőségeket biztosít, egyúttal azon­ban nagyobb igényeket is támaszt a szakemberek képesítésével szem­ben. A mezőgazdasági laboratóriu­mok már 35 éve működnek hazánk­ban. Ez alatt az időszak alatt kialakult a mezőgazdasági nagyüzemi terme­lést segítő szolgáltatások egységes rendszere. .Ezzel szemben a háztáji kertészkedók laboratóriumi szolgálta­tások iránti igénye minimális volt. Az 1990-es év a piacgazdálkodás­ra való átmenet előkészületének idő­szaka volt. Érzékelhettük ezt mi, a du­­naszerdahelyi agrolaboratórium dol­gozói is. Mindenekelőtt meg kell álla­pítanunk, hogy a hagyományos alap­vető talaj-, trágya-, vetőmag-, takar­mány- és növényelemzések iránti ér­deklődés a kistermelők részéről is lé­nyegesen megnövekedett. Némelyi­kük még a talajban és növényekben lévő szervmaradványok speciális elemzését is igényli. Ezért szolgáltatá­sainkat a környezetalakítás és -véde­lem további területeire is kiszélesítjük. Dicséretes, ha a kertészkedók tu­datosítják, hogy részesei az ökológiai egyensúly megbontásának, s tisztá­ban vannak ennek szociális, gazdasá­gi és egészségügyi szempontból ká­ros hatásával. Főképp, ha figyelembe vesszük, hogy a háztáji termelés járá­sunk teljes zöldségfelvásárlásának 50 százalékát adja. Még mindig sokan vannak azonban, akik az egészségvé­delem helyett a gazdasági szempon­tokat részesítik előnyben, saját magu­kat és a többi fogyasztót egyaránt veszélyeztetve. Sajnos törvényeink és rendeleteink ezen a téren még nem tökéletesek, és az előírások megtartá­sának ellenőrzése is felületes. Az em­lített hiányosságokat a „vállalkozó szellemű" emberek kihasználják, és tőkét kovácsolnak pl. abból, hogy a zöldségféléket a nitráttartalmat meg­határozó bizonylat nélkül is felvásárol­ják, mások - a gyors és könnyű meg­gazdagodás reményében - megfelelő felszerelés és szakmai tudás nélkül agrolaboratóriumot létesítenek. Tudjuk, hogy az élelmiszer-ellátási gondok a mennyiséggel szemben hát­térbe szorítják a minőségre való törek­vést. Ugyanúgy ismeretes, hogy a vegyszerek teljes mellőzése esetén lényegesen csökkenne a termésho­zam, viszont a megnövekedett élő­munka-ráfordítás fölöttébb megdrágí­taná a termelést. Megdöbbentő azon­ban, hogy a témát illetőleg, milyen kevés hasznos információ jut el a ker­­tészkedők nagy családjához. Ezért is dicséretre méltó a Szlovákiai Kertba­rátok Szövetsége Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága dolgozóinak kezde­ményezése, akik már másodízben gazdagítják könyvpiacunkat magyar nyelvű szakirodalommal. Legújabb kötetünk címe: Kertészek ajánlják ker­­tészkedőknek. Annak ellenére, hogy a peszticid­­felhasználás évente 2-16 százalékkal növekszik, a gyümölcs, a szóló és a zöldségfélék növényvédelmében egyre nagyobb szerepet kapnak a bio­technológiai folyamatok. Ezek drágáb­bak a hagyományosaktól, ezért a bio­termékek iránti, látszólag korlátlan ér­deklődés ellenére, a fogyasztás még a fejlett országokban sem haladja meg a 2-3 százalékot. Ahhoz, hogy 2000-ben a világ leg­alább 10 százalékban ökológiailag tiszta élelmiszert produkáljon, a ter­melést minden évben meg kellene kétszerezni. Ez az irányzat ugyan megvalósítható, de a pillanatnyitól lé­nyegesen nagyobb, az agrolaboratóri­­umban kezdődő és végződő technoló­giai fegyelmet igényel. Ha ezeknek a feltételeknek nem felelünk meg, nincs semmi esélyünk, hogy eljussunk a külföldi piacra, ami pedig nem egy kertészkedő álma. A jó minőség a la­boratóriumi szolgáltatások igénybevé­tele nélkül elérhetetlen. Ennek értel­mében 1990-ben megkezdtük a talaj és a levélek nyomelemtartalmának meghatározását. Az elemzések árát igyekeztünk megrendelőink pénztár­cájához igazítani. A „klasszikus elem­zések“ fogalom alatt az NPK- és a karbonáttartalomnak, a talaj pH- értékének és szikesedésének megha­tározását értjük, amiért a háztáji ker­­tészkedőknek csupán az előírt ár 40 százalékát, vagyis 129 koronát szám­lázunk. A nyert eredményeket kiérté­keljük, és konkrét javaslatot teszünk az ésszerű tápanyagpótlásra. Ez a mi­nimum, amit minden kertészkedönek tudnia kell, hogy később egészséges és jól fejlett, ártalmas anyagokkal nem szennyezett növényállományt telepít­hessen. Ez persze megköveteli a technológiai fegyelem megtartását, illetve a szigorú ellenőrzést is. Bízunk benne, hogy szolgáltatásaik minősé­gével és terjedelmével a többi agrola­boratórium is hozzájárul környezetünk és a fogyasztók egészségének védel­méhez. KORNFELD TIBOR mérnök, az agrolaboratórium vezetője Lovat patkolni, az volna jó... „Lakatos József kovács-lakatos“. Faluhelyen bizonyára nem akadt vol­na meg a szemem ezen a cégtáblán, de Rimaszombatban? Hát szükség van ma még egy kisvárosban kovács­lakatosra? Ezzel a kérdéssel nyitok be a mesterhez.- Nagybalogon Simkó János pat­kolókovácsnál tanultam a szakmát - emlékezik Lakatos József. - Szeret­tem a munkámat. Valaha nem volt ám olyan egyhangú, mint manapság. A jó kovácsnak még az ócskavasból is tet­szetős dolgokat kellett készítenie. A falu népe kakasszóra ébred, amelyet a kovácsüllő hangja vált fel. Mert ugye, a parasztembernek korán reggel kellett az ekevas, melyet előző este hozott élezésre.- Nyugdíjasként végre igazi kovácsmun­kát szeretnék végezni (A szerző felvétele)- Lám, mégis otthagyta a falut...-A szövetkezetesítés után kerül­tem Rimaszombatba, a járási iparvál­lalathoz, ahol ma is dolgozom. Ko­vácsként kezdtem, aztán kineveztek mesternek. Becsülettel tettem, amit kellett, de soha nem leltem benne akkora örömet, mint idehaza, a saját műhelyemben végzett munkában. Ez persze érthető is, hisz az üzemek 5 számára többnyire sablonmunkát vé­geztünk.- Akad a városban is munkája egy kovácsnak?- Lassan nyugdíjas leszek, nem hajszolom én már a munkát. Üzemek­kel akár egész évre köttietnék szerző­dést, az erőmből is futná, de elegem van a sorozatgyártásból. Semmi ked­vem százszámra hajlítgatni az egyfor­ma méretre vágott csöveket. Most már inkább olyan munkára vágyom, amelyben kedvemet lelem. Boronákat szeretnék készíteni, lovat patkolni, ko­csikerékre ráfot hajlítani... Igazi ko­vácsmunkára áhítozom.- Látom, már ide is beköltözött az új technika, de azért őrzi a régi szer­számokat.- Bizony, a mai kovácsmesternek többet kell tudnia, mint a réginek. Ha kell, felújítom én a fédereket is, de annak örülnék igazán, ha végre azzal állítana be valaki, hogy egy régi pa­rasztszekeret szeretne megvasaltatni.- Az ilyen megrendelőre még alig­hanem várni kell egy darabig...- Magam is gondoltam erre. Egy ideig még alighanem hiába lesem, mikor szólal meg végre a csengő. Sokan építkeznek a városban, kell az ácskapocs, és az üzletekben hiány­cikk, de hát ez nem sok munka. A mű­emlékvédő intézet adhatna munkát bőven, szívesen is dolgoznék nekik - hisz csupa egyedi darabra van szük­ségük -, de ók nem jönnek, én meg nem szívesen ajánlkozom.- Józsi bátyám, ekét is tudna készí­teni?- No hallja! Fogatos ekére akár azonnal elfogadnék megrendelést.- És traktorvontatásúra?- Nem próbáltam, de egyet, kettőt minden bizonnyal el tudnék készíteni.- Kapát, egyéb kerti szerszámot? • - Egy jó kovács mindent tud. Per­sze, a kapához előbb forma kell. Ha lesz igény, azt is megcsinálom!- Hát akkor, hasznos munkát! FARKAS OTTÓ A SL0VMÄS0 állami vállalat termelési és fejlesztési központja eladásra kínál élelmiszer-elemzésre alkalmas laboratóriumi műszereket, berendezést, üveget és vegyszereket. Érdeklődni lehet Pálenkárová mérnöknél a 07/284 611 -es telefonszámon. Cím: Slovmäso, s. p. Stredisko pre vyvoj a vyrobu Na pántoch 20 835 21 Bratislava FÚP-7 Veszélyes ólom Mérgező vadhús? A római kultúra hanyatlásában állítólag szerepet játszott az idült ólommérgezés is. Ez az állítás nehezen cáfolható, illetve bizonyítható, az viszont tény, hogy már akkor alkalmaztak vízvezeték gyanánt ólomcsöveket. Környezetünket a kipufogógázok, a ne­hézipar, a kohászat, de még ja vadá­szat is meglehetősen szennyezi ólommal. A lengyel kutatók meglepő eredményre jutottak, amikor a nehézipari üzemek kö­zelében elejtett vaddisznók izomzatának ólomtartalmát vizsgálták: a belövés he­lyén és annak környékén az elfogadható 03 mg/kg (lengyel norma) helyett ennek többszörösét mérték. A seb szélétől szá­mított 15 centiméter sugarú körben a megengedett ólomtartalom több mint háromszorosa volt kimutatható, sót még a seb szélétől 25 cm távolságban is a megengedett érték kétszeresét mérték. Nincs tudomásunk arról, hogy vadásztör­vényeink értelmében ilyen hatalmas hús­mennyiséget kellene eltávolítani a lőtt seb környékéről. Pedig a lengyel kutatások alapján jó lenne ennek utánanézni. Ók a jelentős húsveszteség ellenére elrendel­ték 15 cm sugarú körben a seb környéké­nek eltávolítását, ugyanis az ilyen vadhús rendszeres fogyasztása idült ólommérge­zéshez vezethet. SZTRUHÁR GYŐZŐ A GAZDA MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI LAP­­ÉS KÖNYVKIADÓ UTAZÁSI IRODÁJA, a GAZDATOUR egynapos látogatásra hívja Önöket a BÉCSI TAVASZI VÁSÁRRA, amelyen többek között kertészeti berendezések és kisgépek is megtekinthetők. IDŐPONT: 1991. március 13., 14., 15., 16. és 17. Utazás autóbusszal Pozsonyból, irányár á 270.- korona SZOLGÁLTATÁSAINK: autóbusz, idegenvezető, belépőjegy-biztosítás. PROGRAM: városnézés autóbusszal magyar idegenvezetővel, a vásár megtekintése. A saját busszal rendelkezők jegyet és magyar iaegenveze­­tőt igényelhetnek. A távolabbról érkezőknek SZÁLLÁST biztosítunk Pozsony területén kb. 90 koronáért. Csoportok és egyéni érdeklődök jelentkezését várjuk LEGKÉ­SŐBB 1991. március 4-ig. CÍMÜNK: 810 11 Bratislava, Martanoviéova 25 _______________________________Tel.: 07/210 39 94; 07/210 39 98

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents