Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-25 / 7. szám
2 Egy nap--------------------------------------------------------------------------------------—-----Kereskedelmi tanácskozás Szombaton fejeződött be Látkyban (Losonci járás) az a csehszlovák—magyar gazdasági szeminárium, amelyre a hatvani Euronet keresedelmi-információs hálózatnak, valamint Csehszlovákia budapesti nagykövetsége kereskedelmi kirendeltségének és a magyar külgazdasági kapcsolatok minisztériumának közös rendezésében került sor. Az egyhetes rendezvénynek — amelyen földműves- és termelőszövetkezeti elnökök, illetve állami gazdaságok, élelmiszer-ipari és gépipari vállalatok igazgatói vettek részt — az volt a célja, hogy a jelentkezők tájékoztassák egymást az új vám- és kereskedelmi előírásokról, a kereskedelmi együttműködés lehetőségeiről. A KGST-piac szétesése után a kereskedelem holtpontra jutott. A kapcsolatok újszerű kiépítése jó kilátásokkal kecsegtet. A megbeszélések értelmében magyarországi növényvédő szerek, műtrágyák, vetőmagok, valamint zöldség importja lehetséges. A magyar partner viszont tehergépkocsik nagyjavítása, illetve teherautó- és autóbusz-alkatrészek iránt érdeklődik. Túlméretezett ruhakínálat Szombaton kezdődött és ma délután ér véget a Vállalkozók napjai elnevezésű, vásárlással egybekötött árubemutató a pozsonyi Vásárcsarnokban. Az árukínálatra nem lehet panasz, nincs olyan közszükségleti cikk, amely ne volna kapható.Ám ez az árubemutató inkább a kereskedők seregszemléje, nem pedig a magántermelőké. Igaz, a hét végén voltak páran, akik saját “munkájukat” árulták — kerámiát, bőrdíszműárut, csipkét, népművészeti tárgyakat és ruházati cikkeket —, ám a legtöbben külföldről behozott fogyasztási cikkeket és szórakoztató elektronikai termékeket kínáltak eladásra. Az egyik vállalkozót megkérdeztem: Hogy megy az üzlet? A válasz: Az emberek inkább kíváncsiságból jönnek el, sétálgatnak, bámészkodnak, aztán ha rákérdeznek egyik-másik termék árára, legyintenek, mondván: túl drága. Olcsóbban pedig nem adhatjuk a túl magas adó miatt. A Vásárcsarnokban egyébként ugyanaz a „kép” fogad, mint a többi napokon. A terepet a „rongyosok” uralják — így nevezi a többi kereskedő a ruhaneműket árusító kofákat. A csarnok alapterületének mintegy 80 százalékát ugyanis a ruházati cikkek kínálói bérlik. Az árubemutató rendezői ezek szerint csak adminisztratív, s nem szervezői szerepet vállaltak. Az egyszerű halandó is tudja, hogy a fogyasztási cikkek fogalma alatt nemcsak a ruhaneműt értjük. (-nő) Tánc borotvaélen? A nyugati hírügynökségek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a Polgári Fórum hét végi országos közgyűlésének, amelyen a — a német DPA szerint — az 1989. novemberi „békés forradalmat” megtestesítető mozgalom két önálló politikai szubjektumra szakadt. „A konzervatív erők valószínűleg a Polgári Demokrata Párt, míg a liberálisok a Polgári Mozgalom nevet viselik majd" — írja a hírügynökség. Az AFP, az AP, az ADN, a DPA és az APA hírügynökség a két irányzat vezetőjének, Václav Klausnak és Pavel Rychetstynek a véleményét egyaránt elemzi. Mindenekelőtt a Polgári Fórum volt elnökének azon kijelentésére hívja fel a figyelmet, mely szerint a Polgári Fórumnak az eddigi formában való további fennmaradása súlyos politikai krízishez vezetne, amely utat nyithatna egyes szélsőséges politikai irányzatok előtt a hatalomra jutás felé. A külföldi jelentések arról is beszámolnak, hogy felszólalásuk után Klaus és Rychetsky mintegy 170 küldött tapsa közepette szimbolikusan kezet nyújtott egymásnak. „A Polgári Fórum félreteszi a bársonykesztyűt” — így kommentálja a fejleményeket a brit The Guardian című lap. Megjegyzi, hogy amíg a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen közösen harcolt a kommunisták ellen, addig a két mozgalomnak semmiféle problémája nem volt. A gondok a júniusi választásokon elért győzelem után kezdtek felgyülemleni. A napilap az épületek, írógépek, telefaxok és a pénz feletti osztozkodásról is hírt ad. „A rendkívüli közgyűlésen új szabályzatot kell elfogadni, de fennáll annak a veszélye, hogy rendelkezéseit nem fogják betartani. A csehszlovák politikusok azonban már bebizonyították, hogy tudnak borotvaélen táncolni”—jegyzi meg a Guardian. Milyen legyen a Csemadok? Immár az ötödik vitaklubra került sor a Független Magyar Kezdeményezés szervezésében, amely ezúttal a Csemadok és a többpártrendszer viszonyát érintette. A vitaklubon az FMK-t Tóth Károly, Ollós László, Gyurovszky László és mások képviselték. A Csemadok nevében Bárdos Gábor és Várady Ágota szóltak, de jelen voltak a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága, a Csehszlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, a Csehszlovákiai Magyar Folklórszövetség, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tbdományos Társaság vezetői is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Csemadokot politikamentessé kell tenni. Felmerült annak a gondolata is, hogy ösztönzően hatna a munkájára egy párhuzamos kulturális szervezet megalakulása. Többek között szóba került az FMK és a Csemadok kapcsolata is. Egyesek szerint nem volt helyes az FMK kivonulása a Csemadokból, mivel csak úgy lehetne hatni a szervezet munkájára, ha az FMK is hatékonyan részt venne a vezetésben. Takács András hangsúlyozta, hogy az FMK országos viszonylatban és helyi szinten egyaránt jelen van a Csemadokban, hiszen mindhárom politikai mozgalom képviselői a Csemadok tagjai közül kerültek ki. Bárdos Gábor rámutatott arra, hogy a Csemadok elnevezés — bár a régi maradt —, de nem ugyanazt jelenti. Pontos jelentése: Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége. A jelenlevő társaságok képviselői kifejtették véleményüket a Csemadok munkájáról, a hozzá és a politikai mozgalmakhoz fűződő kapcsolatról, valamint vázolták elképzekéseiket a jövőbeli hatékony együttműködésről. (FS) V_________________________________________________________-J Az Együttélés Politikai Mozgalom III. Kongresszusa I ( ÚJSÁG )1______________ 1991. február 25. Szövetségben a demokráciáért Szerkezeti megerősödésre van szükség • Kell a gazdasági háttér • A lelkesedés már nem elég • Továbbra is szükség van az MKDM—Együttélés koalícióra Szombaton és vasárnap Kassán tartotta III. kongresszusát az Együttélés Politikai Mozgalom, amelyen fő napirendi pontként a jövőbeni lehetőségek mérlegelése, a mozgalom feladatainak meghatározása szerepelt. A kétnapos tanácskozást, amelyen külföldi — magyarországi, lengyel, osztrák és norvég — vendégek Is részt vettek, a kisebbség további sorsáért való tenniakarás, az ideológiák békés együttlétezésére, és együttműködésére való törekvés szelleme jellemezte. Amint azt Duray Mik-A kongresszus egyértelműen leszögezte: a mozgalom politikai feladatait a jövőben csak akkor teljesítheti, ha megerősödik szerkezetileg, kibővül szervezeti hálózata, kialakul a nyilvántartott tényleges és pártoló tagjainak tábora, alapszabályzata feszesebbé válik és létrejön a háttérben egy gazdasági pillérrendszer, a vállalkozás és az ebből eredő anyagi megizmosodás. így ezzel elkerülhető az is, hogy nem lesz kiszolgáltatva az állami támogatás kénye-kedvének. A mozgalomnak a választások során elért győzelméből fakadó megelégedettségen is túl kell jutnia. Az eddigi munkához elegendő volt a puszta lelkesedés. A továbblépéshez ez már kevés. A munka tudatos, rendszeres és professzionális szervezésére van szükség. Ezért a kongresszus a területi ügyvivői testületek létesítésére tett javaslatot hagyott jóvá. A kongresszusi beszámolón kívül a vitában felszólalók is többen hangsúlós, a mozgalom központi ügyvivő testületének elnöke kongresszusi beszédében hangsúlyozta, a szerveződés óta eltelt egy év tapasztalatai hasznosnak bizonyultak: az Együttélés ideológiamentes mozgalomként szerveződött és fejlődött. Ezt kívánja megtartani a Jövőben is. Nagy figyelemmel kísért szavaihoz hozzátette: de nem kell félni attól sem, ha esetleg a mozgalomon belül ideológiailag meghatározó csoportok jönnek létre, mert azok tovább gazdagítanák a politizálás! lehetőségeket gatója, aki szólt arról is, hogy napilapunk, az Újság nem független, hanem érdekvédelmi lap akar lenni. Felelősséggel akarja szolgálni és tájékoztatni a hazai magyarság minden rétegét: a falvakban és városokban élőket, az időseket és fiatalokat, a nagy- és kisvállalkozókat, a helyhatósági szerveket, az iskolákat, a közművelődési intézményeket, s minden olyan politikai mozgalmat amely a demokráciát óhqjfja, így az Együttélés Politikai Mozgalmat is, amely nemcsak a hazai magyarság, hanem minden csehszlovákiai nemzeti kisebbség érdekvédelmét fölvállalta. A határozatok és az alapszabályzat elfogadása után a küldöttek megválasztották a központi ügyvivői testületet. Az elnök ismét Duray Miklós, alelnökök: Duka-Zólyomi Árpád és Mihályi Molnár László, regionális alelnök Stanislaw Gawlik lett.-katócslyozták, hogy a mozgalom tevékenységének súlypontját az önkormányzatokra kell helyezni, arra a területre, amellyel a mozgalom tulajdonképpen kibontakozott, ott ahol 102 polgármestert tart nyitván soraiból. Ezért is esett sok szó az önkormányzati politika megfogalmazásáról és az önkormányzatok szövetségének megalapításáról, a szövetségben rejlő politikai erőről. Az eltelt időszak pozitívuma volt a választások idejéről ismert koalíciós partnerrel, az MKDM- mel való együttműködés, helyi és községi szinten. Bár az utóbbi időben voltak bizonyos fokú kilengések az együttműködést illetően, azonban a mozgalom ezt az együttműködést tovább kívánja folytatni és mélyíteni, annak ellenére, hogy emiatt olykor mások rágalmait is el kell viselnie. Ezt egyébként a kongresszuson elfogadott alapszabályzat és határozat is rögzíti. A tanácskozás résztvevőit üdvözölte Mihály Géza, a Gazda Kiadó Igaz-A Világbank hite!politikája Kölcsönök Csehszlovákiának A Csehszlovák Állami Bank a napokban tette közzé a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság gazdaságpolitikájáról szóló nyilatkozatot, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) január hetedikén tárgyalt meg. A dokumentum értelmében az IMF 1,7 milliárd dolláros kölcsönt hagyott jóvá Csehszlovákia számára. A hitelt a valutakészlet feltöltésére és a kőolajár-emelkedés negatív következményeinek mérséklésére fordítják. A múlt évben Csehszlovákia a Nemzetközi Valutaalapba való belépésével a Világbankba is felvételt nyert. Ezzel gazdaságunk előtt új lehetőségek nyíltak meg. Az emberek túlnyomó többségének azonnal a hitelek jutnak az eszébe, amelyeket a kormány a fejlesztésre fordíthatna. Némelyek fejében az is megfordul, hogy közvetlenül a Nemzetközi Pénzügyi Társaságtól (IFC) vehetnénk fel kölcsönt. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Világbank vállalatainknak közvetve — az export terén, az új piacokra való betöréshez — is segítséget nyújthat. Tulajdonképpen milyen célból alakult meg a Világbank? 1946-ban kezdte meg működését, hivatalos neve: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD). Az egyes országok kormányainak, vagy az általuk megbízott ügynökségeknek nyújt kedvező hiteleket a fejlesztési tervek megvalósításához. A hiteleket általában 12—15 éven belül kell törleszteni, 3—5 éves kezdeti törlesztésmentes időszakkal. A hitelkamat általában fél százalékkal magasabb, mint amekkora a tőkepiacon megszokott. Kölcsönt csak olyan fejlődő országok kaphatnak, amelyek vissza tudják fizetni. A Világbank fennállása óta több mint 200 milliárd dollár hitelt nyújtott. Az 1989-es pénzügyi évben ez 21,4 milliárd dollár volt, amely összeggel 225 új tervet támogatott. A hitelekből legnagyobb mértékben az infrastruktúra, továbbá a mezőgazdasági, ipari, pénzügyi és szociális célú programok részesültek. Az egyes tervciklusok alatt a Világbank állandó kapcsolatot tart fenn a hitelkérő országok kormányával, illetve megbízott ügynökségével (védnökével). Az együttműködés főleg a fejlesztési programok céljai meghatározásának szakaszában válik intenzívvé. Emellett a Világbank tanácsokkal is szolgál. A bank nagyon szigorúan ellenőrzi a terv megvalósításához szükséges árucikkek és berendezések beszerzését, valamint a szolgáltatásokat. A védnök feladata a különféle megrendelések felügyelete, versenypályázatok kiírása (bidding). A fejlődő országok védnökei évente körülbelül 30 ezer szerződést kötnek a Világbank tagállamainak különböző vállalataival. Az ilyen exporttevékenység egyik legnagyobb előnye, hogy a szerződéseket a Világbank hitelei fedezik, és így nagy mértékben csökken a kockázat, amely a harmadik világba irányuló kivitel esetében mindig fennáll. Csehszlovákia — azzal, hogy tagja lett a nemzetközi pénzügyi intézménynek — nagy exportlehetőségekhez jutott. Kérdés, hogyan tudja majd ezeket kihasználni?-----------------------------------------— Csehszlovákia mintha nem akarná tudomásul venni, hogy a ’89-es novemberi forradalom után magától nem változik meg, “automatikusan ” nem lesz jobb az emberek élete. Az átlagpolgár a mindennapi problémák útvesztőjében vergődik E tekintetben a kommunista rendszer megdöntése óta alapvetően nem történt változás, hacsak annyiban nem, hogy ma már nem kell mindenféle értelmetlen totalitárius “szertartásokon " részt venni A mindennapi gondokat azonban most már a létbizonytalanság is tetézi. Vagyis a változások nyomán “csak" arra adódott lehetőség, hogy az ember kezébe vegye sorsának irányítását. Csakhogy erre a legtöbb ember nem képes, ezért várakozó álláspontra helyezkedik Az egyszerű ember tenniakarása és céltudatos aktivitása nélkül a. legfelsőbb vezetés legnagyobb igyekezete \_________________________________ ellenére is gazdasági és szociális katasztrófa fenyeget Sokan még mindig azt gondolják, hogy a nyugati kapitalistáknak — főleg a határainkon kívül élő honfitársainknak — valamiféle tartozásaik vannak: ajándékokkal és keményvalutával kellene elárasztaniuk az országot Ilyen illúziókat csak olyan emberek táplálhatnak, akiknek fogalmuk sincs a Nyugat kereskedelmi gyakorlatáról A világpiac nem személyes ismeretségen, apró szolgáltatásokon és elenszolgáltatásokon, hanem kölcsönösen előnyös, komoly üzleti kapcsolatokon alapszik. Addig az országban egy nyugati sem fog vállalkozni, amíg a csehszlovák fél nem tud valami &dekeset felkínálni, illetve amíg a nyugati befektető meg nem győződik arról, hogy a pénze jó helyre kerül, és hasznot hoz neki (is). (n) _________________________J “Adok-kapok
