Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-23 / 6. szám
lí ÚJSÁG )l 1991. február 23. Az egyházak Kárpátalján A Római Katolikus Egyház Az adóbevallási ívekről Hogyan töltsük ki? Becslések szerint a Kárpátaljai Katolikus Egyháznak 50-60 ezer híve él a területen. Szemben a reformátusokkal, a kárpátaljai római katolikusok nemzetiségi szempontból nem egyneműek. Harminc templomban magyarul, a többiben szlovákul és németül folynak a szertartások. Nemhivatalos források szerint az egykor görög katolikus ruszinok közül is sokan - amíg egyházuk csak illegálisan működhetett - a római katolikus templomokba jártak. A Paskai bíborost kárpátaljai útjára elkísérő újságírók egyike írta: „Kárpátalja ma missziós terület. Nem abban az értelemben, ahogy ezt általában értik. Vannak hívő tömegek, megtöltik a templomokat, de hiányoznak a papok, lelkigondozók.“ Némi vigaszt jelent, hogy a bíboros látogatása után három ferences atya vállalta a „missziót“, hogy Nagyszőlősön lakva bejárják a Felsőtiszavidék katolikus közösségeit és lelki gondozásukat hol magyarul, hol szláv nyelveken ellássák. Hogy mekkora hiányt kell pótolniuk, kitűnik A sztálini megtorlások nem kerülték el a kárpátaljai görög katolikus egyházat sem. Indítéknak az számított, hogy a görög katolikus főpapok elárulták népüket, amikor kollaboráltak az idegen hódítókkal, kiszolgálták a megszállókat. A görög katolikus egyház elleni össztűzben a pártállam segítségére sietett a pravoszláv egyház is, amikor törvénytelennek minősítette a bresztlitovszki uniót, amelyekben Nyugat-Ukrajna és Belorusszia elfogadta a római pápa fennhatóságát, és kivált a pravoszláv egyházból (1596). 1646. április 24-én Szent György napján az ungvári várban összegyűlt 63 főpap - részben a galíciai unitus püspök befolyása alatt - ünnepélyesen csatlakozott a római anyaszentegyházhoz. A várkápolnában tartott egyházi szertartás után az egri püspök kezébe letették a katolikus egyház hitvallását. E dátumtól kezdve 1949 februárjáig (felszámolásáig) folyamatosnak tekinthető a kárpátaljai görög katolikus egyház működése. A pravoszláv egyház igazán soha nem nyugodott bele híveinek elvesztésébe, s minden lehetőséget megragadott ama cél érdekében, hogy egykori híveit viszszacsalogassa. Nem véletlen tehát, hogy a második világháborút követően a Sztálin személyes utasítására megindított felmorzsolási akció során az egyik legfőbb érv az volt a görög katolikus egyház ellen, hogy három évszázadon keresztül elősegítette a Vatikán keleti terjeszkedését, és hogy a görög katolikus egyház főpapjai a megszállás első napjaitól fogva megáldották a fasisztákat. A kárpátaljai görög katolikus egyházat 1949 februárjában rendeletileg a pravoszláv egyházba Paskai László szavaiból: „Az illetékes hatóságoktól kértem a kárpátaljai magyar katolikus hívekkel való találkozás lehetőségét. Indokom az volt, hogy Kárpátalján több mint 40 katolikus egyházközösség van, mintegy 60 ezer hívővel; igen nagy a paphiány, mindössze 9 pap él itt, egy fiatal pap kivételével valamennyi 70 éven felüli, közülük egy már teljesen munkaképtelen. S Hiányzanak a vallási élethez szükséges könyvek, elsősorban a szentírás, imakönyvek, énekes könyvek. Tárgyalásaim eredményesek voltak.“ Ennek tulajdonítható az a létrejött megállapodás, hogy a rigai szeminárium két kárpátaljai tagja az egri szemináriumban folytathatja tanulmányait. Megvalósult tehát az, amit ezelőtt néhány évvel még elképzelhetetlennek gondoltak a kárpátaljaiak: a római katolikus egyházhoz tartozó híveknek sem kell lemondaniuk hitéletükről. Az egyház és papjainak sorsáról sokat elárul Horváth Ágoston plébános és Csáti József esperes, kárpátaljai vikárius sorsa. olvasztották. Azokat a főpapokat, akik ellenállást tanúsítottak „nyomós érvekkel“ igyekeztek meggyőzni: Romzsa Tivadar, a munkácsi görög katolikus egyházmegye Ungváron székelő püspöke máig felderítetlen körülmények között autóbaleset áldozata lett. Az általa előzőleg általános helynökké kinevezett, majd titokban püspökké szentelt Chira Sándort 1949 februárjában letartóztatták. Szabotázs és szovjetellenes rágalom vádjával 25 évi kényszermunkára ítélték. Az 1956-os amnesztia után Chira püspök visszatérhetett szülőfalujába, egy évvel később azonban titokban folytatott lelkipásztori munkája miatt újabb 5 évi kényszermunkára ítélték és örökre kitiltották Kárpátaljáról. 1983-ban a kazahsztáni Karagandában 86 éves korában hunyt el. Nyugati hírforrások gyakran tudósítottak arról, hogy a hivatalosan felszámolt görög katolikus egyház papjai titokban - temetőkben, szűk családi körben, erdóvédte hegyoldalakon - tartanak misét híveiknek, de ezen információkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Mindenesetre a vallásellenes agitáció hevességéből, amelyet a kárpátaljai sajtó és az ateista brosúrák folytattak a katolikus egyház ellen, arra következtethetünk, hogy a kárpátaljai ruszinok egy része nemzeti identitása szerves részének tekinti a görög katolikus valláshoz való tartozását. S az utóbbi időben Kárpátaljáról érkező jelzések szerint a ruszin identitás hivatalos kinyilvánítása sem számít főbenjáró bűnnek. Kárpátalján több olyan felekezet, szekta és vallási csoport működik, amelynek szép számmal Ágoston atya féléve ungvári plébános. Hetvenhat éves, megjárta a szibériai ólombányákat, majd hosszú ideig „vándorpapként“ működött. Nem kapott sehol állandó letelepedési engedélyt. Valaha Ungvámak tíz papja volt, most ő látja el egyedül az egész várost, hozzá még három falut az úgynevezett Alsó-Ungban. Csáti József is közelebb van már a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. Ő az új ordinárius, a nemrég elhunyt ungvári Závodnyik Tibor utóda. Innsbruckban kezdte, majd Budapesten fejezte be teológiai tanulmányait. Megjárta ó is a poklot: hat évet töltött Vorkutában, az egyik legkegyetlenebb, sarkkörön túli munkatáborban. A papi utánpótlás megoldása a kárpátaljaiak szerint a mostani esztergomi bíborostól függ. Ha így van, Paskai László bizonyára megtalálja a megoldást, mert a kárpátaljai római katolikusok is ragaszkodnak a hitükhöz, viszont a normális, kiegyensúlyozott hitélet lehetetlen felkészült papok nélkül. vannak magyar nemzetiségű tagjai is. A szabadegyházi missziók közül legjelentősebbnek az adventisták missziója látszik. A Lelkésztájékoztató adatai szerint a kárpátaljai adventista gyülekezetek eredményesen fejlődnek. A legjobb példa erre a beregszászi újonnan épült imaház. Negyven évvel ezelőtt az iloncai gyülekezetnek 120 tagja volt, ma 280, Munkácson 35 tag volt, most 220, Beregszászban 24, most 168. Magyar nemzetiségű tagjai vannak a babtisták, pünkösdisták helyi gyülekezeteinek is. A szektának, tehát nem engedélyezett felekezetnek számító Jehova-Tanúi-nak egyes magyar és vegyes lakosú falvakban szintén tevékenyen működnek a csoportjai. Kárpátalján járva gyakran találkoztunk a zsidó múlt emlékeivel. Ungváron egykor 30 ezer lakosból 10 ezer zsidó volt, ma a 120 000 lakos közül jó, ha 500. Ismereteink szerint Huszton kívül alig van Kárpátalján számottevő zsidó közösség. Pedig a munkácsi, beregszászi, tiszaújlaki stb. zsidótemetők beszédes márvány sírkövei egykori gazdag, nepes közösségekről árulkodnak. Kevés az információnk a zsidók hitéletéről. Ungvárott, Beregszászban működik imaház, s hogy a rituális előírásoknak is megfeleljenek, tíz férfinak kellene összegyűlnie. Olykor míg tízen sem jönnek össze. Amikor a nyugati civilizált országokban zsidó sírokat gyaláznak meg, amikor az orosz Pamjaty mozgalom pogromokat hirdet a zsidók ellen, a kárpátaljai magyarok vállalkoznak a zsidó múlt kegyeletteljes ápolására. BÁLLÁ GYULA A személyi jövedelemadóról szóló törvényt 1990. szeptember 18-án hagyta jóvá a Szövetségi Gyűlés. A törvényről elmondható, hogy a vállalkozók számára meglehetősen bonyolult, az adóhivatalnokok szempontjából viszont nagyon is elnéző. Néhány járásban már megjelent brosúra formájában, A lakosság jövedelemadó-bevallása az 199...-es évre címmel. Hozzá kell még tennünk, hogy míg a szóban forgó törvény Szlovákiában lényegében a korábbi idevágó törvény novellája, tehát biztosított közöttük a folytonosság, a Cseh Köztársaságban teljesen új törvény készül. Ennek következtében ott egyelőre az új adóhivatalok pontos neve és majdani székhelye sem ismert. Zűrzavaros helyzet Annyi bizonyos, hogy ezeknek a formálódó, vagy már meglévő hivataloknak a dolgozói nem nyújthatnak semminemű segítséget a lakosságnak az adóbevallás elkészítésében. A tanácsadás és a törvény magyarázatának kizárólagos jogát ugyanis az illetékes minisztériumok tartják fenn maguknak. Ezért közlünk némi útmutatást ezzel kapcsolatban. Az adóbevallást készítő személy a szükséges űrlapot a lakóhelye szerint illetékes adóhivatalban vagy községi hivatalban kapja meg, és 1990. december 31 -ei dátummal tölti ki. (Kivéve természetesen, ha már korábban befejezte vállalkozói tevékenységét.) Az adóbevallás gyakorlatilag minden olyan állampolgárt érint, akinek vállalkozásából 1000 koronát meghaladó jövedelme volt. Előzetes becslések szerint sok vállalkozó esetében lehet nulla adóalappal, sőt veszteséggel számolni. Emiatt - és az adófizetés rendszerének bonyolultsága következtében - már olyan lehetőség is felmerült, hogy előnyösebb lenne az 1990-es évre teljes adómentességet biztosítani a magánvállalkozók számára. Az űrlapot olvasva Az adóbevallási űrlap tulajdonképpen egy 8 oldalas kérdőív, amelyből 3 oldal a magyarázó szöveg. Mielőtt belekezdenénk a nyomtatvány kitöltésébe, ezt feltétlenül ajánlatos áttanulmányozni. Felhívja a figyelmünket például arra, hogy készen kell lennie a teljes évi számviteli mérlegünknek, beleértve a nyereség elosztását is. Ez alól csak azok a magánvállalkozók képeznek kivételt, akik egyszerű számvitelt vezetnek. Számukra elegendő az ún. pénzügyi napló vagy más segédkönyv, amelyben számvitelüket vezetik. A pénzügyi napló brosúraként is megvásárolható, de céljaira megfelel bármilyen füzet, amennyiben megszámozzuk az oldalait, és kizárjuk az utólagos beírás lehetőségét. A napló közvetlenül összefügg a szóban forgó vállalkozók bankszámlájával. Csak a tényleges bevételek, illetve kiadások szerepelhetnek benne. Kiadásként könyvelendók el. pl. a vállalkozás költségeire vagy a személyes kiadásokra való készpénzmerités is. (Ez utóbbiak azonban már személyes tételnek számítanak, tehát adóköte- v lesek!) Maga a kérdőív eléggé áttekinthető. A vállalkozó (cég) adatainak feltüntetése után a bevételek és a kiadások következnek. Ezeket követi az adóalap, a bevétel formájától függően (mezőgazdasági termelés, vállalkozói vagy más jellegű tevékenység, egyéb bevételi formák, a hulladék feldolgozásából származó bevételek, egyszeri bevételek). Az adóalap (leegyszerűsítve): a bevételek és a kiadások közti különbség. A kiadások között feltüntethető az állóeszközök leírása (a vásárlásuk azonban nem, még ha ez a vállalkozó számára kiadást is jelentett!), az állóeszköz vásárlására és korszerűsítésére felvett kölcsönök és hitelek kamatjai, a tanoncok képzésének költségei, az ún. DKP-eszközök, a reklámra és a reprezentációra fordított kiadások (azonban csak az összbevétel 1 százalékáig), az utazási költségek, a saját gépkocsi használatának költségei, a beteg- és a nyugdíjbiztosítás, a vagyonbiztosítás, a ház- és telekadó, a kutatásra és a fejlesztésre fordított költségek, az esetleges óvodák és bölcsődék üzemeltetésére, valamint az étkeztetésre és a művelődésre fordított kiadások. Ide sorolható még a jogi szolgáltatások díja is. A kiszámított adóalapból levonandók még a szóban forgó törvény 10. §ában ismertetett tételek. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a vállalkozásukat mellékfoglalkozásként űzők gyermekükre (gyermekeikre) csak egy esetben érvényesíthetik az adókedvezményt, tehát vagy a fő-, vagy a mellékállásukban Fizetni vagy nem? Nem egy vállalkozót foglalkoztat a fenti kérdés. A törvény ugyanis viszonylag könnyen lehetővé teszi nulla vagy negatív adóalap kiszámítását. Nem kell hozzá más, mint a leírások megfelelő alkalmazása, viszonylag magas tőkebefektetés feltüntetése a vállalkozás kezdetén, „útban lévő“ pénzösszegekkel való manipulálás és hasonló. Az így keletkezett „veszteség“ aztán a következő évben leszámítható. így tehát veszteséget mutathatnak ki azok is, akik nyereségesen gazdálkodtak, hogy „megtakaríthassák“ az adójukat. Nyilvánvaló azonban, hogy csupán haladékról van szó. Ráadásul azt is tudatosítani kell, hogy a fejlett piacgazdaságban a fizetett adó nagysága a céget is minősíti: nyereségességét és korrektségét bizonyítja. Latba esik a kölcsönök és hitelek nyújtásakor, a partnerválasztáskor itthon és külföldön egyaránt. Feltételezzük - és reméljük -, hogy a kezdeti zűrzavar után az adóbevallás nálunk is betölti majd ezt a fontos szerepet is. (Pt) Neki könnyű... FARKAS őt még nem izgatják OTTÓ a felemelt tüzelőárak FELVÉTELE A Görög Katolikus Egyház
