Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-20 / 3. szám

2 Egy nap 3 Március 1-jén újabb áremelés A Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a kor­mány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői egyebek között átte­kintették a fűtőanyag és hőenergia fogyasztói árának módosítására vonta­­kozó. a kabinet által előterjesztett Javaslatot. A tervezet értelmében márci­us elsejével 64—246 százalékkal emelkednének a fűtőanyagárak. A jövő hónap elsejétől a hőenergiáért 170 százalékkal kell többet fizetni. A javaslatot megindokló Ivan Koőárník szövetségi pénzügyminiszter­­helyettes utalt arra, hogy az áremelés halogatása elkerülhetetlen, ugyanis a habozás havonta másfél milliárd koronájába kerülne az államnak. A tervezet szerint az intézkedés életbe lépésével egy idő ben módosul a kompenzáci­ósjuttatás összege: a nyugdíjasok esetében 220, a családfenntartó szülőé­ben pedig 190 korona lesz. Kötvényt vegyenek! A sviti Chemosvit vállalat tavaly több mint 18 ezer korona értékben bo­csátott ki értékpapírt alkalmazottai számára. A készpénz ilyen formájú befektetése iránti kezdeti bizalmatlanság az év elején megszűnt, és nem egész két hónap alatt az alkalmazottak 10 millió korona értékű kötvényt vásároltak. A bizalmatlanságot a vállalat jó gazdasági eredményei törték meg. A vállalat bebizonyította, hogy a megváltozott gazdasági körülmények kö­zött sem mond csődöt. A Chemosvit rugalmasan reagált a korona devalválására, és kötvényei 1991. évi minimális kamatát a tavalyi 14-ről 20 százalékra emelte. A be­vételt a vállalat új berendezések vásárlására fordította. Például műanyag hulladékzsákokat gyártó gépsorok beszerzésére. Vladimír Balog gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy hamaro­san ismét bocsátanak ki kötvényeket, de már 50 millió korona értékben. Nemzetek és nemzetiségek a demokráciában Február 4-e és 7-e között — 80 tudós részvételével—a Szlovák Tudo­mányos Akadémia politológiai kabinetje "Nemzetek, nemzetiségek és etni­kai csoportok” címmel konferenciát rendezett. Legutóbb 1968-ban volt ha­sonló jellegű találkozó, amelyen 30 tudós — az úgynevezett Mlynépcso­port — vett részt. A huszonhárom évvel ezelőtti találkozó csak egy torzója az idén megrendezett tudományos találkozónak. A konferencián 50 cseh és 30 szlovák politológus volt jelen. Az állampolgári jogokról, a nemzetek és az etnikai csoportok közötti kapcsolatokról volt szó a négynapos találkozón. Az SZTA politológiai kabinetjének igazgatója a sajtótájékoztatón el­mondta: a csehszlovák izmus és a csehszlovák nemzet gondolata agyrém volt. Pontosan ez szakította ketté — az amúgy sem egységes — nemzete­ket. Most eljött az ideje annak, hogy mindenféle külső politikai nyomást ki­zárva, saját magunk döntsünk arról, milyen kapcsolatokat építsünk ki egy­más között. Nemcsak a nemzetek, hanem a nemzetiségek és az etnikai ki­sebbségek Is megtalálják a közös utat a demokrácia felé. Demokrácia pe­dig akkor lesz, ha létre jön a szabad állampolgárok szabad állama. (-nö) Az F M K állásfoglalása A kommunista hatalom a marxizmus egyik alaptételéből kiindulva nem tekinthette egyenrangúnak az egyes tulajdonformákat. A magántulajdon az ökényesen kialakított rangsor utolsó helyén szerepelt. Ezért a kommu­nista hatalomátvételt követő években számtalan sérelem érte a magántu­lajdonnal rendelkező polgárokat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pártállam időszakában a legmagasabb pártnomenklatúra ki­vételével mindenkit ért sérelem, mindenkit gátoltak szabadságjogai gya­korlásában. Az önkény negyvenkét évét a legjobb kárpótlási törvény sem tudja semmissé tenni. A leginkább magkárosodott rétegek részleges kárpótlását megvalósít­hatónak tartjuk, ám nem lehetséges az elmúlt évtizedekben kialakult vala­mennyi Jogviszony felrúgása. A jelenlegi legitim, demokratikusan válasz­tott kormány nem vállalhat felelősséget az elmúlt rendszer alkotmányos jogokat sértő politikájáért. Teljes felelősséget kell viszont vállalnia saját programja megvalósításáért. Ennek a programnak legfontosabb eleme a mély és következetes gazdasági reform, amelynek célja nem a negyven­­három évvel ezelőtti tulajdonviszonyok restaurálása, hanem a mai és a jövő generáció esélyegyenlősége a gazdasági versenyben. Ezt a célt a teljes restltúció reformot fékező, az államháztartást veszélybe sodró ha­tásaival alapjaiban kérdőjelezné meg. A kormányzat politikai és gazdasági megfontolások alapján a kárpótlás kiindulási dátumaként 1948. február 25-ét, a kommunista hatalomátvétel időpontját Jelölte meg. Az FMK szerint ez azt jelenti, hogy nem mer szem­benézni az 1945-1948 közötti időszakban a nemzetiséget sújtó jogfosz­tottság problémájával, illetve azzal a ténnyel, hogy a háború után kibocsá­tott elnöki dekrétumok és törvények szinte minden pontja ellentétes az emberi jogokról és állampolgári szabadságról vallott mai elveinkkel. Ha a kormány meg sem próbálja keresni ezen probléma megoldásának lehetőségeit, vállalnia kell a politikai felelősséget a kollektív bűnösség el­vének alapján kialakult jogviszonyok továbbéltetéséért. Ebben az eset­ben az FMK parlamenti képviselői akkor sem tudják támogatni a kárpótlási törvényt, ha annak egyéb paragrafusaival egyet is értenének. Az FMK politikai testületé 1991. február 15. (Folytatás az 1. oldalról) volna a nyugalom, amivel egykoron a parasztemberek bírtak. Hiányzik a biztos pont, a fogódzó. Hiányoznak a törvények, amelyek útmutatóként szolgálnának az átrendeződési folya­matban, a tulajdonviszony rendezésé­ben, emiatt nehéz Jövóteremtésről, ki­látásokról beszélni. De vetni, aratni mindig kell... Nem várhatunk ölhetett kézzel, készülünk a tavaszra. Laczkó István, a Szentesi Efsz el­nöke: — Néhány hónapja az eddig négy község — Nagygéres, Kisgéres, Őrös és Szentes — határát felölelő nagygéresl szövetkezetből kiválva, csaknem nulláról indultunk. Mindent elkövettünk,-hogy pénzforráshoz jus­sunk. Mára sikerült kissé összeszed­nünk magunkat. Legtöbbet a pulyka­tenyésztés hozott. Terveink között sok minden szerepel, de nem tudunk lépni, mert nem ismerjük az árpolitikát. Nincs biztos elrugaszkodást alapunk, így azt tesszük, amit a józan ész diktál: kerüljük a fölösleges kiadásokat. Ha megmaradna az eddigi gazdálkodási forma, természetesen alapjaitól kezd­ve átszervezve, akkor optimizmussal tekinthetnénk a jövőbe. Dakó Géza, az Örösi Efsz elnöke: — Bár az esztendő kezdete jónak mondható, sok optimizmust nem rej­teget. A legnagyobb problémát az árak okozzák. Hiányoznak az irány­( Mások igák ^ elvek, a szabályozók. Nélkülük szinte képtelenség egészséges piacgazdál­kodást kialakítani. Ezt leginkább ml, termelők, eladók érezzük. Ezzel pár­huzamosan megfelelő alapokat kell teremteni a piac esetleges zavarainak megelőzésére. Ha ez megtörténik, megszűnik a bizonytalanság. Erdélyi Zoltán, a Nagygéresi Efsz elnöke: — Hogy nyugodt, átgondolt termelőmunkát tudjunk végezni, ah­hoz a mezőgazdaságnak meg kell kapnia az őt megillető rangot a társa­dalmi-gazdasági életben. Nélkülözhe­tetlen a földtörvény és az egészséges árpolitika, amelyek segítséget nyújta­nak az elképzelések megvalósításá­hoz. Amíg ez nincs, nehéz kilátásokról beszélni. Stefan Malinak, a Peréni Efsz elnö­ke: — A gazdasági reformoknak a me­zőgazdaságban is törvényszerűen be kellett következniük,viszont kérdé­ses, ki bírjuk-e az újabb tehertételt? Ha igen, hamar lábraállunk, de ehhez a privatizálást is mielőbb meg kell olda­ni. Mi így látjuk a jövőt. Csak egy pél­dát említenék: egy liter tej termelési költsége nálunk 5,25 korona, a felvá­sárló 5,80 koronát fizet érte. Ha az is­tállókat bérbe adjuk, olcsóbban ter­melhetünk. Ezt dolgozóink is nagyon Jól tudják, ezért élénk vállalkozási kedv mutatkozik részükről. Ez csupán egy a számos lehetőség közül. Ahol 1991. február 20. ezt időben felismerik, elmarad a vész­harang kongatása, és a jövő nem tűnik olyan kilátástalannak. Gazsi István, az Alsóláncl Efsz el­nöke: — Egyelőre nehéz a jövőről be­szélni, hisz csak a minap váltunk ki a peréni szövetkezetből. Talpraállá­­sunkhoz tőkére, kölcsönre van szük­ség. Azonban szilárd pontot jelent az emberek lelkesedése. Biztos megél­hetési lehetőséget keresve, dolgozni akarnak. Tisztában vagyok azzal, hogy az 1991-es esztendő nem lesz könnyű, de a tudat, hogy ezentúl a sa­­játjukon dolgozhatnak, bizton­ságérzetet jelent számukra. Szeret­nénk valamennyiüknek munkalehető­séget adni, ez a jövőképünk. Vozár Géza, a Szesztai Efsz elnöke: — Tagságunk már eldöntötte, milyen utat választ: privatizálunk. A tulajdon­jog szerint szétosztjuk a földeket, de a szövetkezet egyben marad, a tagok társtulajdonosokká válnak. Akik nem akarnak a szövetkezetben dolgozni, de a földjeiket benthagyták, földhasz­nálati díjat kapnak. Eddig kevesen kérték vissza a földjeiket, tehát van remény a túlélésre. Egyébként sem torpanunk meg, tovább dolgozunk, hisz a mezőgazdaságban nem lehet kivárni. Márciustól, áprilistól már más­képpen néznek majd az emberek a közösre mint eddig. Biztató, hogy a többség már ma Is megbecsüli a kö­zöst, hisz látja, mi folyik körülöttünk, hányán válnak egyik napról a másikra munkanélkülivé. KATÓCS GYULA Vállalkozzon-e a szebbik nem? Quo vadis, Polgári Fórum? A Polgári Fórum — egy kelet-euró­pai, politikai hatalommal bíró polgári mozgalom utolsó egzotikus virága — a halálos ágyán fekszik — írja a német Berliner Zeitung című napilap. A lap a PF legutóbbi közgyűlésének eredményeire és az azt követő belpo­litikai fejleményekre hivatkozva az 1989-es őszi békés forradalom veze­tő erejét annyira kettészakadtnak lát­ja, hogy szerinte újraegyesítése már lehetetlen. A napilap a Václav Klaus, a PF elnö­ke köré tömörülő csoport és a liberális szárny — amelybe Jirí Dienstbier kül­ügyminisztert és Václav Havel köztár­sasági elnököt is sorolja — közti vá­lasztóvonalat a gazdasági kérdések­hez való eltérő hozzáállásukban látja. A lap szerint több parlamenti képvise­lő számára a piacgazdaságba való át­menet túl gyors, és néhányan éles összetűzésektől tartanak. A napilap ugyanakkor leírja Václav Klaus elképzelését Is, miszerint a PF megmaradna mint koalíció, amely együttesen indulna a következő parla­menti választásokon. Továbbá utal Jifí Diensbier követelésére, hogy a moz­galom emlékezzen vissza a kezdetei­re, de ez a Berliner Zeitung szerint csupán óhaj, és hozzáteszi, hogy Vác­lav Havelnek mint országösszefogó személyiségnek szintén nagy túlter­helést jelentene, ha a fórum elnöki tisztét Is el kellene látnia. A napilap továbbá arra is figyel­meztet, hogy egy esetleges általános szakadás a kormány bukásához ve­­zethethet, és idő előtti parlamenti vá­lasztásokat kellene kiírni. Éppen erre vár a többi politikai erő, beleértve a kommunistákat, akik most éberen fi­gyelnek, nehogy elszalasszák előre­törésük lehetőségeit, amelyek már az általános választások során Is meg­mutatkoztak. Minél súlyosabbak lesz­nek a gazdasági reformok szociális következményei, annál több ember fogadja el a kommunisták indokait. Kétségkívül a történelem iróniája len­ne, hogyha a Polgári Fórum forrada­lmárai a belső ellentétek hatására ép­pen azoknak engednék át a vezetést, akiknek a hatalmát annak idején meg­döntötték — írja a Berliner Zeitung. (folytatás az 1. oldalról) lakosa kényszerül előbb-utóbb mun­kahelyet változtatni. A munkanélküli­ség — akárt az őskapitalizmusban — nálunk is elsősorban a nőket sújtja. Azt hiszem, még sokan vagyunk, akik jól emlékezünk a Kereszényde­­mokrata Mozgalom választási plakát­jaira, amelyek azt ígérték, hogy a nők szabadon élhetnek anyai hivatásuk­nak. Nem tudom, ki volt naivabb: azok, akik ezt ígérték vagy azok, akik elhit­ték. Most mindenesetre olyan a hely­zet, hogy a kisgyermekes anyák is dolgozni kényszerülnek, sőt esetleg mellékállást vállalni is, ha lépést akar­nak tartani az inflációval. Persze, ha akad számukra munkahely. Ebben kí­ván segíteni az a program, amelyet az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete- a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztériummal, vala­mint az illetékes köztársasági tárcák­kal együttműködve dolgozott ki, s amely a kisvállalkozásokban látja leg­inkább a nők érvényesülési lehetősé­gét. A programot annak a tizennégy milliós kis Hollandiának a kormánya pénzeli — 250 ezer dollárt folyósít — .amely egyike a világ legtökéletesebb szociális védőhálójával rendelkező országainak, s egyéb, hasonló progra­mokra további 750 dollárt adományoz hazánknak. Mire futja a “projectre” szánt 250 ezer dollárból, konkrétan mit kapnak a vállalkozni szándékozó nők? Ingye­nes jogi tanácsadást a külön e célra lé­tesített irodákban, amelyek országos hálózatot képeznek majd, s minden já­rásra jut egy. Ezenkívül egynapos szemináriumon vehetnek részt (a részvételi díj 95 korona körül lesz), amelyen ingyenes segédeszközöket kapnak, hogy kiigazodhassanak a ma­gánvállalkozással kapcsolatos jog­szabályokban, előírásokban. Rendel­kezésükre bocsátják azokat a címe­ket és telefonszámokat ahova segít­ségért, ötletekért, eligazításért fordul­hatnak. Mivel a szemináriumok csak néhány hónap múlva indulnak be, részletesebb tájékoztatást már most a következő címen kaphatnak az ér­deklődők: Projekt Medzinárodnej or­ganizáció práce, Práca a podnikanie zien, 827 48 Bratislava, Mierova 23, telefon: 22 45 45. A magánvállalkozáshoz azonban tőke kell vagy bankhitel, és egész sor olyan intézkedés, amely valóban élet­képessé teheti ezt a jó elképzelést. Mindenesetre ez az első fecske. Egyelőre csak a szárnyát bontogatja. Hogy tud-e majd repülni is, csak késő­­übb derül ki. Vojtek Katalin Devizapiaci árfolyamok r Érvényben: 1991.február 20 án Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Pénznem Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Angol font 52,96 árfolyam 1 egységre, koronában 54,04 53,50 51,67 54,81 53,24 Ausztrál dollár 21,41 21,85 21,63 20,46 22,16 21,31 Belga frank (100) 88,41 90,19 89,30 86,22 91,50 88,86 Dán korona 4,74 4,84 4,79 4,61 4,91 4,76 Finn márka 7.51 7,67 7,59 7,30 7,78 7,54 Francia frank 5,35 5,45 5,40 5,21 5,53 5,37 Görög drachma( 100) 17,02 17,36 17,19 15,98 17,52 16,75 Holland forint 16,16 16,48 16,32 15,76 16,72 16,24 ír font 48,47 49,45 48,96 46,80 50,16 48,48 Japán jen (100) 20,69 21,11 20,90 20,10 21,42 20,76 Kanadai dollár 23,53 24,01 23,77 22,82 24,38 23,60 Luxemburgi frank (100) 88,41 90,19 89,30 85,36 91,48 88,42 Német márka 18,21 18,57 18,39 17,93 18,85 18,39 Norvég korona 4,65 4,75 4,70 4,52 4,82 4,67 Olasz líra (1000) 24,26 24,76 24,51 23,67 25,11 24,39 Osztrák schilling 2,59 2,65 2,62 2,56 2,68 2,62 Portugál escudo (100) 20,74 21,16 20,95 19,83 21,45 20,64 Spanyol peseta(100) 29,20 29,78 29,49 28,44 30,14 29,29 Svájci frank 21,24 21,66 21,45 20,92 21,98 21,45 Svéd korona 4,87 4,97 4,92 4,73 5,05 4,89 USA-dollár 27,16 27,70 27,43 26,73 28,13 27,43 y Vetni, aratni mindig kell...

Next

/
Thumbnails
Contents