Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)

1949-05-01 / 52. szám

SZABAD SZŐ

11

K I A BŰNÖS ?

Itt közöljük a háborús- és népellenes bűnösök névsorát

A névsorban szerepel sok Argentínába menekült nyugatos is. Ha ezek közül bármelyik magát ártatlannak tartaná, úgy meg van a mód arra, hogy igazolja magát. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy szabad lábon védekezhet. És aki igazolja magái, visszatérhet Magyarországba és résztvehet az újjáépítés munkájában.

A súlyos vádakkal terhelt szökevény háborús bűnösök ellen távollétükben hoz ítéletet a magyar Népbiróság.

A körözött háborús és népellenes bűnösök névsorát betürendi sorrendben folytatólagosan közöljük:

4.-ik folytatás.

Farkas Ferenc. Magyar tábornok. Szálasi Budapest kiürítési kormánybiztosának nevezte ki. Az ö tevékenységének következménye, hogy a hajókat, gyárakat és a nemzeti vagyon jelentős részét Nyugatra hurcolták-Fazekas József. (Szül.: 1929, Marcaliban). Volt újpesti lakos. Festösegéd. Mint a halálfejes légió tagja, résztvett emberek törvénytelen kivégzésében.

Dl. Fáy István. (Sz.: 1887, Zádorházán). Sztójay alatt Zemplén vármegye főispánja volt, megyei gyűléseken háborúra uszított.

Fejes Sándor (Szül.: 1920). Felsögödi (Vasúti fasor 32.) lakos. Egy katonai élelmiszeroszlop parancsnoka, beosztottjaival kegyetlenül bánt, ütlegelte és korbácsolta őket.

Ifj. „gróf“ Festetich Benő (Sz.: 1884). Volt budapesti (Katona József-u. 31.) lakos, aktiv százados. 1944 október 15-én Horthy közvetlen testörségéhez tartozott. A Várat védő testőrök parancsot kaptak, hogy tüzeljenek a németekre és akadályozzák a Vár elfoglalását. Festetich átszökött a németekhez és segítségükre volt, hogy a várvédöket bekeríthessék. Később nyilas karszalaggal teljesített a Gestapónál szolgálatot. Rabolt és fosztogatott. Szökésekor több mint egymillió pengő értékű idegen eredetű pénzt és ékszert vitt magával.

Finta Imre. Csendörszázadosként résztvett az országos gettók felállításában. Baky László egyik legaljasabb lelkületű tisztje volt, sokszáz ember pusztulásának az okozója.

Fléger Gyula (Sz.: 1915, Abonyban). Az orosz hadműveleti területeken századparancsnok volt. Alantasait, honvédéit ütötte, verte, sokat saját maga lőtt agyon.

Fogéi István (Sz.: 1898, Temeskubinban). Anyja Győrig Katalin. 1944 júliusában a munkaszolgálatosok közé lőtt, minek következtében Schwarcz Vilmos munkaszolgálatos meghalt.

„Báró“ Forster Pál. Aktiv katonatiszt, régi nyilas párttag. Szálasi pozsonyi követté nevezte ki. 1946 március 31-én a követség teljes pénztárát és értéktárgyakat ellopva, Németországba szökött.

Francia Kiss Mihály. 60 éves kecskeméti gazdálkodó. A hírhedt fehér terror egyik legkegyetlenebb gyilkosa. Orgovány és Izsák pusztáin többszáz embert gyilkolt meg és fosztott ki.

Fülöp Imre (Sz.: 1912, Tiszapüspökön). Gyári munkás. Budapesten mint nyilas pártszolgálatos, résztvett a népszinházutcai gyilkosságokban.

Fülöp István (Sz.: 1914, Zalaszaboron). Földműves. Mint nyilas pártmegbizott, résztvett leventék kiszállításában és az oroszok elleni bevetésében.

Fűrész Mihály (Sz.: 1901, Öcsényben). Csendőr alhadnagyként a szolnoki körzet egyik leggonoszabb parancsnoka volt.

Fütterer Herbert (német állampolgár. Sz.: 1894, Hedstattban). Anyja Renshausen Mariett. Nős. Tábornok. A Gestapo magyarországi megbízottja volt.

Dr. Fabinyi Tihamér (Svájc. Sz.: 1890, Kisnyóhévizen). Anyja Hirschhéber Gizella. A Hitelbank volt vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter.

Fodor Pál. 50 éves, vasvári lakos, ny. főhadnagy. A vasvári gettó parancsnokaként a lakosokat halálra éheztette.

Gaál István (Sz.: 1920, Egregyen). A Hungarista Légió hírhedt tagja volt Zala megyében.

Gaál Sándor (Sz.: 1901, Hódmezővásárhelyen) Kiskörösön kegyetlenkedett.

Gaál Ferenc. Sz.: 1890. Kolozsvárott. Volt tüzérszázados. 1944-ben Putnokon az alárendelt beosztottjaival és a munkaszolgálatosakkal kegyetlenkedett.

Gálkovics József. 46 éves szabadkai születésű kereskedő. A kelebiai nyilaspárt vezetője volt.

Gárdos Kornélia, 48 éves körüli színésznő, a Nemzeti Színház volt tagja. Nyilas tevékenységei miatt még a náci Nemzeti Szinházból is távoznia kellett, állandó szereplője volt a nyilas rádiónak.

Gelencsér János. Sz.: 1915. Nagykanizsán. A zalaszabori fegyveres nyilaspártszolgálat parancsnoka volt.

Gergely Géza. Sz.: 1904. Sajóecsegen. Mint miskolci lakos, a2 ózdi nyilaspárt járásvezetöje, kormánybiztos lett.

Gévai Lajos. Sz.: 1907. Székesfehérvárott. Ha-